Bács Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara

A jogiforum.hu hírei

Tartalom átvétel Jogi Fórum - hírek
Hírek a Jogi Fórumon
Frissítve: 1 óra 25 perc

Jogsérelmi kérdések - Februári Ab-mustra

p, 03/02/2018 - 12:53

Sérti-e a vasárnapi nyitvatartás a családi élet tiszteletben tartásához való jogot? Befolyásolhatja-e az őrizet végrehajtásának módja a büntetőeljárás érdemét? Fennáll-e a tájékoztatási kötelezettség fel nem dolgozott adatok esetén? - Alkotmánybírósági-mustra - A Testület legjelentősebb és legérdekesebb februári döntései

Az Alkotmánybíróság teljes ülésének februári döntései

Jövőbeni szabályozásra nem alapítható panasz – IV/2225/2017.

Az Ab február 13-án visszautasította a Fővárosi Törvényszék 2.Kpk.670.453/2017/4. számú végzése ellen irányuló alkotmányjogi panaszt. Az ügy háttere: a főváros VII. kerületének önkormányzati képviselői helyi népszavazást kezdeményeztek. A Helyi Választási Bizottság határozatában a következő kérdést hitelesítette: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete Budapest VII. Kerület Károly körút – Király utca – Erzsébet körút – Rákóczi út által határolt területén úgy szabályozza az üzletek nyitvatartási rendjét, hogy a vendéglátást folytató üzletek 24.00 óra és 6.00 óra között nem tarthatnak nyitva?” Az indítványozó gazdasági társaság a határozat bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte alapjogok jogellenes korlátozása miatt, azonban a törvényszék helybenhagyta a határozatot. Az indítványozó ezt követően fordult az Ab-hez, mert szerinte a kérdés nyomán elfogadandó rendelet sértené az érintett területen dolgozó munkavállalóknak a jogait. Az Ab felhívta a figyelmet arra, hogy az indítványozó által alaptörvény-ellenesnek vélt szabályozás jelenleg nem létezik a magyar jogrendszerben, így erre alkotmányjogi panasz sem alapítható. A határozathoz Juhász Imre, Pokol Béla, Stumpf István és Szalay Péter párhuzamos indokolást csatolt. (Előadó: Szívós Mária)

Vita az Alkotmánybíróság teljes ülésén - Forrás: Alkotmánybíróság

Csorbát szenvedett a pártatlanság látszata – 3027/2018. (II. 6.) AB határozat

Az Ab január 30-án megállapította, hogy a Kúria Pfv.VI.21.031/2016/2. számú közbenső ítélete alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. Az ügy háttere: a felperes tisztességtelen verseny tilalmába ütköző magatartás megállapítása iránt indított pert az indítványozók ellen. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította, a másodfokon eljáró ítélőtábla ezt helybenhagyta. A felülvizsgálati eljárásban a Kúria a jogerős döntést hatályában fenntartotta. Perújítási eljárás során született a közbenső ítélet, amely ellen az alperesek fellebbezéssel éltek. Az ítélőtábla a korábbi jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A felperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához, amely a tárgyalást megtartotta, és a perújítási eljárásban hozott elsőfokú közbenső ítéletet helybenhagyta. A Kúria ezt követően végzésben megállapította, hogy a közbenső ítélete hatálytalan, mert olyan bírói tanács hozta, amelynek egyik tagjával szemben kizáró ok állt fenn. Ezt követően a Kúria meghozta második közbenső ítéletét. Az indítványozó azért fordult az Ab-hez, mert a Kúria megsértette a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát,  miután az újabb felülvizsgálati eljárásban a Kúria nem tartott tárgyalást, így az indítványozónak nem volt lehetősége jogi álláspontjának szóbeli kifejtésére. Az Ab a határozat indokolásában úgy találta, hogy a felek szóbeli meghallgatása ugyan nem volt nélkülözhetetlenül szükséges, azonban az új, alkotmányjogi panasszal támadott ítélet oly fokban követi az első kúriai ítélet logikai felépítését és szövegezését, hogy nem alkalmas a befolyás-mentesség biztosításához. Az Ab szerint az alapul fekvő ügyben a jogerő áttörését követően és azzal összefüggésben a pártatlanság látszata csorbát szenvedett. A határozathoz Salamon László párhuzamos indokolást csatolt, míg Czine Ágnes és Hörcherné Marosi Ildikó a különvéleményben nem értett egyet az ítélet megsemmisítésével. (Előadó: Dienes-Oehm Egon)

