Bács Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara

A jogiforum.hu hírei

Tartalom átvétel Jogi Fórum - hírek
Hírek a Jogi Fórumon
Frissítve: 3 perc 58 másodperc

Történelmi mélyponton a bűncselekmények száma Szlovákiában - A felderítettség az eddigi legmagasabb arányt mutatja - A 2017-es év mérlege

1 óra 40 perc

Történelmi mélypontra csökkent tavaly Szlovákiában a bűncselekmények száma, miközben ezek felderítettsége az eddigi legmagasabb arányt mutatta - jelentette be Robert Kalinák szlovák belügyminiszter hétfőn az országos rendőrfőkapitánnyal közösen tartott sajtótájékoztatóján Pozsonyban.

Az ismertetett adatokból kiderült, hogy a Szlovákiában elkövetett bűncselekmények száma az elmúlt években folyamatosan csökkent,  tavaly pedig az 1993-ban önállósodott Szlovákia történetének eddigi legalacsonyabb értékére, 66 ezer 215-re esett vissza. Az országban elkövetett bűncselekmények száma tavaly mintegy 5 százalékkal, a tíz évvel korábbihoz képest pedig mintegy 40 százalékkal csökkent.

A múlt évben történelmi rekordot döntött Szlovákiában a bűncselekmények felderítettségének aránya, mintegy 2 százalékponttal nőtt, s így 58 százalék fölé emelkedett, ez a legmagasabb 1990 óta.

A szlovák országos rendőrfőkapitány, Tibor Gaspar szerint a statisztikák azt mutatják, hogy az egyes bűncselekmények közül leginkább az utcán elkövetett erőszakos bűncselekmények száma csökkent, a felderítettség tekintetében pedig a rendőrség az adózással összefüggő bűncselekmények terén tudott leginkább javulást kimutatni.

Tavaly a Szlovákiában elkövetett bűncselekmények közül ismét a vagyonellenes bűncselekményekből volt a legtöbb, meghaladta a 25 ezret, ugyanakkor ezeket sikerült a legkisebb arányban (41 százalékban) felderíteni. Ezzel ellentétben, az összes bűncselekmény nem egész tíz százalékát kitevő erőszakos bűntetteket viszonylag nagy, 76 százalékot meghaladó arányban sikerült felderíteni 2017-ben.

A bűncselekmények elkövetésének területi megoszlását tekintve tavaly az ország nyugati részében lévő Bánovce nad Bebravou, illetve az északnyugati Dolny Kubín járások bizonyultak a legbiztonságosabbnak, míg a legtöbb bűncselekményt Pozsony egyes részeiben követték el.

forrás: Jogi Fórum

Elszámolási szabályok nehezítik a devizahitelesek jogi eljárásait? - Devizahitelezéssel kapcsolatos magyar ügy az Európai Bíróságon

3 óra 20 perc

A Kúria a fogyasztói devizahitel-szerződésekre vonatkozó jogegységi határozatának megszületését követően az Országgyűlés törvényben rendezte az ilyen szerződésekben foglalt, az egyoldalú kamatemelésre, költségemelésre, díjemelésre, valamint az árfolyamrésre vonatkozó tisztességtelen szerződési feltételek semmisségéből adódó elszámolási kérdéseket. Úgy tűnik azonban, hogy a jogszabályi úton rendezett elszámolás szabályai akadályt jelenthetnek azon fogyasztók számára, akik további jogi eljárásokat kívánnak folytatni a kérdéses hitelszerződésekkel kapcsolatban. - Főtanácsnoki indítvány egy devizahitelezéssel kapcsolatos magyar ügyben.

Ezen akadályok e személyek állításai szerint már abból a szempontból is problémásak, hogy kifejezetten csak azokat a fogyasztókat érintik, akik devizahitel-szerződéseket kötöttek, de nem nehezítik a nem fogyasztó hiteladósok (pl. cégek) vagy a nem devizában eladósodott fogyasztók helyzetét. A kérdéses akadályok olyan követelmények formájában jelennek meg, mint az állítólagosan túlzottan szigorú formai és tartalmi előírások megkövetelése a beadványok megszerkesztése vonatkozásában, az ilyen perekben kérhető jogkövetkezmények körének korlátozása, vagy a törvénnyel megállapított elszámolás a szerződéshez kapcsolódó pénzügyi adatokra (pl. törlesztő részletek) vonatkozó pontos számszaki hatásai feltüntetésének kötelezővé tétele.

