Bács Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara

A jogiforum.hu hírei

Tartalom átvétel Jogi Fórum - hírek
Hírek a Jogi Fórumon
Frissítve: 1 óra 57 perc

Színészek védelem nélkül az audiovizuális előadásokban - Az Előadóművészi Jogvédő Iroda a Pekingi Szerződés ratifikálását sürgeti

sze, 05/02/2018 - 12:16
A Szellemi Tulajdon Világnapján az előadóművészek jogainak képviseletét Magyarországon ellátó Előadóművészi Jogvédő Iroda (EJI) közleményben sürgeti, hogy a Szellemi Tulajdon Világszervezete által elfogadott Pekingi Szerződéshez csatlakozott országként hazánk is minél előbb ratifikálja a dokumentumot. A szerződést 83 ország írta eddig alá, de Magyarország nincs azon tíz állam között, amelyek eddig ratifikálták is. A szerződés vagyoni jogokat biztosít az audiovizuális előadóművészek számára, garantálva, hogy elfogadható jövedelemre tegyenek szert.

Szabálytalanul gazdálkodott a Magyar Államkincstár - Súlyos hiányosságokat tárt fel az ÁSZ

sze, 05/02/2018 - 12:09

Súlyos szabálytalanságokat tárt fel az Állami Számvevőszék ellenőrzése a Magyar Államkincstárnál – jelentette ki Holman Magdolna, az Állami Számvevőszék főtitkára a témában tartott sajtótájékoztatón. Az ellenőrzés megállapította, hogy 2013 és 2015 között nem működött megfelelően a Kincstár vezetői irányítási rendszere, és vagyongazdálkodása sem volt szabályszerű. Az ÁSZ szintén hiányosságokat azonosított egyes informatikai rendszerek bevezetésével és alkalmazásával kapcsolatban, illetve megállapította, hogy a Kincstár nem az előírásoknak megfelelően látta el az önkormányzatokra vonatkozó szabályszerűségi pénzügyi ellenőrzési feladatait. A hibák kijavítását a Számvevőszék a Magyar Államkincstár elmúlt tíz éves működését bemutató elemzéssel támogatja.

Holman Magdolna, az ÁSZ főtitkára bevezetőjében emlékeztetett: az Állami Számvevőszék 2014-ben új stratégiai területet fogalmazott meg „ellenőrök ellenőrzése” néven, amelynek során olyan intézmények kerülnek górcső alá, amelyek maguk is ellenőrzési, felügyeleti feladatokat látnak el. Ennek jegyében az elmúlt években az ÁSZ számos ellenőrzést végzett a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál, a Magyar Nemzeti Banknál, a Gazdasági Versenyhivatalnál, az európai uniós források elosztásában közreműködő szervezeteknél, különböző szakmai kamaráknál, valamint a Magyar Államkincstárnál is.

A Magyar Államkincstár 2013 és 2015 közötti ellenőrzése

A főtitkár hangsúlyozta: a Magyar Államkincstár az államháztartásért felelős miniszter irányítása alatt álló központi költségvetési szerv, mely a központi alrendszerhez tartozó intézmények pénzellátásáért, fizetőképességük biztosításáért, valamint – az állami költségvetés keretében – pénzforgalmuk lebonyolításáért és elszámolásáért felelős. A Kincstár kezeli a teljes magyarországi pénzforgalom mintegy 25 százalékát, közel 13 ezer intézmény számláját vezeti, és mintegy 900 ezer alkalmazott számára végez bérszámfejtést a központosított illetmény-számfejtő rendszerben, a helyi önkormányzatokhoz kapcsolódóan pedig mintegy 4000 támogatási, pályázati forrás elszámolását tartja nyilván. Szerepéből fakadóan jelentős hatást gyakorol a költségvetés egyensúlyának fenntartására, a közpénzek szabályszerű felhasználására, az államháztartás beszámolási adatainak megbízhatóságára, valamint az állami vagyonnal való gazdálkodás minőségére és átláthatóságára.

