Bács Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara

A jogiforum.hu hírei

Tartalom átvétel Jogi Fórum - hírek
Hírek a Jogi Fórumon
Frissítve: 1 perc 15 másodperc

Magyarellenes megnyilvánulások a román televízióban - Bírságot kaptak az érintett hírcsatornák

p, 09/29/2017 - 09:35

Magyarellenes megnyilvánulások miatt bírságolt meg a román országos audiovizuális tanács két román hírtelevíziót, amelyeket a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) jelentett fel.

A tanács közleménye szerint a Realitatea TV-t 85 ezer lejre (5 millió 780 ezer forint), a B1 hírtelevíziót 20 ezer lejre (1 millió 360 ezer forint) bírságolták, mert megsértették az audiovizuális törvény, valamint az audiovizuális kommunikáció tartalmáról rendelkező szabályzat több cikkelyét, amelyek egyebek mellett a pártatlan, a kiegyensúlyozott és a jóhiszemű tájékoztatás kötelezettségére vonatkoznak.
    

A hírtelevíziók akkor sugároztak magyarellenes megnyilvánulásokat tartalmazó hír és beszélgető műsorokat, amikor az RMDSZ június közepén tárgyalásokat folytatott a román Szociáldemokrata Párttal (PSD) a szövetség esetleges kormányba lépésének feltételeiről.
    

Az RMDSZ vezetői szerint a média által teremtett magyarellenes hangulat nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a PSD végül visszalépett a tárgyalásoktól, és nem vállalta azoknak a törvényeknek az elfogadását, amelyek egyebek mellett bővítették volna az anyanyelvhasználatot a közigazgatásban a nemzeti kisebbségek számára, illetve a március 15. hivatalos ünneppé vált volna Romániában.
    

Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke elmondta: a manipuláció és a nacionalista propaganda magasiskoláját művelte a média, amely mélyen sértette a magyar közösséget, ezért kértek jogorvoslatot. 
    

Az RMDSZ akkor feljelentést tett a diszkriminációellenes tanácsnál Traian Basescu volt román elnök ellen is, aki támadta a magyarság ünnepét, március 15-ét. Basescu egyebek mellett kijelentette, a romániai magyarokat "senki nem akadályozza meg, hogy Budapesten ünnepeljenek, ahol ingyen kapnak enni és inni". Ebben az ügyben a diszkriminációellenes tanács még nem hozott döntést.

forrás: Jogi Fórum

Rekordösszegű bírság a Google-nak - Az óriásvállalat javaslatot terjesztett elő a bírság elkerüléséért

p, 09/29/2017 - 08:35
A Google javaslatot terjesztett elő egy önálló felületen elérhető vásárlói árösszehasonlító keresőprogram létrehozására az Európai Bizottság nagy összegű bírsága kifizetésének elkerülése érdekében - közölte az amerikai internetes óriásvállalat szóvivőjén keresztül.

A felhőszolgáltatások adatvédelmi kérdései - Az uniós adatvédelmi rendelet (GDPR) fényében

p, 09/29/2017 - 08:35
Az arany és az olaj után az adat vált a gazdaság legjelentősebb erőforrásává. A világ öt legértékesebb tőzsdén jegyzett vállalata adatokkal gazdálkodik. Nem mindegy tehát, hogy a vállalkozások a kincsüket hol és milyen körülmények között tárolják. - A RedHat 250 IT vezető bevonásával készített felmérése szerint 2017. a felhő éve lesz: 52%-uk gondolja úgy, hogy egy erős felhőstratégia kialakítása az év legnagyobb IT kihívása.

Egységes minimáljövedelmi rendszer - Az EP foglalkoztatási ügyekért felelős bizottsága a bevezetést javasolja

p, 09/29/2017 - 08:13

A minimáljövedelem rendszerének egységes bevezetése az Európai Unió összes tagállamában az egyik leghatékonyabb módja annak, hogy az embereket kivezessék a szegénységből az Európai Parlament (EP) foglalkoztatási és szociális ügyekért felelős szakbizottságának kiadott állásfoglalása szerint.

Az uniós parlament sajtószolgálata arról tájékoztatott, hogy a szakbizottságban helyet foglaló képviselők véleménye szerint annak ellenére, hogy a legtöbb uniós országban létezik minimálbért szabályozó rendszer, azok nem járulnak hozzá kellő mértékben a rászorulók megsegítéséhez, szükségleteik biztosításához.
    

A képviselők véleménye szerint az EU minden tagállamában a már működő, vagy tervezett minimáljövedelmi rendszert a lakhatáshoz, az egészségügyi ellátáshoz és az oktatáshoz való jobb hozzáféréssel együtt kellene bevezetni. A szabályok kialakításánál továbbá nagyobb figyelmet kell fordítani a gyermekek, a munkanélküliek és az egyszülős háztartások hatékonyabb támogatására - húzták alá.
    

A tájékoztatás szerint az unióban közel 120 millió ember - az EU népességének mintegy 25 százaléka - a szegénység és a társadalmi kirekesztés veszélyének van kitéve. Közöttük a gyermekek, a nők, a munkanélküliek, az egyszülős háztartások és a fogyatékkal élők csoportja különösen veszélyeztetett.

forrás: Jogi Fórum

Európai Ügyészség - Az Európai Parlament bizottsága hozzájárult a létrehozáshoz

p, 09/29/2017 - 07:03

Az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottsága (LIBE) zöld jelzést adott a határokon átnyúló korrupciós és csalási bűnesetek felgöngyölítését végző, európai uniós ügyészi hivatal, az Európai Ügyészség létrehozásához.

Az EP sajtószolgálatának tájékoztatása szerint az Európai Ügyészség bizonyos feltételek mellett jogosult lesz a nyomozások és vádhatósági eljárások lefolytatására a strukturális alapokat érintő csalások és áfacsalások, valamint az unió pénzügyi érdekeit sértő egyéb bűncselekmények esetében, hozzájárulva ezzel az uniós költségvetés megerősítéséhez és hatékonyabb védelméhez.
    

