Bács Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara

A jogiforum.hu hírei

Tartalom átvétel Jogi Fórum - hírek
Hírek a Jogi Fórumon
Frissítve: 1 óra 28 perc

Megtagadhatja-e elfogatóparancs végrehajtását a végrehajtó hatóság? - Magyar vonatkozású ügy az Európai Bíróság asztalán

cs, 05/17/2018 - 14:55
Szpunar főtanácsnok szerint a Bíróság nem rendelkezik hatáskörrel az európai elfogatóparancsot kibocsátó igazságügyi hatóság által azzal kapcsolatban előterjesztett kérdések megválaszolására, hogy a végrehajtó hatóság megtagadhatja-e az elfogatóparancs végrehajtását. A kibocsátó hatóság nem léphet a végrehajtó hatóság helyébe, és nem terjeszthet olyan kérdéseket a Bíróság elé, amelyeket csak a végrehajtó hatóság jogosult feltenni előzetes döntéshozatali eljárás keretében.

Kiemelt cél a közigazgatási felsőbíróság létrehozása - Trócsányi Lászlót meghallgatta az Országgyűlés igazságügyi bizottsága

cs, 05/17/2018 - 14:55
A közigazgatási felsőbírósággal kapcsolatos munka eredményes befejezését nevezte egyik fő célkitűzésének az igazságügyi miniszteri posztra jelölt és a tárcát eddig is vezető Trócsányi László a kinevezés előtti meghallgatásán hétfőn az Országgyűlés igazságügyi bizottságában. A politikus - aki változatlan államtitkári karral folytatná a munkát - kinevezését a kormánypárti képviselők támogatták.

Példátlan magyar siker a Jessup Nemzetközi Perbeszédversenyen - Az államfő tiszteletvacsorát adott a joghallgatóknak és tanáraiknak

cs, 05/17/2018 - 14:01

Áder János köztársasági elnök tiszteletvacsorán látta vendégül a Jessup Nemzetközi Jogi Perbeszédversenyen első díjat nyert Eötvös Lóránd Tudományegyetem joghallgatóit és felkészítő tanáraikat szerdán a Sándor-palotában.

A vacsorán Balázs Gergő, Bazánth Barbara, Buda Zoltán, Németh Olívia és Orosz Dzsenifer hallgatók, valamint Kajtár Gábor és Csernus Máté felkészítő tanárok vettek részt.

Balázs Gergő másodéves hallgató a sajtó képviselőinek elmondta, hogy a verseny egy nemzetközi bírósági fórum előtt zajló pert szimulál, ebben vettek részt ügyvédként felperesi és alperesi oldalon. Írásban és szóban egyaránt meg kellett mérettetni magukat; beadványokat készítettek és perbeszédeket mondtak. A győzelmet írásbeli, felperes és alperes beadványainkkal összesítettben érték el, így lettek a világ 645 induló egyeteme közül a legjobbak.

Áder János köztársasági elnök és felesége, Herczegh Anita a Jessup Nemzetközi Jogi Perbeszédversenyen első díjat nyert Eötvös Lóránd Tudományegyetem joghallgatói és felkészítő tanáraik tiszteletére adott vacsorán a Sándor-palotában 2018. május 16-án.- Fotó: Máthé Zoltán / MTI

"Mindannyiunknak nagy megkönnyebbülés, nagyon sokat dolgoztunk egész évben, hiszen szeptemberben ismertük meg a jogesetet, és áprilisban volt a döntő. Jóleső érzés, hogy mindezt siker is koronázta" - fűzte hozzá.

Bazánth Barbara ötödéves joghallgató kifejtette, hogy a felkészülés a versenyre válogatóval kezdődik szeptember elején, majd a kiválasztott hallgatók januárig készítik el a beadványt. Ezután készülnek fel a verseny szóbeli részére. A hallgató kiemelte, hogy óriási megtiszteltetés, hogy együtt vacsorázhatnak a köztársasági elnökkel, és az eredményük ilyen elismerést kap.

"Reméljük, hogy ezzel az eredménnyel ösztönzünk majd további években más joghallgatókat is, hogy ilyen versenyeken vegyenek részt" - emelte ki.

