Bács Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara

A jogiforum.hu hírei

Tartalom átvétel Jogi Fórum - hírek
Hírek a Jogi Fórumon
Frissítve: 2 perc 34 másodperc

Megújult az OBH bírói pályázatok aloldala! - A menüpont teljes körű tájékoztatást ad a jelentkezés folyamatáról

sze, 01/03/2018 - 08:55
Megújult a bíróságok honlapjának bírói pályázatokról szóló menüpontja, amelynek célja teljes körű tájékoztatást adni a jelentkezés folyamatáról, különös figyelemmel a KIM rendelet módosítására is.

A közpénzügyi garantőr - Minden munkanapra jutott számvevőszéki jelentés 2017-ben

sze, 01/03/2018 - 08:55
Az Állami Számvevőszék 2017-ben is betöltötte az Alaptörvényben meghatározott közpénzügyi garantőr szerepét. Az ÁSZ ellenőrzései 2017-re hatékonyabbá, jelentései hatásosabbá váltak, melynek következtében az ellenőrzöttek is eredményesebben javították ki a feltárt szabálytanságokat.

Mulasztási per - Bíróság előtt támadható a közigazgatási szervek jogi kötelezettségeinek elmulasztása

sze, 01/03/2018 - 08:55
A Közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) alapján mulasztási perben kell elbírálni azokat a kereseteket, melyek a közigazgatási szervek jogszabályban meghatározott kötelezettségeinek elmulasztása miatt nyújthatók be. E jogorvoslat annyiban jelent többet a 2017. december 31-éig hatályos hasonló jogintézménynél, hogy már nem csak a közigazgatási eljárást általánosan szabályozó törvényben (jelenleg a Ket., 2018. január 1-től az Ákr.) meghatározott, hanem bármely jogszabályon alapuló kötelezettség elmulasztása bíróság elé vihető lesz.

BM: A cégeknek január 1-től kötelező a Cégkapu! - Minden hivatalos irat egy helyről, biztonságosan elérhető

sze, 01/03/2018 - 08:55
A Belügyminisztérium (BM) közleményben hívta fel a figyelmet arra, hogy a gazdálkodó szervezeteknek január 1-jétől kötelező a Cégkapu- szolgáltatás használata. A vállalkozások a Cégkapun keresztül lesznek online kapcsolatban a hivatalokkal, illetve a hivatalok a vállalkozásokkal.

Magasabb gyed, gyermekvállalás esetén elengedett diákhitel - A családokat kedvezően érintő jogszabály-változások január 1-től

k, 01/02/2018 - 15:15

Több, a családokat érintő jogszabály változik január 1-jével, így egyebek mellett nő a gyermekgondozási díj (gyed), valamint a diplomás gyed maximális összege, a gyermek várásakor az édesanya diákhitelének törlesztését felfüggesztik, a második gyermek vállalása esetén a tartozás felét, a harmadik vagy további gyermek vállalásánál pedig a teljes tartozást elengedik.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) összefoglalója szerint január 1-jétől nő a gyed, valamint a diplomás gyed összege, és utóbbit az érintettek már a gyermek kétéves koráig igénybe vehetik. A gyed maximális összege 2018-ban eléri a bruttó 193 200 forintot, míg a diplomás gyed az alapképzésben részt vevő hallgatóknál 96 600 forintra, a mesterképzésben résztvevők esetében 126 350 forintra emelkedik.

Novák Katalin, az Emmi család- és ifjúságügyért is felelős államtitkára korábban elmondta: növekszik a kétgyermekesek családi adókedvezménye. Az érintett 330 ezer kétgyermekes család már havi 35 ezer forintot tud megspórolni azáltal, hogy terheik további havi 5 ezer forinttal mérséklődnek.

Egyről két évre, a duplájára emelik a diplomás gyed időtartamát, így akár 1,5 millió forintnyi többlettámogatást is kaphatnak azok, akik az egyetem, főiskola alatt, vagy annak elvégzése után egy éven belül vállalnak gyermeket.

A jelzáloghiteles családok tartozása a harmadik, a negyedik és az ötödik vagy további gyermek megszületése esetén gyermekenként 1-1 millió forinttal csökken. Ez igaz a később felvett hitelekre is. Az első gyermek vállalásakor az édesanya fennálló diákhitelét felfüggesztik, a másodiknál a tartozás felét elengedik, a harmadiknál pedig az egészet.

Január elsejével indul a Köldökzsinór program, amely azokat szólítja meg, akiknek magyar gyermeke nem Magyarország közigazgatási határain belül születik, hanem bárhol másutt a világon. Ezen szülők is jogosultakká válnak az egyszeri 64 125 forintos anyasági támogatásra, valamint a Babakötvényre.

Több pénzt kapnak kézhez azok, akik állandó és tartós gondozásra szoruló súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg 18 év alatti emberek gondozását, ápolását végzik. Az ápolási díj alapösszege öt százalékkal emelkedik, valamint a tartósan beteg gyermeküket legalább húsz éven át otthon ápolók számára új támogatási forma lesz elérhető.

A 12 év alatti gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények maximális büntetési tétele 10-ről 20 évre emelkedik.

Az új közigazgatási perrendtartás jelentősen szélesíti a bírósághoz fordulás lehetőségét és a közigazgatási bírói döntések végrehajtásánál megnyitja az utat a közigazgatási szervet, illetve akár annak vezetőjét sújtó bírságolás előtt. A Magyarországon először önálló törvényben szabályozott közigazgatási perrendtartás életbelépésével nem csupán a hatóságok döntései, határozatai támadhatók meg bíróságon, hanem az általában közigazgatási feladatokat ellátó szervek közigazgatási cselekménye, amely a polgárok jogait, kötelezettségeit érinti.

Az eljárások gyorsabbá és szakszerűbbé válását célozza a január 1-jén életbe lépő új polgári perrendtartás, amelyet a ma, vagy azt követően induló eljárásokban kell alkalmazni. Az új eljárási törvény a perindítási szakban az eddiginél jóval szigorúbban meghatározott részletes, alapos kereset és ellenkereset elkészítését írja elő.

forrás: Jogi Fórum

Kaliforniában január 1-el legális lett a marihuána forgalmazása és fogyasztása - Január 1-jén hatályba lépett a törvény

k, 01/02/2018 - 15:03

Az Egyesült Államok legnépesebb államában, Kaliforniában hétfőn hatályba lépett az a törvény, amelynek értelmében legálissá vált a marihuána forgalmazása és fogyasztása.

A 21 éven felüli felnőttek 28 gramm marihuánát tarthatnak maguknál és hat tő kendert termeszthetnek az otthonukban. Tilos azonban marihuánát szívni nyilvános helyeken, iskolák 300 méteres körzetében és mindenütt, ahol tilos a dohányzás. Nem szabad vezetés közben sem marihuánát szívni, ennek betartatására január 1-jétől egy sor új közlekedési szabály lépett életbe.

A marihuána legalizálásáról szóló törvényt 14 hónapja, a 2016-os elnökválasztással egy időben szavazták meg a kaliforniaiak. A bevezetés előkészületei azóta zajlottak, ugyanis egy sor szabályzót és helyi adót kellett kidolgozni és bevezetni, hogy keretek közé szoríthassák a marihuána értékesítését. 1996-ban egyébként Kalifornia volt az első szövetségi állam, ahol engedélyezték a marihuána orvosi célokra történő forgalmazását.

A törvény ellenzői szerint a liberalizálás következtében egyre több fiatal él majd ezzel a kábítószerrel, s a tilalom ellenére is megszaporodhatnak az autóbalesetek.

Eddig mintegy 90 bolt kapott engedélyt az árusításra, elsősorban az állam déli vidékein, San Diegóban, Santa Cruzban és Palm Beachen. De például Los Angelesben és San Franciscóban egyelőre várniuk kell a potenciális vásárlóknak: ebben a két nagyvárosban még nem születtek meg a helyi szabályozásról és adókról szóló rendelkezések.