Az uniós csalások elleni küzdelem érdekében az Európai Ügyészség egyesíteni fogja az európai és a nemzeti szintű bűnüldözési erőfeszítéseket. Ki fogja egészíteni az unió csaláselleni hivatala (OLAF) és az uniós ügyészségi együttműködési szervezet (Eurojust) munkáját, mivel ez utóbbiak egyéni büntetőügyekben nem jogosultak nyomozás vagy vádhatósági eljárás lefolytatására. Noha hatásköre a részt vevő tagállamokra korlátozódik, az ügyészség együtt fog működni a részt nem vevő többi uniós tagállammal is.
    

Az Európai Ügyészség leghamarabb a rendelet hatálybalépésétől számított három év elteltével kezdheti meg a működését.
    

Az uniós hivatal székhelye Luxemburgban lesz.
    

Eddig 18 EU-tagállam csatlakozott a megerősített együttműködéshez (Belgium, Bulgária, Horvátország, Ciprus, Csehország, Észtország, Németország, Görögország, Spanyolország, Finnország, Franciaország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Portugália, Románia, Szlovénia és Szlovákia), és két további tagállam, Olaszország és Ausztria jelezte csatlakozási szándékát.
    

Trócsányi László igazságügyi miniszter az Európai Ügyészség létrehozásával kapcsolatban korábban kifejtette, más országok mellett Magyarország nem támogatja az Európai Ügyészség (EPPO) létrehozásáról szóló tervezetet, ugyanis jelenleg is vannak olyan intézmények, mint például az uniós ügyészségi együttműködési szervezet (Eurojust), vagy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), amelyek jelenleg is eljárnak az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel szemben.
    

Úgy vélekedett, egy új intézmény létrehozatala óhatatlanul e két jól működő szervezet meggyengítésével járna.
    

Az Európai Ügyészség mint önálló intézmény létrehozása Magyarország esetében az Alaptörvénnyel való összhang kérdését is felveti, miután az Alaptörvény szerint a magyar ügyészség az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője - hangsúlyozta Trócsányi László.
    

Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselője közleményében kijelentette, az, hogy a magyar kormány nem vesz részt az uniós forrásokkal való visszaélések elleni európai összefogásban, nem meglepő, hiszen eddig sem tett semmit az uniós pénzek eltüntetése ellen. Mint elmondta, az OLAF az elmúlt hat évben több mint 30 esetben talált visszaéléseket a magyarországi uniós források felhasználásánál, és szólította fel a magyar hatóságokat ezen ügyek kivizsgálására, kevés eredménnyel.
    

Ujhelyi István, az MSZP európai parlamenti képviselője eljuttatott közleményében a Fidesz beismerő vallomásának nevezte azt, hogy a magyar kormány döntése értelmében Magyarország kimarad a korrupciót feltáró együttműködésből, hogy a Fidesz nem kíván csatlakozni a visszaélések felszámolása érdekében létrehozott európai rendszerhez.
    

Véleménye szerint a kormány hozzáállása lelepleződése annak a "narancsos maffiavilágnak", amelyben az európai források "elveszítik közpénz jellegüket."

forrás: Jogi Fórum

Minority SafePack polgári kezdeményezés - Románia eljárási okokra hivatkozva támadja a döntést

cs, 09/28/2017 - 12:03

Románia szigorúan eljárási okokból támadta meg az Európai Unió luxemburgi bíróságán a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés bejegyzését - közölte a román külügyminisztérium.

A tárca szerint Románia csupán azt próbálja megelőzni a bírósági keresettel, hogy az Európai Unió olyan területekre is kiterjessze a jogalkotási kompetenciáit, amilyen például a nemzeti kisebbségekhez tartozók jogainak védelme. Utóbbi ugyanis a tagállamok szuverenitásának a része. 
    

"Ezen a területen az Európai Uniónak az alapszerződések értelmében nincsenek jogkörei, és nem is szerezhet ilyen jogköröket másként, mint az alapszerződések kibővítése révén" - fogalmazott válaszában a román külügyminisztérium. 
    

Az MTI írásban kérdezte a tárcát arról, hogy miért támadta meg a polgári kezdeményezés bejegyzését, a román állam mely intézménye hozta az Európai Bizottság perbe hívására vonatkozó döntést, és hogy ezek után fenntarthatónak tartja-e azt a korábbi álláspontját, hogy Románia mintaállam a kisebbségekhez való viszonyulása terén.
    

A külügyminisztérium közölte: Románia az alapszerződések értelmében fogalmazott meg elvi álláspontot az EU és a tagállamok közötti helyes hatáskörmegosztásról, és bírósági keresete az EU egyik intézményének (Európai Bizottság) egyetlen határozata ellen szól. A tárca megemlítette, hogy Románia oldalán Szlovákia is belépett a luxemburgi perbe. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a Minority Safepack európai polgárok kezdeményezése, nem pedig valamely politikai szervezet politikai akciója. 
    

A román külügyi tárca elismételte ugyanakkor a korábban sokszor megfogalmazott álláspontját, mely szerint Románia védi valamennyi olyan állampolgára jogait, aki szabad elhatározásából valamely kisebbséghez tartozónak vallja magát. Az ilyen személyeknek "jogukban áll használni anyanyelvüket a közigazgatási hatóságokkal való kapcsolatukban és az igazságszolgáltatásban, jogukban áll megtanulni anyanyelvüket, anyanyelvi oktatásban részesülni minden szinten, joguk van az anyanyelvi egyházi szolgálathoz, az anyanyelvű sajtóhoz, valamint ahhoz, hogy részt vegyenek a közéletben és az egész társadalomra vonatkozó döntések meghozatalában". Hozzátette: Románia a reprezentatív kisebbségi szervezeteken keresztül jelentős pénzügyi támogatást juttat azokra a kulturális tevékenységekre, amelyek a nemzeti kisebbségek önazonosságát domborítják ki. 
    

"Azok az intézkedések, melyeknek a kisebbségekhez tartozó személyek a haszonélvezői Romániában, az országot modellként, a kisebbségi terület igazodópontjaként határozzák meg" - áll a román külügyminisztériumnak az MTI kérdéseire adott írásos válaszában. 
    

