Bács Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara

A jogiforum.hu hírei

Tartalom átvétel Jogi Fórum - hírek
Hírek a Jogi Fórumon
Frissítve: 1 óra 28 perc

Továbbra sem kap területi autonómiát Székelyföld - A román szenátus is elutasította az előirányzó törvénytervezetet

sze, 05/30/2018 - 11:04

A bukaresti képviselőház után a kétkamarás román parlament szenátusa is elutasította kedden azt a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kidolgozott és Kulcsár-Terza József háromszéki képviselő által beterjesztett törvényjavaslatot, amely területi autonómiát irányozna elő a Székelyföldnek.

A tervezetet a szenátus szakbizottságai előzőleg negatívan véleményezték, a szenátus múlt heti plenáris vitáján pedig valamennyi román párt szónoka ellene érvelt.

A törvénytervezetet - amely helyreállítaná a székeket, regionális döntéshozatalt és önkormányzást vezetne be, valamint hivatalossá tenné a magyar nyelvet is a Hargita, Kovászna és Maros megye egy részét magába foglaló történelmi Székelyföldön - a plenáris vitán a román pártok szónokai alkotmányellenesnek minősítették, egyesek pedig még sértőnek is találták azt, hogy egy ilyen kezdeményezést a román centenárium (Nagy-Románia létrejöttének századik évfordulója) évében terjesztettek be.

A törvénytervezet sorsáról végleges döntést hozó szenátus kedden 96 szavazattal 9 ellenében erősítette meg a - Székelyföld autonómiáját elutasító - szakbizottsági jelentést, a székelyföldi autonómiatervezetet kizárólag az RMDSZ frakciója támogatta.

A voksolást követően Gheorghe Baciu, az ellenzéki Népi Mozgalom Párt Kovászna megyei szenátora "agyrémnek" nevezte a Székelyföldet, és megköszönte román szenátortársainak, hogy megvédték Románia területi épségét, és elhárították az ország "kilyukasztásának" veszélyét.

Fejér László Ödön, az RMDSZ frakcióvezető-helyettese felhívta a figyelmet az ország megannyi történelmi régiójára, Dobrudzsára, Moldvára, Munténiára, Olténiára, Bánságra, Bukovinára, a Királyföldre és a Székelyföldre, hozzátéve, hogy nemcsak a székelyeknek volt ezer évig autonómiájuk, hanem az erdélyi szászoknak is, akiknek legszebb városait - Nagyszebent, Brassót, Segesvárt, és Szászmedgyest - köszönheti a mai Románia.

A magyar politikus rámutatott: az RMDSZ az igazi decentralizációra, a történelmi régiókra, egy virágzó Romániára és a benne együtt élő nemzetiségek valós párbeszédére voksolt, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy legközelebb a többség is erre szavaz.
    A Székelyföldnek területi autonómiát előirányzó statútumról először 2004-ben, majd egy módosított tervezetről 2012-ben rendeztek szavazást a román parlamentben. A tervezeteket, amelyeket akkor az RMDSZ néhány törvényhozója kezdeményezett, mindkét esetben érdemi vita, egyetlen román támogató voks nélkül vetették el.

A 2014-es elnökválasztási kampány előtt az RMDSZ kezdeményezett közvitát a szövetség szakértői által kidolgozott, a Székelyföldnek autonómiát előirányzó törvénytervezetről, amelyet azonban azóta sem terjesztett a parlament elé.

A székelyföldi autonómiatervezet negyedik parlamenti beterjesztésére készül az SZNT

Székelyföld területi autonómiája statútumtervezetének a negyedik parlamenti beterjesztésére készül a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) azt követően, hogy kedden a román szenátus harmadjára is elutasította az SZNT által kidolgozott törvénytervezetet.

Erről Izsák Balázs, az SZNT elnöke beszélt egy szerdai marosvásárhelyi sajtótájékoztatón. Úgy vélte: nem tekinthető kudarcnak a tervezet parlamenti leszavazása, hiszen az elutasítás során a román politikai osztály kiadta az ellenérveit is. Ezek pedig a további küzdelem kiindulási pontjai lehetnek.

"Ezek az ellenérvek jelzik, hogy a székely közösség erkölcsi és szellemi fölényben van a román politikai osztállyal szemben" - jelentette ki Izsák Balázs.

Az SZNT elnöke kifejtette, hogy a román törvényhozás mindkét háza a törvénykezdeményezéseket jogalkotás-technikai szempontból vizsgáló Törvényhozási Tanács véleményére építette az ellenérveit, ezek pedig nem megalapozottak. Izsák Balázs szerint az elutasítás alapjául a román alkotmánynak egy megengedhetetlen és téves értelmezése szolgál. Hozzátette: a román alkotmány nem lehet ellentétes a nemzetközi jog általánosan elfogadott normáival, és olyan szerződésekkel, amelyekhez Románia is csatlakozott.

Szerinte az állam egységére, és területi oszthatatlanságára azért nem lehet hivatkozni az autonómia ellen, mert az Európa Tanács (ET) 1334/2003-as határozata egyértelműen kimondja, hogy a területi autonómia nem ellentétes az állam egységével és oszthatatlanságával.

Az SZNT elnöke szerint az autonómia azért nem lehet ellentétes Románia nemzetállami meghatározásával, mert ez az alkotmány diszkriminatív értelmezését jelentené. "Emögött ott van egy hallgatólagos alkotmányértelmezés, amely úgy tekinti, hogy nem a román állampolgárok közössége, hanem kizárólag a román nemzetiségű állampolgárok közössége Románia állami szuverenitásának a letéteményese. Ezt nyíltan nem mondják ki, ezért nekünk az a kötelességünk, hogy leleplezzük ezt a hallgatólagos értelmezést, mert ez szembemegy a diszkrimináció tilalmával, hiszen Székelyföldön román állampolgárok kérik az autonómiát."

