Bács Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara

A jogiforum.hu hírei

Tartalom átvétel Jogi Fórum - hírek
Hírek a Jogi Fórumon
Frissítve: 3 óra 13 perc

Tiszteségtelen bankok, szolgáltatók, ingatlanközvetítők - Ügyészek fordulnak bírósághoz fogyasztók tízezreinek védelmében

p, 01/12/2018 - 13:29

A fogyasztók jogainak védelmében évről évre többször fordulnak ügyészek a bíróságokhoz, a perek fogyasztók tízezreinek érdekeit szolgálják azzal, hogy feltárják például bankok, ingatlanközvetítők és mobiltelefon-szolgáltatók tisztességtelen gyakorlatát - mondta a Legfőbb Ügyészség szóvivője egy pénteki sajtóbeszélgetésen.

Fazekas Géza közlése szerint számos törvény ad felhatalmazást az ügyésznek, hogy a köz érdekében, például a fogyasztók jogainak védelme érdekében fellépjen.

Judiné Vida Angéla, a Legfőbb Ügyészség közérdekvédelmi főosztályának vezetője elmondta: a fogyasztói társadalomban a szerződéskötések "tömegesítése" és az elektronikus kereskedelem miatt a fogyasztók egyre több veszéllyel szembesülnek. Elterjedtek a mintaszerződések és az úgynevezett általános szerződési feltételek, amelyeket a cégek a saját érdekeik szem előtt tartásával fogalmaznak meg. A fogyasztók azonban - bár a jog feljogosítja őket e szerződések bíróság előtti utólagos megtámadására - mégsem fordulnak a bírósághoz, mert nem ismerik eléggé a jogaikat, ráadásul a jogérvényesítés nehézkes, a peres eljárások hosszúak - jegyezte meg.

Az ügyésznek azonban lehetősége van a fogyasztót hátrányosan érintő szerződés miatt bírósághoz fordulni: az ügyészség 2014-ben 10, 2015-ben 11, 2016-ban 15 ilyen pert indított - tette hozzá. Közlése szerint ennél is többször sikerült úgynevezett perelhárító intézkedéssel ösztönözni a vállalkozásokat, hogy - az ügyész jogi érvelései hatására - önként módosítsák a fogyasztókat hátrányosan érintő általános szerződési feltételeiket.

Jagusztin Tamás, a Pest Megyei Főügyészség megbízott osztályvezető ügyésze elmondta: a Pest Megyei Főügyészség többek között egy mobilszolgáltatóval, egy utazási irodával és egy bankkal szemben indított pert a fogyasztói jogok érvényesítése érdekében.

Tájékoztatása szerint a főügyészség az egyik legnagyobb hazai mobilszolgáltatóval szemben azért indított pert, mert a cég jogellenesen számít fel az SMS-ben küldött fizetési felszólítások után 750 forintot lakossági ügyfeleinek. A főügyészség szerint a felszólító SMS-ekért a szolgáltató csak akkor számíthatna fel díjat az ügyfeleknek, ha azzal költségei keletkeznének, de mivel a szolgáltató a saját távközlési rendszerén keresztül küldi az SMS-eket, azok nem okoznak számára külön költséget.

Emellett a szolgáltató nem számolhat fel külön díjat olyasmiért, ami a szolgáltatás szükséges velejárója, márpedig egy milliós ügyfélkörű vállalat esetében ésszerűen számítani kell arra, hogy mindig lesznek olyanok, akik elfelejtik befizetni a számlájukat. A főügyészség a keresetében indítványozta, hogy a bíróság tiltsa el a szolgáltatót a fizetési felszólítás díjának további felszámításától, és az ezen a címen beszedett díjakat egy évre visszamenőleg térítse vissza az érintett fogyasztóknak.

A Pest Megyei Főügyészség egy országosan működő utazási irodával szemben is pert indított, mert az iroda a részvételi díjat meghaladóan 1500 forint "foglalási díjat" fizettetett utasaival. A főügyészség szerint az utas a részvételi díjjal már megfizetette a foglalás díját, ezért a foglalási díj ismételt megfizettetése jogsértő. A keresetben azt indítványozták, hogy a bíróság tiltsa el az utazási irodát a "foglalási díj" további felszámításától és az utasoktól ilyen jogcímen beszedett díjat öt évre visszamenőleg fizesse vissza.

A főügyészség egy bankkal szemben is keresetet nyújtott be, mert a bank a fogyasztókkal kötendő szerződéseiben kikötötte: a fogyasztó előre elfogadja, hogy a szerződés banki felmondása esetén az ügyfél tartozása annak előzetes vitathatósága nélkül végrehajtható. Ezzel a bank gyakorlatilag kizárta, hogy a végrehajtás előtt egy perben bizonyítania kelljen a követelése jogalapját és összegszerűségét.