Mivel e követelmények elmulasztása a fogyasztók által a törvényi elszámolás ellenére is felvállalt perek megszüntetéséhez vezethet, ezért az egy ilyen ügyben eljáró Fővárosi Törvényszék azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy a kérdéses követelmények összhangban vannak-e az uniós fogyasztóvédelmi szabályokkal.

A mai napon megtett indítványában Nils Wahl főtanácsnok azt javasolja az Európai Bíróságnak, hogy ne válaszolja meg a Fővárosi Törvényszék által feltett kérdéseket és nyilvánítsa a magyar bíróság által előterjesztett előzetes döntéshozatal iránti kérelmet elfogadhatatlannak, mivel véleménye szerint az ügy jogi és ténybeli hátterének az e kérelemben történt ismertetése nem elég részletes ahhoz, hogy a Bíróság a feltett kérdésekre hasznos választ adhasson.

Arra az esetre, ha a Bíróság nem értene egyet az elfogadhatatlanság vonatkozásában tett e javaslattal, a főtanácsnok szerint a Bíróságnak meg kellene állapítania, hogy a jogvita tárgyát képező magyarországi jogszabályi követelmények összhangban vannak az uniós fogyasztóvédelmi szabályokkal (egészen pontosan a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló 93/13/EGK irányelvvel), mivel azok – a fogyasztók jogait és érdekeit is szem előtt tartva – lehetővé teszik a fogyasztók és a pénzügyi intézmények közötti jelentős számú elszámolási viták egyszerűbb, gyorsabb és kevésbé költséges rendezését.

A főtanácsnok véleménye nem köti a Bíróságot. A főtanácsnok feladata, hogy teljesen pártatlanul és függetlenül eljárva a rábízott ügy jogi megoldására vonatkozó javaslatot terjesszen a Bíróság elé. Az Európai Bíróság bírái most kezdik meg az ügyben a tanácskozást. Az ítéletet későbbi időpontban hozzák meg.

forrás: Jogi Fórum

Bizalmi vagyonkezelés

3 óra 27 perc
Átütő erejű, üdvözlendő újítás, a magyar és a külföldi tőke számára egyaránt vonzó befektetési forma, vagy a magyar magánjogi felfogástól idegen, azt feleslegesen terhelő, és elhibázottan bevezetett szerződéstípus? A bizalmi vagyonkezelési szerződést a 2013. évi Polgári Törvénykönyv vezette be Magyarországon. - A jogintézmény gyökereiről, más jogrendszerek-beli megfelelőiről, és a bizalmi vagyonkezelés egyes családjogi összefüggéseiről.

Egy magánszemély vezeti a NAV adóslistáját - 2,002 milliárd forint tartozása van a budapesti lakcímű férfinek

3 óra 27 perc
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 76 adózónál állapított meg jelentős összegű adóhiányt tavaly a negyedik negyedévben, a lista első helyén egy budapesti lakcímű magánszemély, Reither Zoltán állt 2017. december végén 2,002 milliárd forint tartozással, amiből 668 millió forint adóhiány, 1,334 milliárd forint pedig bírság volt.

Aláásta az igazságszolgáltatás tekintélyét a román korrupcióellenes főügyész? - Fegyelmi eljárás indult Kövesi ellen

3 óra 27 perc
Fegyelmi eljárást indított pénteken a román Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) keretében működő Igazságszolgáltatási Felügyelet (IJ) Laura Codruta Kövesi, a korrupcióellenes ügyészség (DNA) vezetője ellen, miután féléves vizsgálata nyomán arra a következtetésre jutott, hogy a főügyész több ponton megsértette a bírák és ügyészek jogállásáról szóló törvény előírásait.

Szélesebb körű és magasabb minőségű online pénzügyi szolgáltatások - Január 13-dikán hatályba lépett az új pénzforgalmi uniós irányelv

3 óra 27 perc
A Deloitte szerint nem várható robbanásszerű változás a január 13-án hatályba lépő PSD2, a pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló módosított uniós irányelv nyomán, amely fokozatos változásokat hozhat. 

Luxemburgi adókönnyítések - A bíróság érvénytelenítette a LuxLeaks-botrány egyik kiszivárogtatójának büntetését

3 óra 27 perc
Érvénytelenítette a luxemburgi semmítőszék az úgynevezett LuxLeaks-botrányt kirobbantó kiszivárogtatók egyikére korábban kiszabott büntetést.

Hivatalos nyelv lett az albán Macedóniában - Az elfogadott törvényt a legnagyobb macedón ellenzéki párt és az államfő is ellenzi

3 óra 27 perc
A macedón mellett az albán is hivatalos nyelvvé vált Macedóniában, a szkopjei parlament ugyanis csütörtökön fogadta el az erről szóló törvényt.