Románia június 28-án, a Grindeanu-kormány utolsó hivatali napján támadta meg az Európai Bizottság márciusi határozatát, melyben a bizottság a Minority SafePack kezdeményezőivel elvesztett per után a kezdeményezés részleges bejegyzéséről határozott. Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke korábban úgy nyilatkozott, hogy egy "mély állam" hozta meg a pereskedésről a döntést, hiszen Sorin Grindeanu volt miniszterelnök cáfolta, hogy kormánya ilyen döntést hozott volna. 
    

Az EU-nak akkor kell foglalkoznia a Minority SafePack polgári kezdeményezésben javasolt kisebbségi jogalkotással, ha 2018. március 4-ig több mint egymillió támogató aláírást sikerül összegyűjteni a kezdeményezéshez.

forrás: Jogi Fórum

Minden, amit tudni érdemes a pénzmosási törvényről - Szeptember 30-ig szükséges az új belső szabályzatok elkészítése

cs, 09/28/2017 - 11:32

A hónap utolsó napjáig – azaz 2017. szeptember 30-ig – számos cégnek új belső szabályzatot kell készíteni a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni új törvénynek megfelelően. A vallalkozokforuma.hu szakértője, az Írisz Office Könyvelő, Tanácsadó Zrt. összeszedte a legfontosabb információkat.

Kik a kötelezettek?

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséhez és megakadályozásához kapcsolódóan a következő érintetteknek vannak kötelező feladataik:

a) hitelintézetek,
b) pénzügyi szolgáltatók,
c) foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények,
d) önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak,
e) nemzetközi postautalvány-felvételt és -kézbesítést végzők,
f) ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet végzők – olyan személyek vagy szervezetek, akik ingatlan tulajdonjogának átruházásával, bérleti jogának üzletszerű közvetítésével, saját tulajdonú ingatlan üzletszerű adásvételével foglalkoznak,
g) könyvvizsgálói tevékenységet végzők,
h) könyvviteli (könyvelői), adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet megbízási, illetve vállalkozási jogviszony alapján végzők,
i) játékkaszinót, kártyatermet működtetők vagy távszerencsejátéknak nem minősülő fogadást, távszerencsejátékot, online kaszinójátékot szervezők,
j) nemesfémmel vagy az ezekből készült tárgyakkal kereskedők,
k) árukereskedők, amennyiben tevékenységük folytatása során 2,5 millió forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést fogadnak el,
l) ügyvédek, közjegyzők,
m) bizalmi vagyonkezelők.

Mik a kötelezettek feladatai?

Ügyfélátvilágítás keretében a szolgáltató köteles elvégezni az ügyfél, a meghatalmazottja, a rendelkezésre jogosult, továbbá az ügyfél képviselőjének azonosítását, személyazonosságának ellenőrzését. A szolgáltató ennek keretében, előzetesen írásban rögzített belső szabályzat alapján kockázatértékelést is köteles végezni, amely során értékeli az ügyféllel kapcsolatosan megjelenő kockázatokat, azok hatásait, valamint a kockázatok elkerülésének, csökkentésének leghatékonyabb módszereit. Ennek során figyelembe kell venni az üzleti kapcsolat jellegét, összegét és az ügyfél, illetve a szolgáltató jellemzőit, méreteit is. Azoknak a szolgáltatóknak,
1) akik tevékenységüket már az Újpmt. hatályba lépése, azaz 2017. június 26-a előtt megkezdték, szeptember 30-ig,
2) minden más szolgáltatónak pedig a tevékenység megkezdéséig kell elkészítenie a pénzmosás elleni belső szabályzatát.

Az ügyfél-átvilágítás keretében a szolgáltató az alábbi adatokat köteles rögzíteni:
a) a természetes személy
- családi és utónevét,
- születési családi és utónevét,
- állampolgárságát,
- születési helyét, idejét,
- anyja születési nevét,
- lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét,
- azonosító okmányának típusát és számát;
b) a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet
- nevét, rövidített nevét,
- székhelyének, külföldi székhelyű vállalkozás esetén – amennyiben ilyennel rendelkezik – magyarországi fióktelepének címét,
- főtevékenységét,
- képviseletére jogosultak nevét és beosztását,
- kézbesítési megbízottjának az azonosítására alkalmas adatait,
- cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy esetén cégjegyzékszámát, egyéb - jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat számát vagy nyilvántartási számát,
- adószámát.

A fenti adatok ellenőrzése és rögzítése érdekében a szolgáltató hiteles dokumentumok, iratok, igazolványok bemutatását köteles megkövetelni.

Amennyiben az ügyfél tényleges tulajdonos nevében vagy érdekében jár el, a szolgáltató köteles elkérni a tényleges tulajdonos
a) családi és utónevét,
b) születési családi és utónevét,
c) állampolgárságát,
d) születési helyét, idejét,
e) lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét,
f) arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy kiemelt közszereplőnek minősül-e.

Az ily módon rögzített adatokat a szolgáltató haladéktalanul köteles továbbítani az erre a célra létrehozott központi nyilvántartás számára.

Az ügyfél-átvilágítás során rögzített adatokat a szolgáltató az átvilágítást követő nyolc évig köteles megőrizni.

Mikor kell elvégezni az ügyfél-átvilágítást?

A szolgáltató a következő esetekben ügyfél-átvilágítási feladatokat köteles végrehajtani:
a) az üzleti kapcsolat létesítésekor,
b) a 3,6 millió forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor – ügyleti megbízásnak olyan ügylet minősül, amely az ügyfél és a szolgáltató között a szolgáltató tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szerződéssel létrejött eseti jogviszony
c) árukereskedő esetében a 2,5 millió forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás készpénzben történő teljesítésekor,
d) 300 ezer forintot meghaladó összegű pénzátutalás teljesítésekor,
e) a távszerencsejátéknak nem minősülő fogadást szervező tekintetében a távszerencsejátéknak nem minősülő, nem hírközlő eszköz és rendszer útján szervezett fogadás esetében a hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű nyeremény kifizetés, a távszerencsejátéknak nem minősülő, hírközlő eszköz és rendszer útján szervezett fogadás esetében a hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű játékosi egyenlegről történő kifizetés teljesítésekor,
f) pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, feltéve, hogy ügyfél-átvilágításra még nem került sor,
g) ha a korábban rögzített ügyfélazonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel.