A főügyészség szerint ez az eljárás a bank számára könnyíti meg a fogyasztóval szembeni igényérvényesítést, hiszen a fogyasztó csak a már foganatosított végrehajtással szemben indíthat pert, és ebben a perben már nem a banknak, hanem a fogyasztónak kell bizonyítania. A fogyasztó ebben a perben már jóval hátrányosabb helyzetben van, azon túl, hogy a perindítás további nehézségeket és költségeket ró a végrehajtás alá került fogyasztóra - érvelt keresetében az ügyészség.

További példaként említette Jagusztin Tamás az ingatlanirodákkal szembeni pereket, amelyek közül számos esetben már helyt is adott a bíróság az ügyészség keresetének. Az ügyészség ugyanis áttekintette az alkalmazott szerződés-sémákat és arra jutott, azok számos rendelkezése tisztességtelen, például az, amelyik kizárja annak a lehetőségét, hogy az eladó a saját ingatlanát maga is értékesíthesse, vagy amelyben korlátozzák, hogy a közvetítői szerződést felmondja. Tisztességtelen az a kikötés is, amikor az eladónak tűrnie kell azt, hogy a közvetítő az ingatlan értékesítésével kapcsolatos tárgyalásokon jelen legyen, a legsúlyosabb jogsértés azonban az a kikötés, amely szerint a megbízónak akkor is ki kellett fizetnie a jutalékot, ha az ingatlanközvetítés nem járt eredménnyel.

forrás: Jogi Fórum

Aki állatot kínoz az veszélyes lehet az embertársaira is - 3 év letöltendő szabadságvesztésre ítélték egy sün kegyetlen bántalmazóját

p, 01/12/2018 - 10:58

Három év letöltendő börtönbüntetésre és 3 évi közügyektől eltiltásra ítélte a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) azt a férfit, akit egy sün bántalmazása miatt bűnösnek találtak állatkínzás bűntettében. Az ítélet nem jogerős.

Az ügyben a bíróság 2018. január 11-én tartott tárgyalást, melyen ítéletet is hozott. Az elsőfokú döntés szerint a vádlott 2016 júliusában egy keleti sün tüskéin újságpapírból tüzet rakott. A bántalmazás következtében az állat testfelszínének legalább 80%-a megégett és az égés során kialakult keringési összeomlásban, shockban, a szakszerű orvosi ellátás ellenére a sün kínok között elpusztult.

Az ügyészség felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását indítványozta, mellyel a vádlott védője a perbeszédében egyetértett.

A vádlott a tárgyaláson nem kívánt vallomást tenni, bűnösségét elismerte, de ennek ellenére cselekményére magyarázatot adni nem tudott. Megbánása a bíróság szerint így kizárólag formális jellegű volt, melyet enyhítő körülményként nem tudott megfelelően értékelni.

A bíróság megállapította, hogy a vádlott az állatkínzás minősített esetét, bűntettét követte el, mert az állatnak különös szenvedést okozott, ezen túl az állat el is pusztult.

A bíróság az ítélet meghozatalakor súlyosító körülményként értékelte az éjszakai elkövetést, a gátlástalan, valamint az elkövetővel szemben teljesen kiszolgáltatott, ellenállásra képtelen állat sérelmére történő elkövetési módot, hiszen a vádlott tovább táplálta az általa gyújtott tűzet, megakadályozva azt, hogy az állat esetleg el tudjon menekülni. További súlyosító körülmény, hogy a keleti sün Magyarországon védett állat, az eszmei értéke 25 ezer forint. Súlyosító körülmény az is, hogy az állat elpusztult, illetve a hasonló jellegű bűncselekmények elszaporodottsága.

A bíróság enyhítő körülményként vette figyelembe a vádlott fiatal felnőtt korát.

A büntetés kiszabásánál – amellett, hogy az állatok védelme állami, társadalmi és emberi kötelezettség – a bíróság azt is figyelembe vette, hogy az állatkínzás bűncselekményének igazi társadalomra veszélyességét az adja, hogy aki képes egy állatot ily módon bántalmazni, illetőleg elpusztítani, az könnyebben, illetőleg sokkal nagyobb eséllyel követ el hasonló erőszakos cselekményeket az embertársai sérelmére is. Tekintettel arra, hogy egyre több hasonló bűncselekmény fordul elő, ezért a bíróság álláspontja szerint az ügyben enyhébb, rövidebb ideig tartó vagy végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés kiszabása nem érte volna el a büntetés célját.

A vádlott és védője enyhítésért fellebbeztek, míg az ügyész 3 nap gondolkodási időt tartott fenn a
jogorvoslati nyilatkozatra.

forrás: Jogi Fórum

Önzetlenül mások szolgálatában - Jelentkezz utcajogásznak! - Az Utcajogász Egyesület február 4-ig várja a jelentkezéseket

p, 01/12/2018 - 10:38

utcajogász Egyesület önkéntesek jelentkezéség várja tagjai sorába. - Az Jogász vagy joghallgató vagy? Szeretnél jogi tudásodat használva tenni másokért? Szeretsz közösségben dolgozni? Jelentkezz!