Az Alkotmánybíróság 2. öttagú tanácsának döntései

Áruházi pénztáros a vasárnapi nyitvatartás ellen – IV/1727/2016.

Az Ab tanácsa február 27-én visszautasította a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 6. § (1) és (3) bekezdése, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 101. § (1) bekezdése és 140. §-a, valamint a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzésre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi XXIII. törvény 4. §-a ellen irányuló alkotmányjogi panaszt. Az indítványozó áruházi pénztáros szerint a támadott rendelkezések miatt többek közt nincs biztosítva olyan időtartam, amelyet a családjával tölthetne. Az Ab azonban úgy ítélte meg, hogy a panaszos „alkotmányjogilag értékelhető indokolást nem terjesztett elő”. Schanda Balázs különvéleményében – amihez Varga Zs. András is csatlakozott – amellett érvelt, hogy az indítványt érdemben kellett volna elbírálni. Az alkotmánybíró egyebek közt kifejtette: „A szombat parancsa évezredekkel előzi meg az állami jogot. A keresztény világ a kezdetektől a hét első napját, azaz a vasárnapot ünnepli, más vallási hagyományok más napokat ülnek meg, ugyanakkor a hetekre tagolódó naptári rendszer egyetemessé vált – az ettől eltérő ritmusra történő átállás kísérletei pedig kudarcot vallottak a történelem során.” (Előadó: Stumpf István)

Negyven óra kibilincselés bűnügyi őrizetben – IV/1335/2017.

Az Ab tanácsa február 27-én elutasította a Budai Központi Kerületi Bíróság 8.B.XI.493/2014/64. számú és a Fővárosi Törvényszék 28.Bf.XI.10.982/2015/198. számú ítélete ellen irányuló alkotmányjogi panaszt. Az ügy háttere: az indítványozót az elsőfokú bíróság lőfegyverrel való visszaélés bűntette és garázdaság bűntette miatt öt év végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte. Az indítványozó szerint a büntetőeljárás végig „egy irányba haladt”, az eljáró szervek „készpénznek” vették a bűnösségét. Kifogásolta, hogy bűnügyi őrizetben 40 órát a négy végtagját kifeszítve, ágyhoz bilincselve kellett eltöltenie, továbbá az ügyvédjével sem közölték a fogvatartás helyét, ezzel ellehetetlenítve a kapcsolattartást. Az Ab nem találta megalapozottnak az alkotmányjogi panaszt, mert annak érdemi megítélésére, hogy törvényes volt-e a nyomozás, nincs hatásköre. Az alkotmánybírák szerint az őrizet végrehajtásának módja és az ügyvéd értesítésének elmaradása önmagában nem befolyásolta a büntetőeljárás érdemét. (Előadó: Varga Zs. András)

Az ajánlóíveken szereplő személyes adatok kezelése – IV/157/2016.