Munkavállaláshoz kötött egészségbiztosítás? - Az amerikai kormány tervezett intézkedése 70 millió embert érinthet

3 óra 27 perc
Az amerikai kormány arra készül, hogy munkavállaláshoz kösse a szegény rétegeknek alanyi jogon járóMedicaid egészségbiztosítást. Demokrata és liberális jogvédő csoportok már korábban jelezték, hogy ha életbe lép egy ilyen szabályozás, azonnal bírósági úton támadják meg.id egészségbiztosítást.

Számla nélkül tényleg olcsóbb? - Egyáltalán nem biztos! - A számla- és nyugtaadás fogyasztóvédelmi jelentősége

3 óra 33 perc

„Többe kerül a leves, mint a hús.” - tartja a közmondás és ez még akár arra az esetre is igaz lehet, ha a fogyasztó nem kér számlát, és így kíván spórolni egy ügyleten. A vállalkozásokat – bizonyos kivételekkel – számla-, illetve nyugtaadási kötelezettség terheli és azt külön kérés nélkül is adniuk kell. A számla-, nyugtaadás kötelezettsége nem csak adójogi szempontokat szolgál, hanem a fogyasztóvédelem terén is kiemelt jelentőséggel bír.

A fogyasztó egy bedobott szórólapról választotta ki azt a vállalkozást, amellyel elvégeztette a redőnye cseréjét. „Számla nélkül olcsóbb” – szólt a szóbeli figyelemfelhívás, a fogyasztó pedig ebbe belement. Később viszont, mikor probléma volt a redőnnyel, a cég még csak nem is válaszolt neki, majd pedig letagadta, hogy szerződést kötött a fogyasztóval. Mivel pedig semmilyen papírja nem volt az átadott pénzösszegről a panaszosnak, jogait sem tudta eredményesen érvényesíteni a békéltető testület előtt.

A számla-, nyugtaadás kötelezettsége nem csak adójogi szempontokat szolgál, hanem a fogyasztóvédelem terén is kiemelt jelentőséggel bír. Az ugyanis nem jelent kevesebbet, mint egy szerződést az érintett fogyasztó és vállalkozás között, jelzi, hogy létrejött egy adásvétel, valamint azt is, miszerint pontosan milyen összeg került átadásra a másik fél részére. Amennyiben viszont nincsen számla-nyugta az adott vásárlásról, vagy, mint a példában vett esetben, belemennek abba a fogyasztók, hogy nem kérnek számlát, mert úgy olcsóbb, akkor jobb, ha tudják, hogy bármilyen későbbi fogyasztóvédelmi probléma esetén nem fogják tudni igazukat bizonyítani (vagy csak nagyon nehezen). Sőt azt sem, hogy egyáltalán valaha kapcsolatba kerültek a vállalkozással, hiszen papír hiányában a két vitás fél szóbeli állítása áll csupán egymással szemben.

Ugyanis a fogyasztókat, ha megkötöttek egy vállalkozással egy szerződést, lényeges jogok illetik meg. Ilyen jog az, hogy ha hibás a termék, akkor kérhetik elsősorban annak ingyenes kijavítását vagy kicserélését a kereskedőtől, ha pedig erre nincs lehetőség vagy ezt nem akarják megtenni, akkor mód nyílik a vételár leszállítására vagy akár a teljes vételár visszatérítésére is. Összességében, a vásárlástól számított két évig lehet az árucikk hibája miatt reklamálni és ha a hiba hat hónapon belül jött elő, úgy a vállalkozásnak be kell bizonyítania azt, hogy annak oka csak a vásárlást követően keletkezett. Ha erre nem kerül sor, úgy a fogyasztó igénye megalapozott lehet. Hat hónapon túl felismert hiba esetén viszont – tehát a két évből még hátralévő másfél évben – már a fogyasztónak kell bizonyítania azt, hogy eleve hibás terméket kapott.

Lényeges viszont, hogy a fogyasztó nem fogja tudni ezeket a jogait érvényesíteni, ha még csak egy nyugta-számla sem áll a rendelkezésére, hiszen a szerződéskötést neki kell bizonyítania. Az előírások szerint pedig a bizonylat bemutatása esetén a szerződést megkötöttnek kell tekinteni. Fontos tudni, hogy ez igaz még azokra a termékekre is, amelyekre kötelező jótállás vonatkozik (bizonyos vételár feletti tartós fogyasztási cikkek tartoznak ide), mégpedig akkor, ha a jótállási jegyet nem tudja a fogyasztó bemutatni, mert például azt meg sem kapta.

