Bács Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara

A jogiforum.hu hírei

Tartalom átvétel Jogi Fórum - hírek
Hírek a Jogi Fórumon
Frissítve: 7 perc 13 másodperc

Közigazgatási figyelmeztetés és óvadék előzheti meg a bírságokat - Új törvény született a közigazgatási szabályszegések szankcióiról

k, 10/17/2017 - 17:36

Az Országgyűlés kedden új törvényt hozott a közigazgatási szabályszegések szankcióiról, amivel létrehozta a - közigazgatási bírságot enyhébb esetekben megelőző - figyelmeztetést és óvadékot.

A képviselők 146 igen szavazattal, 27 nem ellenében és 3 tartózkodás mellett fogadták el a Miniszterelnökséget vezető miniszter fokozatos szankcionálás elvére épülő javaslatát, amivel egységesítették a közigazgatási hatósági eljárásokon megállapított szankciók rendelkezéseit. 

Az új jogszabály bevezeti a figyelmeztetés lehetőségét, amellyel a jogsértő cselekmények elkövetését kívánja megelőzni a kormány. Az elfogadott előterjesztés indoklása alapján a figyelmeztetés nem jelent közvetlen joghátrányt az ügyfeleknek és kisebb mértékben veszi igénybe a jogalkalmazó kapacitásait.

A parlament emellett létrehozta a közigazgatási óvadék intézményét is, amely a figyelmeztetés és a közigazgatási bírság közti átmenetet jelenti. A közigazgatási óvadék egy év jogkövető magatartás után visszajár az ügyfélnek, ami a kabinet szerint szintén a további jogsértések elleni motivációt jelent.

A törvény emellett kimondja, hogy a hatóság legfeljebb a kiszabható legmagasabb közigazgatási bírság összegének csak a felét szabhatja ki azokra, akiket a megelőző három évben nem bírságoltak.

forrás: Jogi Fórum

Mulasztásos alkotmányellenesség a Nemzeti Földalap szabályaiban - Az Ab a természeti erőforrások védelmében döntött

k, 10/17/2017 - 17:27

Az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy a Nemzeti Földalapról szóló törvény módosításával egyidejűleg nem gondoskodott olyan szabály megalkotásáról, amely biztosítaná a Nemzeti Földalap sarkalatos szabályokkal védett vagyonának hosszú távú megőrzését. A Földalap célja a természeti erőforrások - különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, illetve a honos növény- és állatfajok - védelme, és megőrzése a jövő nemzedékek számára. A módosított szabályozás nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a bevételek államadósság csökkentésére történő felhasználása ezeknek a céloknak a megvalósítását veszélyeztesse. Az Alkotmánybíróság a környezetjog egyik legszigorúbb szabályát, az elővigyázatosság elvét rendelte alkalmazni.

Sallai R. Benedek országgyűlési képviselő és az országgyűlési képviselők több mint egynegyede három törvény (a Nemzeti Földalapról szóló törvényt módosító törvény, a Nemzeti Földalapról szóló törvény módosított rendelkezései és a „Földet a gazdáknak!” Programról szóló törvény) és egy országgyűlési határozat rendelkezéseit támadta meg az Alkotmánybíróság előtt. Az indítvány szerint a Kormány és az Országgyűlés egyszerű többsége a „Földet a gazdáknak!” Program keretében lefolytatott értékesítés utólagos törvényesítése érdekében hozta létre a vitatott rendelkezéseket, alaptörvény-ellenes helyzetet teremtve.

A „Földet a gazdáknak!” programot lezáró országgyűlési határozat a tartalma szerint nem minősül közjogi szervezetszabályozó eszköznek, felülvizsgálata tehát nem tartozik az Alkotmánybíróság hatáskörébe, a Nemzeti Földalapról szóló törvényt módosító törvény pedig hatályát veszítette. Az érdemi vizsgálat tehát csak a Földalap-törvény módosított rendelkezéseire és a „Földet a gazdáknak!” programot lezáró törvényre terjedt ki.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Alaptörvénynek a természeti erőforrások védelmére vonatkozó cikkéből nem következik a Földalap-törvény egyes szabályainak sarkalatossága, mivel az Alaptörvényben előírt garanciát másik törvény (a Földforgalmi törvény) biztosítja. A Földalap-törvény indítványban kifogásolt szabálya továbbá nem a Földalapba tartozó földrészletek hasznosítására irányul, hanem az ezek hasznosításából származó bevétel felhasználására. Olyan szabály pedig nincs az Alaptörvényben, amely valamely állami bevétel felhasználásáról szóló törvényhozói döntéshez a sarkalatosság követelményét fűzné. Az Alkotmánybíróság a Földalap-törvény támadott rendelkezéseit és a „Földet a gazdáknak!” programot lezáró törvényt nem találta alaptörvény-ellenesnek.

Az Alkotmánybíróság ugyanakkor észlelte, hogy a Földalap-törvény nem tartalmaz semmilyen szabályt arra, hogy a Földalapba tartozó földrészletek hasznosításából származó bevételek milyen mértékben fordíthatók az államadósság csökkentésére.  A Földalap-törvény módosított szövege nem zárja ki olyan költségvetési döntések sorozatát, amely hosszú távon a Földalap által kezelt vagyont jelentős mértékben csökkentheti, ami végső soron akár a Földalap megszűnéséhez is vezethet. Az Alkotmánybíróság ezért felhívja az Országgyűlést, hogy jogalkotási feladatának 2018. május 31-éig tegyen eleget, vagyis a 2019. évi költségvetés már ennek figyelembe vételével szülessen.


A határozathoz Szabó Marcel és Salamon László alkotmánybírók párhuzamos indokolást, Czine Ágnes, Hörcherné Marosi Ildikó, Balsai István, Dienes-Oehm Egon és Stumpf István alkotmánybírók különvéleményt csatoltak. Az Alkotmánybíróság határozatának teljes szövege elérhető az Alkotmánybíróság honlapján, az ügy száma: II/01902/2016.

A döntés háttere

Az Alkotmánybíróság mindenekelőtt azt állapította meg, hogy a hatáskörének alaptörvényi korlátozása nem terjed ki a támadott szabályok megalkotásának eljárási követelményeire, így a sarkalatosságra vonatkozó szabályok megtartására sem. Ezért az indítvány érdemi elbírálásának nem volt akadálya.

A „Földet a gazdáknak!” programot lezáró országgyűlési határozat a tartalma szerint nem minősül közjogi szervezetszabályozó eszköznek, felülvizsgálata tehát nem tartozik az Alkotmánybíróság hatáskörébe. Ezért az erre vonatkozó indítványt az Alkotmánybíróság visszautasította.