Kalifornia mellett öt másik szövetségi államban - Alaszkában, az északnyugati Washingtonban, Oregonban, Nevadában és Coloradóban - legális a marihuána-fogyasztás, bár a szövetségi kormányzat változatlanul illegálisnak minősíti, s a heroinnal és a kokainnal együtt csakis orvosi receptre felírható drogként tartja számon.

forrás: Jogi Fórum

Vízumliberalizáció a Nyugat-Balkánon és a keleti partnerség országaiban - Eredményesek az irreguláris migráció kezelése

k, 01/02/2018 - 14:41

A Bizottság jelentést tett a vízumliberalizációs követelményeknek a nyugat-balkán országok (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró és Szerbia), valamint a keleti partnerség országai (Moldova, Grúzia és Ukrajna) általi folyamatos teljesítéséről. A jelentés tanúsága szerint jóllehet továbbra is teljesülnek az érintett országokra vonatkozó vízumliberalizáció követelményei, fenntartható végrehajtásuk további biztosítása fellépést követel számos konkrét területen.

Dimitrisz Avramopulosz, a migrációs ügyekért, az uniós belügyekért és az uniós polgárságért felelős biztos a következőket nyilatkozta: „Teljes mértékben elkötelezettek vagyunk aziránt, hogy továbbra is vízummentes utazást biztosítsunk a Nyugat-Balkán és a keleti partnerség országai számára, és e célt kormányaikkal együttműködve igyekszünk megvalósítani. A vízummentes utazás biztosítása azonban felelősségeket is von maga után, mind a polgárokra, mind az érintett hatóságokra nézve. Elismerjük a fenti országok annak biztosítását célzó igyekezeteit, hogy az elért előrehaladás fenntartható legyen, a reformok pedig továbbra is konkrét eredményeket mutassanak fel, ugyanakkor további munkára van szükség. Azt várjuk el, hogy minden ország fokozott erőfeszítésekkel kezelje az irreguláris migrációt, valamint a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelmet.”

A jelentés az EU-val vízumliberalizációs párbeszédet lefolytatott nyolc országra vonatkozó új monitoring mechanizmus keretében végzett első értékelés. Az értékelés azt mutatja, hogy a Nyugat-Balkán és a keleti partnerség mind a nyolc országa szilárd elkötelezettséget tanúsított aziránt, hogy teljesítse a szükséges követelményeket, és fontos igyekezeteket tett a vízumliberalizáció keretében kitűzött messze mutató reformok végrehajtása érdekében. A fenti reformokat most feltétlenül fenn kell tartani, és fontos, hogy az országok le lépjenek vissza az elért eredmények terén. A jelentés a további fellépést igénylő területekre, különösen az irreguláris migrációra és a visszafogadásra, a korrupció és a pénzmosás elleni küzdelemre, valamint a közrendre és a biztonságra helyezi a hangsúlyt.

Már megmutatkoznak az irreguláris migráció visszafordítására irányuló erőfeszítések eredményei

A nyolc ország irreguláris migráció kezelését célzó folyamatos intézkedéseinek már látszanak az eredményei. Ezen erőfeszítéseknek köszönhetően átfogóan jelentősen csökkent az érintett országok polgárai által uniós tagállamokban benyújtott menedékjog iránti kérelmek száma. Ugyanakkor továbbra is jelentkeznek kihívások, különösen Albániában, ahol a vízummentességet élvező országok közül a legmagasabb a megalapozatlan menedékjog iránti kérelmek száma. Az albán hatóságok aktívan megerősítették az irreguláris migráció kezelését és a legérintettebb tagállamokkal való együttműködés javítását célzó intézkedéseket. Ezen intézkedéseknek már megmutatkoznak a gyümölcsei, a végrehajtás töretlen folytatásának biztosításához azonban fenn kell tartani az erőfeszítéseket. A beléptetés-megtagadás és az irreguláris tartózkodás ingadozó számadatai közepette a Bizottság arra szólítja fel az összes érintett országot, hogy tegyenek konkrét fellépéseket, a határellenőrzés megerősítésétől kezdve, a vízummentes utazásról szóló tájékoztató kampányok szervezéséig. 

A visszafogadás terén folytatott együttműködés zökkenőmentesen – általánosságban magas visszatérési rátákkal – halad a Nyugat-Balkán és a keleti partnerség valamennyi vízummentességet élvező országával. A visszatéréssel kapcsolatban folytatott együttműködés fokozása érdekében a Bizottság arra szólítja fel a Nyugat-Balkán országait, hogy folytassák a visszafogadási megállapodások hatékony végrehajtását, és szükség esetén további tagállamokkal is kössenek végrehajtási jegyzőkönyveket.

Több munkára van szükség a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén

A szervezett bűnözés megelőzését és leküzdését célzó folyamatos erőfeszítések ellenére az érintett vízummentes országokból származó bűnszervezetek még mindig az Unióban elkövetett bűncselekmények széles körében érintettek, ideértve az emberkereskedelmet és a tiltott árukereskedelmet, a vagyon elleni bűnözést, a migránscsempészést és a kiberbűnözést is. Mind a nyolc országnak fokoznia kell erőfeszítéseit a szervezett bűnözés problémájának további kezelésére.

Ami a korrupció és a pénzmosás megelőzését és leküzdését illeti, Moldovának azonnal fel kell lépnie a vízumliberalizációs követelmények folyamatos végrehajtásának és az eddig végrehajtott reformok fenntarthatóságának biztosítása érdekében. A közelmúltbeli fejlemények tekintetében Ukrajnának ugyancsak azonnal fel kell lépnie a korábbi reformok által bevezetett korrupció ellenes intézkedések biztosítása és a további előrelépés lehetővé tétele érdekében.

A Bizottság 2018-ban újra jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a vízumliberalizációs követelmények folyamatos teljesítéséről.

Háttér-információk

A jelentés nyomon követi a Bizottság – 2017 márciusában elfogadott megerősített vízummentesség-felfüggesztési mechanizmus keretében fennálló – jogi kötelezettségeit arra vonatkozóan, hogy kísérje figyelemmel a vízumliberalizációs követelmények nem uniós országok általi folyamatos teljesítését, valamint a fenti kérdésekről legalább évente egyszer tegyen jelentést az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

A vízumliberalizációs követelmények értékelése azon országokra vonatkozik, amelyek a vonatkozó cselekvési tervek és menetrendek szerint sikeresen lezárták a vízumliberalizációs párbeszédeket, nevezetesen a Nyugat-Balkán és a keleti partnerség országaira.

A Nyugat-Balkánt illetően az új jelentés a vízumliberalizációt követő korábbi ellenőrzési jelentések helyébe lép, és a 2015. februári legutolsó ilyen jelentés óta eltelt időszakot öleli fel. A keleti partnerség országai esetében a jelentés a Moldova tekintetében 2013 decemberében, Grúzia és Ukrajna tekintetében pedig 2015 decemberében elfogadott, a vízumliberalizáció terén tett előrehaladásról szóló zárójelentések óta eltelt időszakot öleli fel.

Montenegró, Szerbia és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság polgárai 2009 decembere óta vízum nélkül utazhatnak az EU-ba. Albánia és Bosznia-Hercegovina polgárai ezt 2010 óta tehetik. A Moldovai Köztársaság polgárai 2014 áprilisától, Grúzia állampolgárai 2017 márciusától, Ukrajnáé pedig 2017 júniusától utazhatnak vízummentesen.

forrás: Jogi Fórum

Jogi nyalánkságok 2017

k, 01/02/2018 - 09:37

2017-ben számtalan jogi vonatkozású érdekesség történt, szellemes megjegyzés hangzott el, bizonyítva, hogy a jogalkotók, a jogalkalmazók és a jogkövetők is emberek. Mert a jog nem száraz tudomány, legfeljebb kiszárad, ha nem jól művelik.