Természetesen a legnagyobb gondosság mellett is előfordulhat, hogy egész egyszerűen a vásárlásról nem kap bizonylatot a fogyasztó. Ilyenkor, arra az esetre, ha később mégis fogyasztóvédelmi probléma adódna, érdemes megőrizni minden olyan egyéb iratot, dokumentumot, amely még alkalmas lehet a bizonylaton kívül a szerződés megkötésének bizonyítására.

Ilyen lehet például értelemszerűen a mindkét fél által aláírt szerződés, különösen, ha annak megkötését két tanú is igazolja, vagy például egy olyan tartalommal bíró levelezés, amelyből kiderül, hogy megtörtént a megrendelés, szállítás és a kifizetés.

Ugyanígy alkalmas lehet még a fogyasztó állításának és a szerződéskötésnek az alátámasztására egy az írásos panaszra született vállalkozói válaszlevél, annak tartalma alapján vagy éppen – például átutalással történő fizetésnél – egy a kérdéses összeg megfizetését igazoló banki tranzakció másolata.

A fentiekből az a tanulság, hogy ha nem kaptak, akkor is kérjenek a fogyasztók számlát-nyugtát és ne fogadják el azokat az esetleges vállalkozói hivatkozásokat, hogy „számla nélkül olcsóbb”, mivel ezzel azt kockáztatják, hogy vita esetén, például egy békéltető testületi vagy bírósági eljárásban nem fogják tudni hatékonyan fogyasztói jogaikat érvényesíteni. Ha mégsem kapnap számlát, akkor írásban jelezni lehet ezt például a hatóságok felé vagy közvetlenül is érdemes panaszt tenni írásban az érintett vállalkozásnál.

forrás: Jogi Fórum

Politikai hirdetések közzététele kampányidőszakban -Az ÁSZ ismételt figyelemfelhívása a hirdetési árjegyzékek megküldéséről!

3 óra 46 perc

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) emlékeztet, hogy a választási eljárásról szóló törvény szerint a 2018. évi országgyűlési választást megelőző kampányidőszakban politikai hirdetést csak az a sajtótermék tehet közzé, amely előzőleg hirdetési árjegyzékét az ÁSZ részére megküldte. Az ÁSZ 2018. január 18. (csütörtök) 16:00 óráig fogadja be a hirdetési árjegyzékeket a valasztas@asz.hu címen.

A politikai hirdetések választási kampányidőszak alatti közzétételéről a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (Ve.) 148. §-a rendelkezik. Ez alapján, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény szerint sajtóterméknek minősülő, hatósági nyilvántartásban szereplő orgánumok a választás kitűzését követő 5 munkanapon belül juttatják el hirdetési szolgáltatásaik árjegyzékét az Állami Számvevőszék részére, amelyet az nyilvántartásba vesz és honlapján közzétesz.

A törvényi előírások értelmében az érintett sajtóorgánumok a 2018. évi országgyűlési választás előtti kampányidőszakra vonatkozó árjegyzékeiket 2018. január 18. (csütörtök) 16:00 óráig juttathatják el az Állami Számvevőszékhez. Az ÁSZ elektronikus úton a valasztas@asz.hu címen, postai úton a 1364 Budapest 4. Pf. 54. címen, személyesen pedig a 1052 Budapest Apáczai Csere János utca 10. címen fogadja az árjegyzékeket.

Az Állami Számvevőszék az árjegyzékeket sajtótermékek szerinti bontásban a www.asz.hu oldalon teszi közzé, a lista a választás kiírását követően a „Országgyűlési választás 2018” menüpont alatt lesz megtekinthető. A szavazás napját követő 15 napon belül (április 23-án 16.00 óráig) a sajtóorgánumoknak azt is tudatniuk kell, hogy milyen politikai hirdetéseket közöltek a kampányidőszakban. A részletes listát az ÁSZ honlapján szintén közzéteszi, így egyértelműen kiderül majd, hogy az egyes jelöltek és jelölőszervezetek politikai hirdetéseit kinek a megrendelésére, milyen ellenérték fejében, mely időpontban, milyen terjedelemben jelentették meg az egyes sajtótermékek.