Visszautasította az Alkotmánybíróság a Földalap-törvényt módosító törvényt támadó indítványt is, mert a törvény még az indítvány benyújtása előtt hatályát vesztette, rendelkezései pedig beépültek a Földalap-törvénybe. Ilyen esetben pedig a beépült rendelkezés és nem a módosító jogszabály vizsgálható.

Az érdemi vizsgálat tehát a Földalap-törvény módosított rendelkezéseire és a „Földet a gazdáknak!” programot lezáró törvényre terjedt ki. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy ezek közül egyik sem tartozik a kizárólag sarkalatos törvénnyel szabályozható tárgykörbe.

Az Alaptörvénynek a természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők védelmére vonatkozó P) cikkéből nem következik kényszerítően a Földalap-törvény egyes szabályainak sarkalatossága, mivel az Alaptörvényben előírt garanciát másik törvény (a Földforgalmi törvény) biztosítja. A Földforgalmi törvény pedig teljes egészében sarkalatos, hatálya az állami tulajdonban álló földterületekre is vonatkozik.

A Földalap törvény indítványban kifogásolt szabálya továbbá nem a Földalapba tartozó földrészletek hasznosítására irányul, hanem az ezek hasznosításából származó bevétel felhasználására. Olyan szabály pedig nincs az Alaptörvényben, amely valamely állami bevétel felhasználásáról szóló törvényhozói döntéshez a sarkalatosság követelményét fűzné. A nemzeti vagyon hasznosításából eredő bevétel a központi költségvetésről szóló törvény tartalmához tartozik. A nemzeti vagyon, a megőrzése, a védelme és a vele gazdálkodásnak a követelményei elkülönülnek az átruházásakor a helyébe lépő bevételtől.

Az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdés utolsó mondata értelmében a nemzeti vagyon megőrzésének, védelmének és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodásnak a követelményeit sarkalatos törvény határozza meg. Az Alaptörvény 39. cikk (2) bekezdése ugyanakkor a közpénzekre külön szabályt tartalmaz, ezért a nemzeti vagyonra vonatkozó általános szabályok a közpénzekre közvetlenül nem alkalmazhatók.

Külön szabályt tartalmaznak a közpénzekre az Alaptörvény más szabályai is. A 36. és a 37. cikke a költségvetési bevételek, kiadások és a költségvetési gazdálkodás tekintetében következetesen törvényi és nem sarkalatos törvényi szabályozásról rendelkezik. Ebből is következően a költségvetés részét képező pénzeszközökre (közpénzre) nem alkalmazható a sarkalatos szabályozás követelménye. Ezért a vagyonelemek értékesítéséből származó bevételekre vonatkozó szabályoknak akkor sem kell sarkalatosaknak lenniük, ha a vagyonelemmel gazdálkodás, azok hasznosítása egyébként sarkalatos törvényi szabályozáshoz kötött. Ez az értelmezés felel meg az Alaptörvény N) cikkének, miszerint a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás elvének érvényesítéséért elsődlegesen az Országgyűlés és a Kormány felelős. Ez az értelmezés felel meg továbbá az Alaptörvény T) cikk (4) bekezdésének, amely szerint a törvény a kormányzás szabályozását biztosító legfontosabb jogszabályi alapforma, a sarkalatos törvény pedig a kivétel.

Az Alkotmánybíróság elvi éllel állapította meg, hogy a sarkalatosság követelménye tekintetében csak az Alaptörvény rendelkezései irányadók. Az Országgyűlés mint törvényhozó nem állapíthat meg az Alaptörvényhez képest további sarkalatosságot igénylő tárgyköröket, ezeket csak az Alaptörvény módosításával, alkotmányozó hatalmát gyakorolva teheti meg. Az Alkotmánybíróság a sarkalatosság kivételességére tekintettel az Alaptörvény ilyen szabályait nem értelmezi kiterjesztően.

Az elmondottak alapján az Alkotmánybíróság a Földalap-törvény 28. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló indítványt elutasította.

Az Alkotmánybíróság a Földalap törvény 38. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló indítványt is elutasította. Ez a szabály a Földalapba tartozó földrészlet védelme érdekében a vagyonkezelést korlátozó intézkedésekről rendelkezik. Ezek a módosítás előtt is érvényesíthetők voltak a jogalkalmazás során, és a módosított szabály hatályvesztése esetén érvényesíthetőek maradnának. Ezek a részletszabályok tehát nem az Alaptörvény P) cikkének közvetlen végrehajtását szolgálják. A minősített többség követelménye pedig csak az adott alaptörvényi rendelkezés közvetlen végrehajtásaként megalkotott törvényre vonatkozik.

A „Földet a gazdáknak!” programot lezáró törvény az állami tulajdonban álló termőföldek árverési eljárásainak a lezárásáról szól. Nem tartalmaz olyan előírást, amely a nemzeti vagyon megőrzésének, védelmének és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodás követelményeit határozná meg, ezért nem hozható összefüggésbe az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése sarkalatosságot előíró szabályával. Mindezekre figyelemmel az Alkotmánybíróság e törvény alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló indítványt is elutasította.

Az Alkotmánybíróság ugyanakkor észlelte, hogy a Földalap-törvény nem tartalmaz semmilyen szabályt arra, hogy a Földalapba tartozó földrészletek hasznosításából származó bevételek milyen mértékben fordíthatók az államadósság csökkentésére.  Másképpen megfogalmazva ez azt jelenti, hogy a módosított szabály nem zárja ki olyan költségvetési döntések sorozatát, amely hosszú távon a Földalap által kezelt vagyont jelentős mértékben csökkenti, ami végső soron akár a Földalap tényleges megszűnéséhez vezethet (kiüresítés), még ha ez a Földalapba tartozó egyes vagyonelemek korlátozott forgalomképessége miatt nem is valószínű. Ez az elvi lehetőség a Földalap törvény sarkalatos szabályainak a sérelmét jelentené.

Az elővigyázatosság környezetjogban általánosan elfogadott elvének értelmében az államnak kell biztosítania azt, hogy a környezet állapotának romlása egy adott intézkedés eredményeképpen ne következzen be. A vizsgált szabályozás esetében bizonytalanság áll fenn abban a tekintetben, hogy az veszélyezteti-e a Földalap törvényben foglalt célok érvényesülését, és ezáltal végső soron a környezet és természet megóvásának az Alaptörvény P) cikkén alapuló kötelezettségét. A szabályozás hiányossága abból fakad, hogy nem zárja ki a Földalap céljainak megvalósítását veszélyeztető mértékű vagyonvesztés lehetőségét. A jogi szabályozás Alaptörvényből levezethető lényeges tartalma tehát hiányos.

