Bács Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara

A jogiforum.hu hírei

Tartalom átvétel Jogi Fórum - hírek
Hírek a Jogi Fórumon
Frissítve: 1 óra 29 perc

Európai alkotmányos párbeszéd a felsőoktatási és a civil törvényről - Az Alkotmánybíróság felfüggesztette kapcsolódó eljárásait

k, 06/05/2018 - 16:41

Az Alkotmánybíróság az európai alkotmányos párbeszéd jegyében felfüggesztette eljárását a nemzeti felsőoktatási törvényt és a „civil törvényt” érintő ügyekben - tudatta kedden közleményében a taláros Testület.

Az Európai Bizottság tavaly év végén mindkét ügyben kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Unió Bírósága előtt. Az Alkotmánybíróság korábban, a 22/2016. (XII. 5.) AB határozatában kimondta, hogy „az Alkotmánybíróság részére fenntartott felülvizsgálati lehetőséget az együttműködési kötelezettségre tekintettel, az európai jog lehetőség szerinti érvényesülését szem előtt tartva kell alkalmazni”. A testület a két ügyben ügyekben arra a következtetésre jutott, hogy az alapjogi összefüggésekre és az Európai Unión belüli együttműködési kötelezettségre tekintettel az Európai Bíróság előtt folyamatban lévő eljárások befejezését szükséges bevárnia.

A testület friss végzései szerint az indítványokban megjelölt alapjogok szoros tartalmi érintkezésben vannak az Európai Unió Chartájában rögzített alapjogokkal.

A végzések kimondják, hogy az Alkotmánybíróság:

  • a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló 2017. évi LXXVI. törvény 1. § (2) és (4) bekezdése, 2. § (2) bekezdésében az „és az egyesületet vagy alapítványt külföldről támogatott szervezetként rögzíti” szövegrész, 2. § (4) és (5) bekezdése, valamint a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 94. § (1) bekezdés h) pontja és 95. § e) pontja, valamint
  • a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról szóló 2017. évi XXV. törvény egésze, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezései

alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló eljárását az Európai Bizottság által az Európai Unió Bírósága előtt megindított azonos tárgyú eljárások befejezéséig felfüggeszti.

A végzések teljes szövege elérhető az Alkotmánybíróság honlapján. A végzésekhez Czine Ágnes, Hörcherné dr. Marosi Ildikó és Schanda Balázs alkotmánybíró párhuzamos indokolást fűzött, Balsai István, Juhász Imre, Salamon László, Stumpf István, valamint Szívós Mária alkotmánybíró pedig különvéleményt csatolt.

forrás: Jogi Fórum

Orosz ellenszankciók a Nyugattal szemben - Hatályban a törvény, mely a Moszkva elleni "barátságtalan" lépéseket bünteti

k, 06/05/2018 - 16:11

Hatályba lépett hétfőn az az orosz törvény, amely felhatalmazza az elnököt arra, hogy ellenszankciókkal sújthassa az Egyesült Államokat és más országokat, amelyek "barátságtalan" lépéseket tesznek Moszkva ellen.

A parlament mindkét háza által elfogadott és a Vlagyimir Putyin elnök által aláírt törvény a hivatalos online közlönyben való megjelenése után emelkedett törvényerőre. 

A törvény értelmében az orosz elnök a kormány kezdeményezésére büntetőintézkedéseket rendelhet el az Oroszországgal szemben "barátságtalan magatartást tanúsító" országok, a közvetlenül vagy közvetve azok joghatósága alá tartozó szervezetek, ezen országok tisztségviselői és állampolgárai ellen.

A jogszabály lehetővé teszi a nemzetközi együttműködés leállítását vagy felfüggesztését meghatározott ágazatokban, a termékek és nyersanyagok importjának és exportjának betiltását, az állami és helyi szintű közbeszerzési eljárásokból és privatizációból történő kizárást.

A törvény emellett egyéb korlátozásokat is megenged "az elnök döntésével összhangban, hogy lehetőség nyíljon az operatív reagálásra a változó helyzetben".

A törvénytervezeten az első olvasat óta enyhítettek az orosz képviselők, a lehetséges ellenintézkedések száma 16-ról 6-ra csökkent, és kimaradt a szövegből a szankciókkal sújtható ágazatok, áruk és szolgáltatások konkrét megnevezése is.

Lemondtak a törvényhozók arról az eredeti elképzelésről is, hogy büntetőintézkedéseket lehessen minden olyan cég ellen tenni, amelyben külföldi tulajdonrész van. Az első változat által keltett felháborodás nyomán az ellenintézkedések nem terjednek ki létfontosságú árukra, egyebek között oroszországi forrásból nem pótolható gyógyszerekre sem.

forrás: Jogi Fórum

Jogilag nem garantált a gyermekek biztonságos nyári táboroztatása - Az ombudsman súlyos hiányosságokat tárt fel a szabályozásban

k, 06/05/2018 - 15:54

A jelenlegi jogszabályok nem garantálják megfelelően a gyermekek védelmét és biztonságát a magánszektor szereplői által szervezett táboroztatás során. Erre a következtetésre jutott Székely László ombudsman, miután egy szülői panaszbeadvány nyomán megvizsgálta egy táborban bekövetkezett súlyos sérülés körülményeit, és azokból az egyedi ügyön is túlmutató megállapításokat tett. A biztos az emberi erőforrásokért, valamint a fogyasztóvédelemért felelős miniszterhez fordult.

A biztos vizsgálatát egy édesanya kérte, aki beszámolt arról, hogy 2017-ben egy nyári táborban a gyermeke a védőfelszerelés nélküli trambulin használata közben a trambulin védőhálóval nem fedett rugói közé csúszott, és a csavartakaró elem hiánya miatt a csavarok súlyos lábsérülést okoztak neki. A helyszínen nem volt egészségügyi felszerelés, a táboroztató munkatársa a sebet konyharuhával kötözte be. A gyermek a baleset következtében hosszú kórházi ellátásra szorult. A táboroztató felelősségét az édesanya hiába próbálta megállapíttatni a hatóságokkal, azok szerinte nem tették meg a szükséges intézkedéseket. A népegészségügyi hatóság később a trambulint ellenőrizte, a védőfelszerelés ekkor már megvolt. 