Mi az Utcajogász célja?

Az utcajogászok egy olyan igazságos és befogadó társadalomért dolgoznak, ahol érvényesülnek az emberi jogok, különösen a szociális jogok, biztosított mindenki társadalmi-politikai részvétele, és amelyben mindenkinek törvényileg és gyakorlatban hozzáférése van a méltó lakhatáshoz.

Kik az utcajogászok?

Az utcajogászok különböző helyeken, jogterületen dolgozó jogászok és legalább negyedéves joghallgatók, valamint szegénységben érintett aktivisták demokratikusan működő csoportja.

Mit csinálnak az utcajogászok?

A Blaha Lujza téri jogsegélyszolgálaton keresztül ingyenes jogi segítséget nyújtanak rászorulóknak, valamint A Város Mindenkié csoport jogi támogatását végzik. Az utcajogászok a munkájukat önkéntesként végzik.

Milyen feladatok várnak rád utcajogászként?

  • hajléktalan és lakhatási szegénységben élő emberek számára jogi segítségnyújtás kb. hathetente egyszer, pénteken 15.00 és 17.00 óra között a Blaha Lujza téren, az itt beérkező egyéni ügyek vitele
  • személyes részvétel az Utcajogász program kéthetenkénti találkozóin (szerda esténként)

Miért jó utcajogásznak lenni?

Utcajogászok ITT elmondják.

Mik a jelentkezés feltételei?

Jogász végzettség - joghallgató esetén a következő tárgyak sikeres elvégzése:

  • Közigazgatási hatósági eljárás
  • Polgári perrendtartás 1-2.
  • Polgári jog – Kötelmi jog
  • Alkotmányjog 1-3.

Elkötelezettség az Utcajogász céljai mellett.

Hogyan jelentkezhetek?

1. Jelentkezni lehet önéletrajz és egy rövid motivációs levél megküldésével 2018. február 4-ig az utcajogasz@gmail.com címre
2. Minden jelentkezővel sor kerül egy személyes beszélgetésre 2018. február 23-ig.
3. A személyes beszélgetések alapján kiválasztott jelentkezők számára kétnapos képzés 2018. február 24-én és 25-én, amely során a hajléktalansággal kapcsolatos legfontosabb jogi és szociális kérdéseket, problémákat mutatjuk be A Város Mindenkié hajléktalan aktivistái és szövetségeseik részvételével. A kétnapos képzésen történő részvétel elengedhetetlen az önkéntes munka megkezdéséhez.

A kétnapos képzés után pár napon belül mindenkinek értesítést küldünk a felvétel eredményéről.

A munkánkról bővebben:
utcajogasz.hu 
https://www.facebook.com/utcajogasz/

forrás: Jogi Fórum

A biztosítéki szerződésektől a bejegyzett élettársi kapcsolatig - Hiánypótló jogi tanulmánykötetet a közjegyzőség jubileumára

p, 01/12/2018 - 10:34
Tanulmánykötetet, monográfiát és egy jogtörténeti munkát is bemutatott a Közjegyzői Akadémiai Kiadó a 29. Közép-európai Közjegyzői Kollokviumon, a közjegyzőség fennállásának 25 éves jubileumi konferenciáján. Az Ünnepi tanulmányok a közjegyzőség jubileumára című kötet tizennégy tanulmánya felöleli a polgári jog és a polgári eljárásjog teljes spektrumát.

Nem tarthatják maguknál órákon mobiltelefonjaikat a román diákok - Új, szigorú iskolai szabályrendszert fogadtak el Romániában

p, 01/12/2018 - 10:34
Nem tarthatják többé maguknál az órákon és vizsgákon mobiltelefonjaikat a romániai diákok: a lehalkított vagy kikapcsolt készülékeket a tanterem egy erre kijelölt helyén kell ezentúl letétben helyezniük - egyebek között ezt tartalmazza az új iskolai keretszabályzat, amelyet szerdán ismertetett a román sajtó.

2 év fogházra és 10 év foglalkozástól eltiltásra ítélték Geréb Ágnest - A döntés jogerős

cs, 01/11/2018 - 16:22
Elutasította a perújítási kérelmet a Fővárosi Ítélőtábla kedden, így jogerős maradt a Geréb Ágnes ügyében 2012-ben hozott döntés: a vádlottat jogerősen két év fogházra ítélték és tíz évre eltiltották a szülész-nőgyógyász orvosi és a szülésznői foglalkozástól.