Az ÁSZ a sajtótermékek által megküldött árjegyzékeket ellenőrzés és változtatás nélkül teszi közzé, így azok tartalmáért felelősséget nem vállal.

forrás: Jogi Fórum

Perindítás jogi képviselő nélkül január 1-től - Keresetlevél, költségmentességi és költségjegyzék nyomtatványok - OBH segédlet

4 óra 14 perc

2018. január 1. napján hatályba lépett az új polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (új Pp.), valamint a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.). - Hogyan indíthatnak keresetet és miként kérhetnek költségmentességet a jogi képviselő nélkül eljáró felek? Hol érhető el a költségjegyzék nyomtatvány? - Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.

Keresetlevél formanyomtatványok

Az új Pp. előírja, hogy a 2018. január 1-jén vagy azt követően indult ügyekben a jogi képviselő nélkül eljáró felek a járásbíróságok hatáskörébe tartozó perekben a keresetlevelet, az írásbeli ellenkérelmet, a viszontkereset-levelet, a beszámítást tartalmazó iratot, valamint a keresetet tartalmazó iratot kizárólag jogszabályban meghatározott nyomtatványokon terjeszthetik elő.

A Kp. pedig lehetővé teszi a jogi képviselő nélkül eljáró feleknek, hogy ezen időponttól kezdődően a közigazgatási perekben és mulasztási perekben is nyomtatványon terjeszthessék elő keresetlevelüket.

Ezen nyomtatványokat a 21/2017. (XII.22.) IM rendelet tartalmazza. Az Országos Bírósági Hivatal az IM rendeletben meghatározott nyomtatványokat a http://birosag.hu/nyomtatvany-urlapok/keresetlevel-nyomtatvanyok oldalon letölthető formában tette közzé.

Költségmentességi nyomtatvány

Az új Pp-hez kapcsolódóan 2018. január 1. napjától változnak a perköltség viselésére és a költségkedvezményekrevonatkozó szabályok is.

A költségmentesség és a költségfeljegyzési jog engedélyezésének alapjául szolgáló körülmények igazolásáról szóló 26/2017.(XII.27.) IM rendelet szerint az engedélyezés feltételeit a 2018. január 1-jén vagy azt követően indult ügyekben a rendeletben meghatározott adattartalommal rendszeresített nyomtatvány kitöltésével kell igazolni. A rendeletnek megfelelően a nyomtatványt az Országos Bírósági Hivatal rendszeresítette, és azt az alábbi oldalon letölthető formában tette közzé:

A nyomtatvány ITT elérhető

A felek a papír alapú nyomtatványt díjmentesen a bíróságok tájékoztató irodájában is átvehetik.

Költségjegyzék nyomtatvány

Az új Pp. alapján a jogi képviselővel eljáró felek perköltségüket kizárólag jogszabályban meghatározott költségjegyzék előterjesztése útján számíthatják fel. A 2018. január 1. napjától hatályba lépő, a perköltség felszámítására szolgáló költségjegyzékről szóló 31/2017.(XII.27.) IM rendelet ehhez kapcsolódóan teremti meg a felszámításra szolgáló írásbeli nyilatkozat, a fél által vezetett költségjegyzék részletes szabályait.

Ezt a költségjegyzéket egy egységesített formájú nyomtatványon kell vezetni. A nyomtatványt a rendelet mellékletében meghatározott adattartalommal az OBH rendszeresítette, és azt az alábbi oldalon letölthető formában tette közzé:

A nyomtatvány ITT elérhető.

forrás: Jogi Fórum

Nemzetközi szabadalomszerzés jóval olcsóbban és gyorsabban - Növekszik a Visegrádi Szabadalmi Intézet elismertsége

4 óra 35 perc

A budapesti székhelyű Visegrádi Szabadalmi Intézet (VSZI) teljes jogú tagja lett a világviszonylatban legmeghatározóbb 25 szabadalmi hivatalt tömörítő ún. „globális szabadalmi szupersztrádának” (Global Patent Prosecution Highway). Ezáltal az innovatív magyar vállalkozások könnyebben és gyorsabban szerezhetnek versenyelőnyt nyújtó szabadalmat exportjuk célországaiban. A négy visegrádi ország szabadalmi hivatalai által létrehozott és másfél éve működő, növekvő ügyforgalmat bonyolító VSZI jelentősen csökkenti a nemzetközi szabadalomszerzés költségeit, valamint kiterjeszti a magyar, cseh, lengyel és szlovák nyelv használatának lehetőségét