A biztos jelentéséből kiderül, hogy az egészségügyi államigazgatási szerv a hatósági ellenőrzés során nem vizsgálta, hogy a táboroztató az irányadó miniszteri rendeletnek megfelelően, tehát a táborozás teljes időtartama alatt biztosította-e kiképzett elsősegélynyújtó jelenlétét. A vizsgálat arra sem tért ki, hogy a táborban volt-e elkülönített betegszoba vagy hasonló helyiség. A hatóság nem észlelte, hogy a gyermektáborban üzemeltetett játszótéri eszközök biztonságának vizsgálata nem az ő, hanem a fogyasztóvédelmi hatóság hatásköre – ez is az ombudsman jelentéséből derült ki.

Az alapvető jogok biztosa irányadó követelményként ebben a jelentésében is rögzítette, hogy a Gyermekjogi Egyezmény szerint a gyermekek jogainak védelmét teljes körű szemlélettel kell megközelíteni, annak középpontja a gyermek legjobb érdeke. Az egyes szakjogági területeket ennek megfelelően oly módon kell összehangolni, hogy átfogó, következetes védelmi rendszer jöhessen létre. Az ombudsman hangsúlyozta, hogy a gyermek legjobb érdekeinek biztosítása elsődlegesen a szülők, a család felelőssége. Azokban a helyzetekben azonban, amelyekben a szülő – például a távolléte miatt – nem tudja garantálni gyermeke szükségleteit és biztonságát, azt az állam jogalkalmazási és jogalkotási intézkedésekkel köteles megtenni.  

A biztos azt is megállapította, hogy a gyermektáboroztatás jelenlegi szabályozása jelentős különbséget tesz alapvetően azonos tartalmú és funkciójú szolgáltatások között aszerint, hogy állami és a gyermekvédelmi rendszer keretében szervezett gyermekfelügyeletről vagy a magánszektor valamely szereplője által biztosított, a gyermekek szervezett foglalkoztatását kínáló gyermektáborról van-e szó. A jelentés szerint alapvető szemléletbeli különbség érhető tetten mind a gyermekekkel foglalkozó személyekkel kapcsolatos előírásokban, mind a jogorvoslati lehetőségekben, mind a gyermekvédelmi rendszer garanciáiban. Az ombudsman gyermekjogi szempontból aggályosnak tartotta, hogy a magánszektor szereplői által szervezett nyári táborozási szolgáltatás esetében hiányoznak azok az egyértelmű garanciák, amelyek megfelelően biztosítanák a gyermekek legjobb érdekeit. Nem elfogadható ugyanis az, hogy jelenleg a táboroztatás alapvető, kifejezetten a gyermekek testi-lelki épségét garantáló feltételei teljes mértékben a profitorientált szolgáltatók belátására, mérlegelésére vannak bízva.  

A biztos megfontolásra javasolta az emberi erőforrások miniszterének, hogy a gyermekek biztonságát szavatoló feltételek, a kiszámíthatóság, az egyértelműség, a gyermek legjobb érdekének megfelelő eljárás elvének biztosítása érdekében komplex módon vizsgálja felül a magánszektor táboroztatási feltételrendszerét, annak szabályozását. Az ombudsman a fogyasztóvédelemért felelős szaktárcánál kezdeményezte, hogy rendeljen el a magánszektor által szervezett táborok játszótéri eszközeinek biztonságával kapcsolatos országos és átfogó vizsgálatot. Az illetékes járási hivatal vezetőjének javasolta, hogy tevékenységük során a népegészségügyi, valamint a fogyasztóvédelmi hatósági hatásköröket egyértelműbb módon határolják el egymástól.

forrás: Jogi Fórum

Magyarország az uniós igazságügyi eredménytábla élén! - Az igazságszolgáltatás hatékonyságáról, minőségéről és függetlenségéről

k, 06/05/2018 - 13:18
Az Európai Bizottság idén ötödik alkalommal közzétett, az uniós tagállamok igazságszolgáltatásának hatékonyságát, minőségét és függetlenségét bemutató igazságügyi eredménytábláján a magyar bíróságok újra az élvonalban végeztek.

Kizárólagos vagy vagylagos jellegű különös joghatóság? - Az Európai Bíróság magyar ügyben hozott ítéletet

k, 06/05/2018 - 13:18
A Brüsszel I. rendeletben a viszontkeresetek tekintetében meghatározott különös joghatóság az e jogszabályban felállított más joghatósági szabályokhoz képest nem kizárólagos, hanem vagylagos jellegű - áll az Európai Unió Bíróságának ítéletében.

Jogszabálysértő módon túlterhelt járművek - Élesben is elindul a nemzeti tengelysúlymérő rendszer - Péntektől bírságolnak is!

k, 06/05/2018 - 13:18
Az eddigi figyelmeztetések helyett péntektől bírsághatározatokat is kézbesít a nemzeti tengelysúlymérő rendszer (tsm) a jogszabálysértő módon túlterhelt járművek üzembentartóinak, miután a felkészülési időszak lezárult - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) csütörtökön.

Magyarország továbbra sem csatlakozik az Európai Ügyészséghez - Trócsányi László részt vett az uniós Igazságügyi Tanács ülésén

k, 06/05/2018 - 11:29

Magyarországnak továbbra sem áll szándékában részt venni az Európai Ügyészség létrehozásával megvalósuló megerősített együttműködésben, az álláspont esetleges felülvizsgálata jelenleg nincs napirenden - közölte Trócsányi László az EU-tagországok bel- és igazságügyi minisztereinek luxembourgi tanácskozását követően.

Az igazságügyi miniszter elmondta, a tanácsülés alkalmával egyeztetett Vera Jourová jogérvényesülésért felelős uniós biztossal, aki tájékoztatást adott az Európai Ügyészség létrehozásával kapcsolatos fejleményekről, valamint beszámolt a következő több éves pénzügyi keret részeként május 2-án bemutatott, az uniós költségvetésnek a jogállamiság általános hiányossága esetén történő védelméről szóló rendelettervezetről.