Védjegyek és az online marketing - Hogyan lesz hirdetőből védjegybitorló? Mik az AdWords buktatói?

cs, 01/11/2018 - 16:22
Az elmúlt években olyan formabontó online hirdetési lehetőségek jöttek létre, amelyek nemcsak a reklámszakembereket, hanem a jogászokat is új kihívások elé állították. Hogyan lesz hirdetőből védjegybitorló? Mit tehetünk, ha más a márkanevünkkel hirdet? Mik az AdWords buktatói a hirdetők és a védjegyjogosultak számára? Többek között ezeket a kérdéseket tekintik át Rózsavölgyi Márk és Papp Gábor, a DLA Piper Magyarország munkatársai az ügyvédi iroda blogja, az Advocatus legújabb bejegyzésében.

Érdemes már januárban nyilatkozni az adókedvezményekről! - Az adóelőleg-nyilatkozatok leadási határidejére figyelmeztet az NGM

cs, 01/11/2018 - 09:54
Érdemes már januárban nyilatkozni az igénybe vehető adókedvezményekről, az adóelőleg-nyilatkozat kitöltésével és leadásával már a januári fizetés is a kedvezmények összegével növelten érkezhet februárban - hívta fel a figyelmet a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerdai közleményében.

Eredménytelen a Fővárosi Törvényszék elnöki álláshelyére kiírt pályázat - Fazekas Sándor megbízatása idén január 4-én lejárt

cs, 01/11/2018 - 09:54
A 21. század kihívásainak való megfelelés korszakváltást követel az ország legnagyobb bíróságának vezetésében. Fazekas Sándor 6 évre szóló megbízatása idén január 4-én lejárt. Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke ezért pályázatot írt ki a tisztség betöltésére, amelyre egyedüliként a jelenlegi elnök jelentkezett.

Minden harmadik gyermeket anyagi okból emelnek ki a családjából - Az ombudsman összehangolt szociálpolitikai intézkedéseket sürget

sze, 01/10/2018 - 13:22

A korábbi vizsgálatok óta nem történt kedvező változás: a gyermekvédelmi szakellátásba kerülő gyermekek közül minden harmadikat most is anyagi helyzete miatt emelik ki a családjából. Székely László ombudsman szerint ezt az aggasztó, a gyermekek jogait sértő intézkedést megelőzéssel, a gyermekjóléti alapellátás és az átmeneti gondozás megerősítésével, valamint az ezeket kísérő szociálpolitikai intézkedésekkel lehetne kezelni. Az alapvető jogok biztosa az emberi erőforrások miniszteréhez fordult ajánlásaival.

A biztos hivatalból indított átfogó vizsgálatot annak a feltárására, hogy a gyermekvédelmi szakellátásba vétellel kapcsolatos hatósági eljárások során miként érvényesülnek a Gyermekjogi Egyezményben foglalt garanciák, illetve a gyermekvédelmi törvényben meghatározott gyermeki jogok, az arányosság és a fokozatosság követelménye. A vizsgálat a fővárosra, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére terjedt ki. Azt már korábbi ombudsmani vizsgálatok is megállapították, a statisztikai hivatal és civil-szakmai szervezetek is megerősítették, hogy a gyermekvédelmi szakellátásba kerülő gyermekek közül minden harmadikat anyagi helyzetük miatt emelik ki a családjukból. Ez annak ellenére történik, hogy a gyermekvédelmi törvény értelmében a gyermeket kizárólag anyagi okból fennálló veszélyeztetettség miatt nem szabad elválasztani a családjától. Székely László ombudsman megállapította, hogy ez a gyakorlat nem egyeztethető össze a Gyermekjogi Egyezményben rögzített kötelezettségekkel, és súlyosan sérti az érintett és kiszolgáltatott gyermekek családban való nevelkedéshez, védelemhez és gondoskodáshoz fűződő jogát.

A vizsgálat arra az összefüggésre is rámutatott, hogy ahol lehetőség van a szociális törvényben meghatározott természetbeni, illetve pénzbeli támogatások körének bővítésére, és a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtók is tudják a rászoruló családokat segíteni, ott anyagi okból kevesebb gyermeket kell szakellátásba venni. Az ombudsman megkeresésére válaszoló szakemberek ugyanakkor arra is rámutattak, hogy csupán anyagi támogatással nem előzhetők meg a kiemelések: komoly jelentősége van a családok együttműködési készségének és a települési önkormányzatok segítségének. Az alapellátásban dolgozók fontosnak tartják ezen túl például azt is, hogy a család felnőtt tagjai segítséget kapjanak piacképes szakma elsajátításához, hogy munkahelyek létesüljenek, a családok pedig életvezetési tanácsokat kapjanak.