Túlkodifikáció

Május 23-án és 24-én rendezték meg Visegrádon „A jogrendszer megújulása – A kodifikáció vívmányai” címmel a III. Wolters Kluwer Jogi Konferenciát, amelyen felszólalt Trócsányi László igazságügyi miniszter, aki a jogalkotási dömpinget világjelenségként írta le. Mint mondta, a jogi normák száma brutálisan növekszik. A számadatok önmagukért beszélnek: míg 1938-ban a magyar parlament 39 törvényt fogadott el, 2015-ben már 230-at, 2016-ban pedig 190-et. Magyarországon ma 1718 törvény, 308 törvényerejű rendelet, 2228 kormányrendelet és 3346 miniszteri rendelet van hatályban. Nem szólva a körülbelül 150 ezer önkormányzati rendeletről és a több mint harmincezer hatályos uniós jogi aktusról, melyekből évente két-háromezer újabb keletkezik. Mindez meglátszik a Magyar Közlöny terjedelmének változásain is: míg 1998-ban 8800 oldal jelent meg a hivatalos lapban, 2016-ban 35 620 plusz 68 931 oldal melléklet. A miniszter szerint két jelenség figyelhető meg a jogalkotásnál. Az egyik a túlkodifikáció, amikor a jogalkotó úgy gondolja, hogy mindig új jogszabályokkal kell az adott kérdést megoldani, és mindent szabályozni kell. A másik jelenség a felülkodifikáció, ami azt jelenti, hogy mindenki igyekszik magasabb szintre tenni az adott normát, mert minél magasabb szinten helyezkedik el, annál nagyobb a becsülete.

Terminológia

A parlament 2017. június 13-án fogadta el az új büntetőeljárásról szóló törvényt (Be.), amely 2018. július 1-jén lép hatályba. A 897 szakaszból álló 2017. évi XC. törvényt sok kritika érte a jogászszakma részéről. Erdei Árpád, a büntetőeljárási jog egyik legismertebb hazai tudósa szerint nem kell mindenképpen megváltoztatni a hatályos törvény által használt terminológiát, de attól sem kell visszariadni, hogy egyik-másik értelmetlen szakkifejezést korábban már beválttal helyettesítsük, vagy az egymást követő törvények által elvetett szóhasználathoz visszatérjünk. Példaként említette, hogy az ötvenes évek elejétől az eljárási kódexek a „hatályon kívül helyezés” kifejezést használják, amikor a fellebbezési bíróság az előtte eljárt fórum határozatának a hibáit reformatórius jellegű döntéssel nem tartja javíthatónak, és új eljárást rendel el. Ezzel a fellebbezéssel megtámadott határozatot ténylegesen megsemmisíti. A „hatályon kívül helyezés” kifejezés viszont teljesen értelmetlen – állította –, mert a bíróság által érvényesen meghozott ítélet vagy megszüntető végzés a fellebbezés folytán sohasem „lép hatályba” – hatályossá a jogerő tenné, de annak a beálltát a fellebbezés felfüggeszti.

Interferencia

Az Ügyvédekkel a Demokratikus Jogállamért Egyesület (ÜDE) október 30-án konferenciát rendezett Budapesten a kirendelt bűnügyi védők új kijelölési rendszeréről. Mint ismeretes, az új büntetőeljárásról szóló törvény és az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény alapjaiban változtatják meg a kirendelt védői rendszert. A konferencián élvezetes előadást tartott Kadlót Erzsébet ügyvéd, aki „interferenciának” nevezte, hogy az új Be. szerint kötelező lesz húszezertől egymillió forintig terjedő rendbírságot kiszabni a védő ellen, ha magatartásával a büntetőeljárás egy hónapnál hosszabb elhúzódását okozta. Például ha nem jelenik meg egy eljárási cselekménynél. "Mi közöm ahhoz, hogy ha ma nem hallgattak ki, akkor a nyomozó miért nem hallgat ki szerdán, és ahhoz sincs közöm, hogy a bíróságnak nincs kapacitása egy hónapon belül kitűzni az újabb eljárási cselekményt" – fogalmazott Kadlót Erzsébet, aki szerint ilyen szituációkra mondta a jog gazdasági megalapozottságát elméletté formáló Richard A. Posner amerikai szövetségi fellebbviteli bíró, hogy a gazdasági alany ellenérdekeltté válik a jogi feladat ellátásában.

Jogászképzés

Évek óta szakmai viták kereszttüzében áll a hazai jogászképzés. Az ügyben idén augusztusban kifejtette véleményét Balogh Elemér volt alkotmánybíró is, aki 2016. július 1-jétől a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja. A jogtörténész kijelentette: "Az utóbbi pár évben az állam finanszírozási oldalról gyakorlatilag kivonult a jogászképzésből, és az csak önköltséges módon működik, ami tarthatatlan helyzet. Tartalmi oldalról úgy látom, hogy egy modern magyar jogásznak kötelessége a kellő tájékozottság és tudás megszerzése. Mi magyarok, Európa földrajzi közepén elszigeteltségben, főként nyelvi elszigeteltségben élvén nem tehetünk mást, mint hogy az értelmiségi létre felkészítő stúdiumainkon tudatosan fordulunk más nemzetek jogi hagyományai és jelenkori tapasztalatai felé. A hagyományok őrzése mellett pedig a szemléletformálásra kell helyeznünk a hangsúlyt: az ember, a munka, az érték becsületére, a világra való nyitottságra." – Balogh Elemér arra a közbevetésre, hogy több mint három évtizede tanít a szegedi jogi karon, így reflektált: "Imádok tanítani. Azt szoktam mondani, még fizetnék is azért, hogy taníthassak."

Lombikbébiprogram

Jókora sajtóvisszhangot váltott ki Veres András püspöknek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökének augusztus 20-i beszéde, amelyben élesen bírálta a lombikbébiprogram támogatását: „Testvérek, még egy belső veszélyre oda kell figyelnünk! Ugyanis egy fondorlatosan megfogalmazott, a jószándék köntösébe bújtatott törvény által, amely figyelmen kívül hagyja a krisztusi értékrendet, észrevétlenül is belopódzik a keresztény értékekre építkező társadalom önfeladásának mételye! Láthattuk ezt legutóbb például a lombikbébiprogram támogatásának növelésével kapcsolatos rendelkezésben.” Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a reformáció 500. évfordulója alkalmából rendezett, augusztus 26-i konferencián reagált a püspöki konferencia elnökének szavaira, fontosnak nevezve azt, hogy az egyházak részt vesznek az élet nagy kérdéseit érintő vitákban. „Az ő álláspontjuk segít bennünket abban, hogy például a lombikbébiprogramban egyre jobban érvényesítsük az élet védelmét. Ez a program több ezer meddő házaspárnak nyújt lehetőséget gyermek vállalására. Ezt a lehetőséget a kormány támogatja és szélesíteni kívánja, mert mi örülünk minden így született gyermeknek” – erősítette meg a kormány álláspontját a miniszter.

Magyarországon mintegy százötvenezer meddő házaspár él, és évente 1700 gyermek születik mesterséges megtermékenyítéssel.

Gyermekkor

Hosszan tartó betegség után, 2017. augusztus 11-én, életének 74. évében elhunyt Lábady Tamás volt alkotmánybíró, a Pécsi Ítélőtábla egykori elnöke. A kiváló magánjogász egyik utolsó interjújában a gyermekkoráról is mesélt. „Háborús gyerek vagyok” – mondta. Születése éjszakáján angol és amerikai vadászgépek szőnyegbombázták a bajai Duna-hidat. A kórházi óvóhelyre csak a csecsemőket vitték le, anyja azonban nem vált meg tőle, így a kórház udvarán élték át a bombázásokat. „A háborúban nem volt könnyű kihordani egy gyermeket, én is magzatfejlődési rendellenességgel születtem. Annyival, amennyi ma bőven elég a terhesség megszakításához. Micsoda kár lett volna értem!” – csillogtatta meg jellegzetes humorát.

forrás: Jogi Fórum

Egyezmény egy emberibb életért - Beszélgetés Gombos Gáborral, a a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény Bizottsága egykori tagjával

p, 12/22/2017 - 14:10

"Olyan teret kell létrehozni, ahol az emberek egymást tudják segíteni a jelenlétükkel, megelőzve a társadalmi kirekesztést" - hangsúlyozza Gombos Gábor, aki tagja volt a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény Bizottságának, független, fogyatékosságtudományi szakértő, az írországi galway-i és az indiai Nalsar Egyetem megbízott oktatója. A CRPD felé vezető életútjáról, az egyezmény születésének körülményeiről és hatásáról beszélgettünk.

forrás: Jogi Fórum

Közéleti vita során sem sérthető meg az emberi méltóság - Az Alkotmánybíróság döntést hozott

p, 12/22/2017 - 14:03

Az Alkotmánybíróság friss döntésében hangsúlyozta: közügyek megvitatása körében a szólásszabadság kiemelt védelmet élvez, hiszen a demokratikus közvélemény alakítása összefüggésében követelmény, hogy a társadalom valamennyi polgára szabadon fejthesse ki gondolatait. A közügyekkel kapcsolatos véleménynyilvánítás ennek megfelelően csak szűk körben korlátozható, akkor, ha sérti az emberi méltóság korlátozhatatlan, az emberi státuszt meghatározó lényegét, vagyis a másik személy emberi mivoltában való megalázására irányul. Az ilyen jellegű közlésekre nem terjed ki a véleménynyilvánítás szabadsága.