Kifejtette, Magyarországnak kiemelten fontos, hogy a létrejövő ügyészség, a helyi hatóságokkal és a több országot érintő nyomozásokat és büntetőeljárásokat összehangoló európai uniós ügynökség (Eurojust), valamint az európai csalásellenes hivatal (OLAF) világosan elkülönült hatásköri keretek között működjön. Mielőbb szeretné megismerni az ügyészség és a megerősített együttműködésben részt nem vevő tagállamok közötti együttműködés részleteiről szóló javaslatot is.

A miniszter a jogállamisági kondicionalitásra vonatkozó rendelettervezet kapcsán aláhúzta, a javaslat Magyarország számára több szempontból is aggályos. Kiemelte: kétségesnek tartja, hogy az uniós szerződés hivatkozott cikke erre megfelelő alap lenne.

A miniszter beszámolt arról, hogy találkozott Katarina Barley német igazságügyi miniszterrel, akit az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom erősítése érdekében, a bírói függetlenség elvének tiszteletben tartása mellett tervezett intézkedésekről tájékoztatott. Elmondta, az Igazságügyi Minisztérium egy bírókból és egyetemi professzorokból álló bizottság bevonásával jelentést készít a magyar igazságszolgáltatás előtt álló feladatokról és a bírósági igazgatás modelljeiről nemzetközi összehasonlításban. Trócsányi László a közeljövőben Berlinbe látogat, hogy elemezze a német igazságügyi tapasztalatokat.

A miniszter elmondta, hogy az uniós Igazságügyi Tanácsban a miniszterek vitát folytattak a szerződési jog területét érintő, az áruk adásvételéről szóló irányelv-javaslat kapcsán. Magyarország egyetért azzal, hogy az árucikkekre egységes szabályozás vonatkozzon, függetlenül attól, hogy hagyományos vagy úgynevezett intelligens - beágyazott digitális tartalommal bíró - árukról van szó - jelezte.

Hibás teljesítés esetén a fogyasztó rendelkezésére álló jogorvoslatokat érintően Magyarország azt javasolta, hogy az irányelv tartalmazza vagy legalább nem zárja ki a nemzeti jog szintjén azt a magyar jogban ismert lehetőséget, amely szerint a jogosult a hibás árut a kötelezett költségére kijavítja vagy mással kijavíttatja. Az igények érvényesítésére vonatkozó határidők esetén Magyarország azt támogatta, hogy a javaslat csupán a minimális időtartamot határozza meg, azonban attól a tagállamok a fogyasztó részére kedvező módon eltérhessenek - közölte.

Ismertetése szerint a miniszterek elfogadták továbbá a tanácsi álláspontot a megelőző szerkezetalakításról, a második esélyről, valamint a szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és mentesítési eljárások hatékonyságának a növeléséről szóló irányelv-tervezet egyes kérdéseiről.

Vitát folytattak a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról is, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló vonatkozó tanácsi rendelet néhány meghatározó aspektusáról. Az igazságügyi miniszter elmondta, Magyarország elkötelezett a felülvizsgálat sikere mellett és támogatja a jelenlegi és a soron következő elnökséget az új rendelet elfogadásában.

A gyermek másik tagállamban való elhelyezésével összefüggésben kiemelte, hogy amikor egy tagállami bíróság egy másik tagállambeli - például annak állampolgárságával rendelkező, onnan származó - gyermek elhelyezéséről dönt, a gyermek veszélyeztetése esetén előzetesen vegye fel a kapcsolatot a származási állam érintett hatóságaival a gyermek nevelésére alkalmas családtagra vagy hozzá közeli személyre vonatkozó információ beszerzéséhez.

Véleménye szerint uniós szinten azt kell előmozdítani, hogy minden gyermek lehetőleg a saját családjában, és ne idegen országban, például nevelőszülőknél nőjön fel. A határozatok elismerésének és végrehajtásának rendszerét illetően közölte, hogy Magyarország fenntartja korábbi álláspontját: nem támogatja a határozatot végrehajtó tagállam kontrolljának a teljes kizárását egyes privilegizált - kapcsolattartási és a gyermek visszaadását elrendelő - határozatok vonatkozásában.

"Minden esetben fenn kell tartani a lehetőséget annak vizsgálatára, hogy valóban érvényesültek-e az eljárás során az Alapjogi Chartában is lefektetett olyan jogok, mint az alperes védekezési joga, a gyermek meghallgatáshoz való joga és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés joga. A pénzkövetelések esetében az uniós jog biztosítja ezt, így paradox helyzetet eredményezne, ha épp egyes gyermekekkel kapcsolatos határozatok esetében hiányozna ez a kontroll mechanizmus" - fogalmazott.

A miniszterek az elektronikus bizonyítékokhoz való hozzáférés kapcsán vitát folytattak az uniós bizottság által előterjesztett, a büntetőügybeli elektronikus bizonyítékokra vonatkozó, közlésre és megőrzésre kötelező európai határozatokról szóló rendelettervezet, valamint az azzal szorosan összefüggő, a jogi képviselőknek a büntetőeljárásban bizonyítékok összegyűjtése céljából történő kinevezéséről szóló harmonizált szabályok meghatározásáról szóló irányelvtervezet kapcsán is - mondta az igazságügyi miniszter.

forrás: Jogi Fórum

Uniós költségvetéssel a csalás és a korrupció ellenében - Az új program támogatja a tagállami erőfeszítéseket

k, 06/05/2018 - 10:34

A 2021–2027 közötti időszakra szóló következő hosszú távú uniós költségvetés tekintetében a Bizottság 181 millió EUR összeggel javasolja támogatni az uniós költségvetést érintő csalás, korrupció és egyéb szabálytalanságok elleni küzdelem érdekében tett tagállami erőfeszítéseket.