A szabadalmakról

A szabadalom megszerzése húszéves monopoljogot biztosít a szabadalmasnak, ezalatt az innovatív technológiát kizárólag a szabadalom jogosultja, vagy az ő általa erre feljogosított vállalkozás hasznosíthatja. Magyarországon a szabadalmi bejelentéseket a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál (SZTNH) kell megtenni, amely hazánk területére kiterjedő védettséget adhat meg. Az SZTNH-nál tett első bejelentés elsőbbségi napja lesz az irányadó a világon bárhol egy éven belül tett szabadalmi bejelentések vizsgálatakor is. Az innovatív magyar vállalkozások számára fontos lehet a nemzetközi szabadalomszerzés. Így tudják az általuk kifejlesztett új technológia által adott versenyelőnyt exportpiacaikon is érvényesíteni, azáltal, hogy a célországokban is szabadalom által biztosított monopoljogot szereznek. A külpiacokon történő szabadalomszerzés érdekében nemzetközi (ún. PCT) bejelentés is tehető, amelyet az SZTNH-n keresztül be lehet nyújtani, támaszkodva a korábbi magyar bejelentés elsőbbségére. Ezt követi a bejelentéssel kapcsolatos nemzetközi újdonságkutatás és vizsgálat az erre felhatalmazott nemzetközi hatóság által, amely előzetesen állást foglal arról, hogy a bejelentett találmány szabadalmazható-e.

A PCT-ről röviden: A Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) igazgatja a nemzetközi szabadalmi bejelentések kezelésének rendszerét, a Szabadalmi Együttműködési Szerződés (Patent Cooperation Treaty, PCT) alapján. A rendszer azt biztosítja, hogy egyszerre (egy időpontban és egy díjért) lehet a PCT-ben részes valamennyi (jelenleg 152) államot megjelölő, azonos elsőbbségi nappal bíró bejelentést tenni, az erre a célra kijelölt szabadalmi hivatalok pedig elvégzik a nemzetközi bejelentések nemzetközi kutatását és elővizsgálatát. Ilyen nemzetközi kutatási és elővizsgálati hatóság a VSZI is. Az elkészített nemzetközi kutatási jelentés és írásos vélemény birtokában a bejelentő könnyebben el tudja dönteni, hogy érdemes-e fenntartania a nemzetközi bejelentést, és érdemes-e ún. nemzeti (vagy regionális) szakaszba léptetnie az eljárást.

A Visegrádi Szabadalmi Intézetről

A Visegrádi Szabadalmi Intézet a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) által elismert nemzetközi kutatási és elővizsgálati hatóság. Tevékenységét 2016. július 1-én kezdte meg, és 2018. január 6-án teljes jogú tagja lett a világviszonylatban legmeghatározóbb 25 szabadalmi hivatalt tömörítő ún. „globális szabadalmi szupersztrádának” (nemzetközi elnevezéssel: Global Patent Prosecution Highway, GPPH).  A VSZI-t a négy visegrádi ország kormányközi szervezetként hozta létre, budapesti székhellyel. A VSZI a Szabadalmi Együttműködési Szerződés keretein belül létrehozott nemzetközi kutatási és elővizsgálati szerv. A VSZI célja, hogy a nemzetközi szabadalmi rendszerbe történő bekapcsolódást elősegítse a közép-kelet-európai régió bejelentői számára. Mindennapi feladatait az SZTNH mellett a cseh, a lengyel és a szlovák hivatal szabadalmi elbírálói látják el, tevékenységét az egyes országok képviselői által kinevezett igazgató koordinálja, aki képviseli is a nemzetközi szervezetet. Az SZTNH mellett a többi három visegrádi társhivatal is rábízta a VSZI-re a még közzé nem tett szabadalmi bejelentésekből álló adatvagyonát, mely jól tükrözi a hazánkban a szabadalmi információbiztonság terén tett jelentős intézkedések eredményeit.

A globális szabadalmi szupersztrádáról

A globális szabadalmi szupersztráda révén a hazai innovatív vállalkozások versenyelőnyhöz juthatnak.

A GPPH gyorsabb nemzetközi oltalomszerzést elősegítő eszköz, amely a legfejlettebb országok szabadalmi hivatalainak hálózatos együttműködésén nyugszik. A rendszer lényege, hogy egy korábbi szabadalmi bejelentéssel kapcsolatban elvégzett újdonságkutatás és vizsgálat eredményei egy másik szabadalmi hivatal előtt is felhasználhatók, erőforrásokat és időt takarítva meg.