Mi a végrehajtás módja?

A szolgáltató vezetője, foglalkoztatottja és segítő családtagja
a) pénzmosásra,
b) terrorizmus finanszírozására, vagy
c) dolog büntetendő cselekményből való származására
utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén köteles az előzetesen erre a célra kötelezően kijelölendő személynek bejelenteni
a) a szolgáltató által az ügyfélről rögzített adatokat,
b) a bejelentés alapjául szolgáló adat, tény, körülmény részletes ismertetését és
c) a bejelentés alapjául szolgáló adatot, tényt, körülményt alátámasztó rendelkezésre álló dokumentumokat.

A szolgáltató az esetlegesen felmerülő fenti körülmények kezelésének részleteit (pl. szolgáltatón belüli információáramlás útvonala, a kijelölt személy tájékoztatásának módja, feltételei) a belső pénzmosás elleni szabályzatban köteles rögzíteni, az ezzel kapcsolatos feladatokat a munkavállalókkal előzetesen megismertetni.

A kijelölt személy csak a szolgáltató vezetője, alkalmazottja vagy segítő családtagja lehet. A szolgáltató a kijelölt személy nevét, beosztását és elérhetőségét a tevékenysége megkezdése napjától, illetve a kijelölt személy bármely adatában bekövetkezett változásról a változást követő öt munkanapon belül az erre a célra rendszeresített nyomtatvány (VPOP_KSZ17 jelű nyomtatvány) benyújtásával köteles tájékoztatni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt. A tevékenységet 2017. június 26-a előtt megkezdő szolgáltatóknak 2017. július 26-ig kellett bejelenteni a kijelölt személy adatait.

A kijelölt személy haladéktalanul köteles a hozzá érkezett bejelentést a szintén erre a célra rendszeresített, titkosítással ellátott nyomtatványon (VPOP_PMT17 jelű nyomtatvány) továbbítani a NAV felé. Amennyiben a szolgáltató tudomására jut, hogy az ügyfél Magyarország területén olyan pénzeszközzel vagy gazdasági erőforrással rendelkezik, amely pénzügyi és vagyoni korlátozás alatt áll, haladéktalanul köteles ezt a kijelölt személynek bejelenteni. A kijelölt személy az ügyfél adatait, a bejelentés alapjául szolgáló adat, tény, körülmény részletes ismertetését és dokumentumait késedelem nélkül továbbítja a NAV felé. A szolgáltató a bejelentést követő 4 munkanap alatt nem teljesíthet olyan ügyletet, amely pénzügyi és vagyoni korlátozás alatt álló vagyont érinthet.

Vonatkozó jogszabályok

• 2017. évi LII. törvény az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról
• 2017. évi LIII. törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról [Újpmt.]

Forrás:  vallalkozokforuma.huÍrisz Office Könyvelő, Tanácsadó Zrt.

forrás: Jogi Fórum

Lezárult a TLA Vagyonkezelő és -hasznosító Kft. ellenőrzése - Az Állami Számvevőszék megállapításai

cs, 09/28/2017 - 10:57

Az Állami Számvevőszék befejezte a TLA Vagyonkezelő és -hasznosító Kft. 2012-2015 közötti időszakra vonatkozó vagyonmegőrzési és gazdálkodási tevékenységének ellenőrzését. Az ÁSZ megállapította, hogy a TLA Vagyonkezelő és -hasznosító Kft. felett a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. szabályszerűen gyakorolta a tulajdonosi jogokat. A társaság belső szabályozottsága összességében megfelelő volt. A bevételek és ráfordítások elszámolása előírások szerint történt. A vagyongazdálkodás szabályszerű volt; a vagyon értékének, állagának megőrzéséről gondoskodtak.

Az állami tulajdonú gazdálkodó szervezetek a nemzeti vagyon részét képezik, ellenőrzésük kiemelten fontos a nemzeti vagyon megőrzése, megóvása érdekében. Az Állami Számvevőszék ellenőrzéseivel hozzájárul a közpénzek szabályos, átlátható, elszámoltatható és eredményes felhasználásához. Az ÁSZ ezért ütemezetten végzi az állami tulajdonú gazdálkodó szervezetek ellenőrzését, melynek keretében sor került a TLA Vagyonkezelő és -hasznosító Kft. ellenőrzésére is.

A társaság az ellenőrzött időszakot megelőzően jött létre az akkori tulajdonos, a Teleki László Alapítvány feladatellátásának támogatására, majd az alapítvány megszűnésével a magyar állam 100%-os tulajdonába került. A társasági részesedés feletti tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket az állami vagyon felügyeletért felelős miniszter az MNV Zrt. útján gyakorolta.

A társaság fő tevékenységi köre a saját tulajdonú és bérelt ingatlanok hasznosítása, üzemeltetése volt. Az irodaházak Budán helyezkedtek el; gazdasági, oktatási és egészségügyi vállalkozások részére biztosítottak helyet. A társaság nem látott el közfeladatot, nem végzett közszolgáltatást.

Az ellenőrzés megállapította, hogy a TLA Vagyonkezelő és -hasznosító Kft. magyar állam tulajdonában lévő részesedése felett a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. az előírásoknak megfelelően gyakorolta a tulajdonosi jogokat.

A társaság a bizonylati rend kivételével rendelkezett a törvény által előírt szabályzatokkal, a belső szabályzatok előírásai alapvetően megfeleltek a szabályszerű vagyongazdálkodás követelményeinek.

Az értékesítés nettó árbevételét, az egyéb- és pénzügyi műveletek bevételeit, az anyagjellegű-, személyi jellegű- és egyéb ráfordításokat, valamint az értékcsökkenést a jogszabályi és belső előírások szerint számolták el. Az éves-, évközi beszámolási, adatszolgáltatási, tájékoztatási, valamint közzétételi kötelezettségeket teljesítették.

A vagyonnyilvántartás megfelelő volt. A vagyonváltozást eredményező döntések szabályszerűek voltak, és biztosították a vagyon értékének és állagának megőrzését is.

Az ÁSZ a TLA Vagyonkezelő és -hasznosító Kft. ügyvezetőjének 5 javaslatot fogalmazott meg, amelyekre 30 napon belül intézkedési tervet kell készítenie.