A Philip C. Jessup Nemzetközi Jogi Perbeszédverseny 60 éves hagyományával a legnagyobb múltú és legnagyobb, joghallgatók számára rendezett nemzetközi megmérettetés a világon. A versenyen mintegy 100 országból évente csaknem 600 csapat vesz részt. A Washingtonban megrendezett verseny döntőjében az ELTE diákjai több mint 120 csapatot utasítottak maguk mögé, többek között a Yale, a Berkeley, a New York Egyetem, a King's College, a University College London  válogatottját, valamint a nemzeti döntőket korábban megnyerő német, ír, francia, kanadai, indiai, kínai és ausztrál csapatokat.

A Sándor-palota teraszán. Balról jobbra: Balázs Gergő, Buda Zoltán, Bazánth Barbara, Herczegh Anita, Áder János, Németh Olívia és Orosz Dzsenifer, valamint Kajtár Gábor és Csernus Máté felkészítő tanárok. - Fotó: Máthé Zoltán / MTI

A tiszteletvacsorák hagyományát Áder János azzal a szándékkal teremtette meg, hogy felhívja a figyelmet a kiemelkedő teljesítményekre, amelyek öregbítik Magyarország hírnevét. Az államfő tudósokat, művészeket, sportolókat, de világbajnokságot nyert szakmunkásokat is meghívott már tiszteletvacsorára, mások mellett Polgár Judit nemzetközi sakknagymestert, Hosszú Katinka ötszörös világbajnok úszót, Buzánszky Jenő labdarúgót, Kozma Imre atyát, Lech Walesa egykori lengyel államfőt, Törőcsik Mari színművészt, Makk Károly filmrendezőt, Kobajasi Kenicsiro karmestert, Csukás István írót, Kallós Zoltán néprajzkutatót és Rubik Ernő feltalálót.

forrás: Jogi Fórum

Tisztességtelen feltételek oktatási intézménnyel kötött fogyasztói szerződésben - Az Európai Bíróság ítéletet hozott

cs, 05/17/2018 - 12:13

A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló uniós irányelv alkalmazható oktatási intézményre. A nemzeti bíróságnak hivatalból vizsgálnia kell az oktatási intézmény és a hallgató között létrejött szerződésben szereplő, ezen irányelv hatálya alá tartozó szerződési feltételek tisztességtelen jellegét - áll az Európai Unió Bíróságának ítéletében.

A C-147/16. sz. ügyben hozott ítélet Karel de Grote-Hogeschool VZW kontra Susan Romy Jozef Kuijpers

Susan Kuijpers a 2012/2013. és a 2013/2014. tanévben egy belga oktatási intézmény (a Karel de Grote-Hogeschool) hallgatója volt. Nem tudta egy összegben kifizetni a tandíj, illetve tanulmányi kiránduláshoz kapcsolódó költségek címén keletkezett 1546 euró tartozását. Ezért írásbeli szerződésben megállapodott az oktatási intézménnyel, hogy a tartozás visszafizetésére kamatmentes fizetési terv alapján kiszámítva kerül sor. E szerződés értelmében az oktatási intézmény hallgatói ellátásokkal foglalkozó osztálya megelőlegezte számára azt az összeget, amelyre S. Kuijpersnek szüksége volt a tartozásának megfizetéséhez, S. Kuijpers pedig vállalta, hogy hét hónapon keresztül havi 200 eurót fizet ezen osztály számára. A tartozás maradványértékét, 146 eurót, 2014. szeptember 25-én kellett megfizetni. Ezenfelül a szerződés a fizetés elmaradása esetére évi 10% kamat és a behajtás költségeit fedező kártérítés (a tartozás fennmaradó részének 10%-a, de legalább 100 euró) felszólítás nélküli felszámításáról rendelkezett. S. Kuijpers felszólítás ellenére sem teljesítette fizetési kötelezettségét.

2015-ben az oktatási intézmény eljárást indított S. Kuijpers ellen a vredegerecht te Antwerpen (antwerpeni békebíróság, Belgium) előtt S. Kuijpers arra történő kötelezése végett, hogy fizesse meg a főkövetelés összegét, 1546 eurót, annak 2014. február 25-től számított 10% késedelmi kamatát (269,81 eurót), valamint kártérítés jogcímén 154,60 eurót. S. Kuijpers e bíróság előtt nem jelent meg, és nem is képviseltette magát.