„A mai napon lezárt ellenőrzésünk során átfogóan értékeltük a Magyar Államkincstár belső kontrollrendszerének kialakítását és működtetését; a Kincstár pénzügyi és vagyongazdálkodását, valamint azt, hogy a Kincstár feladatait érintő átszervezés lebonyolítása szabályszerűen történt-e. Az ellenőrzésünk kiterjedt a központosított illetmény-számfejtő rendszer és a helyi önkormányzatok részére távoli alkalmazásszolgáltatást nyújtó elektronikus információs rendszer működtetésének értékelésére is” – foglalta össze az ellenőrzés fókuszterületeit Holman Magdolna, majd kifejtette: az ÁSZ az értékelés során súlyos szabálytalanságokat azonosított a Kincstár gazdálkodásában és működésében.

Pető Krisztina, az ÁSZ felügyeleti vezetője az ellenőrzés megállapításait részletezve elmondta: a Magyar Államkincstár vezetői irányítási rendszere 2013–2015 között nem biztosította az elszámoltathatóságot. A Kincstár vagyongazdálkodási tevékenysége nem volt szabályszerű, míg a pénzügyi gazdálkodása a jogszabályi előírásoknak megfelelően történt. A Kincstár egyes informatikai rendszerek bevezetésével és alkalmazásával összefüggő feladatait nem látta el szabályszerűen, és az önkormányzatokra vonatkozó szabályszerűségi pénzügyi ellenőrzési feladatait sem a jogszabályi előírásoknak megfelelően látta el. A Nemzetgazdasági Minisztérium irányító szervi feladatellátása nem volt szabályszerű.

Elemzéssel támogatja az ÁSZ a hibák kijavítását

„Szeretném hangsúlyozni, hogy az ellenőrzési megállapításaink a 2013 és 2015 közötti időszakra vonatkoznak. Az Állami Számvevőszék pedig támogatja a Magyar Államkincstár 2017. november 1-jétől hivatalba lépett új vezetését a szabálytalanságok és hiányosságok megszüntetésében, illetve kijavításában” – hangsúlyozta Holman Magdolna. Hozzátette: Az ÁSZ rendszeresen ellenőrzi a Kincstárat, s az elmúlt közel tíz év ellenőrzési tapasztalatait most elemzésben is összefoglalta. A 2008 és 2017 közötti éveket érintő elemzés felszínre hozta, hogy a Kincstár vezetői irányítási rendszere nem támogatta a szabályszerű, ellenőrizhető és átlátható közpénz felhasználást, a nemzeti vagyonnal való szabályszerű gazdálkodást. A Kincstár pénzügyi gazdálkodásában javuló tendencia volt kimutatható, s 2011-től már szabályszerű volt. A vagyongazdálkodás ugyanakkor romló tendenciát mutatott, 2013-tól nem volt szabályszerű.

Forrás: ÁSZ

Pető Krisztina felügyeleti vezető kiemelte: kockázatot jelentett, hogy a Kincstár nem juttatta megfelelően érvényre a biztonsági szempontokat a feladatellátást támogató informatikai rendszerek fejlesztése, üzemeltetése során. Az informatikai rendszerekben feltárt kockázatok alapján az Állami Számvevőszék annak soron kívüli felülvizsgálatát és az eredmények függvényében további intézkedések megtételét javasolja. Pető Krisztina hangsúlyozta: „Az elemzésünk alapján az Állami Számvevőszék felveti a Kincstár elnökének, hogy fordítson fokozott figyelmet a vezetői irányítási rendszer megerősítésére, a nemzeti vagyon védelme és a szabályszerű gazdálkodás érdekében”.

forrás: Jogi Fórum

Bírálható közszereplők - Áprilisi Ab-mustra

sze, 05/02/2018 - 10:56

Egy közszereplőnek az átlagosnál jobban kell tűrnie a kritikai megjegyzéseket – mondta ki az Alkotmánybíróság, amely egy másik ítéletében leszögezte: egy választási plakátnak összességében kell azt az információt közvetítenie, hogy kinek a támogatására ösztönöz. Az alkotmánybírák legjelentősebb és legérdekesebb áprilisi döntései.

Az Alkotmánybíróság teljes ülésének áprilisi határozatai

Puzsér kontra Hajdú – IV/1628/2016.