 

forrás: Jogi Fórum

Hatályba lépett ukrán oktatási törvény - Nem zárták ki a pontosítások lehetőségét

cs, 09/28/2017 - 09:51

Nem zárta ki annak lehetőségét, hogy pontosításokat hajtsanak végre a frissen hatályba lépett ukrán oktatási törvény nemzetiségi kisebbségeket érintő részén, mondta Lilija Hrinevics oktatási miniszter, aki erről azután nyilatkozott, hogy megbeszélést folytatott Kijevben román kollégájával, Liviu Marian Pop oktatási miniszterrel.

Az ukrán miniszter szavai szerint azután lehet majd beszélni a törvény pontosításáról, miután az Európa Tanács Velencei Bizottsága elvégezte a jogszabály szakértői vizsgálatát.
    

Hrinevics kijelentette: nem tartja kizártnak, hogy növeljék azon tantárgyak számát, amelyeket az ötödik osztály után is anyanyelvükön tanulhatnak a gyermekek. Mint fogalmazott, ha a gyerekeknek, akiket az ötödik osztályig anyanyelvükön oktattak, nehézséget okoz áttérni az ukrán nyelven történő tanulásra, akkor szóba jöhet, hogy fokozatosan vezetik be az ukrán nyelvre való áttérést az egyes tantárgyak esetében. Leszögezte viszont, hogy módosítani a törvény erről szóló cikkelyét nem szándékoznak, de elképzelhetőnek nevezte, hogy pontosítják, mely tantárgyakat fognak a diákok anyanyelvükön, illetve melyeket ukrán nyelven tanulni, és hányadik osztálytól lesz ez érvényben. 
    

A  miniszter ugyanakkor megismételte, hogy szerinte a törvény nem sérti a nemzetiségi kisebbségek jogait, épp ellenkezőleg, kiszélesíti az Ukrajnában élő különböző nemzetiségűek lehetőségeit. Újfent rámutatott arra, hogy a statisztikák alapján az anyanyelvükön tanuló ukrajnai diákoknak gyengék a teszteredményei ukrán nyelvből. 
    

A szerdán hatályba lépett törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikkelye több ország, köztük az Ukrajnával szomszédos Magyarország, Románia és Lengyelország heves tiltakozását váltotta ki. A jogszabály ezen része - amely egyébként 2020 szeptemberétől lép életbe - kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása - az ukrán mellett - csak az első négy osztályban lesz engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban, így az 5. osztálytól felfelé, az anyanyelvi tárgyak kivételével, minden tantárgyat ukránul oktatnak majd. 
    

Ez a rendelkezés az érintett nemzeti kisebbségek szervezetei szerint sérti Ukrajna alkotmányát, több hatályos törvényét, továbbá nemzetközi egyezményekben és megállapodásokban vállalt kötelezettségeit. 
    

A törvény egyébként alapvetően a közoktatás korszerűsítését tűzi ki célul 2018 szeptemberétől bevezetendő reformokkal, egyebek közt 11-ről 12 évre emelve a kötelező elemi, általános és középfokú oktatás időtartamát. A törvény jelentős autonómiát ad az iskoláknak, és béremelést ír elő a pedagógusok számára.
    

A jogszabályt a kijevi parlament szeptember 5-én fogadta el, Petro Porosenko ukrán elnök hétfőn írta alá, szerdán pedig megjelent a Holosz Ukrajini című, hivatalos közlönynek számító ukrán lapban, amivel hatályba lépett.

forrás: Jogi Fórum

Lengyel igazságügyi reform - Az uniós vizsgálni fogja az új bírósági törvények tervezeteit

cs, 09/28/2017 - 08:09
Tanulmányozni fogja az Európai Unió a lengyel államfő által korábban megvétózott bírósági törvények új tervezeteit, amelyeket Andrzej Duda ismertetett - tudatta Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke.

Kiberbiztonság iránti uniós fellépések - Cél az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség létrehozása

cs, 09/28/2017 - 08:09
Jean-Claude Juncker elnök az Unió helyzetéről szóló éves beszédében kijelentette: „Az elmúlt három évben előrelépéseket tettünk az európaiak online biztonságának garantálása terén. Ám Európa még mindig nem rendelkezik elég eszközzel a kibertámadások elhárítására. A Bizottság ezért ma új eszközöket javasol az ilyen támadásokkal szembeni védelem megerősítésére, többek között egy európai kiberbiztonsági ügynökség létrehozását.”

Uniós reformtervek - A francia államfő bejelenti a részleteket

cs, 09/28/2017 - 08:09
Emmanuel Macron francia államfő elindítja az eurózóna elmélyítését szolgáló folyamatot és bemutatja az Európai Unió reformját célzó tízéves útitervét. Az európai reformprogrammal megválasztott francia köztársasági elnök elképzeléseit semmiben sem módosította a német szövetségi parlamenti választások eredménye - hangzott el a francia elnöki hivatalban szervezett sajtóbeszélgetésen.

Új ukrán oktatási törvény - Aláírta az államfő a parlament által már elfogadott tervezetet

cs, 09/28/2017 - 05:08
Petro Porosenko ukrán elnök aláírta az új oktatási törvényt, amelyet szeptember 5-én fogadott el a kijevi parlament, és amely a kisebbségi nyelveken történő oktatás visszaszorítása miatt komoly tiltakozásokat váltott ki belföldön és külföldön, köztük Magyarországon is.

Vezető tisztségviselők felelősségre vonása adótartozásért - Az új adóeljárási szabályok változtatnak a bizonyításon is

cs, 09/28/2017 - 05:08
Egyre gyakrabban merül fel a vezető tisztségviselők felelősségre vonása a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által megállapított adótartozásokért, és a jövőre hatályba lépő jogszabályok tovább nehezítik a dolgukat - hívja fel a figyelmet a Deloitte.

Tisztességes és kiszámítható munkaszerződések - Az Európai Bizottság konzultációt indított

sze, 09/27/2017 - 11:29
Az Európai Bizottság uniós szintű konzultációt indított a munkáltatók képviselőivel és a szakszervezetekkel a munkaszerződésekre vonatkozó szabályok korszerűsítéséről, hogy azok a munkavállalók szempontjából méltányosabbá és kiszámíthatóbbá váljanak - közölte az uniós bizottság.