E körülmények között döntött a belga bíróság úgy, hogy a Bírósághoz fordul. Elsősorban arra keres választ, hogy a fél távollétében lefolyatott eljárás keretében vizsgálhatja-e hivatalból azt a kérdést, hogy e szerződés a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló uniós irányelv1 hatálya alá tartozik-e. Másodsorban azt a kérdést teszi fel, hogy az olyan oktatási intézmény, amelynek finanszírozását lényegében közforrásokból biztosítják, ezen irányelv értelmében vett „eladónak vagy szolgáltatónak” minősül-e akkor, ha fizetési tervet engedélyez egy hallgató számára.

Mai ítéletében a Bíróság először is emlékeztet ítélkezési gyakorlatára: a nemzeti bíróság hivatalból köteles vizsgálni az irányelv hatálya alá tartozó szerződési feltétel tisztességtelen jellegét. E kötelezettség maga után vonja a nemzeti bíróság annak vizsgálatára irányuló kötelezettségét is, hogy a szerződési feltételt tartalmazó szerződés ezen uniós irányelv hatálya alá tartozik-e vagy sem.

A Bíróság az „eladó vagy szolgáltató” fogalmáról szólva hangsúlyozza, hogy az uniós jogalkotó tág értelmezést kívánt adni e fogalomnak. Funkcionális fogalomról van szó, amely annak értékelését követeli meg, hogy a szerződéses viszony azon tevékenységek körébe illeszkedik-e, amelyeket valamely személy szakmája, üzleti tevékenysége vagy foglalkozása körében végez.

Megállapítja továbbá a Bíróság, hogy az ügy nem kapcsolódik közvetlenül az oktatási intézmény oktatási feladataihoz. Éppen ellenkezőleg, az ezen intézmény által egy, az oktatási tevékenységéhez viszonyítottan másodlagos és kiegészítő jelleggel nyújtott szolgáltatásról van szó, amelynek lényege azon összegek kamatmentes visszafizetésére vonatkozó fizetési terv szerződés útján történő felajánlása, amelyekkel egy hallgató tartozik ezen intézménynek. Márpedig egy ilyen szolgáltatás jellegénél fogva egy fennálló tartozás visszafizetésének megkönnyítését teszi lehetővé, és lényegében kölcsönszerződésnek minősül. Következésképpen – ezen elemek nemzeti bíróság általi vizsgálatának fenntartása mellett – a Bíróság kimondja, hogy amennyiben valamely oktatási intézmény ilyen, az oktatási tevékenységéhez viszonyítva másodlagos és kiegészítő szolgáltatást nyújt, ezen irányelv értelmében vett „eladóként vagy szolgáltatóként” cselekszik.

E tekintetben a Bíróság hangsúlyozza, hogy ezt az értelmezést az ezen irányelv által követett, védelemre irányuló célkitűzés is megerősíti. Egy szerződésben ugyanis az oktatási intézmény és a hallgató közötti információs és szakmai készségbeli aszimmetriák okán főszabály szerint egyenlőtlenség áll fenn e felek között.

_________________________________________________________________________________

1 A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv (HL 1993. L 95., 29. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 2. kötet, 288. o.).

forrás: Jogi Fórum

FBI akcióban elfogták a The Dark Overlord hekkercsoport egy tagját - A férfi illegálisan szerzett védett adatokat használt zsarolásra

cs, 05/17/2018 - 11:51

Az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) által is keresett hekkert fogott el szerdán a szerbiai rendőrség; a gyanú szerint a férfi tagja a hírhedt The Dark Overlord nevű hekkercsoportnak.

A 38 éves S.S.-t a rendőrség tájékoztatása szerint az FBI nemzetközi akciójában fogták el, amelynek a célja a hekkercsoport felgöngyölítése volt. A férfit azzal gyanúsítják, hogy illegálisan fért hozzá számítógépek és hálózatok védett adataihoz, majd az ott talált információkat zsarolásra használta.