Az új uniós csalás elleni program Európa-szerte finanszírozza majd a csalás elleni jogszabályokat alkalmazók célzott képzését, a közöttük megvalósuló információcserét és a bevált gyakorlatok cseréjét. Ezenkívül támogatást nyújt majd nyomozati tevékenységekhez a csalás felderítésére és kivizsgálására használt technikai eszközök megvásárlása révén, valamint elősegíti a biztonságos információs rendszerekhez való hozzáférést.

„Az új uniós csalás elleni program kézzelfoghatóan hozzájárul az uniós költségvetés kárára elkövetett csalás és korrupció elleni küzdelem előmozdításához. A tagállami jogalkalmazók közötti együttműködés megszilárdítása és a mai tudományos szintet képviselő vizsgálati eszközök biztosítása jelentősen megkönnyítheti a csalók beazonosítását, a csempészek feltartóztatását vagy a közbeszerzési eljárások során tapasztalt korrupció megakadályozását – nyilatkozta Günther H. Oettinger, a költségvetésért és az emberi erőforrásokért felelős uniós biztos.

A program egyedi célkitűzései hármas célt szolgálnak, a következőképpen:

Az új program a Herkules III program helyébe lép, mely már az elmúlt években nemzeti és helyi szinten egyaránt pozitív hatást gyakorolt az uniós költségvetést érintő csalás elleni küzdelemre. A sikeres projektekre példák a következők: digitális kriminalisztikai berendezések finanszírozása, amelyek 2016-ban lényegesnek bizonyultak, mivel lehetővé tették a francia vámhatóságok számára, hogy felderítsék a csempészetet magában foglaló vámügyi műveleteket és a héa kijátszását; a keresőkutyák kiképzésére fordított pénzösszegek, amelyek 2016-ban segítettek a görög vámhatóságoknak 250 millió, illegális piacra szánt cigarettát lefoglalni; valamint 2017-ben fejlett IT-eszközök kifejlesztése, amelyek Európa-szerte lehetővé tették a jogalkalmazók számára, hogy feltárják a kereskedelmi forgalomban fennálló anomáliákat és leleplezzék a textilipari termékek és lábbelik behozatalával kapcsolatos csalás jelentős eseteit.

Az új uniós csalás elleni program keretében rendelkezésre bocsátandó pénzösszegekből hasonló projekteket, valamint olyan képzéseket és szakértői konferenciákat finanszíroznak majd, amelyek előmozdítják az információcserét és a transznacionális együttműködést. A program továbbá támogatni fogja a tagállami vámhatóságoknak a vizsgálatok lefolytatása érdekében közösen kifejtett erőfeszítéseit, mivel az ilyen közös műveletek kulcsfontosságúak a határokon átnyúlóan működő bűnszervezetek felszámolása során. A program a csalás és korrupció leküzdésére tett nemzeti erőfeszítések kiegészítése és támogatása révén várhatóan jelentős hozzáadott értéket jelent majd.

Háttér

A Herkules III program keretében korábban finanszírozott tevékenységeken felül az új uniós csalás elleni program támogatást nyújt majd az operatív és nyomozati tevékenységekhez, többek között biztonságos IT-rendszerek biztosítása révén, valamint előmozdítja a szabálytalanságok tagállamok általi bejelentését és a nemzeti szintű kockázatkezelést. A programot az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) fogja kezelni és végrehajtani.

A bizottsági javaslat az új uniós csalásellenes programhoz kapcsolódik, amely a Bizottság 2018. május 2-án elfogadott következő hosszú távú költségvetési javaslatának része.

Az Unió pénzügyi érdekeinek az új, megerősített és észszerűbbé tett finanszírozási programon keresztül történő védelmére irányuló fellépés az ugyanezen célt szolgáló, szélesebb megközelítés részét képezi. Az EU következő hosszú távú költségvetése az Unió pénzügyi érdekeit védeni hivatott jogalkotási és intézményi keret jelentős átalakítása mellett kerül majd végrehajtásra. 

Az OLAF-rendelet1 módosítására irányuló bizottsági javaslat például szoros együttműködést irányoz elő az OLAF és az újonnan létrehozott Európai Ügyészség2 között az olyan csalások feltárása és kivizsgálása terén, amelyeket az Unió pénzügyi érdekeinek sérelmére követtek el. Az egyéb fellépések között szerepel az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló irányelv (PIF-irányelv)3 végrehajtása. 

A következő lépések

Az általános hosszú távú uniós költségvetésről és ágazati javaslatairól szóló gyors megállapodás döntő fontosságú annak biztosításához, hogy az uniós pénzeszközök hatására mihamarabb megszülessenek az első kézzelfogható eredmények.

A jelenlegi, 2014–2020-as költségvetési időszak elején tapasztalthoz hasonló késések nyomán lényeges nyomozati és kriminalisztikai eszközök beszerzését kellene elhalasztani, és kevesebb támogatást kapnának a tagállami jogalkalmazók. Ez kedvezőtlen hatással lenne a csalás elleni küzdelemre, aminek végső soron az uniós adófizetők látnák kárát.

Ha a következő hosszú távú költségvetésről 2019-ben megszületik a döntés, akkor biztosított lesz a zökkenőmentes áttérés a jelenlegi hosszú távú költségvetésről (2014–2020) az újra, és kiszámítható körülmények között folyamatos átmenet valósulhat meg, ami mindenkinek érdeke.

_________________________________________________________________________________

1Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

2A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről

3Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.)

forrás: Jogi Fórum

Alaptörvény-módosítás és "Stop Soros" a napirenden - Ma kezdődik a vita az Országgyűlésben

k, 06/05/2018 - 10:28

Az alaptörvény hetedik módosítását és a "Stop Soros" törvénycsomagot kezdi ma tárgyalni az Országgyűlés. Az ülésnap 9 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, majd a Trócsányi László igazságügyi miniszter által benyújtott alaptörvény-módosítás vitája következik.

Az igazságügyminiszteri javaslat szerint a változtatás célja, hogy védje a nemzeti szuverenitást, és tiltsa idegen népesség Magyarországra telepítését.

Az alaptörvény hetedik módosításának vitájában először csak az előterjesztői nyitóbeszéd és a vezérszónoki felszólalások hangoznak el, majd elnapolják a vitát.