Az Alkotmánybíróság ezért megállapította, hogy a Földalap-törvény 28. §-ának módosított szövege ugyan önmagában nem ellentétes az Alaptörvénnyel, de hosszú távon nem zárja ki a Földalap törvény sarkalatos szabályai lerontásának lehetőségét. Az Országgyűlés ezért azáltal, hogy a Földalap törvény 28. §-ának módosításával egyidejűleg nem alkotott olyan szabályt is, amely biztosítaná a Földalap sarkalatos szabályokkal védett vagyonának hosszú távú megőrzését, és kizárná annak lehetőségét, hogy egyszerű többséggel elfogadható törvények alkalmazása olyan mértékű vagyonvesztéshez vezessen, mely a Földalap céljainak megvalósítását veszélyezteti, mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-sértést követett el. Az Alkotmánybíróság ezért felhívta az Országgyűlést a mulasztás kiküszöbölésére. Ennek határidejét úgy állapította meg, hogy a 2019. évi költségvetés már ennek figyelembe vételével legyen elfogadható.

Az Alkotmánybíróság arra is felhívta a figyelmet, hogy továbbra is megoldatlan problémát jelent a 28/1994. (V. 20.) AB határozatban rögzített, a természetvédelmi területek állami tulajdonba vételével kapcsolatos alkotmánybírósági határozat végrehajtása és a magántulajdonba került természetvédelmi területek kisajátítása, mely kötelezettséget ugyancsak a Nemzeti Földalap útján kell biztosítani 2018. december 31-ig.

forrás: Jogi Fórum

Megszűnik a családi házak kötelező kéményellenőrzése - Adminisztrációs terhet csökkent a ma elfogadott törvénymódosítás

k, 10/17/2017 - 17:06

Az Országgyűlés kedden megszüntette a családi házak kötelező kéményseprő-ipari ellenőrzését, amelyet ezentúl a tulajdonosok megrendelésére, de továbbra is ingyenesen végezhet el a katasztrófavédelem, illetve egyes településeken az önkormányzati közszolgáltató.

A képviselők 119 igen szavazattal, 34 nem ellenében és 23 tartózkodás mellett fogadták el a belügyminiszter ezt tartalmazó törvénymódosító csomagjának egyszerű többséget igénylő rendelékezéseit.

Az elfogadott javaslat indoklása szerint a jelenlegi szabályok évenkénti, illetve kétévenkénti kéményellenőrzés lehetővé tételére kötelezték a családi házakban lakókat, ami adminisztrációs és időbeli terhet jelentett számukra. A jövőben azonban a tulajdonosok szükség szerint maguk rendelhetik meg az ellenőrzést és tisztítást egy általuk választott időpontra, így nem függnek a szolgáltató munkavégzési rendjétől - hangsúlyozta a belügyi tárca az előterjesztésben.

A törvénymódosító csomag emellett eltörli a házi vízigény kielégítésére szolgáló, 80 méternél sekélyebb kutak engedélyezési és bejelentési kötelezettségét. Továbbá kimondja, hogy azon kutaknál sem kell az eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat fizetni, ahol a vízjogi engedélyezési eljárás fennmarad.

A parlament a változtatásokkal létrehozta az uniós támogatással megvalósuló Mezőgazdasági Vízhasználat Információs és Ellenőrzési Keretrendszert (VIZEK), amelynek célja az öntözéssel kapcsolatos vízjogi engedélyezési eljárás elektronizálása, továbbá a vízkészletjárulék elektronikus megállapításának, bevallásának és megfizetésének lehetővé tétele.

A Ház a mezőgazdasági célú vízhasználóknak megemelte a vízkészletjárulék-mentesen felhasználható víz­mennyiséget, amely így az öntözésnél 50 ezer köbméter/év helyett 400 ezer köbméter/évre, a halgazdálkodásnál és rizstermelésnél 150 ezer köbméter/évről 300 ezer köbméter/évre növekszik. 

A parlament a vízügyi igazgatási szerveknél foglalkoztatott több mint négyezer közalkalmazott életpályarendszerére vonatkozó szabályozást is hozott. Az érintettek illetményemelése két ütemben történik: idén szeptember 1-jétől, majd 2018. január 1-jei hatállyal szintén átlagosan 15-15 százalékkal növekedik a keresetük.

A módosítások érintik a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek mintegy 60 ezres hivatásos állományát is, akik a terveknek megfelelően 2018. január 1-jétől újabb, átlagosan 5 százalékos mértékű illetményemelést kapnak. A kormány tájékoztatása alapján az érintettek illetménye a jövő évtől már átlagosan 45 százalékkal haladja meg a 2015 előtti szintet, 2019. január 1-jétől pedig további 5 százalékos emelésre számíthatnak, amelyet egy későbbi javaslat tartalmaz majd.

Az Országgyűlés a törvénymódosító csomag kétharmados többséget igénylő passzusait nem fogadta el, miután azok nem kapták meg a szükséges számú szavazatot. Ezek az önkormányzati törvényt módosították volna nagyrészt azért, hogy megteremtsék a közigazgatási perrendtartási törvénnyel az összhangot.

Azt a rendelkezést viszont jóváhagyták a képviselők - mivel nem minősült sarkalatosnak -, amely alapján a helyi önkormányzat képviselő-testülete rendeletében meghatározott kötelezettségek elmulasztása esetére közigazgatási szankciót állapíthat meg.

forrás: Jogi Fórum

Változások a vezetők csődjogi felelősségében - Egy nemrégiben hatályba lépett törvénymódosítás kedvező hatásai

k, 10/17/2017 - 17:00

A csődtörvény több mint 10 éve hatályban lévő szabálya sokáig lehetetlen választás elé állította azon cégek vezető tisztségviselőit, amelyek fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben vannak. Egy nemrégiben hatályba lépett törvénymódosítás azonban feloldja ezt a patthelyzetet és jobban ösztönzi a válságmenedzsereket, hogy válsághelyzetben az üzletileg indokolt döntéseket hozzák meg - foglalta össze a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

Ha van rajta sapka, azért, ha nincs rajta sapka, azért….

Szinte minden vállalkozás életében előfordulhat az a helyzet, hogy egy adott pillanatban nem tud valamennyi, esedékessé váló fizetési kötelezettségének eleget tenni. Sokszor nem világos azonban, hogy az adott fizetésképtelenség csupán egy átmeneti jelenség a társaság életében vagy az nagy valószínűséggel a társaság bukásához fog vezetni.