A VSZI – a világon huszonötödikként – most ehhez a hálózathoz csatlakozott, így az általa készített kutatási és elővizsgálati jelentések alapján az érintett bejelentéseket – a nemzetközi szabadalmazási eljárás későbbi szakaszaiban – az eljáró szabadalmi hivatalok lényegesen gyorsabban (az átlagos 4-7 évnél akár évekkel rövidebb idő alatt) bírálják majd el. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a VSZI szolgáltatásait igénybe vevő hazai vállalkozások évekkel hamarabb szerezhetnek külföldi szabadalmakat, ami globális szinten is versenyelőnyt jelenthet számukra. A magyar vállalkozások számára legfontosabb az európai jelenlét, a VSZI közreműködése nyomán 38 európai országban is hatályosítható a szabadalmuk.

A VSZI előnyei

A VSZI a V4 országok szabadalmi hivatalainak erőforrásaira támaszkodva működik, amely jelentős előnyökkel jár a régió bejelentői számára a PCT bejelentés alapján indult eljárás nemzetközi szakaszában. Ezek egyike a nemzetközi kutatási és elővizsgálati hatóságként működő VSZI-vel való magyar, cseh, lengyel és szlovák nyelveken való kapcsolattartás lehetősége, amelyhez még az is hozzájárul, hogy a VSZI a nemzetközi kutatást és elővizsgálatot magyar nyelvű szabadalmi bejelentés alapján is elvégzi. Ennek eredményeképpen a bejelentés idegen nyelvű fordítását – akkor is csupán a nemzetközi közzététel céljából – elegendő több mint egy évvel a bejelentési nap után benyújtani. Ekkorra a bejelentő a VSZI-től kapott információk alapján már el tudja dönteni, hogy érdemes-e folytatnia az eljárást, a bejelentéstől számított 18 hónap elteltével kérve a közzétételt, vagy inkább üzleti titokként kívánja a technológiát megőrizni. A VSZI másik vonzerejét a költséghatékonyság adja az akár 38 országot lefedő európai szabadalmak megszerzése során. A kutatás díjának 40%-a visszaigényelhető, ha egy korábbi magyar nemzeti bejelentés nyomán már rendelkezésre áll az SZTNH által készített újdonságkutatási jelentés. Ilyen kedvezmény az Európai Szabadalmi Hivatalnál nem érvényesíthető. További megtakarítást jelent, hogy a VSZI eredményeinek felhasználása esetén az Európai Szabadalmi Hivatal részére fizetendő kiegészítő kutatási díj csak a rendes díjtétel töredékét teszi ki: 1100 euró helyett 190 euróba kerül. Összességében elmondható, hogy a régiós bejelentőknek jobban megéri a VSZI-t megjelölni nemzetközi kutatási és elővizsgálati hatóságként, ugyanis az Európai Szabadalmi Hivatallal összevetve mintegy 40%-kal olcsóbban juthatnak a nemzetközi szabadalmazási eljárásban elengedhetetlen dokumentumokhoz.

Számok és adatok a Visegrádi Szabadalmi Intézet tevékenységéről

Dinamikusan növekszik a magyar székhelyű Visegrádi Szabadalmi Intézet elismertsége, melyet a kutatási- és elővizsgálati adatok is mutatnak. 2016-ban, azaz a tevékenység megkezdésének évében 14 kutatási jelentést állított ki, ebből 4 darabot az SZTNH munkatársai készítettek el. 2017-ben több mint nyolcszor annyit, azaz 123 kutatási jelentést állítottak ki, ebből az SZTNH-ra 42 jutott. A kérelmek kétharmad része nemzeti nyelven érkezik, egyharmad része angolul. A beérkező kérelmek megoszlása a bejelentő honossága szerint tavaly: 48% lengyel, 30% magyar, 17% cseh és 5% szlovák.

forrás: Jogi Fórum

Sérti a civil törvény a jogbiztonságot és az egyenlő bánásmódot? - Kedden kezdi tárgyalni az ügyet az Alkotmánybíróság

h, 01/15/2018 - 18:51
Az Alkotmánybíróság keddi teljes ülésén kezdi tárgyalni az úgynevezett civil törvényt − derül ki a testület honlapján közzétett napirendből. A külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényt tavaly júniusban fogadta el az Országgyűlés.

Törvénnyel az online gyűlölködés és álhírterjesztés ellen - Széles körben bírálják a január 1-jén hatályba lépett német jogszabályt

h, 01/15/2018 - 18:51
Jogvédő aktivistáktól politikusokig széles körben bírálják Németországban a közösségi portálokon megjelenő jogsértő gyűlölködés és álhírterjesztés visszaszorításáról szóló törvényt, amely január 1-jén lépett hatályba.