A The Dark Overlordhoz tartozó hekkerek 2016 júniusa óta engedély nélkül fértek hozzá számítógép-hálózatokhoz és legalább ötven ember személyes adataihoz, információkat és érzékeny adatokat loptak amerikai állampolgároktól, majd megzsarolták az áldozatokat.

A rendelkezésre álló adatok szerint a hekkerek több mint 275 ezer dollárnak megfelelő pénzösszeget zsaroltak ki az áldozatoktól, akik bitcoinban fizettek.

A The Dark Overlord tavaly októberben azt állította, hogy feltörte egy londoni plasztikai sebészeti klinika adatbázisát, és bejelentette, hogy nyilvánosságra hozza a brit királyi család ott kezelt tagjainak névsorát.

A hekkercsoport először tavaly nyáron hívta fel magára a figyelmet, amikor ellopta, majd torrentoldalakon megosztatta a Netflix sikersorozatának, az Orange is the New Blacknek az új évadát.

forrás: Jogi Fórum

Fejleszteni kell az uniós vízumrendszer adatbázisát - Cél az alaposabb ellenőrzés és a hatékonyabb tagállami információcsere

cs, 05/17/2018 - 11:36

Az Európai Bizottság a schengeni vízumot kérelmező személyek adatait tartalmazó adatbázis továbbfejlesztését javasolja - közölte Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság migrációs politikáért és uniós belügyekért, valamint az uniós polgárságért felelős tagja szerdán Brüsszelben.

Dimitrisz Avramopulosz sajtótájékoztatóján elmondta, a javaslat célja, hogy az Európai Unió jobban tudjon reagálni a biztonsági és migrációs kihívásokra, valamint javítsa külső határainak védelmét. A módosítások lehetővé teszik majd a vízumkérelmezők alaposabb ellenőrzését, a tagállamok közötti hatékonyabb információcsere révén felszámolják a biztonsági információs hézagokat, valamint biztosítják a más uniós adatbázisokkal való teljes körű összeköttetést - tette hozzá.

Tájékoztatása szerint a továbbfejlesztett biztonsági ellenőrzések egy egységes keresőportál révén valamennyi vízumkérelemre vonatkozóan automatikus ellenőrzést folytatnak majd le az összes egyéb uniós biztonsági és migrációs információs rendszerben is. Ez segít feltárni a több személyazonosságot használó kérelmezőket, és azonosítja mindazokat, akik biztonsági vagy illegális migrációs kockázatot jelentenek.

Az adat- és információcsere javítása lehetővé teszi majd a határőrök számára annak gyors megállapítását, hogy érvényes-e a schengeni külső határ átlépéséhez használt hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély, és jogszerű birtokosa használja-e.

A rendszer hatékonyabb kiutasítási eljárásokat tesz lehetővé, ugyanis az adatbázis a vízumkérelmező úti okmányának másolatait is tartalmazni fogja. Ez megkönnyíti majd az okmányokkal nem rendelkező, illegális migránsok azonosítását és visszaküldését. Végezetül pedig, a bűnüldöző hatóságok és az Európai Unió rendőri együttműködést koordináló szervezete, az Europol szélesebb körű hozzáférést kapnak a rendszerhez a terrorizmussal kapcsolatba hozható, vagy más bűncselekmények megelőzése, felderítése vagy nyomozása céljából - közölte az uniós biztos.

Az uniós bizottság tájékoztatása szerint a vízuminformációs rendszer az EU külső határain dolgozó határőröket és a világ különböző pontjain működő tagállami konzulátusokat összekötő uniós adatbázis. A vízumkibocsátó hatóságok számára alapvető információkat nyújt a rövid idejű tartózkodásra jogosító schengeni vízumot kérelmező személyekről, miközben lehetővé teszi a határőrök számára az esetlegesen biztonsági kockázatot jelentő utazók kiszűrését. Annak érdekében, hogy a hatóságok időben elérhessék a szükséges információkat, a szerdai javaslat kiterjeszti a rendszer alkalmazási körét, mindenekelőtt azáltal, hogy belefoglalja a rendszerbe a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokat és tartózkodási engedélyeket is.

forrás: Jogi Fórum

GDPR az előszobában

cs, 05/17/2018 - 08:49
Rövidesen hatályba lép az Unió új, egységes, szigorú adatvédelmi rendelete, a GDPR. A hazai adatkezelők egyáltalán nem állnak jól a felkészüléssel, a Parlament adós még néhány jogszabály módosításával, a piacon ugyanakkor egyre több a GDPR elvárásai köré épülő sikerbiznisz.