Az Ab április 23-án elutasította a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.21.169/2015/4/II. számú ítélete ellen irányuló alkotmányjogi panaszt. Az ügy háttere: Puzsér Róbert tévé műsorvezető egy nyilvános blogbejegyzésben azt írta kollégájáról, Hajdú Péterről, hogy „mindannyiunk életét megkeserítő pszichopata”, aki „zavaros körülmények között jut köztévés szerződésekhez”. Hajdú perelt, majd azok elvesztése után az Ab-hoz fordult, azt állítva, hogy ő nem minősül közhatalmat gyakorló személynek vagy közszereplő politikusnak, ezért az emberi méltóságát a véleménynyilvánítás kapcsán az eljáró bíróságok nem korlátozhatták volna. Az Ab nem találta megalapozottnak az indítványt. Az indokolás szerint a véleménynyilvánítási szabadság elsősorban a közhatalom bírálatával kapcsolatos véleménynyilvánításokat védi, azonban a közéleti kérdések köre szélesebb a szűken értelmezett politikai közléseknél. A közszereplői minőség megállapítása mindig egyedi mérlegelés kérdése. Jellemzően nem az a meghatározó szempont, hogy az érintettnek mi a státusza, hanem az, hogy a közügyeket érintő nyilvános vitában önkéntes elhatározása folytán vált-e a közélet alakítójává. Márpedig az indítványozó olyan széles körben ismert személy, aki az általa készített és jelentős nézettséggel rendelkező műsorokban olyan társadalmi kérdéseket mutat be, amelyek közéleti kérdéseket érintenek. Az eljáró bíróságok körültekintően mérlegelve állapították meg, hogy az indítványozónak az átlagosnál jobban kell tűrnie a kritikai megjegyzéseket. A határozathoz Hörcherné Marosi Ildikó és Schanda Balázs párhuzamos indokolást fűzött. (Előadó: Czine Ágnes)

Kép forrása: Alkotmánybíróság

Közpénzekből nyújtott támogatások átláthatósága – IV/1510/2016.

Az Ab április 10-én hivatalból eljárva megállapította: az Alaptörvény 39. cikk (2) bekezdését sértő mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség áll fenn annak következtében, hogy a jogalkotó a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvénnyel nem biztosította a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által létrehozott, közpénzekből finanszírozott alapítványok természetes személyeknek nyújtott támogatásainak átláthatóságát. A testület felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2018. szeptember 30-ig tegyen eleget. Az ügy háttere: az indítványozó pályázatokkal kapcsolatos adatigénylést terjesztett elő az MNB egyik alapítványához, majd az adatigénylés elutasítása miatt pert indított. Az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék az adatigénylés teljesítésére kötelezte az alperest, de a természetes személy pályázók személyes adatai megismerésére irányuló kereseti kérelmet elutasította. A Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság sem kötelezte az alapítványt a nyertes pályázók nevének megismerhetővé tételére, mivel úgy ítélte meg, hogy a természetes személy pályázók személyes adatai nem minősülnek sem közérdekű adatnak, sem közérdekből nyilvános adatnak. A második alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügy hasonlóan alakult. Az indítványozó mindkét alkotmányjogi panaszában azt állította, hogy a támadott ítéletek sértik a közérdekű adatok megismeréséhez való jogát. Az Ab nem találta megalapozottnak az alkotmányjogi panaszokat. A testület azt vizsgálhatta, hogy a bírói jogértelmezés sérti-e az Alaptörvény megszabta értelmezési tartományt, s korlátozta-e ilyen módon a közérdekű adatok körének megismerését. Az Ab szerint a bíróság nem sértette meg az Alaptörvényt. Mindemellett a jogalkotó köteles olyan szabályozást alkotni, amely a lehető legnagyobb mértékben biztosítja az alapjogok kiegyensúlyozott érvényesülését. A határozathoz Pokol Béla és Varga Zs. András különvéleményt csatolt. (Előadó: Dienes-Oehm Egon)