Izsák Balázs elmondta, a román politikai osztály "etnikai alapú autonómiának" tekinti a székelyföldi törekvéseket, holott az SZNT törvénytervezetében egyáltalán nem szerepel az "etnikai" kifejezés. Szerepelnek viszont az etnikai és kulturális szempontok abban a hatályos román törvényben, amely 1968-ban Románia mai megyerendszerét kialakította. A törvény szerint a megyék kijelölésénél egyebek mellett az etnikai és a kulturális sajátosságokat is figyelembe vették. Úgy vélte: aki a Székelyföldi autonómia etnikai jellege ellen érvel, egy hatályos román törvényben elismert jog ellen lép fel, ami ráadásul nem is szerepel az autonómiatervezetben.

Izsák Balázs úgy vélte: az SZNT autonómiatervezetét nem azért utasította el a román törvényhozás, mert hibát talált volna benne, hanem azért, mert tévesen és az ET dokumentumainak ellentmondó módon értelmezi a román alkotmányt. Ezért nem a törvénytervezet módosítása, hanem a román ellenérvek szétszedése a feladat.

forrás: Jogi Fórum

Új uniós szabályozás kiküldöt munkavállalókra - Az EP által elfogadott módosítás előírásai nem érintik a fuvarozói szektort

sze, 05/30/2018 - 09:39

Elfogadta a kiküldött munkavállalókra vonatkozó uniós szabályozás módosítását kedden az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülése, amelyről a testület tárgyalói korábban már előzetes megállapodásra jutottak a tagállamok kormányait tömörítő tanáccsal.

A parlamenti sajtószolgálat tájékoztatása szerint a 456:147 arányban jóváhagyott új szabályok célja, hogy nagyobb védelmet biztosítsanak a kiküldött dolgozóknak, akiknek a jövőben a helyiekkel egyenlő bérek és munkakörülmények járnak majd, a vállalatok számára pedig igazságos versenyhelyzetet teremtsenek.

A fogadó ország munkajogi feltételeit 12 hónap után kellene alkalmazni, ezt egyszer meg lehetne hosszabbítani hat hónappal. Fontos pont azonban, hogy a módosítás előírásai nem érintenék a fuvarozói szektort, arra vonatkozóan külön szabályokat hoznak majd.

"A döntés a 2014 és 2019 közötti európai parlamenti ciklus kulcsfontosságú vívmánya. Egy szociálisan érzékenyebb Európa felé mutat, ahol igazságosabb a verseny a vállalatok között, és jobban érvényesülnek a munkavállalók jogai" - hangsúlyozta Elisabeth Morin-Chartier néppárti jelentéstevő.

Ezeket a szabályokat az uniós tagországoknak két éven belül át kell ültetniük nemzeti jogrendjükbe és alkalmazniuk kell.

Korábban a tagállami kormányokat tömörítő tanácson belül is óriási vita volt a kérdésben, de októberben sikerült kompromisszumra jutni a módosítás fő vonalairól.

Az Európai Bizottság szerint az intézményközi egyezmény fenntartja az eredeti brüsszeli tervezet legfontosabb elemeit, azonban a főbb uniós intézmények, valamint az állampolgárok aggályait is tiszteletben tartja, és világos szabályokat teremt mindenki számára.

A munkáltatók a jelenlegi szabályok értelmében nem kötelesek a fogadó országban érvényes minimálbérnél többet fizetni kiküldött dolgozóiknak, akik így ugyanazért a munkáért gyakran kevesebb fizetést kapnak, mint a helyiek, szakértők szerint ráadásul ennek versenytorzító hatásai is lehetnek.

Kósa Ádám fideszes EP-képviselő rossz kompromisszumnak nevezte a megállapodást a kelet- és közép-európai kiküldött munkavállalók számára, amelyet szerinte "egyes nyugat-európai szakszervezetek és protekcionista kormányzatok befolyásoltak".

"Az "egyenlő munkáért egyenlő bér" elvén alapuló megközelítés leple alatt elsősorban a kelet-európai vállalatok versenyképességét akarják aláásni, miközben az EU legnagyobb gazdaságai a saját piacaikat védik (...) Az áruk és szolgáltatások drágulását végső soron pedig az európai polgárok fogják megfizetni, vagyis egyesek még az európai fogyasztók érdekeit is feláldoznák a protekcionizmus oltárán" - írta közleményében Kósa.

A kiküldött munkavállalók száma 2010 és 2016 között 69 százalékkal nőtt az EU-ban, elérve így a 2,3 milliót, de ez még így is mindössze 1 százaléka az unió teljes munkaerejének.

A kiküldetésben lévő munkavállalók 85 százaléka Nyugat-Európában dolgozik, legtöbben Németországban, Franciaországban, illetve Belgiumban. A legnagyobb kibocsátó államnak Lengyelország, Németország és Franciaország számít.

forrás: Jogi Fórum

Biztonságosabb osztálykirándulások - Szigorodtak a szabályok az iskolai buszos kirándulásokra vonatkozóan

sze, 05/30/2018 - 09:10
Idén januártól szigorodtak az iskolai buszos kirándulásokra vonatkozó szabályok, a változtatás célja, hogy a lehető legbiztonságosabbá tegyék ezeket a programokat - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára budapesti sajtótájékoztatón.