Az alapügyben az indítványozó egy új történetkutató intézet vezetőjeként a vele készült interjú során az 1941-ben Kamenyec-Podolszkba történt deportálásról fejtette ki álláspontját. Az alapügy – szintén történész – alperese egy hírtelevízió műsorában kritikával illette az indítványozó nyilatkozatát, valamint bírálta az indítványozó és az általa vezetett történetkutató intézet által követett politikai ideológiát. Egy nappal később az indítványozó pontosította saját korábbi álláspontját, és nyilvánosan megkövette azokat, akiket megsértett. Ezt követően az indítványozó az alperes nyilatkozatát sérelmezve bírósághoz fordult, jó hírneve és emberi méltósága megsértésének megállapítását kérve. A rá kedvezőtlen ítélettel szemben később alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz.

Az Alkotmánybíróság elsőként azt vizsgálta, hogy az indítványozó által kifogásolt alperesi nyilatkozatra kiterjed-e a közügyek vitatását megillető magasabb szintű alkotmányos védelem. Az indítványozó és az alperes megszólalásai a történelmi múlt feldolgozásához kapcsolódtak, vagyis a vita közérdekűnek minősíthető. A következőkben a testület azt vizsgálta, hogy az alperes véleménynyilvánítása tényállításnak vagy értékítéletnek minősül-e, és megállapította, hogy az általa megfogalmazottak értékítéletet fejeztek ki. Végül az Alkotmánybíróság kimondta: az alperes által megfogalmazott bírálat nem került a szólásszabadság védelmi körén kívülre, azaz nem irányult öncélú megalázásra.

Hangsúlyozandó: az Alkotmánybíróság csak azt vizsgálhatta, hogy az alapügyben eljárt bíróságok felismerték-e az ügy alapjogi vonatkozásait, illetve a támadott döntés szenved-e olyan mérlegelési hiányosságban, amely alaptörvény-ellenességet vetne fel. Ilyen hiányosság jelen esetben nem volt megállapítható, így a testület az alkotmányjogi panaszt elutasította.

A határozathoz Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Pokol Béla, Salamon László, Szívós Mária és Varga Zs. András különvéleményt fűztek. Az Alkotmánybíróság határozatának teljes szövege elérhető az Alkotmánybíróság honlapján.

A nyilvános közlés megítélése az Alkotmánybíróság gyakorlatában

A nyilvános közlés megítélése során az Alkotmánybíróság elsőként arról dönt, hogy az adott közlés közérdekű vitában kifejtett álláspontot tükröz-e, vagyis a közügyek szabad vitatásával áll-e összefüggésben. Ennek megítéléséhez elsődlegesen a közlés megjelenésének módját, körülményeit és a vélemény tárgyát szükséges figyelembe venni. Amennyiben az állapítható meg, hogy a közlés a közügyek szabad vitatását érinti, úgy a közlés automatikusan a véleménynyilvánítási szabadság nyújtotta magasabb szintű oltalmat élvezi. Ezt követően abban szükséges dönteni, hogy a közlés értékítéletnek vagy tényállításnak tekinthető-e. A közügyeket érintő értékítéletek szabad folyása biztosított, hiszen a tényállításokkal szemben az értékítéletek közös sajátossága, hogy igazságtartalmuk nem ellenőrizhető. Az értékítéletekkel szemben a tényállítások mindig olyan konkrétumokat tartalmaznak, amelyek valósága bizonyítás során ellenőrizhető. Így a közügyeket érintő véleménynyilvánítás szabadsága a valónak bizonyult tények tekintetében korlátlanul, míg a hamis tény állításával vagy híresztelésével szemben már csak akkor véd, ha a híresztelő nem tudott a hamisságról és a foglalkozása által megkívánt körültekintést sem mulasztotta el.

forrás: Jogi Fórum

Sérelemdíj munkavállalónak? - A munkához való jog mint személyiségi jog a sérelemdíj fényében

p, 12/22/2017 - 10:24

A kérdés tétje nem kicsi: amennyiben a munkához való jog személyiségi jognak minősül, az akár olyan jogértelmezéshez is vezethet, amely szerint egy jogellenes munkaviszony-megszüntetés önmagában jogosultságot teremthet a munkavállaló számára sérelemdíj követelésére. Ennek megítéléséhez azonban át kell tekinteni a munkához való jog és a személyiségi jog tartalmát és az azzal kapcsolatos ítélkezési gyakorlat fejlődését. - Pap Máté ügyvéd írása

A munkához való jog régen és most

A korábbi Alkotmányunk kimondta, hogy a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a munkához, a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához. Az Alkotmánybíróság egy 1994-ben hozott határozatában kifejtette, hogy a munkához való jognak kétféle értelmezése van: az alanyi jogi értelemben vett munkához való jog és a szociális jogi értelemben vett munkához való jog. Az alanyi jogi értelmezés a rendszerváltást követően már nem alkalmazható, mivel az állam részéről lehetetlen annak biztosítása, hogy mindenkinek legyen kereső tevékenysége. A szociális jogi értelmezés azonban továbbra is él és a munka megszerzésének és megtartásának jogát jelenti.

Hatályos Alaptörvényünk - a fentiekkel összhangban - a munkához való jogot akként értelmezi, hogy mindenkinek joga van a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához, valamint a vállalkozáshoz.

Alkotmányos alapjog, emberi jog, személyiségi jog

Az általános értelemben vett személyiségi jog fogalmát sem a korábbi, sem a jelenleg hatályos Polgári Törvénykönyvünk nem határozza meg, figyelemmel arra, hogy az uralkodó álláspont szerint annak tartalmát pontosan meghatározni nem lehet. Összefoglaló jelleggel a személyiségi jog magába foglalja az ember életét, testi épségét, méltóságát, és nem vagyoni értékeit. A hatályos Polgári Törvénykönyv kifejezetten nevesít egyes személyiségi jogokat (pl. az élethez, testi épséghez, egészséghez való jog, a jóhírnév és a becsület védelme, a képmáshoz és hangfelvételhez való jog, stb.), amelyek közül több (pl. az élethez, testi épséghez, egészséghez való jog) egyúttal alkotmányos alapjog is.

A Polgári Törvénykönyv indokolása szerint a polgári jogi személyiségvédelem köre nem azonos az alapjogok katalógusával. Az indokolás kifejezetten kiemeli, hogy a törvény el kívánja kerülni, hogy a magánjogi kódex azokat az alkotmányos szabadságjogokat és nemzetközi egyezményekbe foglalt emberi jogokat is tartalmazza, amelyeknek érvényesülését az államnak közjogi eszközökkel kell biztosítania, s amelyek védelmére a polgári jogi eszközök egyáltalán nem vagy csak kevéssé alkalmasak. Mindezek alapján kérdéses, hogy a munka és a foglalkoztatás szabad megválasztásához való jog, mint alkotmányos alapjog, személyiségi jognak minősül-e. Lássuk, hogy az ítélkezési gyakorlat miként látja ezt a kérdést.

A munkához való jog megítélése az ítélkezési gyakorlatban

Az egyik legkorábbi, fenti témában született ítéletében (BH1999.402) a Legfelsőbb Bíróság a munkához való jogot önálló személyhez fűződő jogként értelmezte. A Legfelsőbb Bíróság szerint az ember személyiségének kiteljesedését alapvetően a társadalmilag hasznos munkavégző tevékenysége biztosítja, amely a személyiség elsőrendű fontosságú megnyilvánulása. Ezért az ügyben a bíróság arra a megállapításra jutott, hogy önmagában a közalkalmazotti jogviszony jogellenes megszüntetésével (akár többlettényállási elem nélkül) a munkáltató a munkavállalónak a munkához való jogát, mint személyhez fűződő jogát közvetlenül megsértette.