A képviselők ezt követően folytatják le az egyes törvényeknek a jogellenes bevándorlás elleni intézkedésekkel kapcsolatos módosításáról szóló törvényjavaslat, azaz a "Stop Soros" vitáját. A Pintér Sándor belügyminiszter által benyújtott törvénycsomaggal a kormány meg akarja akadályozni, hogy Magyarországból is bevándorlóország legyen.

Az Európai Unió új általános adatvédelmi rendelete (angol rövidítéssel: GDPR) miatt jogharmonizációs céllal módosítani kell az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényt. Ennek az előterjesztésnek is ma lesz az általános vitája.

Az ülésnap végén ismét megnyílik az alaptörvény módosításának általános vitája.

Kapcsolódó cikk:

Hetedszer is módosul az Alaptörvény - A módosítás tíz cikkből áll és alapvetően három témakört érint

forrás: Jogi Fórum

Büntetik a zajongó, szemetelő turistákat Amsterdamban - A "helytelenül viselkedőket" akár 140 euróra is bírságolhatják

k, 06/05/2018 - 10:14
A hollandiai Amszterdam kampányt indított, arra kérve a városba érkező turistákat, hogy tartsák tiszteletben a város nyugalmát, ellenkező esetben magas bírságot fizethetnek - közölte a helyi sajtó csütörtökön.

A kkv-k is számíthatnak GDPR-bírságra! - Súlyos, folyamatos, nagy számú érintettet érintő jogsértés esetén nincs kivétel

k, 06/05/2018 - 10:14
Első, súlyos, folyamatos, nagy számú érintettet érintő jogsértés esetén minden vállalkozás – kkv-k és multinacionálisok egyaránt – számíthat bírságra, ha nem tartja be az új adatvédelmi rendeletet (GDPR). Első, enyhe jogsértés esetén a vállalkozásokat – kkv-kat és multinacionálisokat egyaránt – elsősorban figyelmeztetésben részesíthetik és nem bírságban. Nem igazak azok a hírek a médiában, amelyek egy tegnapelőtti* törvénymódosítás tervezet kapcsán azt állították, hogy a kis-és középvállalkozóknak nem kell bírságot fizetni, ha nem tartják be az új adatvédelmi rendelet előírásait (GDPR).

Jogi Fórum Kupa 2018 - Még lehet nevezni!

k, 06/05/2018 - 10:14
Jogász vagy és szeretsz futni? Futottál már jogász-váltóban? Itt a lehetőség, hogy közösen teljesítsetek egy maratoni, vagy félmaratoni távot. - Jó társaság, kiváló hangulat, közös siker! Idén a Magyar Bírói Egyesület elnökének védnöksége alatt! - Június 10. - Előzetes online nevezési határidő: június 4. éjfél - Jogászok, joghallgatók nevezzetek!

Hetedszer is módosul az Alaptörvény - A módosítás tíz cikkből áll és alapvetően három témakört érint

k, 06/05/2018 - 10:14
Az igazságügyi miniszter tájékoztatása szerint a kormány kedden benyújtja az Országgyűlésnek az alaptörvény hetedik módosítását, amely tíz cikkből áll és alapvetően három témakört érint.

Valláson alapuló hátrányos megkülönböztetés - Egy katolikus főorvos elbocsátásának ügye az Európai Bíróság asztalán

p, 06/01/2018 - 11:00

Wathelet főtanácsnok álláspontja szerint a valláson alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmával ellentétes, ha a katolikus kórháznál egy katolikus főorvost elbocsátanak a házasságának a felbontása és az újabb házassága miatt. A katolikus főorvossal szemben támasztott azon követelmény, amely szerint tiszteletben kell tartania a házassági köteléknek a katolikus egyház nézete szerinti szent és elszakíthatatlan jellegét, nem képez valós szakmai követelményt, és még kevésbé minősül lényeges és igazolt szakmai követelménynek.

A főtanácsnok indítványa a C-68/17. sz. ügyben IR kontra JQ

JQ, aki katolikus vallású, 2000-től 2009-ig főorvos volt egy olyan katolikus kórház belgyógyászati osztályán, amely a németországi Düsseldorfban található. E kórházat az IR vezeti, amely a kölni katolikus érsek felügyelete alatt álló, korlátozott felelősségű német társaság. Amikor az IR értesült arról, hogy JQ újabb polgári házasságot kötött azt követően, hogy a német polgári jognak megfelelően felbontották az első házastársával kötött házasságát, anélkül azonban, hogy a katolikus szertartás szerint kötött első házasságát megsemmisítették volna, felmondta JQ munkaszerződését.

Az IR álláspontja szerint JQ a kánonjog szempontjából érvénytelen házasság megkötésével súlyosan megsértette a munkaviszonyából eredő kötelezettségeit. A kánonjog ugyanis előírja, hogy a korábbi házassági kötelékkel rendelkező katolikus személy házassága érvénytelen. Ezenfelül a katolikus egyház által Németországban megállapított szabályok értelmében a főorvoséhoz hasonló vezető tisztséget ellátó egyházi munkavállalók magánéletének meg kell felelnie a katolikus hit- és erkölcstan elveinek. Így a katolikus egyház hitértelmezése és jogrendje szerint érvénytelen házasság megkötése a lojalitásra vonatkozó kötelezettségek súlyos megszegésének minősül, amely így a jelen ügyben igazolja JQ elbocsátását.

JQ a maga részéről azt az álláspontot képviseli, hogy az elbocsátása sérti az egyenlő bánásmód elvét, mivel a szóban forgó egyházi szabályok szerint a protestáns vagy nem vallásos főorvos házasságának a felbontása, vagy az ilyen főorvos újabb házassága nem jár semmilyen következménnyel az IR-rel fennálló munkaviszonyára nézve. 