Új korszak kezdődött a csalások elleni küzdelemben - Az Európai Ügyészség kulcsfontosságú partnere a OLAF - Új szabályok jönnek!

sze, 05/30/2018 - 09:10
Az Európai Ügyészség létrehozása az uniós költségvetést érintő csalások elleni küzdelem egy új szakaszának kezdetét jelenti. Az Európai Ügyészség kulcsfontosságú partnere a OLAF. A Bizottság most új szabályokat javasol az OLAF-ra vonatkozóan.

Országos átlagon felül terhelt a Budapest Környéki Törvényszék - A fiatal bírák nagy része nehezen bírja a túlterheltséget és a feszültséget

sze, 05/30/2018 - 09:10
A Budapest Környéki Törvényszéken az országos átlagot meghaladó a bírák leterheltsége, részben ezért is nagy a bírói fluktuáció - közölte a törvényszék elnöke pénteken, sajtótájékoztatón

Tisztességtelenül kereskedett az Exch-Immo és a Club Hotels - Maximális GVH-bírság üdülési jogok továbbértékesítésével kapcsolatban

sze, 05/30/2018 - 09:10
Üdülési joggal rendelkezők megtévesztése miatt a törvényi maximumot elérő összegre, együttesen mintegy 41 millió forintra bírságolta a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) az Exch-Immo Kft.-t és a Club Hotels Europe Ingatlanhasznosító Kft.-t - tájékoztatta erről a GVH.

Erősebb biztosítási szabályok a balesetek áldozatainak védelmében - Módosul az uniós gépjármű-felelősségbiztosítási irányelv

sze, 05/30/2018 - 09:10
Az Európai Bizottság a tegnapi napon javaslatot lesz az uniós gépjármű-felelősségbiztosítások erősítésére, a gépjárműbalesetek áldozatainak védelme és a biztosításikötvény-tulajdonosok jogainak hatékonyabb érvényesülése céljából.

Csúcstechnológiával készülnek a paragrafusok - Integrált Jogalkotási Rendszer - Csökkenő adminisztráció, minőségi szolgáltatás

sze, 05/30/2018 - 08:59

A jogalkotók számára gyorsabb és egyszerűbb döntéselőkészítést, a lakosság és a vállalkozások részére pedig könnyebben kereshető és élethelyzeteikhez illeszkedő információkkal is kiegészített jogszabályokat eredményez az Integrált Jogalkotási Rendszer (IJR) bevezetése. (X)

Az IJR fő feladata a közigazgatás adminisztratív terheinek csökkentése, ezzel párhuzamosan azonban fontos, hogy az állampolgárok és vállalkozások irányába is jobb minőségű szolgáltatást nyújtson az közigazgatás.

A szakértői keretrendszer bevezetésétől magasabb színvonalú jogalkotás várható, ahol a jogszabály első tervezetének megszületésétől egészen a Magyar Közlönyben történő kihirdetéséig minden tevékenység informatikailag támogatott és összekapcsolt. Az IJR a jogalkotási folyamat teljes egészét lefedi, megteremti az összeköttetést a kormányzati döntéselőkészítés új rendszere és a Törvényalkotás Parlementi Informatikai Rendszere között, eszközt ad az önkormányzati jogszabály-előkészítés támogatására és megújítja az önkormányzati rendeletek publikálási rendszerét, mindezekkel segítve a közigazgatásban dolgozó szakemberek mindennapjait és megkönnyítve a döntéshozók munkáját. A jogszabályok megalkotásában való társadalmi részvétel támogatásával és a jogszabályok elérhetőségének megújításával az IJR közelebb hozza és érthetőbbé teszi a közigazgatás tevékenységét és annak eredményét a jogszabályok címzettjei számára.

Az IJR egyik fő eredménye az elektronikus jogszabály előkészítő rendszer megvalósítása lesz, amely a jogszabály-tervezetek és jogszabálynak nem minősülő jogi aktusok megszerkesztését és megszövegezését támogatja. A kodifikációra így technológiai támogatással, a minőségi jogalkotás követelményeit kiemelt szem előtt tartásával, a szintaktikai és szerkesztési szabályokat a rendszer által biztosítva, automatizált megoldásokkal kiegészítve kerül sor.

Az IJR fő feladatához igazodóan a keretrendszerben kiemelt szerepe lesz a kormányzati döntéselőkészítési munkafolyamatot támogató rendszernek, amely a munkavégzés teljes körű informatikai támogatását biztosítja. A rendszer lehetőséget ad a döntéselőkészítés dokumentumainak elkészítésére, azoknak és a jogszabálytervezeteknek az előkészítő tárcán belüli, majd a kormányzati egyeztetésére, a véleményezés hatékony lebonyolítására és a vélemények strukturált összesítésével azok feldolgozására, továbbá támogatja a szakmai döntéselőkészítő és a politikai döntéshozó szervek üléseinek lebonyolítását is.

Az IJR keretében megújul az njt.hu portálon elérhető Nemzeti Jogszabálytár. A korszerűsítés célja egy intelligens joganyagkereső rendszer kialakítása annak érdekében, hogy a felhasználók a jogszabályokat gyorsabban és relevánsabb találatokat adó módon érhessék el. A kényelmi szolgáltatásokkal is kiegészülő joganyagkereső rendszer mobilapplikáción keresztül is elérhető lesz. A Nemzeti Jogszabálytár új szolgáltatásaként személyre szabott ügyintézési felületről is elérhetően tematikus, illetve élethelyzet alapú jogszabályszöveg szolgáltatások kerülnek megvalósításra.

A Kormány az IJR-nek, mint a közigazgatás adminisztratív terheinek csökkentésének és a közigazgatás szolgáltató képességének növelésének támogatását célzó kiemelt projektnek a KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15 felhívásán keresztül európai uniós forrásból történő megvalósításáról a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program éves fejlesztési keretén belül döntött.