Elemzés a 2017. első félévi költségvetési folyamatokról - Az Állami Számvevőszék megállapításai

sze, 09/27/2017 - 10:52

A 2017-re vonatkozó hazai adósságszabályoknak várhatóan megfelel a kormányzati szektor adósságának alakulása – áll az Állami Számvevőszék friss költségvetési elemzésében. Az idei év végén az uniós módszertan szerint értelmezett GDP arányos kormányzati adósság csökkenése várható. Az ÁSZ rámutat: 2017. első hat hónapjában kedvezően alakultak a főbb makrogazdasági mutatók. Az elemzésben számszerűsített, bevételi elmaradások, valamint többletkiadások eredményeként ugyanakkor az államháztartás év végi pénzforgalmi egyenlege 76-108 milliárd Forinttal kedvezőtlenebb lehet a tervezetthez képest.

A Költségvetési Tanács (KT) a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény értelmében félévente véleményt nyilvánít a költségvetés végrehajtásával és a közpénzek felhasználásával kapcsolatban. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szakértői elemzést készítettek a 2017. év első félévi költségvetési folyamatokat befolyásoló főbb makrogazdasági körülményekről és a költségvetés bevételi és kiadási oldalán jelentkező kockázatokról. Az ÁSZ a honlapján elérhető elemzés elkészítésével is hozzá kíván járulni a KT véleményalkotó munkájához.

Kedvezően alakultak a makrogazdasági mutatók 2017. I. félévében

A GDP átlagos növekedési üteme a 2017. I. félévében 3,6%-ot ért el, amely kis mértékben marad el az éves növekedés a 4,1%-os kormányzati prognózisától. A gazdasági növekedés fő motorját az első félévben az ipari termelés és a szolgáltatások bővülése jelentette. 2017. I. félévében jól teljesített a feldolgozóipar (+7,8%) és az építőipar (+28,6), és kedvezően alakultak a turizmusból származó bevételek is – olvasható az ÁSZ elemzésben.

2017. II. negyedévében a végső fogyasztás 2,6%-kal növekedett. Ezen belül a háztartások tényleges fogyasztása 3,3%-kal nőtt, ugyanakkor a közösségi fogyasztás 1,8%-kal csökkent. A bruttó állóeszköz-felhalmozás dinamikusan, az előző év azonos időszakához képest 21,2%-kal emelkedett. Továbbra is pozitív volt a külkereskedelmi egyenleg, azonban tovább folytatódott az a tendencia, amely szerint az import és az export is jelentősen bővül, és a két mutatószám közül az import növekedése a dinamikusabb – mutat rá az ÁSZ.

Az infláció 2017. I. félévi 2,3%-os értéke illeszkedik a gazdasági előrejelzések által felvázolt pályához. 2017. I. félévében tovább javultak a foglalkoztatottsági mutatók – a munkanélküliségi ráta 4,3%-ra csökkent. Ezzel párhuzamosan az átlagkeresetek jelentős növekedése is megfigyelhető, az átlagos bérnövekedés üteme 12,1%-ot ért el az év első hat hónapjában.

A háztartások pénzügyi vagyonának alakulására vonatkozó 2017. I. félévi statisztikai adatok, hasonlóan a 2016-os adatokhoz, azt mutatják, hogy a dinamikus átlagkereset növekedés mellett továbbra is jellemző – a fogyasztás további bővítése helyett – a pénzügyi megtakarítások képzése – mutat rá az ÁSZ elemzése. 2016. év végéhez képest az idei év első félévében a háztartások nettó pénzügyi vagyona – a pénzügyi kötelezettségek kismértékű csökkenése mellett – 4,3%-kal, 1535,2 milliárd Forinttal emelkedett.

A 2017-re vonatkozó költségvetési bevételek tervezése jellemzően a gazdasági mutatók egységes javulásán és ezen belül is a belső kereslet dinamikus bővülésén alapult. Az első félévi adatok alapján az elemzés megállapította, hogy a makrogazdasági mutatók a kormányzat által prognosztizált értékektől csak csekély mértékben térnek. A 3,5%-ot meghaladó gazdasági növekedés, a bérek több mint 12 százalékos emelkedése, valamint a bruttó állóeszköz-felhalmozás 21 százalék feletti bővülése kedvező feltételeket teremtett a költségvetési célok teljesítéséhez. Ugyanakkor a háztartások fogyasztásának jelentős, de a várakozásoktól némileg elmaradó bővülése következtében a fogyasztáshoz kapcsolódó adóbevételek időarányos mértéke elmaradt a tervezettől.

A költségvetés bevételeinek és kiadásainak alakulása


A 2017. év első hat havi költségvetési folyamatok alapján az adóbevételeknél kisebb elmaradás várható az ÁFA, a jövedéki adó, az egyszerűsített vállalkozói adó és a bányajáradék esetében. Ugyanakkor az ÁSZ pozitív kockázatot azonosított a pénzügyi tranzakciós illeték és az államháztartás alrendszereiből származó befizetéseken belül az egyéb bevételek esetében.


A gazdálkodó szervezetek befizetéseinél összességében 90-121 Mrd Ft bevételkiesés várható az előirányzathoz képest, amelyet a várható 10-18 Mrd Ft többletbevétel részben kompenzál – derül ki az ÁSZ elemzéséből.


Az ÁSZ elemzése a fejezeti kezelésű előirányzatok és a költségvetési szervek összessége tekintetében teljesülési kockázat nem mutatott ki. A szakmai fejezetű kezelésű előirányzatok uniós bevételeinek teljesülése kockázatot hordoz, ennek indoka az Európai Bizottsággal való elszámolás idei évben való teljesülésének bizonytalansága. Az ÁSZ elemzése megállapítja, hogy az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások teljesítése összességében nem hordoz kockázatot. Az önkormányzatok támogatásának előirányzatai a 2017. I-VI. havi adatok elemzése alapján éves szinten várhatóan teljesülni fognak, nem hordoznak kockázatot.