Az ügyben eljáró Bundesarbeitsgericht (szövetségi munkaügyi bíróság, Németország) részéről az a kérdés merül fel, hogy az egyházi önrendelkezéshez való jogra vonatkozó német megközelítés, amely lehetővé teszi a katolikus egyház számára, hogy azonos feladatkört betöltő munkavállalói számára eltérő lojalitási kötelezettségeket írjon elő attól függően, milyen felekezethez tartoznak, megfelel-e az uniós jognak, pontosabban a valláson alapuló történő hátrányos megkülönböztetésre vonatkozó tilalomnak, melyet többek között a foglalkoztatás során alkalmazott egyenlő bánásmódról szóló irányelv1 ír elő. E kontextusban arra kéri a Bíróságot, hogy értelmezze az irányelvet.

A mai indítványában Melchior Wathelet főtanácsnok először is megjegyzi, hogy JQ elbocsátása, mivel a valláson alapuló közvetlen hátrányos megkülönböztetést valósít meg, nyilvánvalóan jogellenes lenne, ha az egyházak és a valláson alapuló szellemiségű szervezetek mind a német alkotmányjog, mind az irányelv értelmében nem tartoznának kiváltságos jogi keretbe.

E tekintetben a Bundesarbeitsgerichtnek először is meg kell vizsgálnia, hogy az IR valóban olyan magánszervezet-e, amelynek szellemisége valláson alapul. E tekintetben önmagában nem elegendő az a tény, hogy az IR a kölni érsek felügyelete alá tartozik, és hogy a társaság célja a Karitász feladatainak megvalósítására irányul. Ellenkezőleg, azt kell megvizsgálni, hogy az IR által vezetett kórházak gyakorlata olyan módon illeszkedik-e a katolikus egyháznak a szolgáltatások nyújtását érintő hit- és erkölcstanába, amely e kórházakat jelentős mértékben megkülönbözteti az állami kórházakhoz képest. Amennyiben többek között bebizonyosodik, hogy a katolikus egyház katekizmusának megfelelően az IR által irányított kórházak az állami kórházakkal ellentétben nem végeznek abortuszt, vagy nem alkalmazzák az úgynevezett „esemény utáni” tablettát, az IR-t olyan kórháznak lehet minősíteni, amelynek szellemisége a valláson alapul.

A főtanácsnok továbbá emlékeztet arra, hogy az irányelv szerint a valamely személy vallásán vagy meggyőződésén alapuló eltérő bánásmód nem minősül hátrányos megkülönböztetésnek, amennyiben – ezeknek a tevékenységeknek a jellege vagy gyakorlásuk feltételrendszere miatt – a személy vallása vagy meggyőződése lényeges, törvényes és igazolt szakmai követelmény, tekintettel a szervezet szellemiségére.

A főtanácsnok véleménye szerint az egyházi munkavállaló szakmai tevékenysége, a jelen esetben az egészségügyi szolgáltatásnyújtás objektív szempontjából kell megvizsgálni, hogy összehasonlítható-e egyrészről a katolikus felekezethez tartozó munkavállalók, másrészről a más felekezethez, vagy egyik felekezethez sem tartozó munkavállalók helyzete a szóban forgó felmondási ok tekintetében.

A főtanácsnok hangsúlyozza, hogy a jelen ügyben a szóban forgó követelmény nem egy meghatározott valláshoz való tartozás2, hanem a katolikus egyház egyik konkrét hitvallásához, vagyis a katolikus egyház hit- és erkölcstana és kánonjoga által meghatározott, házasságra vonatkozó nézethez történő csatlakozás, ami magában foglalja a házasság vallásos formájának és a házassági kötelék szent és elszakíthatatlan jellegének tiszteletben tartását is.

A főtanácsnok álláspontja szerint nyilvánvaló, hogy a jelen ügyben az ehhez hasonló meggyőződés nem minősül szakmai követelménynek, és még kevésbé lényeges és igazolt szakmai követelménynek.

Először is ez a követelmény egyáltalán nem kapcsolódik az IR és JQ szakmai tevékenységéhez, vagyis a betegek részére nyújtott egészségügyi szolgáltatásokhoz és ellátáshoz. Ezt az bizonyítja, hogy a katolikus egyházhoz tartozás nem feltétele a belgyógyászati osztály vezetői beosztása betöltésének, és hogy az IR nem katolikusokat is alkalmaz orvosi munkakörben, és vezetői feladatokat bíz rájuk. Emellett a szóban forgó követelmény, mivel JQ magán- és családi életére vonatkozik, semmilyen összefüggésben nem áll az általa az érintett osztály vezetőjeként ellátott vezetői feladatokkal. Nincs tehát szó valós szakmai követelményről.

Ezenfelül a házasságra vonatkozó, a katolikus egyház hit- és erkölcstana és kánonjoga szerinti nézet tiszteletben tartása nem lényeges szakmai követelmény, mivel az IR szakmai tevékenységének, vagyis az egészségügyi szolgáltatásnyújtásnak a jelentőségéhez viszonyítva nem tűnik szükségesnek ahhoz, hogy ez utóbbi kifejezhesse a szellemiségét, vagy gyakorolhassa az autonómiához való jogát. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a betegek és a munkatársak részéről nincsen semmilyen elvárás az iránt, hogy a belgyógyászati osztály vezetője katolikus legyen, és még kevésbé az iránt, hogy ne kössön a katolikus egyház hit- és erkölcstana és kánonjoga értelmében érvénytelen házasságot. Ellenkezőleg, e betegek és a munkatársak számára a főorvos szakmai képesítései, orvosi alkalmassága és jó vezetői képességei fontosak.

Ugyanezen okok miatt a szóban forgó követelmény távolról sem igazolt. JQ házasságának a felbontása és új polgári házassága nem jelent semmilyen valószínű vagy komoly kockázatot az IR szellemiségére vagy az autonómiához való jogára. Meg kell jegyezni továbbá, hogy az IR-nek még csak szándékában sem állt elmozdítani JQ-t a belgyógyászati osztály vezetői posztjáról, egyből elbocsátotta őt, noha vezetői beosztás nélküli orvosként a szóban forgó követelmény nem állt volna fenn vele szemben.