 

forrás: Jogi Fórum

Egyszer használatos műanyagok az uniós jogalkotás fókuszában - Új, termékre szabott uniós szabályok a tengeri hulladék csökkentéséért

k, 05/29/2018 - 17:15

Egyre több műanyag hulladék szennyezi a világ óceánjait és tengereit. Az Európai Bizottság ezért új uniós szintű szabályokat javasol, melyek hatálya az Európa tengereiben és tengerpartjain 10 leggyakrabban előforduló egyszer használatos műanyag termékre, valamint a tengerben elvesztett vagy szándékosan otthagyott halászeszközökre terjedne ki.

Ezek a termékek együtt az összes tengeri hulladék 70%-át teszik ki. Az új szabályok arányosak és termékre szabottak, hogy a legjobb eredményt érjék el. Minden termékre más és más intézkedések vonatkoznak majd. Azokat az egyszer használatos műanyag termékeket, melyeket ki lehet váltani más, könnyen beszerezhető és megfizethető termékekkel, tilos lesz piaci forgalomba hozni. Azoknak a termékeknek az esetében, amelyeknél nem állnak rendelkezésre alternatívák, a hangsúly a használatuk korlátozásán lesz tagállami csökkentési célú intézkedések, valamint a gyártókra vonatkozó tervezési és címkézési követelmények, illetve hulladékgazdálkodási és -eltávolítási követelmények előírása révén. Az új szabályoknak köszönhetően Európa vezető helyzetbe fog kerülni ezen a globális jelentőségű területen.

Frans Timmermans, a fenntartható fejlődésért felelős első alelnök így nyilatkozott:A Bizottság ígéretet tett arra, hogy csak azokkal a kiemelt kérdésekkel foglalkozik, amelyek uniós szinten összehangolt intézkedéseket követelnek meg, a többit a tagállamokra hagyja. A műanyag hulladék kétségkívül ilyen uniós vetületű probléma, melyet az EU-nak közösen kell megoldania, hiszen a műanyag hulladék bejut a levegőbe, a talajba, a tengerekbe és az élelmiszerekbe. A ma javasolt intézkedések eredményeképpen kevesebb egyszer használatos műanyag termék lesz az élelmiszer-áruházak polcain. Ezeknek a termékeknek egy részét be fogjuk tiltani, és környezetkímélőbb alternatívákkal fogjuk helyettesíteni őket, így a fogyasztóknak nem kell lemondaniuk kedvenc termékeikről.”

Jyrki Katainen, a munkahelyteremtésért, a növekedésért, a beruházásokért és a versenyképességért felelős alelnök hozzátette: „A műanyag nagyon fontos szerepet játszik a mindennapjainkban, ám felelősségteljesen kell használnunk. Az egyszer használatos műanyagok felett eljárt az idő mind gazdasági, mind környezetvédelmi szempontból. A ma benyújtott javaslatok az üzleti élet szereplőinek és a fogyasztóknak egyaránt segíteni fognak abban, hogy fenntarthatóbb alternatívákra álljanak át. A felvázolt új szabályok egyben lehetőséget nyújtanak az EU országainak, hogy vezető szerepet játszanak a globális színtéren olyan termékek előállítása révén, melyekre a világon mindenütt szükség lesz az elkövetkező évtizedekben, és azáltal, hogy nagyobb gazdasági értéket nyernek ki becses és szűkös erőforrásaikból. A műanyag palackok gyűjtésére vonatkozóan javasolt célérték segíteni fog abban is, hogy a műanyag-újrahasznosítási ágazat prosperáljon.”

A tengeri hulladék 85%-át világszerte műanyagok teszik ki. A műanyagok még az emberek tüdejébe, továbbá az ételekbe is bejutnak; a levegőbe, a vízbe és az élelmiszerekbe kerülő mikroműanyagok élettani hatása egyelőre ismeretlen. A műanyagok okozta probléma kezelése tehát égetően fontos feladat, ugyanakkor új lehetőségeket is teremthet az innováció, a versenyképesség és a munkahelyteremtés terén.

A vállalkozások versenyelőnyre fognak szert tenni: Az EU-szerte egységes szabályok lehetővé fogják tenni az európai vállalkozásoknak, hogy növeljék tevékenységük méretgazdaságosságát és versenyképességüket a fenntartható termékek globális piacán. A műanyag újrafelhasználását elősegítő rendszerek (pl. betétdíjrendszerek) létesítése révén a vállalkozások gondoskodni tudnak a magas minőségű anyagok stabil utánpótlásáról. Az európai cégek ösztönözve lesznek továbbá arra, hogy nagyobb értéket nyújtó, fenntarthatóbb megoldásokat keressenek, ami technológiai versenyelőnyt fog biztosítani számukra globális versenytársaikkal szemben.