Az Ab tanácsa február 27-én elutasította a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 2. § (4) bekezdése és a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.163/2015/4/II. számú ítélete ellen irányuló alkotmányjogi panaszt. Az ügy háttere: az indítványozó szerint Budapest XIII. Kerületében több, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2014. évi általános választásán olyan választópolgárok, jelölőszervezetek ajánlóívein is szerepelt, amelyeknek nem adott ajánlást. Az indítványozó tájékoztatást kért a helyi választási irodától, hogy melyik polgármester-jelölt, illetve egyéni választókerületi jelölt ajánlóívén kezelik a személyes adatait. A kérelmezett közölte, hogy tájékoztatás csak azon ajánlóívekre vonatkozik, amelyekre az ellenőrzést elvégezték. Ezt követően az indítványozó keresetében kérte a  választási irodát személyes adatok kiadására kötelezni. Az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék elutasította a kereseti kérelmét, amit a Fővárosi Ítélőtábla helybenhagyott. Az indítványozó szerint a bíróság ezzel megsértette a személyes adatai védelméhez fűződő alapvető jogait. A Nemzeti Választási Iroda elnöke a megkereséssel kapcsolatos álláspontja szerint a választási iroda az ellenőrzés keretében csak annyi aláírást dolgoz fel, amennyi alapján bizonyossággal megállapítható, hogy az érvényes aláírások száma eléri-e a szükséges számot. Az Ab nem találta megalapozottnak az alkotmányjogi panaszt. A határozat indokolása szerint a kérdéses személyes adatokat nem dolgozták fel, ezért azok vonatkozásában a tájékoztatási kötelezettség sem levezethető. (Előadó bíró: Stumpf István)

Az állami föld hasznosításának eljárási rendje – 3030/2018. (II. 6.) AB határozat

Az Ab tanácsa január 30-án elutasította a földről szóló 1987. évi I. törvény végrehajtásáról szóló, 26/1987. (VII. 30. ) MT rendelet 2001. október 22-ig hatályban volt 23. § (1) bekezdés b) pontja, valamint az állami tulajdonban levő ingatlanok kezelésével, valamint a magánszemélyek lakás-, üdülő-, lakótelek-, üdülőtelek- és termőföld-tulajdonával kapcsolatos egyes kérdések szabályozásáról szóló 6/1987 (IX. 1.) ÉVM-MÉM-IM-PM együttes rendelet 1996. december 26-ig hatályban volt 19. § (1) bekezdés b) pontja ellen irányuló bírói kezdeményezést. Az ügy háttere: a per tárgya tulajdonjog megállapítása volt. A felperesek jogelődje, mint bérlő tíz évre bérleti szerződést kötött a Magyar Állammal. A felek megállapodtak abban, hogy a bérlő üzletsort épít a bérelt területen, és a felépítményt a szerződés megszűnésekor köteles a bérbeadónak vagy harmadik személynek értékesíteni. Később a felperesek jogelődje és az akkori vagyonkezelő újabb megállapodást kötött, miszerint az üzletház a „ráépítő tulajdona”, a vagyonkezelő pedig földhasználati jogot biztosít a felépítmény mindenkori tulajdonosai részére. A tulajdonjog ráépítés jogcímén történő bejegyzését azonban a földhivatal megtagadta. A felperes jogelődje pert indított a felépítmény tulajdonjoga megszerzésének megállapítása iránt. A perben első fokon eljárt bíróság ráépítés jogcímén történő tulajdonszerzést állapított meg, amelyet a másodfokon eljárt ítélőtábla részítélettel jogerősen helyben hagyott. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság az ítélőtábla részítéletét hatályon kívül helyezte, és a keresetet elutasította. A Fővárosi Törvényszék bírája szerint a támadott szabály korlátozza a tulajdon megszerezhetőségét, illetve azt, hogy a felépítményi tulajdonjog megszerezhetőségének elvonása megfelelő értékgaranciával történhessen meg. Az Ab nem találta megalapozottnak a bírói kezdeményezést. A határozat indokolása szerint önmagában nem alaptörvény-ellenes az, hogy az állami föld hasznosítása jogszabályok keretei között és mindenki által megismerhető eljárási rendben történhet. (Előadó: Varga Zs. András)