Az ÁSZ elemzése rámutat, hogy az Elkülönített Állami Pénzalapok (ELKA) együttesen 101,7 Mrd Ft többletet értek el, ezzel javítva az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi egyenlegét. A társadalombiztosítási alapok (TB Alapok) bevételei a 2017. év I. félévében 48,0%-ra, a kiadások 50,2%-ra teljesültek. Az időarányostól elmaradó bevételek és az időarányost meghaladó kiadások miatt a TB Alapoknál 2017. I. félévében 110,6 Mrd Ft deficit keletkezett, szemben az egész évre tervezett nullszaldós költségvetéssel. A Nyugdíjbiztosítási Alap (Ny. Alap) esetében kockázatot jelent, hogy a nyugdíjakra fordított kiadások a tervezett mértéket meghaladóan teljesülhetnek. Az Egészségbiztosítási Alap (E. Alap) 2017. évi várható bevételeinél nem prognosztizálható bevétel elmaradás.


A költségvetési kockázatok kezelésére az Országvédelmi Alapban 66 Mrd Ft áll még rendelkezésre, amelynek felhasználásához várhatóan a feltételek adottak lesznek. Az ÁSZ véleménye szerint a rendelkezésre álló szabad tartalék a kimutatott kockázatok jelentős részét képes kezelni az év hátralévő részében.

Költségvetési hiány és az államadósság alakulása


A központi alrendszer pénzforgalmi hiánya 2017. I. félévében 911,2 Mrd Ft-ot tett ki. Ezen belül meghatározó tényező a központi költségvetés 902,4 Mrd Ft-os és a TB Alapok 110,6 Mrd Ft értékű hiánya. Ezt valamelyest kompenzálta az ELKA 101,7 Mrd Ft-os többlete.


A pénzforgalmi hiány alakulásában számottevő negatív tényezőt jelentett a közvetlen bevételek időarányostól elmaradó teljesülése (különösen az általános forgalmi adó, a jövedéki adó és az egyszerűsített vállalkozói adó esetében), az uniós támogatások megelőlegezésével kapcsolatos kifizetések jelentős növekedése, valamint az E. Alapba tartozó egyes előirányzatok időarányos túlteljesítése.


Az ÁSZ elemzésében olvasható számszerű becslés alapján, 2017 végén a bevételi oldalon 32-48 Mrd Ft elmaradás és a kiadási oldalon 44-60 Mrd Ft többletkiadás várható, ami az előirányzotthoz képest együttesen 76-108 Mrd Ft-tal kedvezőtlenebb pénzforgalmi egyenleget jelentene. Az elemzés nem tér ki az európai uniós támogatások bevételeinek és kiadásainak alakulásával kapcsolatos kockázatok számszerűsítésére a bizonytalansági tényezőkre tekintettel.


Az elemzés jelentős nagyságú implicit tartalékot mutatott ki az államadósság-mutató esetében, ami. megfelelő fedezetet jelentene azon esetekre is, ha a tervezettnél csekély mértékben magasabb lesz a pénzforgalmi hiány, vagy a GDP növekedése némileg elmarad a várt értéktől.

Az uniós módszertan szerint 2017 első félévében a kormányzati szektoron belül az államháztartás államadósság rátája 2017. június 30-án a GDP 74%-a volt. Ezek alapján az elmúlt félévben a csökkenés mértéke 0,1 százalékpontnak felelt meg. Az ÁSZ elemzése összességében az uniós szabály szerint számított államadósság csökkenését valószínűsíti 2017-re.

forrás: Jogi Fórum

Életveszélyes a kötelező kéményellenőrzés felszámolása - A zöldombudsman álláspontja

sze, 09/27/2017 - 09:17

Életveszélyes a rendszeres, kötelező kéményellenőrzés felszámolása - közölte Bándi Gyula zöldombudsman annak kapcsán, hogy a Belügyminisztérium törvénytervezete a családi házak tulajdonosaira bízza a kéményellenőrzést.

A törvényjavaslat a lakosság "adminisztrációs és időbeli terheinek" csökkentésére hivatkozva teszi választhatóvá a családi házaknál a kéményellenőrzést, ugyanakkor elismeri, hogy "ezáltal az ingatlanhasználó egyéni felelősségvállalása növekszik" - olvasható a jövő nemzedékek szószólója, az alapvető jogok biztosának helyettese által jegyzett közleményben.
    

A zöldombudsman szerint erősen kérdéses, hogy ez esetben életszerű-e a fokozott egyéni felelősségvállalás elvárása.
    

A kémények elhanyagolása a lakások levegőjében megjelenő szénmonoxid miatt közvetlen életveszélyt, a közelben lakók számára állandó egészségügyi kockázatot jelent. Továbbá a felelőtlen, szakszerűtlen lakossági fűtés a levegőszennyezés legfontosabb oka, amely megelőzi az ipari és közlekedési kibocsátásokat is.
    

A Levegő Munkacsoport mérései szerint fűtési időszakban egyes falvakban a levegő minősége rosszabb, mint a nagyvárosok legforgalmasabb útjain. Számos önkormányzat visszajelzése alapján a téli szmog legfontosabb oka a szakszerűtlen lakossági fűtés és illegális hulladékégetés, ami rendszeres kéményellenőrzéssel visszaszorítható.
    

A zöldombudsman szerint mindezek miatt a kötelezően és rendszeresen végzett kéményellenőrzés megszüntetése közvetlenül veszélyezteti az emberek élethez és egészséges környezethez való jogát. A jogkövető állampolgárra hivatkozással az állam nem léphet vissza életvédelmi kötelezettségeitől. 
    

"Kérjük a jogalkotót, hogy a lakossági adminisztrációs terhek könnyítése érdekében javasolt lépéseivel a lakosság egészségi állapotát, a környezet értékeinek védelmét ne tegye ki veszélynek a folyamatos kötelező ellenőrzés elhagyása révén" - fogalmazott Bándi Gyula az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala által kiadott közleményben.

forrás: Jogi Fórum

Jogi diploma a végrehajtóknak - A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara közleménye

sze, 09/27/2017 - 08:04

Idén be kellett iratkozniuk valamelyik jogi karra azoknak a bírósági végrehajtóknak, akiknek még nincs jogi végzettsége, és 2022 végéig diplomát kell szerezniük a jogszabály rendelkezése szerint - mondta Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke.