Különböző termékekre különböző intézkedések fognak vonatkozni

A műanyag zacskók használatának visszaszorítását célzó 2015. évi intézkedéseket követően Eurobarométer felmérést készítettünk arról, hogy az új szabályok hogyan befolyásolták a fogyasztók magatartását. Az európaiak 72%-a arról számolt be, hogy csökkentette a műanyag zacskók használatát. Az EU most a 10 legelterjedtebb egyszer használatos műanyag termékre és a halászeszközökre összpontosít, hiszen ezek együtt a tengeri hulladék 70%-áért felelősek Európában. Az új szabályok a következők bevezetéséről rendelkeznek:

  • A műanyag betiltása bizonyos termékek esetében: Azokat az egyszer használatos műanyag termékeket, melyeket ki lehet váltani más, könnyen beszerezhető és megfizethető termékekkel, tilos lesz piaci forgalomba hozni. A tilalom a műanyag fültisztító pálcikákra, evőeszközökre, tányérokra, szívószálakra, italkeverőkre és léggömbpálcikákra vonatkozik, melyeket a jövőben kizárólag fenntarthatóbb anyagokból szabad készíteni. A műanyagból készült egyszer használatos italdobozokat csak a csomagoláshoz rögzített kupakkal vagy fedővel lesz szabad forgalmazni.
  • Fogyasztáscsökkentési célértékek: A tagállamoknak csökkenteniük kell majd a műanyagból készült élelmiszertároló edények és poharak használatát.Ennek érdekében nemzeti csökkentési célértékeket rögzíthetnek, biztosítva, hogy az értékesítési helyeken alternatív termékeket lehessen igénybe venni, vagy előírhatják, hogy egyszer használatos műanyag termékeket ne lehessen ingyenesen kínálni a fogyasztóknak.
  • A termelőkre vonatkozó kötelezettségek: A gyártók hozzá fognak járulni a hulladékgazdálkodás és -eltávolítás, valamint az egyszer használatos műanyag termékekkel – élelmiszertartó edényekkel, gyűjtő és egyedi csomagolásokkal (pl. chipsek és édességek csomagolása), italdobozokkal, poharakkal, filteres dohánytermékekkel (pl. cigarettacsikkek), nedves törlőkendőkkel, léggömbökkel és könnyű műanyag zacskókkal – kapcsolatos ismeretterjesztő és figyelemfelkeltő intézkedések költségeihez. A szabályozás ezenfelül ösztönzőket tartalmaz az ipari szereplőknek arra, hogy kevésbé környezetszennyező termékeket fejlesszenek ki.
  • Begyűjtési célértékek: A tagállamoknak 2025-re gondoskodniuk kell az egyszer használatos műanyag flakonok 90%-ának begyűjtéséről, például betétdíjrendszerek révén.
  • Címkézési követelmények: Bizonyos termékeket világos és szabványos címkével kell ellátni, mely ismerteti, hogyan kell ártalmatlanítani a terméket, milyen káros hatása van a környezetre, és hogy mennyi műanyagot tartalmaz. Ez a címkézési követelmény a következő termékekre vonatkozik majd: egészségügyi betétek, nedves törlők és léggömbök.
  • A tudatosság növelésére irányuló intézkedések: A tagállamoknak kötelező lesz felhívni a fogyasztók figyelmét a hulladékként kezelt egyszer használatos műanyag termékek és halászeszközök káros hatásaira, valamint az ezekre a termékekre vonatkozóan rendelkezésre álló újrafelhasználási rendszerekre és a hulladékgazdálkodásban rejlő megoldásokra.

A tengerben hagyott, műanyag tartalmú halászeszközök vonatkozásában, amelyek a tengerparti hulladék 27%-át teszik ki, a Bizottság arra törekszik, hogy a jelenlegi intézkedéseket a gyártói felelősségen alapuló hulladékcsökkentési rendszerekkel egészítse ki. A műanyag halászeszközök gyártóinak a jövőben viselniük kell a hulladék kikötői fogadólétesítményekről történő begyűjtésének, valamint elszállításának és kezelésének költségeit. Továbbá az ismeretterjesztő és figyelemfelkeltő intézkedések költségeit is a gyártóknak kell állniuk. A halászeszközökre vonatkozó új szabályokkal kapcsolatos részletekért kattintson ide.

A következő lépések

A Bizottság javaslatait az Európai Parlament és a Tanács meg fogja vitatni, és dönteni fog róluk. A Bizottság arra buzdítja a két társjogalkotót, hogy kezeljék prioritásként ennek a javaslatcsomagnak az elfogadását, hogy még a 2019. májusi európai parlamenti választások előtt konkrét eredményekkel tudjunk szolgálni az EU polgárainak.

Június 5-én lesz a Környezetvédelmi Világnap. Ebből az alkalomból a Bizottság az egész Unióra kiterjedő figyelemfelkeltő kampányt fog indítani a lakosság körében, hiszen minden egyes fogyasztón múlik, hogy gátat tudunk-e szabni a műanyagok általi környezetszennyezésnek és meg tudjuk-e fordítani a trendet a tengeri hulladék terén.

Az EU-ban keletkezett tengeri hulladék mennyiségének csökkentése önmagában nem elég, hiszen a probléma bolygónk egészét érinti. Útmutatása révén az Európai Unió kiváló helyzetben lesz ahhoz, hogy globális szinten is változásokat eszközöljön. Egyrészt a G7-ek és a G20-ak fórumán tudja cselekvésre bírni nemzetközi partnereit, másrészt az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak a teljesítése révén tud jó példával szolgálni.

Háttér

A ma benyújtott kezdeményezés a műanyagokra vonatkozó európai stratégiában foglalt kötelezettségvállalásra épül, miszerint jogszabályi intézkedéseket is be kell vetni annak érdekében, hogy gátat szabjunk a pazarló jellegű műanyaghasználatnak és a környezetkárosító műanyag hulladék keletkezésének. Ezt a kötelezettségvállalást az Európai Parlament és a Tanács, valamint a polgárok és az érdekeltek egyaránt üdvözölték. A javasolt intézkedések elő fogják segíteni Európa átállását a körforgásos gazdaságra, valamint azt, hogy meg tudjuk valósítani az ENSZ fenntartható fejlesztési céljait, eleget tudjunk tenni az EU által vállalt éghajlat-politikai kötelezettségeknek és teljesíteni tudjuk az uniós iparpolitikai célkitűzéseket.