A törvényes eredet fogalma – 3029/2018. (II. 6.) AB határozat

Az Ab tanácsa január 30-án elutasította a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 12.K.30.870/2016/7. számú ítélete, valamint a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.VI.35.715/2016/6. számú ítélete ellen irányuló alkotmányjogi panaszt. Az ügy háttere: a külföldön élő indítványozó egy pénzügyi vállalkozásban 20%-os közvetlen befolyásoló részesedés megszerzésének engedélyezésére kérelmet terjesztett elő a Magyar Nemzeti Banknál (MNB). Az MNB a kérelmet elutasította azon az alapon, hogy az indítványozónak meg kell felelnie az engedélyezési feltételeknek, a pénzügyi forrás törvényessége pedig csak akkor állapítható meg, ha az a felhasználni kívánt forrás keletkezésétől egészen a befektetésig folyamatosan fennáll. Az indítványozó azonban a felhasznált pénzeszközök eredetét nem igazolta kétséget kizáróan. Az indítványozó keresettel támadta meg az MNB határozatát. A bíróság a keresetet elutasította, majd a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Az indítványozó szerint a törvényes eredet fogalma nem értelmezhető úgy, hogy az egyébként bizonyítottan törvényesen megszerzett, adózott jövedelem létén túlmenően annak „sorsát” is nyomon követhetően igazolni kell, mert ezzel a hatóság aránytalanul korlátozza a tulajdonnal való rendelkezést. Az Ab nem találta megalapozottnak az alkotmányjogi panaszt. A határozat indokolása szerint nem megalapozott az indítványozónak az a kifogása, hogy a hatóság olyan „önkorlátozást” kívánt volna meg az indítványozótól, hogy a későbbi befolyásszerzés miatt akár évekig ne rendelkezzen a saját pénze felett, azt ne fektesse be, hanem csupán ezek törvényes felhasználásának bármilyen módon történő igazolását kívánta meg. A határozathoz Stumpf István különvéleményt csatolt. Az alkotmánybíró szerint a „szabadságjogokhoz hasonló védelem” nem azt jelenti, hogy mindent szabad, amit a törvény megenged; hanem azt, hogy mindent szabad, s ha valamit a törvény mégsem vagy csak feltételekkel enged, azt az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésébe foglaltak szerint kell vizsgálni.  Ez a cikk pedig kimondja: „Az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható.” (Előadó: Pokol Béla)

Az Alkotmánybíróság 3. öttagú tanácsának februári határozata

A perindítási jogosultság hiánya – 3033/2018. (II. 13.) AB határozat

Az Ab tanácsa február 6-án elutasította a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.K.32.052/2015/5. számú ítélete ellen irányuló alkotmányjogi panaszt. Az ügy háttere: a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal visszavonta a hőszolgáltatással foglalkozó kft. távhőtermelői és távhőszolgáltatói működési engedélyét, egyidejűleg egy másik gazdasági társaságot jelölt ki a szolgáltatás ellátására a városban. Az indítványozó keresetet nyújtott be, amelyet a bíróság az indítványozó perindítási jogosultságának hiányára hivatkozással elutasított. Az indítványozó indítványában kifejtette, hogy a hatóság az eljárása során a tényállás tisztázása körében nem a kft.-vel, hanem az abban többségi tulajdonos helyi önkormányzattal tartott kapcsolatot; a kft.-nek nem biztosított véleményezési, észrevételezési lehetőséget, megsértve ezzel annak ügyféli jogait. Az Ab nem találta megalapozottnak az alkotmányjogi panaszt. A határozat indokolása szerint nem tekinthető alaptörvény-ellenesnek az a bírói jogértelmezés, amely a konkrét gazdasági társaságok esetében azok tulajdonosait nem ismeri el a társaságot érintő közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatának kezdeményezésére jogosultként. Hörcherné Marosi Ildikó különvéleménye szerint az indítványt érdemi vizsgálat nélkül vissza kellett volna utasítani. (Előadó: Salamon László)

forrás: Jogi Fórum

Értékké nemesedett érdekek - Sulyok Dezső Emlékkonferencia - Első alkalommal adták át a Sulyok Dezső Emlékérmet

p, 03/02/2018 - 12:25

Bátor és meg nem alkuvó elődeink emlékét méltó módon őrizni szent, hazafias és alkotmányos kötelességünk - mondta Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke a Sulyok Dezső kisgazdapárti politikus emlékére rendezett konferencián az Országházban.