A mintegy 200 bírósági végrehajtó hozzávetőleg harmadának kellett egyetemre beiratkoznia, de többségüknek már volt felsőfokú végzettsége, így ez nem okozott problémát. Ugyanakkor lesznek olyanok, akiktől meg kell válni, és ez lehet veszteség, hiszen tapasztalt, nagy szakmai rutint felhalmozott kollégákról van szó - jegyezte meg a kamara elnöke.
    

Hozzátette: 2011 óta kinevezési feltétel a jogi végzettség, amely egy olyan kifejezetten jogi munkakörben, mint bírósági végrehajtó, mindenképpen szükséges.

forrás: Jogi Fórum

Paradigmaváltás a jogi szakmában - A technológiai változások hatásairól

k, 09/26/2017 - 14:18

Veszélyezteti-e a modern technika a jövő jogászainak munkáját? Kik lehetnek a technológiai változások nyertesei és vesztesei? Mennyiben mások egy fiatal jogász karrierlehetőségei ma, mint 10 évvel ezelőtt? És egyáltalán, hogyan lehet minderre a legjobban felkészülni, akár már gólyaként? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ dr. Papp Gábor, a DLA Piper Horváth és Társai Ügyvédi Iroda szakmai fejlesztésért felelős vezetőjével.

A jogászi szakma tradicionális, megbecsült hivatás. De vajon képes ellenállni a modern technika kihívásainak? Beszélhetünk egyáltalán klasszikus jogi szakmáról, mire a mostani gólyák diplomát kapnak a kezükbe?

P.G.: Mindenek előtt fontos leszögezni, hogy a jogi szakma nincs veszélyben. Sőt! Éppenséggel a világban felgyorsult változásoknak köszönhetően nagyobb az igény a jogi tanácsokra, mint bármikor. A jogi szakma veszélyben nincs, de változás (paradigmaváltás?) alatt áll. Vitathatatlan, hogy a szakmánknak is reflektálnia kell az információtechnológia rohamos fejlődésére. Ez persze távolról sem jelenti azt, hogy a mesterséges intelligencia belátható időn belül át tudná venni a jogászok szerepét; a helyzet ennél árnyaltabb.

Pontosan hogyan kell elképzelni a modern technika megjelenését egy-egy nemzetközi ügyvédi iroda mindennapjaiban? Átvették a robotok az uralmat?

P.G. (nevet): Robotokról, a szó asimovi értelmében nem beszélhetünk. Még... Komolyra fordítva, talán a legfontosabb változás, hogy egyre több jogi részfeladatot tudunk szoftverek segítségével automatizálni, ami elsősorban a gépi tanulás fejlődésének köszönhető. A DLA Pipernél használt Kira nevű program például az ún. M&A-tranzakciókkal (vállalati fúziók és felvásárlások) kapcsolatos jogi tanácsadást könnyíti meg azzal, hogy automatizáltan segíti a cégek átvilágításait, gyorsabban és pontosabban, mintha azt manuálisan kellene elvégezni.

Tehát mégis van, amiben jobbak a robotok…

P.G.: Talán ez így erős. Az ugyanakkor vitathatatlan, hogy vannak olyan elemei a munkánknak, amelyeket hatékonyabban, gyorsabban és olcsóbban végeznek el az algoritmusok. Ez jó hír mindazon jogi tanácsadók számára, akik hozzánk hasonlóan a magas színvonalú szaktudásra mint hozzáadott értékre építenek. A megfelelően kalibrált mesterséges intelligencia bevetésével ügyvédeinknek több ideje marad a komplexebb, magasabb hozzáadott értékkel bíró feladatokra, és végső soron az Ügyfélre.

Az éremnek persze két oldala van. A modern technika elterjedésével a mindennapos, kevésbé kvalifikált szaktudást, mintsem rutinmunkát igénylő feladatok elvégzését komoly árverseny érinti, aminek hatására pusztán ilyen munkákból egyre nehezebb lesz nyereséges üzletet fenntartani. 

Mit jelent mindez egy pályakezdő számára?

P.G.: Leginkább azt, hogy nagyrészt vége az adminisztratív jellegű feladatoknak, már karrierjeik első éveiben komoly szellemi kihívást jelentő, bonyolult jogi problémák megoldásán dolgozhatnak. Arra figyelniük kell azonban, hogy a lexikális tudás mellett az üzleti gondolkodást és az „éles” munka során rendkívül fontos soft képességeket – például időmenedzsment vagy előadástechnika – is elsajátítsák. Ma már a jogi tanácsadói piacon is elengedhetetlen a „trusted advisor” attitűd elsajátítása: nem elég már „csak” a jogot tudni, komplex üzleti problémákhoz kell tudni jogi tanácsot adni, egyben bizalmi alapú kapcsolatot fenntartani az ügyfelekkel.

Nem lehet elég korán kezdeni – mit javasolnál a joghallgatóknak, hogyan töltsék egyetemi éveiket annak érdekében, hogy minél jobban megfelelhessenek az említett elvárásoknak?

P.G.: Az alapos tárgyi, elméleti tudás mindig fontos marad. Úgy is mondhatnám, hogy ezzel lehet odakerülni a felfelé ívelő karrier előszobájába. Elengedhetetlen, csakúgy, mint a biztos nyelvtudás és a külföldi tapasztalat. Erre az alapra lehet aztán építkezni az egyetemi tanulmányok későbbi éveiben, amikor már érdemes versenyeken indulni és szakmai gyakorlattal is próbát tenni. Mindenekelőtt pedig a nyitott látásmód, a tájékozottság, a problémamegoldási képesség és az üzleti szemlélet fejlesztése biztosít előnyöket. A DLA Pipernél szintén jó pontnak számít a tudományos érdeklődés; az idei OTDK-n különdíjakkal is jutalmaztuk a legjobb dolgozatok szerzőit.

A cikk szerzője: dr. Papp Gábor

forrás: Jogi Fórum

A Kamara

Bács-Kiskun Megyei
Ügyvédi Kamara

postacím:
6000 Kecskemét,
Bercsényi utca 15.

telefon/fax:
+36 76 484 909