A ma előterjesztett irányelvjavaslat már létező szabályokra épül, így a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelvre és a hulladékokról szóló irányelvekre, továbbá kiegészít más tengerszennyezés elleni intézkedéseket, például a kikötői fogadólétesítményekről szóló irányelvet, valamint a mikroműanyagokra és az oxidatív úton lebomló műanyagokra vonatkozóan javasolt korlátozásokat. Hasonló közelítésmódon alapszik, mint a műanyag hordtasakokról szóló 2015. évi irányelv, mely felettébb sikeres volt, pozitív fogadtatásban részesült, és gyors változást hozott a fogyasztói magatartásban.

A ma javasolt irányelv gazdasági és környezetvédelmi szempontból egyaránt előnyöket rejt magában. Így például az új intézkedések:

  • 3,4 millió szén-dioxid-egyenértékkel fogják csökkenteni a károsanyag-kibocsátást,
  • 2030-ig 22 milliárd eurónak megfelelő környezeti kárt fognak megelőzni,
  • előreláthatóan 6,5 milliárd euró megtakarítást fognak eredményezni a fogyasztóknak.

A hulladékra vonatkozóan ebben a hónapban elfogadott új szabályok és célértékek mellett a ma beterjesztett irányelv világos szabályai révén jogbiztonságot teremt és megnyitja az utat a méretgazdaságosság előtt. Az uniós cégeknek szükségük van erre ahhoz, hogy vezető szerepet tölthessenek be a többszöri felhasználást biztosító innovatív alternatívák, új anyagok és jobb tervezésű termékek új piacain.

A minőségi jogalkotásra vonatkozó követelményekkel összhangban a mai javaslat előkészítéseképpen a Bizottság alapos hatásvizsgálatot végzett, valamint konzultált az érdekeltekkel és a lakossággal is. A 2017. december és 2018. február között lefolytatott nyilvános konzultáció során a válaszadók 95%-a egyetértett azzal, hogy az egyszer használatos műanyagokkal szembeni fellépés szükséges és egyben sürgős is, 79%-uk pedig úgy vélte, hogy a probléma eredményes kezelése érdekében közös, uniós szintű fellépésre van szükség. A gyártók 70%-a, a márkacégeknek pedig a 80%-a szintén úgy válaszolt, hogy sürgősen intézkedni kell ezen a területen.72%-uk csökkentette a műanyagzacskók használatát, 38%-uk az utóbbi évben.

forrás: Jogi Fórum

Május 25. az eltűnt gyerekek világnapja - Több mint 19 ezer kiskorú eltűnését regisztrálták Magyarországon 2017-ben

k, 05/29/2018 - 14:53
Több mint 19 ezer kiskorú eltűnését regisztrálták Magyarországon 2017-ben, akiknek jórésze gyermekotthonból szökött meg - mondta el az eltűnt gyermekek világnapjához kapcsolódva Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértő az M1 aktuális csatorna pénteki műsorában.

Felerősödött a magyarellenesség Romániában - A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat 2017-es jelentése

k, 05/29/2018 - 14:53
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálatának 2017-es jelentése szerint az élet szinte minden területén felerősödött a magyarellenesség Romániában. A jelentést Benkő Erika parlamenti képviselő, a jogvédelmi szolgálat vezetője ismertette pénteki sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján.

Az internet sötét oldala - Kiberbűnözés és a virtuális tér veszélyei - Beszélgetés az OBH Elektronikus Eljárások Főosztály bírájával

k, 05/29/2018 - 11:51
A kiberbűnözés egy általános gyűjtőfogalomnak tekinthető, ide tartoznak a számítógépek és a számítógépes rendszerek segítségével, valamint a számítógépek és hálózatok kárára elkövetett bűncselekmények. Beszélgetés Gyárfás Krisztinával, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) Elektronikus Eljárások Főosztály beosztott bírójával az internet rejtette veszélyekről.  

Állítási szükséghelyzet - egy újonnan nevesített jogintézmény a polgári perrendtartásban

k, 05/29/2018 - 11:43

Egy perben a jelentős tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valósnak fogadja el. De mi van akkor, ha ezt az ellenérdekű fél miatt nem tudja megtenni? Mi van akkor, ha az ellenérdekű fél a jogvita eldöntése szempontjából fontos információt tart vissza? - Az új polgári perrendtartás egy új jogintézményt nevesít a probléma megoldására.

Az elképzelt jogesetben a Rexy Élelmiszeripari és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság – mint felperes – keresetlevelet nyújtott be a Kexy Élelmiszeripari és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság alperessel szemben tisztességtelen piaci magatartás megállapítása és annak jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt. Ebben kártérítési igényt fogalmazott meg az alperessel szemben saját elmaradt vagyoni előnyének erejéig. A felperesi álláspont szerint utóbbi ténylegesen az az összeg, amelyhez az alperes hozzájutott termékének félrevezető elnevezésével és annak a Rexi-féle termékhez megtévesztésig hasonló csomagolással történő forgalomba hozásával. Ezen összeg pontos meghatározásához szükség lett volna annak ismeretére, hogy az alperes a termék első forgalomba hozatala óta mekkora árbevételre tett szert, azonban utóbbi ezen adatok közlésére a vonatkozó felperesi felhívásra nem volt hajlandó. Az alperes magatartása miatt a keresetlevélben a kártérítési igény pontos összege tehát nem volt megjelölhető, annak csak becsült számadatainak közlésére volt mód. A felperes indítványozta, hogy a bíróság hívja fel az alperest annak perbéli közlésére, hogy az első forgalomba hozatal óta mekkora mennyiséget értékesített a termékből és ebből mennyi árbevétele származott. A felperes kérte, hogy ha az alperes az információkat nem adja meg, a bíróság állapítsa meg, hogy állítási szükséghelyzet áll fenn és a kártérítés összegeként a keresetben megjelölt értéket fogadja el.