Sulyok Tamás Ab-elnök - aki távoli rokona az egykori ügyvédnek, országgyűlési képviselőnek - azt hangsúlyozta: a 20. század elejének történelmi viharai közepette Sulyok Dezső korát két emberöltővel megelőzve állt ki a szabadságjogok, a demokratikus választójog és az igazságosabb teherviselés eszméi mellett. Tette mindezt egy olyan időszakban, amikor két, velejéig bűnös diktatúra, a sztálini Szovjetunió és a hitleri Harmadik Birodalom egymással versengve, illetve egymást váltva újra és újra kiszorították az életet az időnként erőre kapó magyar nemzeti demokratikus törekvésekből - fogalmazott.

Kiemelte: Sulyok Dezső egyszerre volt a kisembereket védő és szolgáló vérbeli ügyvéd, illetve a demokratikus, népakaraton alapuló közélet harcos szereplője, olyan ember, akinek a munkássága során az érdekek értékekké tudtak nemesedni. 

Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke előadást tart a Sulyok Dezső kisgazdapárti politikus emlékére rendezett konferencián - Fotó: Illyés Tibor / MTI

Az Alkotmánybíróság elnöke szerint Sulyok Dezső emberi és politikai meggyőződésében különösen hangsúlyos volt a nemzeti elem, az általános választójogon alapuló népképviseleti demokrácia eszméje, a szabadságjogok tisztelete és a szociális érzékenység. Fellépett mindenfajta szélsőség ellen, és elvetette a tekintélyelvűséget - mondta Sulyok Tamás az Országgyűlés Hivatala és az Alkotmánybíróság által szervezett konferencián. Jelezte azt is: Sulyok Dezső 1935-ben elsőként lépett ki az akkori kormánypártból, felismerve, hogy a Gömbös Gyula vezette kormány nem fogja meghozni az általa követelt demokratikus intézkedéseket.    

Hangsúlyozta: az 1930-as évek második felében Sulyok Dezső, immár kisgazda színekben politizáló államférfiként határozottan kiállt az antiszemitizmus ellen. Felidézte: Sulyok Dezső a német megszállás alatt internálótáborba került, ahonnan Mindszenty hercegprímás közbenjárására szabadult ki, a nyilasuralom alatt pedig a Somló hegyen bujkált. A Vörös Hadsereg bevonulását követően, néhány hét megfigyelés után a szovjet megszállást a német megszállással találta hasonlatosnak, majd a kommunista hatalmi törekvések következetes ellenzőjeként fellépő politikusként a Kommunista Párt első számú ellenségei közé került - tette hozzá.

Az Ab elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy Sulyok Dezső a Független Kisgazdapártból történt önkényes kizárását követően, kizárt párttársaival együtt megalapította a Magyar Szabadságpártot, amely következetes bírálója maradt a kommunista hatalomkoncentrációnak. 1947 közepén, az immár visszafordíthatatlan kommunista térnyerés küszöbén Sulyok Dezső utoljára tartott beszédet a Nemzetgyűlésben, majd az Andrássy út 60. helyett az emigrációt választotta - folytatta az Ab elnöke, jelezve, hogy Sulyok Dezső már nem élhette meg a szovjet csapatok kivonulását, a rendszerváltást, hiszen csaknem húsz, emigrációban eltöltött év után 1965-ben az Egyesült Államokban hunyt el. 