A gyermekvédelmi törvény szerint az átmeneti gondozást a szülő kérheti, illetve a gyermek elhelyezése a szülő beleegyezésével történhet. Az átmeneti gondozás keretében a gyermek helyettes szülőnél, vagy gyermekek átmeneti otthonában – legfeljebb 12 hónapig – tartózkodhat. Székely László ombudsman megállapította, hogy korábbi vizsgálatait követően nem történt valódi előrelépés, pozitív változás a gyermekek átmeneti gondozása területén. A gyermekvédelmi törvény előírja ugyan, hogy az átmeneti gondozást elsősorban helyettes szülőnél kell biztosítani, az alapjogi biztos kérdéseire válaszoló szakemberek azonban súlyos problémaként említették, hogy a szükségeshez képest elenyésző számban vannak az ilyen, átmeneti gondozást nyújtó helyettes szülők. További problémák forrása az önkormányzati és szociális bérlakások hiánya. A szabály itt is megvan: az otthontalanná váló szülő kérelmére a családok átmeneti otthonában együttesen helyezhető el a gyermek és a szülője. A mindennapok tapasztalata szerint viszont aggályos, hogy a meglévő csekély lehetőségek, az intézményi férőhelyek területi eloszlása egyenetlen, nagy a zsúfoltság, hosszú a várakozási idő.

Az ombudsman mindebből arra a következtetésre jutott, hogy pusztán a gyermekjóléti alapellátás eszközeivel, illetve csak a pénzbeli támogatások növelésével nem előzhető meg a gyermekek elsődlegesen vagy kizárólag anyagi okból történő kiemelése. A problémát önmagában az átmeneti gondozást nyújtó férőhelyek bővítése és az igényekhez igazodó területi elosztása sem tudja megoldani. Összehangolt szociálpolitikai intézkedésekkel lehet érvényesíteni a gyermek legjobb érdekét képviselő eljárás elvét, a saját családban nevelkedéshez való jogot, és csak így lehet érvényesíteni azt az előírást, hogy anyagi veszélyeztetettség miatt nem szabad kiemelni a gyermeket a családjából.

A biztos felkérte az emberi erőforrások miniszterét, hogy a jelentés nyomán megyénként mérjék fel az intézményi hiányosságokat. Ezt követően tegyenek lépéseket az átmeneti gondozást nyújtó helyettes szülők számának és a családok átmeneti otthonai férőhelyeinek növelése, a hozzáférhetőbb, az ellátási terület igényeihez igazodó megoldás alkalmazása érdekében. Emellett szükséges, hogy a gyermekjóléti alapellátás szolgáltatásai elegendő támogatást nyújtsanak az érintett családoknak, lehetőség szerint így megelőzve a gyermekek kiemelését elsődlegesen vagy kizárólag anyagi veszélyeztetettség miatt. Székely László ombudsman végül azt kérte a szaktárcától, vizsgálják meg olyan szakmai munkacsoport felállításának lehetőségét, amely meghatározhatja, miként előzhető meg vagy orvosolható ez a probléma szociálpolitikai eszközökkel.

forrás: Jogi Fórum

Felbontottam a terméket, visszakaphatom az árát? - Indoklás nélküli elállási jog online vásárlás esetén - Amit tudni érdemes!

sze, 01/10/2018 - 10:22

Nem árt ügyelniük a fogyasztóknak, mielőtt megrendelnek valamit az internetről. Vannak ugyanis termékek, amelyeket ha felbontanak, akkor ezt követően azokat már nem lehet visszaküldeni.

A fogyasztó zenei CD-t rendelt az interneten, majd felbontást követően élni szeretett volna a tizennégy napos indokolás nélküli elállási jogával. Ezt viszont elutasították! Igaza volt a webáruháznak?

A fogyasztó tizennégy napos, indokolás nélküli elállási joggal élhet, ha interneten vásárolt. A határidőt az átvételtől kell számítani, azonban meg kell jegyezni, hogy már az átvételt sem szükséges megvárnia, és akár már előtte is gyakorolhatja ezt a jogát.

Ez esetben – rendszerint saját költségén, ha a webáruház az elszállítást nem vállalta – vissza kell küldeni a terméket a fogyasztónak a vállalkozás számára, míg a vállalkozás kötelezettsége visszautalni a fogyasztó által kifizetett teljes összeget.

Vannak azonban kivételek, amikor a fogyasztó már nem élhet ezzel a különleges joggal akkor, ha a csomagolást már felbontotta. Ide tartozik például a bevezetőben említett eset, vagy ha a CD-n vagy DVD-n például számítógépes szoftver, vagy filmfelvétel van. Ugyanide tartozik az az eset is, ha olyan zárt csomagolású termékről van szó, amelyet már egészségvédelmi vagy higiéniai okokból a felbontást követően nem lehet visszaküldeni. Például egy borotva vagy más, hasonló jellegű termék. Ugyanakkor utóbbi esetben a webáruháznak meg kell határoznia, hogy mely árucikkek minősülnek álláspontja szerint higiéniai vagy egészségvédelmi okból nem visszaküldhetőnek. 