A fenti, sokak által bírált igencsak tág jogértelmezéstől eltérően a Debreceni Ítélőtábla egy 2005-ben született döntésében úgy foglalt állást, hogy nem jelenti a polgári jog által védett személyiség sérelmét, ha a munkáltató a jogszabályi előírások téves értelmezésével, vagy formai előírások megszegésével, de egyébként a személyiségi jogok megsértése nélkül szünteti meg a munkaviszonyt. Vagyis egy jogellenes munkaviszony megszüntetés nem feltétlenül jár együtt a személyiségi jogok (azon belül is a munkához való jog) megsértésével. Egy másik ítéletében a Debreceni Ítélőtábla rámutatott, hogy nem indokolt az ún. „második generációs” állampolgári jogokat (pl. a munkához való jogot) polgári jogi védelemben részesíteni. Az e jogok körébe tartozó kötelezettségek, illetve sérelem esetén ugyanis annak kiküszöbölése az Alkotmány hivatkozott rendelkezései, valamint az egyes alkotmányon alapuló törvényekben szabályozott eljárásra tartozik. Ezt a jogértelmezést tükrözi a Szegedi Ítélőtáblának egy 2011-es döntése is, amely szerint önmagában a munkaviszony jogellenes megszüntetése személyiségvédelmi igényt nem alapoz meg, mivel a munkához való jog, mint szociális alapjog kötelezettje az állam, ezért e joggal kapcsolatban a munkáltató azzal követhet el jogsértést, ha megszegi a munkaviszony létesítésére, megszüntetésére, továbbá a munkaviszonyból fakadóan a munkavállalót megillető jogokra vonatkozó munkajogi rendelkezéseket.

Figyelmet érdemel a Fővárosi Ítélőtáblának két közelmúltban hozott ítélete (mindkét ítélet 2016-ban született). Az egyik esetben a bíróság megállapította, hogy egy jegyző jóhírnevét és munkához való jogát azzal sértették meg, hogy egy internetes oldalon a jegyző hivatalvesztését megállapító önkormányzati határozat mellett nem tüntették fel azt a bírósági ítéletet, amely szerint ezek a határozatok jogellenesen szüntették meg a jegyző közszolgálati jogviszonyát. A jegyző ennek következtében éveken keresztül nem tudott elhelyezkedni, mivel a fegyelmi határozat bárki számára elérhető volt az interneten.

Az ügyben tehát a Fővárosi Ítélőtábla személyiségi jogként értelmezte a munkához való jogot, mondván az ember személyiségének kiteljesedésében, a társadalmi és önértékelésben a munka és a foglalkozás, az ezen a téren elért egyéni teljesítmény és az ehhez kapcsolódó társadalmi elismertség igen jelentős szerepet játszik. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a munkához való személyiségi jogi sérelem nem a konkrét munkaviszony jogellenes megszüntetésében, hanem abban állt, hogy a munkáltató éveken át ellehetetlenítette, hogy a végzettségének megfelelő munkakörben helyezkedhessen el (vagyis a nem vagyoni kártérítés megállapításához egy többlettényállási elem társult). A bíróság úgy látta, hogy a kialakult helyzet a munkaviszony jogellenes megszüntetésével okozott sérelemtől függetlenül, további kompenzálásra szorul. A másik, nem jogellenes munkaviszony-megszüntetéssel kapcsolatos perben, egy rendőrrel szemben tiltott pornográf felvétellel való visszaélés miatt indítottak büntetőeljárást és egyidejűleg felfüggesztették a beosztásából. A büntetőeljárás végül jogerősen felmentő ítélettel zárult, ugyanakkor a rendőr az ellene éveken keresztül tartó eljárás miatt olyan súlyos egészségromlást szenvedett el, amelynek következtében alkalmatlanná vált hivatásának ellátására, ezért beosztásából felmentették. A rendőr a munkához való jogának megsértésére alapozva érvényesített nem vagyoni kártérítést. A Fővárosi Ítélőtábla ebben az ügyben is személyiségi jogként értelmezte a munkához való jogot, és kimondta, hogy a munkavállaló sérelme abban áll, hogy a megfelelő munkakörben történő munkavégzése ellehetetlenült.

Merre tartunk?

Bár a kérdés még nem dőlt el, de a fenti bírósági döntések fényében úgy látszik, hogy az ítélkezési gyakorlat a munkához való jogot személyiségi jogként értelmező irányba fejlődik. Mindazonáltal az is körvonalazódni látszik, hogy a munkához való jog megsértésének megállapításához a bíróságok nem elégednek meg a munkaviszony megszüntetésének jogellenességével, hanem ezen felül többlettényállási elemet is megkövetelnek.

forrás: Jogi Fórum

NAV: Januártól még nem kötelező a Cégkapu - A 2018 december 31-ig tartó átmeneti időszakban a cégek még választhatnak

cs, 12/21/2017 - 17:19

Januártól még nem kötelező a Cégkapu használata a gazdálkodó szervezeteknek, a jogszabály 2018-ra átmeneti időszakot vezetett be, a cégek jövőre is a képviselőik Ügyfélkapus tárhelyén keresztül kommunikálhatnak az adóhatósággal - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

A vállalkozások adóügyeiket továbbra is a lehető legkényelmesebben, elektronikusan intézhetik. Az egyéni vállalkozóknál nem lesz változás az adóügyek intézésében, és 2018-tól a cégek is használhatják még az Ügyfélkaput - írták. 

A gazdálkodó szervezetek jelentős többsége elektronikusan tartja a kapcsolatot a NAV-val, amihez csak Ügyfélkapus regisztrációra vagy tárhely szolgáltatást is magában foglaló e-személyi igazolványra van szükség. 

Ügyfélkapu vagy Cégkapu: a 2018 január elsejétől december 31-ig tartó átmeneti időszakban a cég választ. A NAV kizárólag az adózótól Cégkapun keresztül érkezett ügyekben küldi a válaszüzenetet a Cégkapun keresztül, minden más esetben az Ügyfélkaput használja - közölte az adóhatóság.

forrás: Jogi Fórum

Új védjegy garantálja a magyar hal minőségét

cs, 12/21/2017 - 17:04

Új védjegyet vezet be a Földművelésügyi Minisztérium (FM), illetve a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet a magyar hal minőségének garantálására - jelentette be Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter sajtótájékoztatón Budapesten.

Fazekas Sándor kiemelte, hogy Minőségi magyar hal tanúsító védjegynek köszönhetően a fogyasztók könnyen megkülönböztethetik a magyar minőségű halat más halféleségektől, haltermékektől, különösen a tengeri halaktól.

A miniszter ismertette: a védjegyet a terméklánc bármely szereplője megszerezheti felmenő rendszerben, ha megfelel a feltételeknek.

A tanúsítványt élő halra, valamint feldolgozottnak nem minősülő haltermékekre, így halhúsra lehet használni, halkonzervre még nem, a termelésnek és feldolgozásnak Magyarországon kell történnie, amelyhez a szaktárca technológiai kritériumokat ír elő - sorolta.

Hozzátette, hogy a minőségi kritériumok pontyra, afrikai harcsára, fogassüllőre, és pisztrángra lettek meghatározva.

Németh István, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet elnöke kiemelte, hogy a védjegynek köszönhetően a fogyasztók biztonsággal vásárolhatnak alacsony zsirtartalmú, iszapmentes, kitűnő ízű magyar halat.

A szervezet elnöke a tájékoztatón elmondta, mintegy 18 ezer tonnával Magyarország lett a második legnagyobb pontytermelő Európában az idén, afrikai harcsából pedig az ország közel 4 ezer tonnát állít elő, amely listavezető európai szinten. Az ország bruttó haltermelése mintegy 22 ezer tonna, amellyel a magyarországi akvakultúra jelentős tekintélyt vívott ki magának az unió édesvízi halászati piacán - közölte.

Megjegyezte, Magyarországon mintegy 2,5 ezer ember foglalkozik halgazdálkodással, és mintegy 385 cég tógazdálkodással.

Kitért arra is, hogy a Magyar halgazdálkodási operatív programban (Mahop) 16,5 milliárd forint uniós forrás áll rendelkezésre fejlesztésre, rekonstrukcióra és intenzív akvakultúrás telepek létrehozására.