Láng Csaba, a karlsruhei Német-Magyar Jogászok Egyesületének elnöke, miután átvette a Sulyok Dezső Emlékérmet - Fotó: Illyés Tibor / MTI

Ugyanakkor hangsúlyozta: Sulyok Dezső az általa képviselt egyéni értékek - a hit, a remény, a bátorság, a meg nem alkuvás, a következetes elkötelezettség az általános választójogon alapuló népszuverenitás és a nemzet szociális felemelése mellett - halhatatlannak bizonyultak, és kiállták az idő próbáját.     

Kövér László házelnök megnyitó beszédét betegsége miatt Veress László kabinetfőnök olvasta fel. Ebben az Országgyűlés elnöke azt írta: a történelem csapásainak következtében a magyarság a XX. században háromszor kezdte újra az életét, 1920-ban, 1945-ben, illetve 1990-ben, és Sulyok Dezső részese volt az első két újrakezdésnek. Felidézte: Sulyok Dezső tizenkilenc évesen harcolt az első világháború frontjain, negyvenöt évesen a második világháborúban is ott volt a csatamezőkön, a két háború között pedig azért küzdött minden erejével a magyar politikában, hogy 1848-49 után a nemzet és a demokrácia ne gyengítse, hanem újra erősítse egymást. 

Ezen törekvéseiben való hajlíthatatlansága miatt nemcsak a nyilasok internálták, nemcsak a kommunisták száműzték, hanem Sulyok Dezsőnek szembesülnie kellett a politikai magányossággal is - írta Kövér László.

A házelnök szerint Sulyok Dezső és sorstársai a számukra megadatott rövid kegyelmi időszakban, 1945 és 1947 között, nem liberális demokráciát, nem szocialista demokráciát, hanem jelzőmentes demokráciát, ahogy Sulyok fogalmazott: "tiszta demokráciát" akartak Magyarországnak. 

Keresztény erkölcs, demokrácia és nemzeti gondolat - ezek voltak Sulyok Dezső politikai hitvallásának fundamentumai, és ez az elvi-értékrendi politikai alapvetés az oka, amiért mi, a XX. század harmadik újrakezdésének, az 1990-es rendszerváltoztatásnak politikai nemzedéke mindannyian példaként tudunk tekinteni Sulyok Dezsőre és sorstársaira - írta Kövér László.

Trócsányi László igazságügyi miniszter átadja a Sulyok Dezső Emlékérmet Láng Csabának - Fotó: Illyés Tibor / MTI

Az eseményen Trócsányi László igazságügyi miniszter első alkalommal adta át a Sulyok Dezső Emlékérmet, amit köztiszteletben álló jogászi valamint a demokratikus jogállamiságért tett tevékenység elismeréséül szolgál. A kitüntetést Láng Csaba jogász kapta, aki áldozatos munkával, hosszú időn keresztül segítette a német-magyar jogászi kapcsolatokat, és kiemelkedő érdemeket szerzett Magyarország rendszerváltozás utáni demokratizálódási folyamatban.

forrás: Jogi Fórum

A büntetőjogi szankció korlátai - Debreceni törvényszéki fogalmazó lett a Mailáth György Tudományos Pályázat első helyezettje

p, 03/02/2018 - 10:59

Dr. Bagossy Mária, a Debreceni Törvényszék bírósági fogalmazója 2017-ben jelentkezett az Országos Bírósági Hivatal (OBH) által meghirdetett Mailáth György Tudományos Pályázatra. ”A büntetőjogi szankció korlátai az alkotmányjogban és a nemzetközi jogban: A szabadságvesztés és a kínzás tilalma” című dolgozatával a Büntető jogi szekció bírósági tagozatában első helyezést ért el. Pályamunkájáról és a pályázaton szerzett tapasztalatairól beszélt.

Miért indult a Mailáth György Tudományos Pályázaton?

Egyetemi éveim alatt számos versenyen, pályázaton indultam, például az Országos Tudományos Diákköri Konferencián vagy a Kozma Sándor pályázaton, valamilyen oknál fogva azonban mindezek közül kimaradt a Mailáth György pályázat. A kiírással szinte egy időben, 2017. június 1-jén kezdtem dolgozni a Debreceni Járásbíróságon bírósági fogalmazóként, és bizonyítani is szerettem volna az új munkahelyemen.