Ez a helyzet a közelmúltig a legtöbb vezetőt súlyos döntési helyzet elé állította. A csődjogi szabályok 2006-ban hatályba lépett módosítása szerint ugyanis az a vezető, aki ebben az ún. fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben az ügyvezetési feladatait nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével látta el – és ezáltal a cég vagyona csökkent, vagy a hitelezők követeléseinek teljes mértékben történő kielégítése meghiúsult – a saját vagyonával felelt a ki nem elégített hitelezői követelésekért. Ez alól a felelősség alól a vezető a csődjogi szabályok szerint csak abban az esetben mentesülhetett, ha be tudta bizonyítani, hogy valamennyi intézkedést megtett a hitelezői veszteségek elkerülése, illetve csökkentése érdekében.

A jogszabály azonban nem adott eligazítást abban, hogy mégis mik lehetnek azok az intézkedések, amelyek a fenti mércét megütik. Ez pedig klasszikusan a nyuszika és a sapka esetét tette alkalmazhatóvá a vezető tisztségviselőkre. Ha ugyanis a vezető úgy döntött, hogy a további hitelezői veszteségek elkerülése érdekében nem vállal a cég nevében további kötelezettségeket, akkor ezzel egyrészről ellehetetleníthette a cég további működését – ami nem mellesleg a vezető céggel szembeni kártérítési felelősségét is megalapozhatta – másrészről elkerülhetetlenné tehette a hitelezői veszteségek bekövetkezését és a vezető ezért való személyes anyagi felelősségét. Ha azonban a vezető a cég további működése és a hitelezők követeléseinek lehető legteljesebb kielégítése érdekében a cég nevében további kötelezettségeket vállalt, de a cég likviditásának helyreállítása nem sikerült, akkor a kötelezettségek tovább növelték a hitelezői veszteségeket és a vezető azokkal kapcsolatos személyes felelősségét is. Távolról sem volt ezért világos, hogy hogyan járjon el a vezető egy ilyen helyzetben. A legkevesebb kockázatot leginkább azzal vállalta, ha megfutamodott és lemondott a pozíciójáról. Ez pedig semmiképpen sem lehetett a jogalkotó célja.

Kiút a dilemmából

Gyimesi Péter, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda ügyvédje szerint ebből a feloldhatatlannak látszó helyzetből mutathat kiutat a csődtörvény nyáron hatályba lépett módosítása. A módosítás alapján ugyanis a vezető a jövőben már akkor is mentesülhet a felelősség alól, ha be tudja bizonyítani, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően nem vállalt a cég pénzügyi helyzetéhez képest indokolatlan üzleti kockázatot. Azaz a jövőben a vezetőnek már nem kell minden nap azzal a gondolattal ébrednie, hogy hogyan is tudja a hitelezők veszteségét minimalizálni.

Ez a szabály már alkalmas lehet arra, hogy a cég vezetője a személyes vagyona kockáztatása nélkül is megkísérelhesse a cég likviditásának helyreállítását és a cég hitelezői követeléseinek kielégítését feltéve, hogy ezzel a cég pénzügyi helyzetéhez képest nem vállal indokolatlan üzleti kockázatot. Ez a szabály tehát nem feltétlenül a veszteség és a kockázatok minimalizálására fogja a vezetőt ösztönözni, hanem arra, hogy az adott helyzet által megkívánt legjobb üzleti döntést meghozza.

Mit kell másképpen tenni?

Felmerül a kérdés, változtat-e az új szabály azon, hogy hogyan járnak el a vezető tisztségviselők fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben. Valószínűsíthetően nem. Azok a vezetők ugyanis, akik felvették a kesztyűt és még saját felelősségük kockáztatása árán is felvállalták a csődközeli helyzetben lévő társaságok menedzselését, feltehetően már a múltban is az újonnan hatályba lépett feltételrendszer szerint jártak el, azaz arra figyeltek, hogy ne vállaljanak indokolatlan üzleti kockázatot. A jó hír az, hogy mostantól kezdve a jogszabály – és remélhetőleg a bírói gyakorlat is – segíteni fogja őket ebben, ezért mostantól nyugodtabban fent hagyhatják azt a bizonyos sapkát.

forrás: Jogi Fórum

Apasági kereset Salvador Dalí ellen - A világhírű festő elleni per óriási botrányt kavart Spanyolországban

k, 10/17/2017 - 15:26
Elutasította a bíróság hétfőn azt az apasági keresetet, amelyet a 61 éves Pilar Abel indított, azt állítva, hogy biológiai apja Salvador Dalí világhírű festőművész volt.

Tanácsadó jogászok - Jogtanácsosok és jogi előadók az ügyvédi kamarába

k, 10/17/2017 - 15:26
Októbertől megkezdődtek a jogtanácsosi jelentkezések az ügyvédi kamarába, a kamarai tagság ugyanis most már a jogi képviselet feltétele. Egy jogtanácsos kamarai regisztrációjáért 80 ezer forintot, míg egy jogi előadói tagságért 40 ezer forint díjat kell fizetni. - Amit az új szabályokról tudni érdemes!

Szigorodó befektetővédelem - Januárban lép hatályba az új, egységes európai uniós szabályrendszer

k, 10/17/2017 - 15:26
Januártól a befektetési szolgáltatóknak minden költséget be kell mutatni az ügyfélnek szerződéskötéskor, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) engedélye kell a határidős energia- vagy szén-dioxid-kvóta kereskedéshez, és befektetővédelmi aggályok esetén az MNB akár egyes, különösen kockázatosnak ítélt tőkepiaci termékek forgalmazását is megtilthatja- nyilatkozta Szeniczey Gergő, a jegybank ügyvezető igazgatója.

Eltiltás energetikai tanúsítói tevékenység gyakorlásától - Az Alkotmánybíróság döntést hozott

k, 10/17/2017 - 15:26
Az Alkotmánybíróság tanácsa október 10-én jogszabály alaptörvény-ellenességének megállapítása iránti bírói kezdeményezés alapján megállapította, hogy az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 2016. december 31. napjáig hatályos 44. § (5) bekezdés i) pontja alaptörvény-ellenes volt, és az folyamatban lévő ügyekben nem alkalmazható.

Felmondott lízingszerződés áfa-vonzata - Az Európai Unió Bírósága ítéletet hozott a Lombard Lízing-ügyben

k, 10/17/2017 - 10:49

A lízingszerződés felmondása esetén az eredeti teljes futamidőszakra számított lízingdíj áfa-vonzatát a tényleges futamidőszak függvényében arányosítani kell - szögezi le az Európai Unió Bírósága 404/16. számú Lombard Ingatlan Lízing Zrt. ügyben hozott ítéletében.