Németh István elmondta, a haltermelési ágazat éves árbevétele 12,5-13 milliárd forint, a jövedelemtermelő képessége alacsony, 4 százalék körüli. A magyarországi évi halfogyasztás fejenként 6,0-6,5 kilogramm, ami jelentősen elmarad az uniós 23 kilogramm körüli átlagtól.

Hozzátette, a magyar haltenyésztők jelentős mennyiséget - évente mintegy 3,5 ezer tonnát - exportálnak Lengyelországba, Csehországba, Ausztriába, Romániába.

A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy januártól 15-18 százalékkal csökkenhetnek a halárak az általános forgalmai adó (áfa) mérséklésének köszönhetően, illetve, hogy a parlament a vízkészleti járulékot hektáronként 25 ezer köbméterben díjmentessé tette, amely nagy lendületet adhat az ágazat további fejlődésének. Amennyiben ez a rendeletmódosítás nem következett volna be, az ágazatnak egymilliárd forintnyi vízkészlet használati járulékot kellett volna fizetni - mondta.

forrás: Jogi Fórum

Nem állami házasságfelbontásra alkalmazandó jog - Az Európai Unió Bírósága ítéletet hozott

cs, 12/21/2017 - 16:53

A Róma III. rendelet nem határozza meg a nem állami házasságfelbontásra alkalmazandó jogot - szögezi az Európai Unió Bíróságának ítélete.

A C-372/16. sz. ügyben hozott ítélet Soha Sahyouni kontra Raja Mamisch

Raja Mamisch és Soha Sahyouni, akik Szíriában kötöttek házasságot, jelenleg Németországban élnek. Mind szír, mind pedig német állampolgársággal rendelkeznek.

2013-ban R. Mamisch kinyilvánította a házasság felbontására irányuló szándékát azzal, hogy meghatalmazottja a latakiai (Szíria) vallási saríabíróság előtt kijelentette a válást, amely bíróság megállapította a házasság felbontását. Ún. nem állami házasságfelbontásról van szó, hiszen a vallási bíróság eljárása e házasságfelbontás szempontjából nem konstitutív hatályú. Ezt követően S. Sahyouni saját kezűleg aláírt nyilatkozatot tett, amely szerint elismeri, hogy a házassági szerződés és a házasságnak a férj egyoldalú kívánságára történő felbontása alapján őt a vallási előírások értelmében megillető minden juttatást megkapott, és ezáltal felmentette a volt férjet a vele szemben fennálló minden további kötelezettség alól.

R. Mamisch ezt követően a házasság felbontásának Németországban történő elismerését kérte, amely kérelemnek az Oberlandesgericht München (müncheni regionális felsőbíróság, Németország) elnöke helyt adott, és többek között megállapította, hogy az ilyen kérelmek a házasság felbontására alkalmazandó jogra vonatkozó Róma III. rendelet1 hatálya alá tartoznak, és hogy e rendelet értelmében a szóban forgó házasságfelbontásra a szír jog az irányadó.

S. Sahyouni a házasságfelbontás elismerését megtámadta az Oberlandesgericht München előtt, amely bíróság a Róma III. rendelet értelmezésével kapcsolatban több kérdést terjesztett a Bíróság elé.

Ítéletében a Bíróság emlékeztet először is arra, hogy egy korábbi határozatban2 már kimondta, hogy a Róma III. rendelet alapvetően nem alkalmazandó egy harmadik államban meghozott, házasságot felbontó határozat elismerésére.

Ennek ellenére a német jog értelmében a harmadik államban kimondott, nem állami házasságfelbontás Németországban történő elismeréséhez az ilyen házasságfelbontásra irányadó tartalmi feltételeket a Róma III. rendelet alapján meghatározott állam jogára figyelemmel vizsgálják.

Mindezek alapján, amint azt az Oberlandesgericht München hangsúlyozza, amennyiben beigazolódik, hogy a Róma III. rendelet nem alkalmazandó a nem állami házasságfelbontásra, a folyamatban lévő jogvitát a német kollíziós szabályok alapján kell eldönteni.

Ennélfogva a Bíróság mégis megvizsgálja azt a kérdést, hogy az olyan, az egyik házastárs által egy vallási bíróság előtt tett egyoldalú nyilatkozat útján történő házasságfelbontás, mint amely az alapügy tárgyát képezi, e rendelet hatálya alá tartozik-e, így tehát meghatározza-e az alkalmazandó jogot.

A Bíróság azonban megállapítja, hogy a Róma III. rendelet célkitűzéseiből kitűnik, hogy e rendelet hatálya csak az állami bíróság vagy hatóság, illetve az annak felügyelete alá tartozó szerv által kimondott házasságfelbontásra terjed ki. Az olyan, az egyik házastárs által egy vallási bíróság előtt tett egyoldalú nyilatkozat útján történő házasságfelbontás, mint amely az alapügy tárgyát képezi, nem tartozik tehát a Róma III. rendelet hatálya alá.

A Bíróság megjegyzi továbbá, hogy a Róma III. rendelet elfogadása óta több tagállam is bevezette a jogrendjében a házasság valamely állami hatóság beavatkozása nélkül történő felbontásának lehetőségét. E rendelet hatályának a nem állami házasságfelbontásra való kiterjesztéséhez azonban az uniós jogalkotó kizárólagos hatáskörébe tartozó intézkedésekre lenne szükség.

__________________________________________________________________________________

1A házasság felbontására és a különválásra alkalmazandó jog területén létrehozandó megerősített együttműködés végrehajtásáról szóló, 2010. december 20-i 1259/2010/EU tanácsi rendelet (HL 2010. L 343., 10. o.).

2Lásd: a Bíróság 2016. május 12-i Sahyouni végzése (C-281/15).

forrás: Jogi Fórum

Elindult az E-PER 2018 aloldal - Teljes körű tájékoztatás az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozóan

cs, 12/21/2017 - 16:45

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (E-ügyintézési tv.) és végrehajtási rendelete alapján 2018. január 1-jétől kezdődően az elektronikus ügyintézést biztosító szervek – köztük az Országos Bírósági Hivatal és a bíróságok - valamennyi feladat- és hatáskörükbe tartozó ügyeknek elektronikus intézését kötelesek biztosítani.

Az elektronikus kapcsolattartás 2018. január 1-jétől kiterjesztésre kerül valamennyi polgári, gazdasági, közigazgatási és munkaügyi nemperes eljárásra, valamint a büntető- és szabálysértési eljárásokra is.

Az Országos Bírósági Hivatal az elektronikus kapcsolattartás 2018. évi kiterjesztésére történő eredményes felkészülés érdekében kialakította az E-PER 2018 menüpontot, mely valamennyi eljárás vonatkozásában teljes körű tájékoztatásul szolgál az elektronikus kapcsolattartással érintett felek és az eljárás egyéb résztvevői számára.

Az E-PER 2018 aloldal ITT érhető el.

forrás: Jogi Fórum

Fokozott védelem atipikusan foglalkoztatott munkavállalóknak - Kiegészül az európai munkakörülményekről szóló irányelv

cs, 12/21/2017 - 16:31

A szociális jogok európai pillére alá tartozó intézkedések nyomon követésének részeként a Bizottság ma az Unión belüli átláthatóbb és kiszámíthatóbb munkakörülményekről szóló irányelvre vonatkozó új javaslatot fogadott el. A bizottsági javaslat kiegészíti és aktualizálja azokat az érvényben lévő kötelezettségeket, amelyek értelmében a munkavállalóknak tájékoztatást kell kapniuk a munkakörülményeikről.

A javaslat új minimumkövetelményeket irányoz elő azzal a céllal, hogy valamennyi munkavállaló – beleértve az atipikus szerződéssel foglalkoztatott munkavállalókat is – kiszámíthatóbb és egyértelműbb munkakörülmények között dolgozhasson.