Kié a választási plakát? – 3130/2018. (IV. 19.) AB határozat

Az Ab április 9-én megállapította, hogy a Kúria Kvk.VI.37.414/2018/2. sorszámú végzése alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. Az ügy háttere: egy kérelmező azzal fordult a választási szervekhez, hogy március 19-étől a háttérben egy magyar zászlót, jobb oldalt Orbán Viktor miniszterelnököt, bal oldalt sötétkék keretezett mezőben a „Nekünk Magyarország az első” feliratot ábrázoló plakátokat helyeztek el országszerte a közterületeken. A plakát alapján nem lehetett egyértelműen megállapítani, a jelölőszervezet támogatására buzdít-e, vagy a kormányzati kommunikáció része. A kérelmező szerint ez sérti a választási eljárásról szóló törvénynek a választás tisztaságára és a jóhiszemű, rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó elveit. A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elutasította a beadványt. A kérelmező a Kúriához fordult, amely megváltoztatta az NVB döntését. A Kúria a plakát kiadóját, a Fidesz–Magyar Polgári Szövetséget eltiltotta a további jogsértéstől. A plakát kiadója az Ab-hoz fordult, amely megalapozottnak találta az alkotmányjogi panaszt. Az indokolás szerint a döntés alaptörvény-ellenesen korlátozza a jelölőszervezet véleménynyilvánítási szabadságát. A testület arra is felhívta a figyelmet, hogy a választási eljárásról szóló törvényben nem szerepel olyan korlátozás, amelyet a Kúria a törvény alapelveiből értelmezés útján kiolvasott. A plakátnak összességében kell azt az információt közvetítenie, hogy kinek a támogatására ösztönöz. A határozathoz Czine Ágnes, Hörcherné Marosi Ildikó, Pokol Béla, Stumpf István és Szalay Péter párhuzamos indokolást csatolt. (Előadó: Varga Zs. András)

Az Alkotmánybíróság 2. öttagú tanácsának áprilisi határozatai

Véleménynyilvánítás festékszóróval – 3132/2018. (IV. 19.) AB határozat

Az Ab tanácsa április 10-én elutasította a Fővárosi Törvényszék 23.Bf.12.076/2015/3. számú ítélete ellen irányuló alkotmányjogi panaszt. Az ügy háttere: azért indult büntetőeljárás az indítványozóval szemben, mert részt vett a Budapest V. kerület, Szabadság téren a német megszállási emlékmű megépítése elleni demonstráción, amelynek során festékszóróval feliratot írt egy építőipari gazdasági társaság, építési terület elhatároló védőponyvájára. Az ügyben első fokon eljáró bíróság az indítványozót bűncselekmény hiányában felmentette. Az ügyészi fellebbezés folytán a Fővárosi Törvényszék az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és az indítványozót rongálással elkövetett tulajdon elleni szabálysértés miatt figyelmeztetésben részesítette. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában kifejtette, hogy a másodfokú ítélet sérti a véleménynyilvánítás szabadságához való jogát. Az Ab nem találta megalapozottnak az alkotmányjogi panaszt. A testület azt vizsgálta, hogy az alapügyben eljárt másodfokú bíróság az Alaptörvény rendelkezéseivel összhangban értelmezte-e a rongálással elkövetett tulajdon elleni szabálysértés rendelkezéseit. A kifejezésre juttatott vélemény tartalma egyértelműen közügyeket érintett, azonban a vélemény megjelenési formája (a felirat elhelyezése) kívül esik e körön, mivel az emlékmű felállítását kezdeményező szervtől/személytől eltérő és a közéleti vitában nem érintett szereplő, a gazdasági társaság alapjogát érintette. A véleménynyilvánítás szabadságának korlátozása azért áll összhangban az Alaptörvénnyel, mert az indítványozó a közlés olyan módját választotta, amely egy másik, az alkotmányos védelemben szintén magasan álló alapjog, a tulajdonhoz való jog sérelmét jelentette. (Előadó: Szívós Mária)