Újra támadhatóak a lezárt NAV-határozatok? - Jogsértő eljárás esetén visszaszerezhetőek az adóforintok

sze, 05/16/2018 - 14:20
Egy banális hiba miatt sorra véreznek el a NAV-határozatok a bíróságok előtt: jó részük ugyanis nem megfelelő aláírást tartalmaz. Ez az eljárási hiba azonban nem csupán folyamatban levő perekben, hanem akár múltbéli, lezárt eljárásokban is felhasználható lehet – vállalkozások százai szerezhetnek vissza elveszettnek hitt adóforintokat – hívja fel a figyelmet a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

Moszkva büntetendővé tenné a külföld szankciók belföldi végrehajtását - Az Állami Duma megszavazta a törvénytervezetet

sze, 05/16/2018 - 12:02

Egyhangúlag elfogadta első olvasatban az orosz parlament alsóháza kedden azt a törvénytervezetet, amely szabadságvesztéssel vagy pénzbírsággal sújtaná azokat, akik Oroszország területén végrehajtják a külföldi országok által Moszkva ellen meghirdetett szankciókat, vagy akik segédkeznek ezen büntetőintézkedések kidolgozásában.

A jogszabály azokat az orosz jogi és magánszemélyeket sújtaná, akik - a külföldi szankciók végrehajtását segítendő - korlátoznák vagy beszüntetnék rendes üzleti tevékenységüket. A törvénytervezet a négy évig terjedő szabadságvesztés és a 600 ezer rubelig (több, mint 2,5 millió forintig) terjedő bírság mellett magában foglalja négyévi kényszermunka lehetőségét is.

A jogszabály büntetné azokat is, akik orosz jogi vagy magánszemélyek ellen bevezetendő szankciók előkészítését tanácsadással vagy információszolgáltatással segítik. Rájuk három évig terjedő szabadságvesztést vagy kényszermunkát, avagy félmillió rubelig (több, mint 2,1 millió forintig) terjedő bírságot szabhat ki a bíróság.

Az Állami Duma (az alsóház) első olvasatban megszavazta azt a törvénytervezetet is, amely Oroszország ellen büntetőintézkedéseket bevezető országokkal szembeni ellenszankciók lehetőségéről rendelkezik. Az orosz fél által büntetőintézkedésekkel sújtható ágazatok, áruk és szolgáltatások eredetileg meghatározott köre a várakozások szerint a későbbiekben módosul még.

Az Egyesült Államok és más nyugati országok egyebek között az ukrajnai, a szíriai és a 2016-os amerikai elnökválasztásba való beavatkozásra hivatkozva vezettek be korlátozó intézkedéseket Oroszország ellen. Az orosz gazdaságra eddig a legsúlyosabb hatást gyakorolt intézkedéseket április 6-án hirdette meg az amerikai pénzügyminisztérium.

forrás: Jogi Fórum

15 ügyfelétől több mint 114 millió forintot sikkasztott el egy ügyvéd - A pénzt szerencsejátékra költötte - Vádat emelt az ügyészség

sze, 05/16/2018 - 11:49

Vádat emelt a Kecskeméti Járási és Nyomozó Ügyészség egy volt ügyvéd ellen, aki 2015 és 2017 között 15 ügyfelétől több mint 114 millió forintot sikkasztott el - közölte a Bács-Kiskun megyei főügyész szerdán.

Nánási László közleményében azt írta, a kecskeméti ügyvéd ingatlanok adásvételénél és tehermentesítésénél működött közre okiratszerkesztő és letétkezelő ügyvédként, 15 esetben azonban az ügyfél pénzét nem a megbeszélt célra fordította, hanem elsikkasztotta, és szerencsejátékokra költötte.