Az előbbi eset egy kiváló példa a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (az új Pp.) 184. §–ban szabályozott – a kódex egyik újításaként bevezetett, de jogunkban nem előzmények nélküli – állítási szükséghelyzet jogintézményére. (A példát a HVG ORAC új Pp.­ iratmintatára tartalmazza, „keresetlevél állítási szükséghelyzettel” címen, dátuma: 2018.01.01.)

Az új Pp. alapelvi szinten rögzíti a felek eljárástámogatási kötelezettségét és (azon belül) a feleket terhelő peranyag-szolgáltatási kötelezettséget [4. § (1)-(2) bekezdések] a perkoncentráció elvének (mint az egyik legfontosabb alapvető elv) érvényre juttatása érdekében [3. §]. (Lásd erről: A polgári perrendtartás 1952–2016, 13. oldal, Wolters Kluwer, Budapest, 2017, szerkesztette: dr. Wopera Zsuzsa.) A felek eljárásjogi felelősségének kiemelése és a jogvita előrevitelével kapcsolatos kötelezettségek hangsúlyosabb megfogalmazása mellett ugyanakkor a törvény elismer olyan – a törvény tervezetéhez fűzött jogalkotói indokolásban bevezetett kifejezés szerint – ún. információ-aszimmetrikus helyzeteket is, amelyekben a fél önhibáján kívül nem rendelkezik a perbe vinni kívánt alanyi jogát megalapozó valamennyi tény ismeretével (ezért azokra vonatkozóan konkrét tényállítást sem tud tenni). Az információ–aránytalanság lényege ebben a szituációban az, hogy az ellenérdekű fél (alappal valószínűsíthetően) birtokában van ezeknek az adatoknak, csak nem áll érdekében azok perbeli feltárása.

Az új Pp. vonatkozó szabályozása szerint ­– 184. § (1) – „A fél állítási szükséghelyzetben van, ha

  • a) valószínűsíti, hogy a határozott tények állításához szükséges információval kizárólag az ellenérdekű fél rendelkezik,
  • b) igazolja, hogy az információ megszerzése és megtartása érdekében szükséges intézkedéseket megtette,
  • c) az ellenérdekű fél bírói felhívásra sem adja meg az információt és
  • d) az ellenérdekű fél nem valószínűsíti az a) és b) pontban foglaltak ellenkezőjét."

A jogszabályhely (2) bekezdése alapján: „Állítási szükséghelyzet fennállása esetén a szükséghelyzettel érintett tényállítást a bíróság valósnak fogadhatja el, ha annak tekintetében kételye nem merül fel.

A jogszabályszöveg értelmezéséből az állítási szükséghelyzet fennállásának négy törvényes feltétele állapítható meg, amelyek egyrészt konjunktívak (tehát együttes fennállásuk szükséges), másrészt pedig személyi jellegűek (amennyiben valamely perbéli fél oldalán kell fennállniuk). A jogintézmény fennállásának megállapítását kérelmező fél oldalán először is egy nemleges feltételnek kell fennforognia, amely szerint a szükséges információkkal valóban nem rendelkezik (mert a törvény szerint azzal kizárólag az ellenérdekű fél rendelkezhet). Másrészt igazolnia kell azt, hogy a szükséges információk megszerzésére minden elvárhatót megtett. Az ellenérdekű fél oldaláról egy nemtevésben álló feltétel az első, hiszen az alaphelyzet az, hogy nevezett a bírói felhívás ellenére sem szolgáltatja a birtokában lévő, szükséges adatokat. További feltétel az ellenérdekű fél részéről, hogy nem, vagy eredménytelenül cáfolja az állítási szükséghelyzet fennállásának megállapítását kérő fél terhére eső körülményeket (elháríthatja ugyanis a szükséghelyzet beállását, ha igazolja, hogy a szükséges információkkal ő nem, vagy mellette az ellenérdekű fél is, vagy éppen egy másik személy rendelkezik.)

Az állítási szükséghelyzet fennállásának jogkövetkezménye egyrészt az, hogy a fél mentesül egy adott történeti tény előadásának kötelezettsége alól, másrészt – ezzel összefüggésben ­– a bizonyítás vonatkozásában mentesül az érvényesítetni kívánt jog fennálláshoz szükséges valamely konkrét tény bizonyítása alól, a bíróság pedig – ha atekintetben kételye nem merül fel – valónak fogadhatja el a szükséghelyzettel érintett törvényi tényállási elem fennállását. (Lásd minderről bővebben: A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX törvény magyarázata, 287. oldal, Wolters Kluwer, Budapest, 2017, szerkesztette: dr. Wopera Zsuzsa.)

Lényeges – amint azt már a törvényjavaslat jogalkotói indokolása is kiemelte ­–, hogy a jogintézmény kapcsán csak ún. másodlagos állítási kötelezettség állhat fenn. Az állítási szükséghelyzet megállapítását kérelmező félnek ugyanis mindazon tények fennállását állítania kell, amelyeknek az igényt megalapozó (anyagi) jogszabály szerint be kell következniük a kérelem alaposságához. Mindazokat a tényeket állítania kell tehát, amelyek az érvényesíteni kívánt alanyi jogát megkülönböztetik más alanyi jogoktól és csak ezeknek a konkrét történeti megvalósulása (a kereset) tekintetében hiányozhatnak pontos információi. (Az indokolás szóhasználata szerint ekként a jogintézmény nem kapcsolódhat a kereset ún. individualizálásához, hanem annak csak ún. szubsztanciálásához adhat felmentést az eset bizonyos – szükséghelyzettel érintett – konkrét körülményeinek feltárása alól.)