Súlyos szabálytalanságok uniós pénzügyi források felhasználásánál - A Legfőbb Ügyészség megkapta az OLAF ajánlását

h, 01/15/2018 - 18:01

A Legfőbb Ügyészség megkapta az Európai Unó Csalás Elleni Hivatalának (OLAF) jelentését, amely igazságügyi ajánlást tartalmaz. Az ügy iratait a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező főügyészséghez fogja továbbítani - közölte Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség szóvivője.

Sajtóhírek szerint az OLAF súlyos szabálytalanságokat tárt fel az Elios Innovatív Zrt. által 2011 és 2015 között elnyert, uniós pénzügyi forrásokat felhasználó közbeszerzésekkel kapcsolatban. A Wall Street Journal értesülése alapján a hivatal már megküldte a jelentését a magyar ügyészségnek, és azt javasolja, hogy tegyenek jogi lépéseket.

Fazekas Géza közölte: a Legfőbb Ügyészség megkapta az OLAF jelentését, amely három - 2009 és 2014 között kibocsátott - KEOP-pályázat vizsgálatáról szól. A jelentés igazságügyi ajánlást tartalmaz. A Legfőbb Ügyészség az ügy iratait a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező főügyészséghez fogja továbbítani.

A szóvivő hozzátette, valamennyi olyan esetben, amikor az OLAF igazságügyi ajánlással fordul a Legfőbb Ügyészséghez, az ügyészség a protokoll szerint elrendeli a nyomozást, illetve amennyiben már folyamatban van a nyomozás, az OLAF ajánlását a nyomozás irataihoz csatolják és abban értékelik.

Emlékeztetett: az OLAF 2012 óta 36 igazságügyi ajánlást és négy jelzést tett a Legfőbb Ügyészség felé. Az ajánlás az OLAF saját közigazgatási vizsgálata alapján bűncselekmény gyanújára utal, a jelzés pedig bűncselekményre utaló adatok, iratok továbbítása, a büntetőeljárás indítására vonatkozó ajánlás nélkül.

A nyomozások eredményeként 2012-től nyolc ügyben emelt vádat az ügyészség. Ezek közül ezidáig egy ügyben jogerős marasztaló ítéletet hozott a bíróság, további hét ügyben még nem született ítélet. Nyolc ügy megszüntetéssel zárult. Az összes többi ügyben jelenleg is folyamatban van a nyomozás - tette hozzá.

Mint mondta, az OLAF-ajánlások és -jelzések nyomán indult büntetőeljárások ezen eredménye - a vádak és megszüntetések aránya - megegyezik az uniós átlaggal, amely a 2016. évi OLAF-jelentés szerint 44 százalék, a SAPARD-ügyek nélkül 50 százalék.

forrás: Jogi Fórum

Júliusig ki kell építeniük a cégeknek az online számlázás rendszerét - Az új rendszerben a NAV le tudja ellenőrizni a vevők áfa-bevallását

h, 01/15/2018 - 17:57

Július 1-től minden adózónak és vállalkozásnak olyan számlázó rendszerrel kell rendelkeznie, amely az interneten keresztül folyamatos kapcsolatban áll a Nemzeti Adó és Vámhivatallal (NAV) - mondta Földes Balázs, a Crowe FST szenior adómenedzsere az M1 aktuális csatornán. 

Az online számlázási rendszerbe azoknak a számláknak kell minden adatát rögzíteni, amelyeknek áfa tartalma meghaladja a 100 ezer forintot, a számla nettó értéke ez esetben körülbelül 370 ezer forint. 

Az online számlázi rendszer segítségével a NAV le tudja ellenőrizni a vevők áfa-bevallását, és abban az esetben, ha valaki áfát igényel vissza, az adóhatóság azt is meg tudja vizsgálni, hogy a vevők csak olyan számla után igénylik-e vissza az áfát, amelyet az eladó be is fizetett - tette hozzá. 

Kiemelte, hogy ez a fejlesztés is a gazdaság fehéredését szolgálja.

forrás: Jogi Fórum

A geszti remete - Arckép Tisza Istvánról

h, 01/15/2018 - 09:17
Kétszer vállalt miniszterelnöki szerepet, négyszer akarták megölni. A végzetes merénylet után az utolsó szavai ezek voltak: „Ennek így kellett lennie.” Tisza Istvánt gerincesség jellemezte, "a maga útját járta, melyet küldetéstudata, eszméibe vetett hite, saját értékének tudata jelölt ki."

A Kamara

Bács-Kiskun Megyei
Ügyvédi Kamara

postacím:
6000 Kecskemét,
Bercsényi utca 15.

telefon/fax:
+36 76 484 909