A vádlott rendszeres haszonszerzés céljából megszegte hivatásbeli kötelezettségeit, és ügyfeleinek jogtalan hátrányt okozott. A legkisebb elsikkasztott összeg 250 ezer, a legnagyobb 25 millió forint volt.

Öt, már kifizetett ügyfélen kívül a többi kártérítést kért - tette hozzá.

A vádlott 2017 augusztusában feleségének kecskeméti lakását is el akarta zálogosítani, ezért hamisította felesége aláírását, majd a hamis okiratot benyújtotta az illetékes járási hivatalhoz. A feleség bejelentése miatt sikerült megakadályozni, hogy a lakás elvesszen - olvasható a közleményben.

Az ügyvéd 2017 augusztusában kamarai tagságának megszüntetését kérte, és az ügyvédi névjegyzékből is törölték.

Az előzetes letartóztatásban lévő volt ügyvédet az ügyészség 15 rendbeli ügyvédi visszaélés, 15 rendbeli, üzletszerűen elkövetett sikkasztás, valamint közokirat-hamisítás bűntettével vádolja.

forrás: Jogi Fórum

Befolyással üzérkedő alkotmánybíró? - Felmentette a román legfelsőbb bíróság Toni Grebla szenátort

sze, 05/16/2018 - 08:14
A román legfelsőbb bíróság első fokon felmentette pénteken Toni Grebla volt alkotmánybírót és szenátort, akit egyebek mellett befolyással való üzérkedéssel vádolt meg a korrupcióellenes ügyészség.

Online számla-adatszolgáltatás július 1-től! - Számlánként 500 ezres bírság jár majd a hibás vagy elmaradt adatszolgáltatásért

sze, 05/16/2018 - 08:14
A tervek szerint július 1-jétől élesedik az új áfa-ellenőrzési eszköz, az online számla-adatszolgáltatás. „Most a részletszabályok véglegesítése van folyamatban, így a július 1-jei kezdésnek immár nincs jogi akadálya.” – hívta fel az érintettek figyelmét Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető adótanácsadója, partnere, az Európai Bizottság mellett működő Áfa szakértői csoport egyetlen magyar tagja.

20 százalékkal csökken a parlamenti képviselők fizetése Lengelországban - A szejm megszavazta a törvényt

k, 05/15/2018 - 16:23
A lengyel parlament alsóháza - az ellenzék bojkottja mellett - jóváhagyta csütörtök éjjel azt a törvényt, melynek értelmében 20 százalékkal csökken a képviselők és szenátorok fizetése.

Fellépés az online félretájékoztatással szemben - A Bizottság az Unió egészére kiterjedő gyakorlati kódexet javasol

k, 05/15/2018 - 16:06

A Bizottság intézkedéseket javasolt az online félretájékoztatás kezelésére. Ezek között szerepel egy az egész Unióra kiterjedő gyakorlati kódex az online félretájékoztatásról, egy tényellenőrzőkből álló független hálózat támogatása és egy sor olyan fellépés, amely a minőségi újságírás és a médiaműveltség előmozdítása felé mutat.

A Facebookról és a Cambridge Analyticáról a közelmúltban napvilágra került információk jól mutatják, hogy hogyan lehet személyes adatokkal visszaélni választások kapcsán, és arra figyelmeztetnek, hogy ideje többet tenni a demokratikus folyamatok biztosítása érdekében. Az Európai Bizottság az európai értékek védelme és Európa polgárai biztonságának garantálása érdekében lépéseket tesz a félretájékoztatás visszaszorítására.

Andrus Ansip, a Bizottság digitális egységes piacért felelős alelnöke a következőket mondta: „A félretájékoztatás politikai befolyásolásra való felhasználása nem új keletű. Az új technológiák – különösen a digitális technológiák – az online környezet révén egyre szélesebb körben képesek aláásni a demokráciát és befolyásolni a társadalmat. Mivel az online tartalmakba vetett bizalom leépítése gyors, felépítése ugyanakkor lassú folyamat, az ágazatnak velünk együtt kell megoldást találnia e problémára. Az online platformok fontos szerepet játszanak a demokráciánkat aláásni szándékozó egyének vagy országok által szervezett félretájékoztatási kampányokkal szembeni küzdelemben.”