Közérdekű adatok megismerésének korlátozása – 3133/2018. (IV. 19.) AB határozat

Az Ab tanácsa április 10-én elutasította a Kúria Pfv.IV.21.537/2016/4. számú ítélete ellen irányuló alkotmányjogi panaszt, Az ügy háttere: az indítványozó adatigényléssel fordult a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézethez (NEFI), hogy bocsássák rendelkezésére az új pszichoaktív anyaggá minősítés során keletkezett, az Országos Addiktológiai Centrum által értékelt dokumentumokat. A NEFI az adatszolgáltatást az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény alapján megtagadta. Ezt követően az indítványozó keresetét az eljáró bíróságok elutasították. A felülvizsgálati kérelem alapján eljáró Kúria szerint a kiadni kért adatok speciális mivoltára figyelemmel indokolt az egyébként kivételes nyilvánosság-korlátozás, mivel fennáll annak reális veszélye, hogy a kibontakozó nyilvános szakmai vita óhatatlanul külső nyomás alá helyezi a szakmai vélemények kidolgozásában érintett személyeket. Az indítványozó az alkotmányjogi panaszát nem találta megalapozottnak az Ab. Az indokolás szerint az adatigénylés határtalan mennyiségű információ megszerzésére irányult, hiszen több éven át keletkezett összes közbülső dokumentum adattartalmához való hozzáférést kérte. Miután az adatigénylés ilyen széleskörű információ megszerzésére irányult, a bírói jogértelmezés nem minősül a közérdekű adatok megismeréséhez való jog aránytalan korlátozásának. (Előadó: Stumpf István)

Az Alkotmánybíróság 3. öttagú tanácsának áprilisi határozata

Esélyegyenlőség a közmédiában – 3131/2018. (IV. 19.) AB határozat

Az Ab tanácsa április 3-i ülésén elutasította a Kúria Kvk.I.37.353/2018/2. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt. Az ügy előzménye: a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) 510/2018. számú határozatával megállapította, hogy az indítványozó megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek között alapelvet azzal, hogy az M1 televízió „Ma reggel” című műsora 2018. február 28. és március 13. közötti műsorfolyamában a Jobbik Magyarországért Mozgalom jelölő szervezetnek nem biztosított megjelenési lehetőséget. Az NVB ezenkívül eltiltotta a jogsértőt a további jogsértéstől és kötelezte arra is, hogy a határozat rendelkező részét a „Ma reggel” előtt tegye közzé, valamint fizessen meg 1 035 000 forint bírságot. Az NVB határozatával szemben az indítványozó felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. A Kúria végzésével – a bírság fizetésére kötelezés kivételével – helybenhagyta a határozatot. Az indítványozó az Ab-hoz fordult, amely nem találta megalapozottnak az alkotmányjogi panaszt. „A választási kampányban más időszakokhoz képest is különösen nagy jelentősége van a választópolgárok minél teljesebb körű tájékoztatásának. A demokratikus jogállamiság elve megkívánja, hogy a népképviseleti szervek megválasztására demokratikus közvélemény és a választók minél megalapozottabb döntése alapján kerüljön sor. Szabad és demokratikus választások nem képzelhetők el anélkül, hogy a sajtó ne a megfelelő tájékoztatáshoz kapcsolódó alkotmányos felelőssége szerint járna el.A határozat arra is felhívta a figyelmet, hogy minden jelöltnek alapvetően azonos lehetőségeket kell biztosítani a választási kampányban. Alkotmányjogi szempontból nem kifogásolható tehát, ha választás idején az alapvetően közpénzből működtetett állami médiaszolgáltatón az NVB és a Kúria – az általuk megállapított tényállás alapján – számon kéri a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában védett esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek közötti alapelv megsértését. A határozathoz Hörcherné Marosi Ildikó párhuzamos indokolást fűzött. Dienes-Oehm Egon különvéleményében pedig hangsúlyozta: „A »Ma reggel« műsorfolyam egy tematikus szolgáltatás, amely nevével összhangban elsősorban az aktuális történésekről való, a napi hírekben szereplő események kiegészítő jellegű, azoknak részletesebb és többnyire a hátterét bemutató tájékoztatás. Funkciójánál fogva tehát ez a műsorfolyam nem korlátozódik politikai eseményekre és célját tekintve nem választási műsor. (Előadó: Szalay Péter)

forrás: Jogi Fórum

A Kamara

Bács-Kiskun Megyei
Ügyvédi Kamara

postacím:
6000 Kecskemét,
Bercsényi utca 15.

telefon/fax:
+36 76 484 909