A Lombard Ingatlan Lízing Zrt. 2006. és 2008. között ingatlanokat adott lízingbe más cégeknek, aminek keretében az ügylet futamideje során számára fizetendő teljes lízingdíjat az ingatlanoknak a lízingbevevők részére történő átadásakor leszámlázta, annak áfa-vonzatát pedig az adóhatóság számára megfizette. A lízingcég később egyes partnerei szerződését a lízingdíj nemfizetése miatt felmondta, az ingatlanokat tőlük visszavette, a kérdéses ügyeletek tekintetében pedig a már befizetett áfát úgy próbálta meg magának jóváírni, hogy kizárólag azon időszak tekintetében maradjon fenn áfa-fizetési kötelezettsége, amelynek során a lízingbevevő a lízingtárgyat ténylegesen használta és a lízingdíjat megfizette. Álláspontja szerint minderre a magyar áfa-szabályok alapját képező uniós héa-irányelv (héa: hozzáadottérték-adó) alapján lehetősége van, hiszen e jogszabály valamely ügylet meghiúsulása esetén lehetővé teszi az adóalap csökkentését.

Az adóhatóság azonban nem ért egyet a lízingcég érvelésével, mivel szerinte a jelen esetben – amelyre még az áfatörvény 2010. január 1-je előtt hatályban volt rendelkezései alkalmazandók – nem a teljesítés meghiúsulásáról, hanem nemfizetésről van szó, amely tekintetében az irányelv megengedi a tagállamoknak az adóalap csökkentése lehetőségének kizárását. Ezen okokból az adóhatóság a lízingcéget az elvégzett adókorrekció miatt adókülönbözet, adóbírság és késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte.

Az ügyben eljáró Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy a lízingszerződésnek a lízingbeadó általi, a lízingbevevő nem teljesítése miatti felmondása egyet jelent-e az ügylet teljesítésének az irányelv szerinti meghiúsulásával. A magyar bíróság a teljesítés meghiúsulása és a nemfizetés fogalmának pontos elhatárolását is kérte a luxembourgi bíráktól, mivel a vita tárgyát képező ügyletek teljesítése éppen a szerződéses partnerek nemfizetése miatt hiúsult meg.

2017. október 12-i ítéletében a Bíróság mindenekelőtt emlékeztetett arra, hogy a teljesítés meghiúsulásával ellentétben a vételár meg nem fizetésének esete – amikor a tagállamok az irányelv alapján megtilthatják az adóalap csökkentését – nem helyezi vissza a feleket az eredeti helyzetükbe. Ha a vételár teljes vagy részleges meg nem fizetésére a teljesítés meghiúsulása vagy a szerződéstől való elállás nélkül került sor, a vevő továbbra is köteles megfizetni a megállapodás szerinti árat, az eladónak pedig, bár már nem tulajdonosa a terméknek, főszabály szerint továbbra is fennáll a követelése, amelyre bíróság előtt hivatkozhat.

Ezzel szemben az irányelvnek a teljesítés meghiúsulását érintő rendelkezései olyan helyzetekre hivatkoznak, amelyekben vagy visszaható hatályú a szerződés megszűnése, vagy pedig a csak a jövőre vonatkozó felmondás következtében az adós tartozásának kiegyenlítésére irányuló kötelezettsége teljesen megszűnik, illetve egy véglegesen meghatározott összegben kerül megállapításra.

Márpedig a Bíróság megállapítja, hogy a jelen ügyben az egyik szerződő fél felmondással véglegesen megszüntette a lízingszerződést. Ez annyit jelent, hogy a lízingbeadó a lízingelt tárgyakat visszavette a lízingbevevőtől, akitől így már nem követelhette további lízingdíj megfizetését, a lízingbevevő pedig nem szerezte meg e tárgyak tulajdonjogát.

Mindezekre figyelemmel a Bíróság kimondta, hogy a mostani ügyben vizsgált helyzet – amelyben az egyik szerződő fél által eredetileg fizetendő ellenérték véglegesen csökken – az irányelv értelmében nem nemfizetésnek, hanem a teljesítés meghiúsulásának minősül, amelynél az uniós jogszabály alapján az adóalapot csökkenteni kell.

forrás: Jogi Fórum

Amire nagy értékű ingóság vásárlásakor figyelni érdemes! - MOKK: Mindig ellenőrizzük a hitelbiztosítéki nyilvántartást

k, 10/17/2017 - 10:37

Érdemes betekintenie a hitelbiztosítéki nyilvántartásba annak, aki használt autót vagy egyéb nagy értékű ingóságot vásárol, mert ha a vagyontárgyat zálogjog, lízing vagy más, biztosítéki célú jog terheli, azt akár a bírósági végrehajtó le is foglalhatják és el is árverezheti - közölte a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK).

Az MOKK közleménye kitér arra: évről évre jelentős ütemben bővül a 2014-ben, az új polgári törvénykönyv alapján létrehozott hitelbiztosítéki nyilvántartás (hbny), amely mára átfogó adatbázissá vált. 2017-ben több mint 300 ezerre emelkedett a hitelbiztosítéki nyilvántartásban rögzített bejegyzések száma - tudatta a MOKK. 

Kiemelték, a hitelbiztosítéki nyilvántartás sok százezer ingóságra - például gépjárműre, gépre, gépsorokra és egyéb vagyontárgyakra tartalmazza az esetleg fennálló zálogjogot, illetve azt, hogy vonatkozik-e arra lízing, tulajdonjog-fenntartással történő eladás vagy faktorálás. 

A hbny-be minden olyan cégnek vagy magánszemélynek kötelező regisztrálnia, amely ingóságot lízingel, elzálogosít vagy úgy ad el, illetve szerez meg ilyen eszközöket, hogy azon az eladónak a tulajdonjoga megmarad. 

Közölték: ebbe a körbe tartozik például egy részletre vásárolt gépjármű is, amellyel kapcsolatban az eladó a vételár kifizetéséig tulajdonjog-fenntartással él. Ennek biztosítékaként jegyzik be a nyilatkozatot a nyilvántartásba, amelyhez mindkét félnek - az eladónak és a vevőnek - egyaránt be kell regisztrálnia a rendszerbe, illetve a jogosultnak nyilatkozatot is kell tennie. Mivel feltétel, hogy az ingóság bekerüljön a nyilvántartásba, addig a vásárló nem fogja megkapni a kívánt vagyontárgyat, míg be nem regisztrált a rendszerbe. 