Valdis Dombrovskis, az euróért és a szociális párbeszédért, valamint a pénzügyi stabilitásért, a pénzügyi szolgáltatásokért és a tőkepiaci unióért felelős alelnök így nyilatkozott: „A szociális partnerekkel folytatott konzultációk során megerősítést nyert, hogy átláthatóbb és kiszámíthatóbb munkakörülményekre van szükség az EU-ban. A javaslat tigyelembe veszi azt a kettős célt, hogy kellő rugalmasságot és egyenlő versenyfeltételeket kell biztosítani, ugyanakkor mind a jelenlegi , mind a jövőbeli munkafeltételek melletti biztonságosabbá kell tenni a foglalkoztatást. Ez a javaslat teljes mértékben tiszteletben tartja a nemzeti szociális párbeszédek során alkalmazott gyakorlatokat, mivel lehetőséget biztosít a szociális partnereknek a munkakörülményekre vonatkozó új minimumkövetelmények kollektív szerződések útján történő végrehajtására.”

Marianne Thyssen, a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért, valamint a munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős biztos hozzáfűzte: „A mai javaslat a munkakörülmények átláthatóságának és kiszámíthatóságának javítását szolgálja. A munka világa egy gyorsan változó világ, ahol egyre több nem szokványos típusú munkahellyel és szerződéssel találkozhatunk. Ez azt jelenti, hogy egyre több munkavállalót fenyeget az a veszély, hogy nem érvényesülnek alapvető jogaik, beleértve azt a jogot, hogy tisztában legyenek munkafeltételeikkel. A munkavállalók és a vállalkozások egyaránt nyernek azzal, ha fokozzuk az átláthatóságot és a kiszámíthatóságot.”

A Bizottság becslése alapján a jelenleg érvényben lévő jogszabályokhoz viszonyítva az új javaslat alapján további 2–3 millió atipikus szerződéssel foglalkoztatott munkavállaló részesül majd védelemben. Ugyanakkor a javaslat olyan intézkedéseket is előirányoz, amelyek a munkáltatókra háruló adminisztratív terheket hivatottak csökkenteni, például azáltal, hogy lehetőségük lesz a szükséges információk elektronikus úton való benyújtására. Az új szabályok emellett egyenlő versenyfeltételeket biztosítanak a vállalkozásoknak, amelynek köszönhetően kevesebb lesz a joghézag és a belső piacon tisztességesebb lesz a verseny. Az átláthatóbb és kiszámíthatóbb munkakörülmények fontos szerepet játszanak a munkaerő motivációjának és produktivitásának fokozásában.

Konkrétabban véve a Bizottság a következő intézkedések révén kívánja csökkenteni a munkavállalók nem megfelelő védelmének kockázatát:

  • A munkavállaló fogalmának az Európai Bíróság esetjogához való igazítása. A jelenlegi szabályok szerint a meghatározások eltérőek lehetnek és így a munkavállalók bizonyos kategóriáit nem tartalmazzák. A Bíróság esetjogában alkalmazott fogalom átvételével biztosítható, hogy az irányelv ugyanazokat a tág értelemben vett munkavállalói kategóriákat fedje le.
  • Ezzel az irányelv hatálya alá kerülnek olyan foglalkoztatási formák, amelyek jelenleg kiesnek a szabályozások alól. Ide tartoznak a háztartási alkalmazottak, a marginális részmunkaidős munkavállalók vagy a nagyon rövid szerződéssel rendelkező munkavállalók, és a szabályozás az olyan új foglalkoztatási formákra is kiterjesztésre kerülne, mint a behívás alapján való alkalmazás, az utalványrendszerben való foglalkoztatásés a platformokon keresztül való foglalkoztatás.
  • Annak biztosítása, hogy a jelenlegi helyzettel ellentétben a munkavállalók ne csupán a foglalkoztatás kezdetétől számított két hónap múlva, hanem már az első napon aktualizált és részletekbe menő információkat kapjanak .
  • Olyan új minimum jogok bevezetése, mint a főként változó munkaidő mellett foglalkoztatottak esetében a kiszámíthatóbb munkához való jog, egy biztosabb foglalkoztatásra való átváltás kérelmezésének lehetősége és a kérelemre való írásbeli válaszhoz való jog vagy a fizetésbe beleszámított kötelező képzéshez való jog.
  • A végrehajtási és a jogorvoslati eszközök megerősítése, amelyeket igénybe lehet venni abban az esetben, ha a felmerülő nézeteltéréseket nem lehet párbeszéd útján rendezni.

A javasolt irányelvet az Európai Parlamentnek és az Európai Unió Tanácsának is el kell fogadnia, majd a tagállamoknak vagy jogszabályok vagy a szociális partnerek által kialakított kollektív szerződések útján végre kell hajtaniuk. A szociális párbeszéd jelentőségének teljes mértékű elismeréseként a szociális partnereknek lehetőségük lesz az irányelv által javasolt minimum jogok finomhangolására, feltéve hogy tiszteletben tartják az irányelv által garantálni kívánt védelem általános szintjét.

Ez a kezdeményezés egyike a tisztességes munkakörülményekről és a növekedésről 2017. november 17-én Göteborgban megrendezett szociális csúcstalálkozón meghirdetett szociális jogok európai pillérevégrehajtását célzó bizottsági intézkedéseknek. Konkrétabban véve az irányelv az 5. elv („Biztonságos és rugalmas foglalkoztatás”) és a 7. elv („Tájékoztatás a munkaviszony feltételeiről és védelem elbocsátás esetén”) végrehajtásához járul hozzá.

Háttér-információk

„A kiszámítható és átlátható munkakörülményekről szóló irányelvre” irányuló bizottsági javaslat aktualizálja és felváltja a munkaadók tájékoztatási kötelezettségéről szóló 1991-es irányelvet (91/533/EGK), amely az újonnan felvett munkavállalóknak biztosítja az ahhoz való jogot, hogy munkaadójuk írásban tájékoztassa őket a munkaviszonyuk alapvető feltételeiről. Több mint 25 év elteltével az irányelv nem képes a változó munka-erőpiaci viszonyok leképezésére, különös tekintettel az elmúlt években kialakult munkavégzési formákra. A munkaerőpiac fokozódó rugalmassága és az egyre bővülő munkavégzési formák jóvoltából új munkahelyek jöttek létre, egyre több embernek biztosítva lehetőséget arra, hogy szakmailag aktív legyen. Ezek a változások ugyanakkor rámutattak a munkavállalók védelme terén tapasztalható hiányosságokra, egyes kiszolgáltatott helyzetben lévő munkavállalók esetében pedig hozzájárultak a bizonytalan egzisztenciális helyzet új formáinak megjelenéséhez.

A kezdeményezést a szociális jogok európai pillérével együtt 2017 áprilisában jelentették be. A Bizottság 2018-as munkaprogramjának részét képezi és kapcsolódik hozzá a szociális partnerekkel való, két részből álló konzultáció is. A szociális partnerek nem folytattak tárgyalásokat és nem javasoltak saját megállapodást, ezért a Bizottság úgy határozott, hogy lépéseket tesz az Európai Unió működéséről szóló szerződéssel összhangban.

A kezdeményezés emellett válaszként szolgál a szociális jogok európai pilléréről szóló 2017. január 19-i európai parlamenti állásfoglalásra, amely egy, az összes foglalkoztatási formára vonatkozó tisztességes munkakörülményekről szóló keretirányelv kidolgozását kéri, továbbá válaszol a munkakörülményekről és a bizonytalan foglalkoztatásról szóló 2017. július 4-i állásfoglalásra is, amely a foglalkoztatás új formáinak figyelembevétele érdekében az 1991-es irányelv felülvizsgálatára szólít fel.

December 14–15-i ülésén az Európai Tanács sürgette az uniós jogalkotót a függőben lévő európai szintű szociális vonatkozású ügyekben való előrehaladásra, köztük az azon intézkedésekben való előrelépésre, amelyek a Bizottság munkaprogramjában szerepelnek: ez alá tartozik ez az irányelv is.

A javasolt irányelv kidolgozása egy nyilvános konzultáció és a jelenlegi jogszabályok átfogó értékelése alapján történt, ezek eredményeit hatásvizsgálat foglalja össze.

A következő lépések

A rendes jogalkotási eljárásnak megfelelően ezt a javaslatot az Európai Parlament és a Tanács is megvizsgálja.

forrás: Jogi Fórum

Azonnali jogvédelem - Egy új jogintézmény az új közigazgatási perrendtartásban

cs, 12/21/2017 - 11:12

A Közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) bevezeti az azonnali jogvédelem intézményét. Azonnali jogvédelem akkor kérhető a bíróságtól, ha a közigazgatási jogvita tárgyává tett közigazgatási tevékenység, vagy az ezzel előidézett helyzet fenntartása a kérelmet előterjesztő személy (ilyen tipikusan a per felperese) jogát, jogos érdekét sérti.