Mi volt a témaválasztásának apropója?

Jelenleg a Debreceni Egyetem Marton Géza Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola II. éves, levelező tagozatos PhD hallgatója vagyok. A doktori képzés, illetve a kutatási témám keretében a kínzás és az embertelen, megalázó bánásmód tilalmának érvényesülését vizsgálom a magyar büntetőjog vonatkozásában. Ebből fakadóan igyekeztem olyan témát találni a pályázati kiírásban, amely illeszkedik a PhD kutatásomhoz. Az általam választott, „A büntetőjogi szankció korlátai a nemzetközi jogban és az alkotmányjogban” című téma ideális volt ehhez, hiszen rendkívül tágan értelmezhető, ugyanakkor a pályázat terjedelmi korlátai szükségessé tették a specifikációt. Ezért kizárólag a szabadságvesztés büntetéssel foglalkoztam, annak is mindössze egy korlátjával, a kínzás és az embertelen, megalázó bánásmód abszolút tilalmával, kitérve mind az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB), mind a hazai bíróságok kapcsolódó gyakorlatára. 

Tapasztalatai alapján mit tanácsol a jövőbeni pályázóknak?

A jövőbeni pályázóknak azt tudom tanácsolni, hogy türelemmel fogjanak neki a dolgozat megírásának. Én talán egész júliusban a témaválasztáson gondolkodtam, majd amikor elkezdtem a szakirodalmi forrásokat összegyűjteni, valamint az EJEB-ítéleteket olvasgatni, jöttem rá, hogy a karakterek száma nem fogja megengedni például a kiutasítás vagy a kényszergyógykezelés mint büntetőjogi szankciók bemutatását. A téma teljes körű átgondolása és az olvasottság, tájékozottság előfeltétele a pályázat megírásának. 

forrás: Jogi Fórum

Egyszerűbb és gyorsabb lesz a CSOK igénylése - Még több család számára lesz elérhető az otthonteremtési kedvezmény

p, 03/02/2018 - 01:35
Egyszerűbb és gyorsabb lesz a családi otthonteremtési kedvezmény, a CSOK igénylése március 15-étől, és még több család számára lesz elérhető - ismertette az Emberi Erőforrások Minisztériuma család- és ifjúságügyért is felelős államtitkára szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.

Mit tegyünk, ha jön a NAV? - Gyakran ismételt kérdések és válaszok - Megújult az adóellenőrzések és adóperek szabályozása

p, 03/02/2018 - 01:35
Idén év elejére teljesen megújultak azok a törvények, amelyek az adóellenőrzéseket, adópereket szabályozzák. A terület újra-szabályozása a teljes ellenőrzést érinti, az első pillanattól a bírósági szak lezárásáig. Mivel a NAV évente közel 30 eyer ellenőrzést folytat le, ennek során pedig mintegy 500 milliárd forint adóhiányt és majdnem ugyanekkora összegű bírságot szab ki, ezért lényegében bárkit érinthetnek az új szabályok és korlátok - véli a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

Uniós jogot sért a játékkaszinók magyar szabályozása - Az Európai Bíróság ítéletet hozott

cs, 03/01/2018 - 21:58
A hagyományos játékkaszinók üzemeltetésére irányuló koncessziók megadására és az online kaszinójátékok szervezésére vonatkozó magyar szabályozás nem egyeztethető össze az uniós joggal. E szabályok ugyanis hátrányosan megkülönböztető módon akadályozzák a más tagállamban letelepedett szerencsejáték-szervezőknek a magyar szerencsejáték-piachoz való hozzáférését - áll az Európai Unió Bíróságának ítéletében.

A Kamara

Bács-Kiskun Megyei
Ügyvédi Kamara

postacím:
6000 Kecskemét,
Bercsényi utca 15.

telefon/fax:
+36 76 484 909