Gépjármű-vételnél a vevő rákereshet például a gépjármű alvázszámára is. Arra is felhívták a figyelmet, ha a vevő elmulasztja a hbny átnézését, és azon valamilyen biztosítéki célú jogot jegyeztek be, lefoglalása ellen az új tulajdonos semmit sem tehet, nem hivatkozhat jóhiszeműségre sem, hiszen a nyilvántartásba való betekintéssel tudomást szerezhetett volna arról, hogy a gépjármű nem a vele szerződő fél tulajdona - olvasható az MOKK közleményében.

forrás: Jogi Fórum

Könnyített élelmiszeradományozás - Új uniós szabályok a hatékony újraelosztás szolgálatában

k, 10/17/2017 - 10:28

Könnyítene az élelmiszer-adományozás szabályain az Európai Unió, ezzel is erősítve az élelmiszerhulladék keletkezése elleni fellépést - közölte az uniós bizottság hétfőn.

Ismertették, az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint a világon előállított élelmiszerek körülbelül egyharmada kárba vész vagy kidobják. Az uniós lakosság közel egynegyedét - mintegy 119,1 millió embert - szegénység vagy társadalmi kirekesztettség fenyeget, és közel 42,5 millió ember kétnaponta sem engedhetett meg magának minőségi étkezést. A becslések szerint ugyanakkor évente mintegy 88 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezik az unióban, aminek becsült járulékos költsége 143 milliárd euró.

Noha az élelmiszer-felesleg újraelosztása egyre gyakoribb, az élelmiszergyártók és élelmiszer-kiskereskedők pedig hajlandóak a feleslegüket úgynevezett élelmiszerbankoknak és jótékonysági szervezeteknek adományozni, az újra elosztott élelmiszer mennyisége még így is csupán kis töredéke - 6,1 millió embernek 535 ezer tonna élelmiszert osztottak ki tavaly - az ehető élelmiszer-felesleg teljes uniós mennyiségének.

Az iránymutatás célja az uniós jogszabályok vonatkozó rendelkezéseinek pontosítása, valamint az élelmiszer-újraelosztást a jelenlegi uniós keretszabályozásban akadályozó korlátok felszámolásának segítése. Ezen belül az iránymutatás megpróbálja elősegíteni, hogy az élelmiszer-felesleget biztosítók és átvevők megfeleljenek az uniós szabályozásban rögzített - élelmiszer-biztonságra, élelmiszer-higiéniára, nyomonkövethetőségre, áfaszabályozásra vonatkozó - követelményeknek, és támogatja az élelmiszer-újraelosztására vonatkozó uniós szabályok közös értelmezését a tagállamok szabályozó hatóságai részéről.

Az elfogadott iránymutatások remények szerint nem csupán az élelmiszeripar és a jótékonysági szervezetek leginkább szükséget szenvedők iránt kifejtett tevékenységét segíti, hanem példamutatóvá válik a nemzeti hatóságok és a gazdasági szereplők számára is, amely az élelmiszer-adományozás szabályozásának nemzeti hatáskörű megkönnyítését szolgálhatja unió-szerte - közölte az uniós bizottság.

forrás: Jogi Fórum

Bűnbe esett baranyai ügyvédek - Jelenleg is folyamatban lévő büntetőeljárások

k, 10/17/2017 - 09:18

Zaklatás, sikkasztás, csalás, hamis tanúzás, köz és magán okirat hamisítás, fiktív cégeladások – Jelenleg öt, köztiszteletben álló baranyai ügyvéddel, köztük két nővel szemben van büntető ügy nyomozási, vádemelései vagy bírósági szakaszban. Elfogultság miatt az ügyek mindegyike a Szekszárdi Járásbíróságon, illetve a Szekszárdi Törvényszéken van folyamatban – nyilatkozta a Jogi Fórumnak Kovács Ildikó, a Szekszárdi Törvényszék szóvivője.

Közokiratok meghamisítása miatt a közelmúltban emeltek vádat egy jelenleg is praktizáló pécsi ügyvédnő ellen. Az ügyvédnő fiktív cégeladásokban közreműködött, a vád szerint abban segédkezett, hogy magyar cégek beazonosíthatatlan magánszemélyek nevére kerüljenek. Az ügy első tárgyalása decemberben lesz a Szekszárdi Járásbíróságon.

Az ügyvédnőnek nem ez az egyetlen ügye, a NAV Baranyai adónyomozói jelenleg is vizsgálódnak ellene, mert a gyanú szerint letéti pénzekkel élt vissza. A közelmúltban házkutatást is foganatosítottak nála.

Egy másik baranyai ügyvédnő ellen október elején a Pécsi Járási és Nyomozó Ügyészség csalás bűntette miatt emelt vádat, mert 2009. és 2011. között két ügyfelét több mint 20 millió forinttal károsította meg. Az ügyvédnő még a feljelentés előtt felada ügyvédi praxisát, a Pécsi Ügyvédi Kamara ennek ellenére is kizárta soraiból.

Két, elsősorban büntetőjoggal foglalkozó pécsi ügyvéd zaklatás miatt áll hamarosan bíróság elé. "Ha vádbeli cselekményük nem összeegyeztethető az ügyvédi hivatással, akkor a jogerős ítélet után a Pécsi Ügyvédi Kamara fegyelmi eljárást indíthat ellenük" – mondta az üggyel kapcsolatban lapunknak Leposa Mariann, a Pécsi Ügyvédi Kamara elnöke.

Csalás és sikkasztás miatt két külön eljárásban állt már bíróság előtt egy másik, ugyancsak pécsi ügyvéd. Az egyik ügyben jogerősen 2 éves, 5 évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a Szekszárdi Törvényszék. Egy másik ügyben a jogerős ítéletet várja. Első fokon, nem jogerősen 5 év letöltendő szabadságvesztésre ítélték, és nyolc évre eltiltották az ügyvégi tevékenységtől.

"A volt pécsi ügyvéd 2009 és 2013 között saját szükségleteinek finanszírozására, korábbi életszínvonalának fenntartására az ügyfelek által rábízott pénzeket eltulajdonítva, ehhez ügyvédi tevékenységét felhasználva, ügyfeleit tévedésbe ejtve követte el a bűncselekményeket" – mondta korábban lapunknak Kutas Tamás, a pécsi ügyészség szóvivője.

A vádirat szerint az ügyvéd egy halott ügyfele földjeit értékesítette. Az adásvételi szerződéseket visszadátumozta, azokra a halott aláírását ráhamisította. "Az örökösöket nem értesítette, a pénzt pedig megtartotta" – tette hozzá Kutas Tamás.

Az ügyvéddel szemben jelenleg lakhelyelhagyási tilalom van elrendelve. Egy ideig előzetes letartóztatásban volt, mert nem jelent meg a tárgyalásokon.