Fontos tisztázni, az említett kivetélektől eltekintve (például egy laptopnál vagy televíziónál) nem kötheti a webáruház ahhoz a feltételhez az elállást, hogy meglegyen az eredeti, sértetlen csomagolás. Sőt ahhoz sem, hogy a termék kifogástalan állapotban legyen. Ha az árucikk sérült, attól még a fogyasztó nem veszíti el az indokolás nélküli elállási jogát. A fogyasztótól  ekkor csak és kizárólag az az értékcsökkenés követelhető, amely bizonyíthatóan a termék rendeltetésellenes használatának következménye. Nem felel viszont a fogyasztó még az értékcsökkenésért sem, ha az indokolás nélküli elállási jogról és az értékcsökkenés levonásának lehetőségéről a vállalkozás előzetesen őt nem tájékoztatta (például az internetes honlapján).

Vannak azonban további kivételek, amikor a fogyasztó nem gondolhatja meg magát, tehát nem állhat el indokolás nélkül az internetes vásárlástól. Így például az olyan nem előre gyártott termék esetében, amelyet a fogyasztó utasítása alapján vagy kifejezett kérésére állítottak elő, illetőleg amelyet a fogyasztó személyére szabtak, nem lehet indokolás nélkül elállni. Nem lehet indokolás nélkül elállni továbbá a romlandó vagy minőségét rövid ideig megőrző termék esetében (példul az internetről rendelt élelmiszerek), de ugyanúgy nem lehet lemondani erre a szabályra hivatkozással egy szállodai szobátonline megrendelt repülőjegyet vagy más utazást sem.

forrás: Jogi Fórum

Interneten toborzott merénylők - Európai Bizottság: Gyorsabbá kell tenni az illegális online tartalmak eltávolítását

sze, 01/10/2018 - 09:57

Az Európai Bizottság szerint lényegesen gyorsabbá kell tenni az online terrorpropaganda eltávolítását, a feltöltésük után legfeljebb egy-két órán belül törölni kellene ezeket a tartalmakat az internetről - jelentette ki Dimitrisz Avramopulosz uniós belügyi biztos kedden Brüsszelben.

Az Európai Bizottság hat tagja internetes nagyvállalatok, például a Facebook, a YouTube és a Twitter képviselőivel tárgyalt kedden Brüsszelben, hogy felmérjék az illegális tartalmak, például a gyűlöletkeltő bejegyzések és a terrorpropaganda terjedésének megakadályozása terén elért eddigi eredményeket.

A találkozón Dimitrisz Avramopulosz arról számolt be, hogy az Európai Unióban tavaly elkövetett terrortámadások többségében az interneten toborozták a merénylőket, illetve online tervezték meg a támadást.

Az uniós biztos az érintett cégek, például a közösségi oldalak felelősségét hangsúlyozta, s felszólította őket, hogy fokozzák erőfeszítéseiket a terrorpropaganda feltartóztatása érdekében.

"Azonnali eredményeket akarunk látni. A harctér nem csak Szíriában vagy Irakban van" - fogalmazott.

A brüsszeli testület ugyanakkor kiemelte, hogy az online platformok az utóbbi években jelentősen megerősítették az illegális tartalmak mihamarabbi törlését célzó erőfeszítéseiket, de még mindig bejegyzések százezrei várnak eltávolításra. Ezek minél tovább elérhetőek, annál több emberhez tudnak eljutni - mutattak rá.

Az ülést követően Julian King biztonsági unióért felelős biztos rámutatott, hogy a közelmúltban számos terrorcselekményt ezen illegális tartalmak inspirálhattak. Hozzátette, elengedhetetlen a hatékonyabb fellépés, "ha lehetséges, akkor önkéntes alapon, szükség esetén azonban további szabályokat fognak elfogadni".

Andrus Ansip, az Európai Bizottság digitális egységes piacért felelős tagja ezzel kapcsolatban leszögezte: "Ha az online platformok nem cselekszenek proaktívan, akkor majd a törvényhozók fognak".

forrás: Jogi Fórum

Bombabiztos biztosítékok? - A csődtörvény változása a gyakorlatban - Beszélgetés Szalóki Gergely ügyvéddel

sze, 01/10/2018 - 09:48
Tavaly nyáron fogadták el a csődtörvény módosítást, ami elsősorban a biztosítéki célú engedményezés és vételi jog felszámolásban való alkalmazását rendezte. Korábban az új Ptk. megtiltotta ezen a biztosítékok alkalmazását, majd cégek között ismét lehetővé tette. A jogalkotó most közelíteni próbálja érvényesíthetőségüket a „bombabiztos” zálogjogok pozíciójához. - Szalóki Gergely ügyvéddel beszélgettünk.

Ügyfélbarátabb adóigazgatás 2018 - Az adózókat kedvezően érintő változások léptek hatályba január 1-jével

sze, 01/10/2018 - 09:48
Az adózás területén többségében az adózókat kedvezően érintő változások léptek életbe január elsejétől, az adóigazgatási eljárásokra vonatkozó szabályozás is sok tekintetben ügyfélbarát irányba mozdult el - közölte a BDO Magyarország.