Arra az esetre, ha a Bundesarbeitsgericht nem tartaná lehetségesnek, hogy a német jogot az irányelvvel összhangban értelmezze, a főtanácsnok megjegyzi továbbá, hogy a valláson vagy meggyőződésen alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmának elve az Unió megalakulásának történelmi hátterére tekintettel az Unió jogrendjének alapvető alkotmányos értékét jelenti3, és a Bíróság azt az uniós jog általános elveként ismerte el.

A főtanácsnok álláspontja szerint ez az elv a magánszemélyeket olyan alanyi joggal ruházza fel, amelyre önmagukban hivatkozni lehet a magánszemélyek közötti jogvitákban.

Következésképpen ha a Bundeserbeitsgericht számára nem lenne lehetséges, hogy az alkalmazandó nemzeti jogot az irányelvvel összhangban értelmezze, e bíróság köteles hatáskörén belül biztosítani a jogalanyoknak a valláson alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvéből eredő jogvédelmét, és garantálni ezen elv teljes érvényesülését, adott esetben mellőzve minden azzal ellentétes nemzeti rendelkezés alkalmazását.

_________________________________________________________________________________

1A foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27-i /2000/78/EK tanácsi irányelv (HL 2000, L 303, 16. o., magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 4. kötet, 79. o.).

2Amint az a Bíróság 2018. április 17-i Egenberger ítéletének alapját képező ügyben a helyzet volt (C- 414/16).

3Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikke már kifejezetten tiltja a valláson vagy meggyőződésen alapuló hátrányos megkülönböztetés minden formáját. A jelen ügy tényállásának időpontja azonban megelőzte a Charta hatályba lépését, így a Charta ezen ügyre nem alkalmazandó.

forrás: Jogi Fórum

Az OBT veszélyezteti a bírósági szervezet jövőjét! - Ítélőtáblai és törvényszéki elnökök nyílt levélben szólították fel a Tanácsot

p, 06/01/2018 - 07:50
Ítélőtáblai és törvényszéki elnökök szerint az Országos Bírói Tanács (OBT) tagjainak eddigi tevékenysége nem szolgálja a magyar bírói kar érdekeit, ezért kedden nyílt levélben felszólították őket, hogy "ne veszélyeztessék a magyar bírósági szervezet jövőjét".

Újabb, 2,2 milliárd forintos sikkasztás vádja a Quaestor-ügyben - 8 személlyel szemben nyújt be újabb vádiratot a Fővárosi Főügyészség

p, 06/01/2018 - 00:07

A Quaestor ügyben, mint alapügyben szereplő vádlottak közül összesen 8 személlyel szemben nyújt be a mai napon újabb vádiratot a Fővárosi Főügyészség bűnszervezetben, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntette miatt.

A vádirat lényege szerint T. Csaba és társai a mintegy 47 társaságból álló Quaestor csoport működtetésének keretében, 2007. évtől kezdődően olyan bűnszervezetet hoztak létre, amelynek elsődleges célja a befektetők pénzének, értékpapírjainak eltulajdonítása volt.

A bűnszervezet működése során 2009. és 2010. években az úgynevezett Quaestor Kurázsi Befektetési jegyek értékesítése révén a vád szerint összesen 2,2 milliárd forintot meghaladó bevételt tulajdonítottak el jogtalanul.

Az ehhez alkalmazott módszer lényege az volt, hogy a számlavezetéshez használt úgynevezett Bróker rendszerben létrehoztak egy “Technikai T2”-nek nevezett fiktív ügyfelet, és egy ahhoz tartozó fiktív értékpapírszámlát. Ezután ezen az értékpapírszámlán jóváírták a valóságban nem létező Quaestor Kurázsi Befektetési jegyeket, majd átvezették egy másik ügyfélszámlára, ezt követően pedig értékesítették a Quaestor Befektetési Alapkezelőnek. Az értékesítési ügylet során a Quaestor Értékpapír Zrt. bizományosként járt el, így a Quaestor Befektetési Alapkezelő felé történő elszámoláskor a fiktív ügyletek révén leplezték a valódi forgalmat, ami lehetővé tette a fenti összegű bevétel eltulajdonítását.

A vád szerint a vádlottak ezzel biztosították a Quaestor cégcsoport további működését azokban az időszakokban, amikor egyéb értékpapírok jogtalan eltulajdonítására nem volt lehetőség, és a kötvényértékesítésből származó bevétel is csökkent. 

A Fővárosi Főügyészség a személyi és tárgyi összefüggésre tekintettel a vádiratban indítványt tesz arra, hogy a Fővárosi Törvényszék az újabb bűnügyet a már folyamatban lévő bűnügyhöz (alapügyhöz) egyesítse.

forrás: Jogi Fórum

Véglegessé vált az online számlaadat szolgáltatás jogszabályi környezete - Július elején lép hatályba - Amire figyelni érdemes!

cs, 05/31/2018 - 15:06
Július elsején lép hatályba a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé az online számlaadat szolgáltatási kötelezettség, azonban az adóalanyok a jogszabály több pontja kapcsán még bizonytalanok. A Deloitte Magyarország összegyűjtötte, hogy mire érdemes odafigyelnünk a felkészülés során.

Levegőminőség, nukleáris hulladék, szeszes italok adóztatása - Kötelezettségszegési eljárások, uniós döntések hazánkra vonatkozóan

cs, 05/31/2018 - 08:57
Az uniós kötelezettségszegési eljárások célja, hogy a tagállamok a polgárok és a vállalkozások érdekében teljes mértékben és megfelelően alkalmazzák az uniós jogszabályokat. Az Európai Bizottság a múlt héten három döntést is hozott Magyarországra vonatkozóan hazánk ellen folytatott kötelezettségszegési eljárásokban.

A Kúria is felmentette a kémkedéssel vádolt volt titkosszolgálati vezetőket - A Legfőbb Ügyészség kezdeményezi a titkosítás feloldását

sze, 05/30/2018 - 11:36

A Kúria kedden elutasította a Legfőbb Ügyészség felülvizsgálati indítványát a kémkedéssel vádolt volt titkosszolgálati vezetők ügyében, így jogerős maradt a korábbi felmentő rendelkezés. A Legfőbb Ügyészség a határozathirdetés után jelezte: kezdeményezni fogja a titkosítás feloldását.