Egy szintén pécsi ügyvédet hamis tanúzás miatt három évre felfüggesztve, egy év 10 hónap szabadságvesztésre ítélt jogerősen a Szekszárdi Járásbíróság, mert valótlan nyilatkozatokat gyártott egy verekedéssel kapcsolatban, amit az ügyfeleivel aláíratott. A férfit kélt évre eltiltották az ügyvédi tevékenység gyakorlásától.

forrás: Jogi Fórum

Kongót beválasztották az ENSZ Emberi Jogi Tanácsába - Washington és a Human Rights Watch is élesen bírálja a döntést

k, 10/17/2017 - 09:12

Washington felháborodással fogadta a Kongói Demokratikus Köztársaság (a volt Zaire) hétfőn történt beválasztását az ENSZ Emberi Jogi Tanácsába (EJT). A 47 tagú és genfi székhelyű ENSZ-szervezetnek a közép-afrikai ország 2018 januárjától három éven keresztül lesz a tagja. Az ENSZ Közgyűlésének ülésszakán 193 ország képviselője közül 151 voksolt az afrikai ország tagságára.

Az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete, Nikki Haley közleményben ítélte el a döntést. Haley szerint "a Kongói Demokratikus Köztársaság beválasztása újabb bizonyíték az Emberi Jogi Tanács szükséges reformjára". A nagykövet szerint az afrikai ország azért méltatlan arra, hogy az emberi jogok legfontosabb intézményének tagja legyen, mert Kongó "a politikai elnyomásról, a nők és a gyermekek ellen elkövetett erőszakról, a jogellenes letartóztatásokról és fogva tartásokról, a gyilkosságokról és az emberrablásokról" ismert. 

"Az emberi jogok ügye túlságosan is fontos ahhoz, hogy továbbra is egy ellenőrzés és reform híján lévő, már elavult rendszerre bízzuk" - szögezte le a közleményben az amerikai kormányzat képviselője, bírálva az EJT-t. Az Egyesült Államok már júliusban élesen bírálta azokat az afrikai országokat, amelyek támogatták a Kongói Demokratikus Köztársaság jelölését. 

A Human Rights Watch emberi jogi szervezet igazgatója, Louis Charbonneau New Yorkban kiadott közleményében szintén bírálta a döntést.

forrás: Jogi Fórum

Megszűrt alkotmánybírósági indítványok - Sikeres az új befogadási eljárás - Érdemi alapjogi kérdések kerülnek a Testület elé

h, 10/16/2017 - 15:17

Sikeres az alkotmányjogi panaszok befogadására kialakított eljárás; ez az alapja annak, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) az érdemi ügyekre koncentrálhasson - mondta Sulyok Tamás, az Ab elnöke a Kúria teljes ülésén tartott előadásában hétfőn, Budapesten.

Korábban nem szűrték az alkotmánybírósági indítványokat, aminek az lett az eredménye, hogy jóval az észszerű határidőn túli, sokéves ügyhátralék halmozódott fel a testületnél. Ezen változtatott a 2011-es alkotmánybírósági törvény, amelynek köszönhetően immár az ügyek zöme egy éven belül befejeződik - mutatott rá az Ab elnöke. 

Sulyok Tamás hozzátette: egyes kérdésekben vannak még értelmezési eltérések, viták a testületen belül, ezek feloldása érdekében folyamatos az alkotmánybírósági elemzőmunka.

Bitskey Botond, az Ab főtitkára elmondta: méltányos, indítványozóbarát megközelítésben kezelik az alkotmányjogi panaszokat. 

Először a legelemibb formai, eljárási, tartalmi követelményeket ellenőrzi a főtitkárság, és ha kell, hiánypótlásra kéri az indítványozót, hogy ügye eljuthasson az érdemi kérdések vizsgálatáig. Az indítvány visszautasításáról csak alkotmánybíró vagy Testület dönthet, a főtitkár pusztán előzetes szűrést végez, illetve hiánypótlásra felhívással segítheti az Ab-hez fordulót - mondta Bitskey Botond. 

Kiemelte, a szűrés fontos szempontja, hogy érdemi alapjogi kérdések kerüljenek a Testület elé, ne pedig a bírói jogértelmezés körébe tartozó szakjogi problémák vagy például bizonyítékok újraértékelése. 

Ha megkezdődik az indítvány érdemi, alkotmányjogi vizsgálata, akkor arról értesítik az indítványozót, de ez nem jelenti azt, hogy ezután már formai, eljárási okokból ne utasíthatnák el. Hozzávetőleg az alkotmányjogi panaszok 10-12 százaléka jut el az érdemi alkotmányossági vizsgálatig - jegyezte meg a szakember. 

Bitskey Botond elmondta: az Ab a befogadási eljárásban a formai szempontokon túl az alkotmánybíróságról szóló törvényben rögzített két alapvető kritérium alapján vizsgálja az ügyet, e szerint "az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be".

A főtitkár hozzátette, a szakmai vitákban időnként felmerül, hogy e rendelkezéssel kapcsolatban egy szilárd tesztet kell kialakítania és alkalmaznia a Testületnek, vagy lehetőség van nagyobb mozgástér biztosítására. 

A rögzített alkotmányjogi mérce felel meg a jogbiztonság, a kiszámíthatóság követelményének, ugyanakkor a nyugat-európai jogállamokban sem ismeretlen, hogy a bíróságok igyekeznek mozgásteret biztosítani maguknak, hogy elháríthassák például politikai viták eldöntését - jegyezte meg a szakember. 

A kúriai rendezvényen Berke Barna, az Európai Unió Törvényszékének bírája a luxembourgi székhelyű Testület gyakorlatáról, munkamódszereiről tartott előadást. 

Darák Péter, a Kúria elnöke a rendezvény megnyitójában jelezte, hogy jövő évtől a polgári és a közigazgatási perekben új eljárási törvény lép hatályba, amely a többi között a felülvizsgálati indítványok újraszabályozása révén érinti a Kúriát. Ennek részeként járják körül, hogy más bírói Testületek milyen befogadási gyakorlatot folytatnak.

forrás: Jogi Fórum

Olcsóbb lesz az egészségbiztosítás az Egyesült Államokban - Trump elnök rendeletet írt alá az egészségbiztosítási törvény módosításairól

h, 10/16/2017 - 13:27
Donald Trump amerikai elnök rendeletet írt alá az Obamacare néven ismert egészségbiztosítási törvény módosításairól. Az elnök hangsúlyozta: a várható változtatások nem kerülnek pénzébe a szövetségi kormányzatnak, viszont az emberek olcsóbban vásárolhatnak biztosítást.

Csökkenő ügyintézési idő és adminisztráció a közigazgatásban - Tízmilliárdos informatikai fejlesztési projekt kormányhivatalokban

h, 10/16/2017 - 13:27
Az ügyintézési idő és az adminisztrációs terhek csökkentését lehetővé tevő, tízmilliárd forintos költségvetésű informatikai fejlesztési projekt indult a kormányhivatalokban - közölte a Miniszterelnökség területi közigazgatás fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára csütörtökön Szegeden.