Változó jogszabályok 2018. januári hatályba lépéssel - A bírósági eljárásokat kiemelten érintő szabályok összefoglaló táblázatban

sze, 01/10/2018 - 09:48
2018. január 1-jén hatályba lép az új Polgári perrendtartás és az önálló Közigazgatási Perrendtartás, melyhez kapcsolódóan számos jogszabály módosul. Az OBH egy táblázatban foglalta össze a bírósági eljárásokat kiemelten érintő jogszabályokat.

Hazánk, Lengyelország és Csehország nem helyez át menedékkérőket - Az Unió kötelezettségszegési eljárást indított

sze, 01/10/2018 - 09:48
Magyarország, Csehország és Lengyelország továbbra is megszegi jogi kötelezettségét, és nem vesz részt menedékkérők áthelyezésében. Az Európai Bizottság ezért 2017. december 7-én úgy döntött, hogy az Európai Unió Bírósága elé idézi a három országot.

Bor határtalan védelem alatt - Az Unió első alkalommal hagyott jóvá határokon átnyúló oltalom alatt álló eredetmegjelölést bor esetében

sze, 01/10/2018 - 09:48
Az Európai Bizottság első alkalommal hagyott jóvá határokon átnyúló oltalom alatt álló eredetmegjelölést (OEM) egy bor esetében. A termék egy Belgiumhoz és Hollandiához egyaránt tartozó területen készül - közölte az uniós bizottság.

Az örökbefogadó 45 évvel lehet idősebb az örökbefogadottnál - Az ombudsman kezdeményezte a jogi szabályozás felülvizsgálatát

k, 01/09/2018 - 13:18

Nem okoz alapjogi visszásságot, hogy az örökbefogadó legfeljebb 45 évvel lehet idősebb az örökbefogadott gyermeknél, illetve az sem, hogy a nevelőszülő nincs eleve előnyben a nála nevelkedő gyermek örökbefogadási eljárásában. Panaszbeadványokat kivizsgálva erre jutott az alapvető jogok biztosa. Székely László ugyanakkor a konkrét ügyek tapasztalatai nyomán több intézkedést is javasolt a gyakorlat bizonytalanságainak kiküszöbölésére, a félreértések megelőzésére, végső soron a gyermek legjobb érdekének megfelelő eljárás garantálására.

A biztos több hasonló tartalmú beadvány alapján vizsgálta az örökbefogadások egy speciális területét, az örökbefogadó és az örökbe fogadni kívánt gyermek közti korkülönbség kérdését. A beadványozók jelezték, hogy idejétmúlt, pontatlan és alapjogilag aggályos a Polgári Törvénykönyv azon rendelkezése, amely az örökbefogadó és örökbefogadott közötti életkori különbséget 45 évben maximálja. 

Három ügyben az örökbe fogadni kívánó nem sokkal több, mint 45 évvel volt idősebb az örökbe fogadni kívánt gyermeknél. Mindhárman nevelőszülők voltak, a náluk nevelkedő gyermeket szerették volna örökbe fogadni. Egy további esetben az objektív akadályt, a 45 évnél nagyobb korkülönbséget csak az után észlelték, hogy az örökbe fogadni szándékozó felnőtt és a gyermek már megkezdte az összeszokás „barátkozásnak” nevezett folyamatát. A gyámhatóság csak ekkor hozott elutasító határozatot. A biztos megállapította, hogy sérült a gyermek legjobb érdekének megfelelő eljárás elve. Az első három esettel összefüggésben kiemelte, hogy indokolt az örökbefogadásra való alkalmasságot megállapító határozat pontosítása, az, hogy a szülő hány éves gyermek esetében lehet örökbefogadó. Más ügyekben is kiderült, hogy a hatóság hibázott: az alkalmassági határozatában foglalt kritériumok módosítására írt kérelemre egyik esetben késedelmesen, egy másik esetben egyáltalán nem reagált.
 
A biztos hangsúlyozta, hogy az örökbeadások során soha nem az örökbe fogadó szülőknek keresnek gyermeket, hanem az adott gyermek örökbefogadására leginkább alkalmas személyt igyekeznek kiválasztani. Nem tekinthető alapjogi szempontból visszásnak az, hogy a törvényalkotó az örökbefogadáshoz a korkülönbség objektív minimális és maximális feltételét állapítja meg. Ez az akadály nem önkényes: mögötte a gyermek jogainak és legjobb érdekének védelme húzódik meg. Az életkori különbség mértéke kapcsán a biztos leszögezte, hogy ez alapvetően nem alkotmányossági kérdés. A törvényalkotó megteheti, hogy a várható élettartamot és más társadalmi fejlődési irányokat figyelembe véve csökkenti, növeli, vagy fenntartja a korkülönbségnek ezt a feltételét. A biztos azt is rögzítette a jelentésben, hogy napjainkban a gyermekvállalás időpontja kitolódott, ami önmagában alapul szolgálhat a jogalkotó által meghúzott normatív határvonal megváltoztatására.