Az ügyben egy évtizeddel ezelőtt, a Gyurcsány-kormány idején történt események miatt emelt vádat az ügyészség a 2010-es kormányváltás után. Galambos Lajost, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) korábbi főigazgatóját kémkedéssel, Szilvásy György egykori titkosszolgálatokat felügyelő minisztert felbujtóként elkövetett kémkedéssel vádolták. Egy magánszemélyt - sajtóhírek szerint egy orosz hátterű biztonságtechnikai cég tulajdonosát - bűnsegédként elkövetett kémkedéssel, Laborcz Sándort, az NBH volt főigazgatóját pedig bűnpártolással vádolták meg. Sajtóhírek szerint orosz titkosszolgálati behatolás és adatszerzés történt a Gyurcsány-kormány idején. A vádlottak tagadták bűnösségüket.

Az államtitok miatt a nyilvánosság kizárásával folyó perben első fokon, 2013-ban a Debreceni Törvényszék nem jogerősen kimondta több vádlott bűnösségét és letöltendő szabadságvesztésre ítélte Szilvásy Györgyöt és Galambos Lajost, felfüggesztett szabadságvesztésre Laborcz Sándort, a magánszemélyt pedig felmentette. 2015-ben másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla súlyos eljárási hibák miatt új elsőfokú eljárást rendelt el.

A megismételt elsőfokú eljárásban a Kaposvári Törvényszék mind a négy vádlottat felmentette a vádak alól. Az ügyészség fellebbezése nyomán tavaly ősszel a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen is felmentő rendelkezést hozott. Ez ellen nyújtott be felülvizsgálati indítványt a Legfőbb Ügyészség új másodfokú eljárás elrendelése és bűnösség megállapítása érdekében, ám ezt a Kúria kedden elutasította, így fenntartotta a jogerős felmentést.

Jobbról balra: Galambos Lajos, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt főigazgatója, elsőrendű, Szilvásy György, a Gyurcsány-kormány titokminisztere, másodrendű, P. László, egy biztonsági cég vezetője, harmadrendű és Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt főigazgatója, negyedrendű vádlott az úgynevezett kémper tárgyalásán a Kúria tárgyalótermében 2018. május 29-én. - Fotó: Illyés Tibor / MTI

A Kúria tanácselnöke által ismertetett tényállás szerint Galambos Lajos 2007 elején az NBH főigazgatójaként egy másik ország társszervének vezetőjével találkozott, aki felajánlotta neki poligráfos szakemberek segítségét. A 2007 első felében Magyarországra érkező két "idegen" állampolgárságú szakembert a megvádolt magányszemély - aki korábban az NBH jogelődjénél dolgozott és jól beszélt oroszul - vitte az NBH Falk Miksa utcai épületébe, ahol a beléptetésüket nem dokumentálták. Tizenhat embert vizsgáltak az NBH által összeállított kérdéssor segítségével, a vizsgálatban az NBH szakpszichológusa és két tolmács is közreműködött. Az NBH szakemberei ügyeltek arra, hogy nemzetbiztonsági szempontból érzékeny információk ne kerüljenek illetéktelen kezekbe - mondta a bíró.

A tényállás szerint ezután az NBH új főigazgatója, Laborcz Sándor rendelt el ellenőrzést részben más ügy miatt - ugyanis a 2000-es évek közepén idegen hírszerzés kaphatott információkat -, és ennek során felmerült, hogy a történtek jelentős károkat okozhattak. Arra azonban nem volt adat, hogy az ország érdekeit veszélyeztető hírszerző tevékenység folyt volna. A két külföldi állampolgár nem figyelhette meg az NBH épületének beléptető rendszerét, mozgásukat pedig "kontrollálták" az épületben - állapították meg.

A bíróságok is azt mondták ki korábban, hogy nincs adat a két külföldi állampolgár kémtevékenységére.

A Kúria tanácselnöke ismertette az ügyészség felülvizsgálati indítványának lényegét. Ez többek között azt tartalmazza, hogy a kémkedés köztudomású tények megszerzésével, rendszerezésével is megvalósítható, a poligráfos ismeretek megszerzése is adatszerzés, továbbá az ügyben olyan adatok kerülhettek külföldi állam birtokába, amelyek az ország számára hátrányosak lehetnek.

A tanácsvezető bíró csaknem egyórás nyilvános indoklásban fejtette ki érveit az addig államtitok miatt zárt ajtók mögött zajló perben. Álláspontja szerint az NBH-nál "idegen" állampolgárságú szakemberek bevonásával folytatott poligráfos vizsgálatokkal kapcsolatban az NBH akkori főigazgatója, Galambos Lajos "sok szabályt sértett, kifogásolhatóan járt el", ám nem bizonyítható a kémkedéshez szükséges szándékosság. A többi vádlott tevékenysége pedig őhozzá köthető, így az ő esetükben sem állapítható meg bűncselekmény elkövetése.

A Kúria kiemelte azt is, hogy Szilvásy György és Laborcz Sándor mindent megtett a történtek feltárása érdekében, Galambos Lajost pedig elmozdították beosztásából. Szilvásy György és Laborcz Sándor esetében a felmentésre nem bizonyítottság, hanem bűncselekmény hiányában került sor.

A Kúria határozathirdetése után a Legfőbb Ügyészség közleményben tudatta: tudomásul veszi a felülvizsgálati eljárásban hozott döntést. A közvélemény hiteles tájékoztatása érdekében ugyanakkor célszerűnek tartaná az ország biztonságát nem érintő minősített ügyiratok titkosságának feloldását, tartalmuk nyilvánosság elé tárását. A kúriai határozat írásba foglalása után haladéktalanul kezdeményezik ezt - közölte a Legfőbb Ügyészség.

forrás: Jogi Fórum

A Kamara

Bács-Kiskun Megyei
Ügyvédi Kamara

postacím:
6000 Kecskemét,
Bercsényi utca 15.

telefon/fax:
+36 76 484 909