Az uniós igazságügyi miniszterek jóváhagyták az Európai Ügyészség létrehozását - Hazán nem vesz részt az együttműködésben

h, 10/16/2017 - 10:25
Jóváhagyták az Európai Ügyészség felállítását az uniós igazságügyi miniszterek csütörtöki luxembourgi ülésükön, az úgynevezett megerősített együttműködési eljárással létrejövő szervezethez húsz tagállam csatlakozott.

Együttműködés a kiberbűnözés ellenében - Megállapodást írt alá az Interpol és a Kaspersky Lab orosz számítógépes cég

h, 10/16/2017 - 09:13

A kiberbűnözés elleni együttműködésről írt alá újabb megállapodást az Interpol és a Kaspersky Lab orosz számítógépes cég - közölte internetes oldalán a nemzetközi bűnüldöző szervezet sajtószolgálata.

Az amerikai kormány egy hónapja betiltotta az orosz informatikai cég termékeinek használatát a kormányhivatalokban.

Az Interpol tájékoztatása szerint az együttműködési megállapodás értelmében a szervezet és a Kaspersky Lab megosztja egymással a számítógépes bűnözéssel kapcsolatos legfrissebb adataikat. Az első, erre vonatkozó megállapodást 2014-ben írták alá, és azóta a Kaspersky Lab szakértői rendszeresen együttműködtek az Interpollal, hogy megosszák a szervezet tagországainak rendőrségével a feltárt kiberfenyegetésekkel kapcsolatos értesüléseiket.

Az idén a Kaspersky Lab részt vett az Interpol egyik számítógépes bűnözéssel kapcsolatos műveletében, aminek eredményeképpen kilencezer úgynevezett botnet parancsnoki és ellenőrző szervert azonosítottak, több száz rossz hírű internetes oldalt tártak fel Délkelet-Ázsiában. 

A botnet olyan rendszerbe kapcsolt gépek hálózata, amelyek felett a kalózok a tulajdonosok tudta nélkül átveszik az ellenőrzést. 

A Kaspersky Lab korábban bekapcsolódott az Interpol IGCI (Interpol Global Complex for Innovation) globális innovációs központja által irányított, az egész világra kiterjedő műveletébe, hogy szétzúzzák a Simda bűnügyi botnetet, amely több mint 77 ezer megfertőzött számítógépet fűzött hálózatba világszerte. 

Az amerikai kormány szeptember közepén betiltotta a Kaspersky Lab használatát a kormányhivatalokban. Az intézkedést a belbiztonsági minisztérium jelentette be, közölte, hogy a kormányzat által felügyelt valamennyi ügynökségnél is tilos lesz a Kaspersky Lab termékeinek használata. Indoklásában a belbiztonsági tárca amiatti aggodalmát hangoztatta, hogy a számítógép-biztonsággal foglalkozó, moszkvai székhelyű Kasperskyre befolyást gyakorolhat a Kreml, s ezért a cég vírusirtó szoftvereinek telepítése amerikai kormányzati hivatalokban veszélyeztetheti az Egyesült Államok nemzetbiztonságát. 

A Kaspersky Lab visszautasította a feltételezéseket, de az amerikai sajtó a minap közölte, hogy orosz hackerek a Kaspersky Lab vírusirtó programja révén jutottak hozzá az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) egyik külső munkatársának személyes számítógépén tárolt titkos adatokhoz és dokumentumokhoz. A Jediót Ahronót című izraeli újság pedig azt írta szerdán, hogy izraeli hírszerzők buktatták le a Kaspersky Lab vírusirtó programjával titkos amerikai iratokat megszerző orosz kormányzati hackereket. Észrevették az amerikai kormányzati számítógépeket megcélzó orosz internetes behatolási kísérleteket, majd figyelmeztették erre az amerikaiakat, és a belbiztonsági minisztérium ezután tiltotta meg a Kaspersky-termékek használatát.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője abszurdnak nevezte az amerikai és izraeli sajtóban megjelent "vádakat". "Az (orosz) államnak nem volt, és nincs semmi köze (bármilyen) hasonló tevékenységhez. Az ehhez hasonló vádak mindegyike alaptalan." - hangsúlyozta az orosz elnök szóvivője.

forrás: Jogi Fórum

Handó: 2017 a közérthető bíróság éve - Az OBH kiemelt célja a bírósági kommunikáció javítása

h, 10/16/2017 - 09:04

Az OBH az idei évet a közérthető bíróság évének szentelte a bírósági kommunikáció javítása érdekében - mondta Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke Budapesten.

 Az OBH egyik kiemelt célja, hogy az igazságszolgáltatás a bírósági szervezetben dolgozók, a bírósághoz forduló ügyfelek és a szélesebb közvélemény számára egyaránt megismerhető és érthető legyen - hangsúlyozta az elnök.

A 21. századi bírósági szervezet alapértéke a nyitottság és a működés szolgáltató jellege. A szakszerű, de közérthető fogalmazás jelentősen hozzájárulhat a bíróságok iránti közbizalom erősödéséhez - mondta Handó Tünde.

Az OBH törekszik a bírósági igazgatás, az ítélkezés és a bíróságok sajtókommunikációjának közérthetőségére egyaránt. Az OBH által a Magyar Igazságügyi Akadémián szervezett V. Bíróság és Kommunikáció elnevezésű kétnapos nemzetközi konferencia előadásai és kerekasztal beszélgetései ezeket a területeket tekintik át - tette hozzá az elnök.

Az évről évre megrendezett konferenciákon az adott téma elismert szakértői tartanak előadásokat, idén például William Valasidis, az Európai Bíróság sajtófőnöke és Merethe Eckhardt, a Dán Bírósági Igazgatási Tanács fejlesztési igazgatója. Az elmúlt években 25 országból csaknem 400-an vettek részt a konferenciákon, idén több mint 20 országból csaknem 100-an érkeztek.

forrás: Jogi Fórum

Ügyvédi retorika és bírói érvelés - Egyetemi kurzus az ELTE jogi karán

h, 10/16/2017 - 07:21
Dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke és dr. Tánczos Rita, a Kúria bírája a bírói hivatásról és a bíróvá válásról tartott előadást az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának „Ügyvédi retorika - bírói érvelés” című kurzusán, 2017. október 4-én.

A Kamara

Bács-Kiskun Megyei
Ügyvédi Kamara

postacím:
6000 Kecskemét,
Bercsényi utca 15.

telefon/fax:
+36 76 484 909