Mivel négy panaszbeadványt nevelőszülők küldtek, a biztos a nevelőszülői örökbe fogadás lehetőségeit is áttekintette. A nevelőszülő a saját háztartásában nyújt teljes körű ellátást az ideiglenes hatállyal nála elhelyezett, nevelésbe vett gyermeknek. Ez addig tart, amíg a gyermeket vissza nem tudják gondozni saját családjába, vagy ha ez nem lehetséges, akkor az új családjába, örökbefogadó szülőhöz vagy szülőkhöz. Nem kizárt, hogy a nevelőszülő a gyermek örökbefogadására jelentkezzen, de vizsgálni kell az ott nevelkedő más gyermekek számát, státuszát, e viszonyok hatását a gyermekek nevelkedésére. Elképzelhető olyan helyzet, amikor a gyermek legjobb érdekét éppen a nevelőszülő örökbefogadása szolgálja, de ezt minden esetben egyedileg vizsgálandó. Székely László ombudsman szerint diszfunkcionális lenne, ha a nevelőszülő automatikus előnyt élvezhetne, így nem vet fel alapjogi visszásságot, hogy nem részesül előnyben a nála nevelkedő gyermek örökbefogadásakor.

A biztos az egyedi ügyekben tett intézkedései mellett felkérte az emberi erőforrások miniszterét, hogy kezdeményezze az örökbefogadásra alkalmassá nyilvánító határozatok kötelező tartalmi elemeinek jogszabályi rögzítését. Azt is ajánlotta a szaktárcának, hogy a nevelőszülői képzés szakmai programjának felülvizsgálatakor nagyobb hangsúlyt kapjon az életkori különbségre és annak indokaira való figyelemfelhívás, és annak egyértelműsítése, hogy a nevelőszülőség célja alapvetően nem az örökbefogadás. Javasolta, hogy szakmai oldalról fontolják meg annak a felülvizsgálatát, hogy indokolt-e az a szabály, amely alapján 25 éves kor alatt nem lehet örökbe fogadni, illetve az örökbefogadó és az örökbefogadott közti korkülönbséget 45 évnél magasabban lehetne meghatározni.

forrás: Jogi Fórum

Őrizetbe vették az ukrán jogásznő feltételezett gyilkosát - Nozdrovszka halála társadalmi és politikai vihart kavart Ukrajnában

k, 01/09/2018 - 11:41

Az ukrán hatósások őrizetbe vettek egy személyt, aki alaposan gyanúsítható azzal, hogy ő ölte meg Irina Nozdrovszka jogásznőt és jogvédő aktivistát a múlt év végén - jelentette be hétfőn Szerhij Jarovoj belügyminiszter-helyettes, anélkül, hogy megnevezte volna az illetőt.

A 38 éves jogásznőt - akinek halála komoly társadalmi és politikai vihart kavart Ukrajnában - több késszúrással gyilkolták meg Kijev környékén. Holttestét egy folyóban találták meg három nappal eltűnése után, január 1-jén. 

A hatóságok egyelőre nem közöltek részleteket. Arszen Avakov belügyminiszter a Facebookon közzétett bejegyzésében azt ígérte, hogy kedden adnak részletes tájékoztatást. Ajder Muzsdabajev újságíró, az ATR krími tatár televízió egyik műsorvezetője közben a Facebookon arról számolt be, hogy a nyomozásban részt vevőktől származó információi szerint az őrizetbe vett személy annak a férfinak a közeli rokona, aki 2015-ben Nozdrovszka lánytestvérének halálát okozta egy autóbalesetben. A jogásznő érte el, hogy a férfit börtönbüntetésre ítéljék a baleset okozása miatt, azóta ő és hozzátartozói több fenyegetést kaptak az elítélt családjától, aki egyébként egy befolyásos bíró rokona. 

A hatóságok a nyomozás során elsődlegesként vizsgálták indítékként ezt a verziót, továbbá Nozdrovszka egyéb - jogászként, aktivistaként végzett - tevékenységét. Felvetődtek még egyéb verziók is, ezek közül a nemi erőszakot mint indítékot az orvosszakértői vizsgálat eredménye után elvetették.

Kapcsolódó cikk:

Politikai üggyé vált egy jogásznő meggyilkolása Ukrajnában - A külügyminiszter is szót emelt a nők védelmében

forrás: Jogi Fórum

A Kamara

Bács-Kiskun Megyei
Ügyvédi Kamara

postacím:
6000 Kecskemét,
Bercsényi utca 15.

telefon/fax:
+36 76 484 909