Irányultságát nézve a kérelem közvetlenül fenyegető hátrány elhárítására, a vitássá tett jogviszony ideiglenes rendezésére, illetve a jogvitára okot adó állapot változatlan fenntartására irányulhat.

A vitatott közigazgatási cselekmény jogi természetéhez igazodóan az azonnali jogvédelem négy formában valósulhat meg:

  • halasztó hatály elrendelése,
  • halasztó hatály feloldása,
  • ideiglenes intézkedés,
  • előzetes bizonyítás elrendelése.

A kérelmet a közigazgatási jogvita megindításával együtt a vitatott cselekményt megvalósító közigazgatási szervnél (többfokú közigazgatási eljárásban megvalósított cselekmény esetén az első fokon eljárt közigazgatási szervnél), de később a per során – közvetlenül a bíróságnál – is elő lehet terjeszteni.

A kérelmet indokolni kell, az abban előadott tényeket igazolni, de legalább a kívánt mértékben valószínűsíteni szükséges. A nem kellően indokolt kérelmet a bíróság hiánypótlásra nem adhatja vissza. A Kp. egyes – így pl. egyes katonai, polgári védelmi – vonatkozásokban az azonnali jogvédelem kérelmezhetőségét kizárja.

Az azonnali jogvédelem iránti kérelemről a bíróság a kérelem bíróságra érkezésétől számított tizenöt napon belül dönt. A kérelem teljesítése biztosíték adásához köthető, mely tipikusan ideiglenes intézkedés alkalmazásakor a marasztalással, közigazgatási szerződéssel, közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos jogvitákban merülhet fel.

Az azonnali jogvédelemről hozott végzés nyolc nap alatt fellebbezéssel támadható, kivéve az előzetes bizonyítás iránti kérelemnek helyt adó döntést, mely fellebbezéssel nem támadható.

Az azonnali jogvédelem iránti kérelmek egyes típusairól röviden az alábbiakat érdemes kiemelni.

1. A halasztó hatály elrendelése a jelenleg hatályos polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 332.§-ában szabályozott végrehajtás felfüggesztésének leginkább megfeleltethető jogintézmény, mely nem csak a végrehajtás, hanem a végrehajthatóság feltételes megakasztására is alkalmas. Ilyen kérelem a tipikusnak tekinthető pénzfizetésre kötelező cselekményeken túl okszerűen nyújtható be pl. tevékenységi engedély visszavonásáról, építési engedély megadásáról, üzletbezárásról, gépjármű forgalomból kivonásáról hozott döntések bírósági felülvizsgálata során. A bíróság kérelemre és hivatalból is hatályon kívül helyezheti a halasztó hatály elrendeléséről szóló végzését, ha az elrendelés feltételei utóbb már nem állnak fenn.

2. A halasztó hatály feloldását vagyis a halasztó hatály elrendelésének „tükörképét” – akkor lehet kérni, ha a keresetlevél benyújtása a közigazgatási cselekmény végrehajtását megakasztja. Ilyen eseteket jogszabály ír elő, pl. a felsőoktatási intézmények egyes határozatai vagy közszolgálati jogviták vonatkozásában. A halasztó hatály feloldásával a közigazgatási cselekmény hatályosul, így a jog azonnal gyakorolható lesz, vagy az marad.

3. Ha a halasztó hatály elrendelése vagy annak feloldása az azonnali jogvédelem biztosítására nem lenne alkalmas, a bíróság ideiglenes intézkedést is alkalmazhat, melynek alapját rendszerint ágazati norma teremti meg (pl. szociális hatáskört gyakorló szerv határozatának bírósági felülvizsgálata során). Az ideiglenes intézkedés tehát a halasztó hatály elrendeléséhez, illetve feloldásához képest kisegítő szabályozás, de ez a jogvédelmi forma lehet adekvát a közigazgatási szerződést, közszolgálati jogviszonyt érintő közigazgatási jogvitákban is.

4. Előzetes bizonyításra – mely szakértői, okirati vagy tanúbizonyítás is lehet – csak a perindítást követően van lehetőség, feltéve, hogy a bíróság a keresetlevelet nem utasítja vissza. Megjegyzendő, hogy a közigazgatási jogvitában előzetes bizonyítás nem csak azonnali jogvédelemként rendelhető el.

forrás: Jogi Fórum

Uniós jogalkotási prioritások 2018-2019 - Három uniós elnök együttes nyilatkozatot írt alá

sze, 12/20/2017 - 15:04
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke Antonio Tajanival, az Európai Parlament elnökével és Jüri Ratas észt miniszterelnökkel, a Tanács soros elnökével együtt aláírta az EU 2018–2019-re vonatkozó jogalkotási prioritásairól szóló új együttes nyilatkozatot.

Az Országgyűlésnek feladata dönteni egy egyház elismeréséről - Az Alkotmánybíróság jogalkotásra hívta fel az Országgyűlést

sze, 12/20/2017 - 14:13

Az Országgyűlésnek 60 nap áll rendelkezésére ahhoz, hogy döntsön egy egyház elismeréséről, azonban a határidő elmulasztásához jelenleg semmilyen jogkövetkezmény nem fűződik, vagyis a döntés elmaradása esetén az érintett vallási szervezetnek hiányzik a jogorvoslati lehetősége. Az Alkotmánybíróság ezzel szemben alaptörvényi követelményként határozta meg, hogy a „bevett egyház” jogállás megszerzésére irányuló eljárás során is érvényesüljenek a tisztességes eljárás követelményei. A testület ezért legfrissebb határozatában mulasztással előidézett alaptörvény-ellenességet állapított meg, és jogalkotásra hívta fel az Országgyűlést.

Az alapügyben egy olyan indítványozó nyújtott be alkotmányjogi panaszt, amely 1990 óta nyilvántartásba vett egyházként működött. Az indítványozó azt sérelmezte, hogy bár egyházi jogállását nem veszítette el, és a bírósági nyilvántartásban is egyházként szerepel, ennek ellenére egyes eljárásokban (például az általa fenntartott idősek otthonának finanszírozásával kapcsolatos kérdésekben) egyházi jogállását nem ismerték el. Az indítványozó álláspontja szerint ez a vallási közösséget érintő, alkotmányos indok nélküli hátrányos megkülönböztetés, így kérte a Kúria vonatkozó ítéletének megsemmisítését.

Az Alkotmánybíróság egyfelől megállapította, hogy a Kúria konkrét ítélete, és az azt megalapozó jogszabály-értelmezés nem sérti az Alaptörvényt, másfelől azonban hivatalból vizsgálta, hogy az indítványozó által állított sérelmet okozhatták-e a szabályozás hiányosságai. Mivel a „bevett egyházzá” válást az Alaptörvény feltételekhez köti, így az nem tekinthető a vallási közösség alanyi jogának, azonban az erről való döntés az Országgyűlésnek nem csak hatásköre, hanem feladata is. A döntés alapjául szolgáló eljárásnak meg kell felelnie a tisztességes eljáráshoz való jogból eredő követelményeknek: az ügyet tisztességes módon és ésszerű határidőn belül kell intézni, a döntéssel szemben pedig jogorvoslati lehetőséget kell biztosítani. Az Alkotmánybíróság ennek megfelelően felhívta az Országgyűlést arra, hogy 2018. március 31-ig alkossa meg annak törvényi garanciáját, hogy az egyházi elismerésről ésszerű, törvényes határidőn belül érdemi döntés szülessen. 

A határozathoz Salamon László alkotmánybíró párhuzamos indokolást, Balsai István és Dienes-Oehm Egon alkotmánybírók különvéleményt csatoltak. Az Alkotmánybíróság határozatának teljes szövege elérhető az Alkotmánybíróság honlapján.

forrás: Jogi Fórum

A Kamara

Bács-Kiskun Megyei
Ügyvédi Kamara

postacím:
6000 Kecskemét,
Bercsényi utca 15.

telefon/fax:
+36 76 484 909