Dogmatikai szempontból az állítási szükséghelyzet az egyik kivétel a Pp. 265. § (1) bekezdésében szabályozott bizonyítási érdek főszabálya alól. (Eszerint: törvény eltérő rendelkezése hiányában a perben jelentős tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valósnak fogadja el, továbbá a bizonyítás elmaradásának, vagy sikertelenségének a következményeit is ez a fél viseli.) Ilyen eltérő, kivételt képező törvényi rendelkezés még – az állítási szükséghelyzet szabályai mellett – a bizonyítási szükséghelyzet intézménye [Pp. 265. § (2)-(3) bekezdés], a bizonyítás nélkül megállapítható tények köre (Pp. 266. §) és a hivatalbóli bizonyítás lehetőségei [Pp. 276. § (2) bekezdés].

Az új Pp. javaslatához fűzött jogalkotói indokolás az állítási szükséghelyzet szabályát a törvény egyik újításként nevesítette és egyes külföldi eljárásjogokban alkalmazott jogintézményekkel rokonította, ugyanakkor a gyökerei – ­amint arra Novák Zoltán Sebestyén: A tényállás megállapítása az új polgári perrendtartásban című dolgozatában rámutatott (a cikk elérhető ITT) – a régi perrendtartás gyakorlatában is fellehetőek voltak. A korábbi Pp. hatálya alatt is megszokott volt, hogy az egyik fél ténykérdésben nyilatkozattételre hívta fel az ellenérdekű felet és ha az ennek nem tett eleget, úgy a bíróság az adott tényt – a per adataival egybevetve – meggyőződése szerint ítélhette meg. A mérlegeléssel történő ténymegállapításra ­–­ a régi Pp. 206. § alapján ­– adott volt az elvi lehetőség a követelés összege kapcsán is (ha az a bizonyítás eredménye alapján nem volt megállapítható). Valóban lényeges változás ugyanakkor a jogintézmény kodifikálása, feltételeinek legális meghatározása és – ezek fennállása esetén ­– a jogkövetkezmények törvénybe iktatása.

forrás: Jogi Fórum

Nem világos feltételek miatt tisztességtelen szerződések - Magyar ügy a Európai Bíróság asztalán

h, 05/28/2018 - 08:33
Tanchev főtanácsnok álláspontja szerint bírósági felülvizsgálat tárgyát képezheti az olyan tagállami szabályozás, amelyet a Bíróság által hozott, a szerződési feltételeknek a nem világos jelleg miatti tisztességtelenségét megállapító határozatra válaszul fogadtak el - áll az Európai Unió Bírósága ítéletet hozott.

Büntető törvénykönyvi tényállás lesz a törvénytelen bevándorlás szervezése - A kormány kedden benyújtja a szigorított Stop Sorost

h, 05/28/2018 - 08:33
A szigorodó Stop Soros törvénycsomag elfogadása után büntető törvénykönyvi (Btk.) tényállás lesz a törvénytelen bevándorlás szervezése - közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten, az új kabinet megalakulása után tartott első kormányinfón.

Korrupciós bűncselekményekkel vádolt kormánytisztviselők - Hivatali vesztegetés és visszaélés miatt emelt vádat a Főügyészség

h, 05/28/2018 - 08:33
A Nemzeti Védelmi Szolgálat jelzésére indult bűnügyben a Fővárosi Főügyészség a két kormánytisztviselő mellett azokkal a személyekkel szemben is vádat emelt, akik őket a hivatali visszaélésre rábírták.

Életbe lépett a GDPR - A kkv-k türelmi időt kapnak a kormánytól! - Bírság helyett csak figyelmeztet a NAIH

h, 05/28/2018 - 08:33
Mától alkalmazandó az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete (General Data Protection Regulation, GDPR), ezzel egységessé válik az adatvédelmi szabályozás az EU-ban. Gulyás Gergely tegnap közölte: a kormány türelmi időt biztosít a kis- és közepes vállalkozásoknak, tervei szerint a hatóság egyenlőre csak figyelmeztethetni fog, ha megsértik a GDPR szabályait.

Munkácsy Golgotájának golgotája - Hatályon kívül helyezte a bíróság a védetté nyilvánításáról szóló határozatot

h, 05/28/2018 - 08:33
Hatályon kívül helyezte a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság csütörtökön azt a műemlékvédelmi határozatot, amely védetté nyilvánította Munkácsy Mihály Golgota című festményét.

GDPR ügyvédi szemmel - ÜDE konferencia a gyakorlatban felmerült kérdések megválaszolására

h, 05/28/2018 - 08:33
Szolgáltatóként, tanácsadóként és vállalkozóként is érintheti az ügyvédeket a május 25-én hatályba lépő uniós Általános Adatvédelmi Rendelet, közismertebb nevén GDPR. Az Ügyvédekkel a Demokratikus Jogállamért Egyesület (ÜDE) által szervezett konferencián ügyvédek által feltett kérdésekre válaszolt Jóri András volt adatvédelmi biztos. Beszélgetőtársa az ÜDE alelnöke, Varga Péter ügyvéd volt.

A Kamara

Bács-Kiskun Megyei
Ügyvédi Kamara

postacím:
6000 Kecskemét,
Bercsényi utca 15.

telefon/fax:
+36 76 484 909