Marija Gabriel, a digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos így fogalmazott: „Minden olyan szereplőt, különösképpen a platformokat és közösségi hálózatokat, akiknek egyértelmű felelőssége van e téren, felkérünk arra, hogy döntéseiket a közös európai megközelítést célzó cselekvési tervben megfogalmazottakra építve járuljanak hozzá ahhoz, hogy a polgárok kellőképpen fel legyenek vértezve a félretájékoztatással szemben. Az elért eredményeket szorosan nyomon fogjuk követni, és amennyiben azok nem bizonyulnak kielégítőnek, decemberig további intézkedésjavaslatokat terjeszthetünk elő, többek között a szabályozás téren.”

Sir Julian King, a biztonsági unióért felelős biztos hozzátette:Az online álhírek és félretájékoztatás mint új fegyvernem, komoly fenyegetést jelent társadalmaink biztonsága szempontjából. A megbízható csatornák zavaros és megosztó tartalmakkal való felforgatása világos válaszlépést követel, amelynek az átláthatóságon, a nyomonkövethetőségen és az elszámoltathatóságon kell alapulnia. Az internetes platformoknak alapvető szerepük van abban, hogy fellépjenek az infrastruktúrájukkal való rossz szándékú visszaélésekkel szemben, valamint abban, hogy a társadalom számára biztonságos felhasználói felületet teremtsenek.”

Az álhírekkel és a félretájékoztatással foglalkozó magas szintű csoport által 2018 márciusában közzétett független jelentés, valamint az elmúlt hat hónap szélesebb körű konzultációi alapján a Bizottság a félretájékoztatást a következőként határozza meg: „Igazoltan hamis vagy félrevezető információ, amelyet gazdasági haszonszerzés vagy a nyilvánosság szándékos megtévesztése érdekében hoznak létre, jelentetnek meg és terjesztenek, és amely képes lehet közkárt okozni”.

A legfrissebb Eurobarométer felmérésnél a megkérdezettek 83 %-a nyilatkozott úgy, hogy az álhírek veszélyeztetik a demokráciát. A válaszadók különösen a választások kimenetelét és a migrációs szakpolitikát befolyásoló szándékos félretájékoztatást vélték fenyegetőnek. A felmérés a minőségi tömegtájékoztatás jelentőségét is kiemelte: a válaszadók a hagyományos médiát tekintik a legmegbízhatóbb hírforrásnak (a rádiót 70 %-uk, a TV-t 66 %-uk, a nyomtatott sajtót pedig 63 %-uk). Ezzel szemben az online hírforrások és az internetes videotárhelyek a maguk 26 %-os, illetve 27 %-os bizalmi rátájával jelentik a legkevésbé megbízható hírforrásokat.

Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja tanulmányt tett közzé a hamis hírekről és a hamis információkról. Ez a tanulmány rámutat arra, hogy az online hírfogyasztók kétharmada leginkább algoritmusokon alapuló platformok, úgymint keresőmotorok és hírgyűjtő portálok, továbbá a közösségi média honlapjain keresztül jut hozzá az információkhoz. Megállapítja továbbá, hogy eltolódás vehető észre a piaci erőviszonyok és a bevételi források terén a hírszolgáltatóktól a platformüzemeltetők felé, akik a számukra rendelkezésre álló adatok lévén képesek az olvasókat, a cikkeket és a hirdetéseket egymáshoz rendelni.

Az online félretájékoztatás kezelésére irányuló intézkedések

Az online félretájékoztatás terén felmerülő aggályok és tendenciák kezelésére a Bizottság intézkedések egész sorára tesz javaslatot. Ezek sorában megemlítendők a következők:

  • A félretájékoztatásra vonatkozó gyakorlati kódex: Első lépésként az online platformoknak júliusig egy közös gyakorlati kódexet kell kidolgozniuk és követniük, amelynek célja:
  • a szponzorált tartalom, különösen a politikai hirdetések átláthatóságának biztosítása, a politikai hirdetések célközönségének kiválasztásához rendelkezésre álló lehetőségek korlátozása, valamint az álhíreket közzétevők bevételeinek csökkentése;
  • az algoritmusok működésének egyértelműbbé tétele és a harmadik fél általi ellenőrzés lehetőségének biztosítása;
  • a felhasználók segítése a különböző, alternatív nézőpontokat kínáló hírforrások feltérképezésében és az ezekhez való hozzáférésben;
  • intézkedések hozatala a hamis felhasználói fiókok azonosítására és bezárására, valamint az automatikus zombigépek problémájának kezelésére;
  • annak lehetővé tétele, hogy a tényellenőrzők, a kutatók és a hatóságok folyamatosan nyomon követhessék az online félretájékoztatást.
  • A tényellenőrzők független európai hálózata: feladata lesz közös munkamódszerek kialakítása, a bevált gyakorlatok megosztása, és a lehető legszélesebb körű tényszerű korrekció elérése az EU-ban; tagjait a nemzetközi tényellenőrző hálózat uniós résztvevői közül fogják kiválasztani, amely a nemzetközi tényellenőrző hálózat szigorú nemzetközi alapelveit követi.
  • Egy, a félretájékoztatásról szóló biztonságos európai online platform létrehozása a tényellenőrzők és az érintett tudományos kutatók hálózatának támogatására határokon átnyúló adatgyűjtés és -elemzés, valamint az uniós szintű adatokhoz való hozzáférés révén.
  • A médiaműveltség növelése: a médiaműveltség szintjének emelkedése segítené az európai polgárokat az online félretájékoztatás felismerésében és az online tartalmak kritikus megközelítésében.E célból a Bizottság támogatni fogja a tényellenőrzőket és a civil társadalmi szervezeteket az iskolák és oktatók oktatási anyagokkal történő ellátásában, és megszervezi a médiaműveltség európai hetét.
  • A tagállamok támogatása a választások befolyásolásának gátolása terén az egyre összetettebb számítógépes fenyegetésekkel szemben, ideértve az online félretájékoztatást és a kibertámadásokat;
  • Az önkéntes online azonosító rendszerek használatának előmozdítása az információszolgáltatók nyomonkövethetőségének és azonosításának javítása érdekében, valamint az online interakciók, információk és források hitelességébe vetett bizalom megerősítése céljából.
  • A minőségi és sokoldalú tájékoztatás támogatása: A Bizottság felszólítja a tagállamokat, hogy bővítsék a minőségi újságírást a sokszínű, heterogén és fenntartható médiakörnyezet biztosítása érdekében. A Bizottság 2018-ban pályázati felhívást fog közzétenni az EU-val kapcsolatosan az adatvezérelt médiában megjelenő minőségi hírtartalmak előállítására és terjesztésére vonatkozóan.
  • A Bizottság szolgálatai által kidolgozott, összehangolt stratégiai kommunikációs politika, amely ötvözi az online félretájékoztatással kapcsolatos jelenlegi és jövőbeli uniós és tagállami kezdeményezéseket, olyan tájékoztatási tevékenységeket fog meghatározni, amelyek célja az Európáról szóló hamis narratívák elleni fellépés és a félretájékoztatás Unión belül és kívül történő felszámolása.

A következő lépések

A Bizottság hamarosan összehív egy többoldalú fórumot, amely hatékony együttműködési keretet teremt az érdekelt felek – úgymint az online platformok, a reklámipar és a főbb hirdetők – számára, és biztosítja a félretájékoztatással szembeni fellépés koordinálására és fokozására irányuló erőfeszítések összehangolását. A fórum első feladataként 2018 júliusáig közzétesz egy az egész Unióra kiterjedő gyakorlati kódexet azzal a céllal, hogy 2018 októberére mérhető hatása legyen. 

2018 decemberére a Bizottság jelentést készít az elért haladásról. Ebben vizsgálni fogja azt is, hogy szükség van-e további intézkedésekre a felvázolt intézkedések folyamatos nyomon követésének és értékelésének biztosítása érdekében.

Háttér

Az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker 2017. májusi megbízólevelében felkérte a digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztost, Marija Gabrielt annak felvázolására, hogy milyen kihívásokat állítanak az online platformok a demokrácia elé, különösen a félretájékoztatás szempontjából, továbbá arra, hogy dolgozzon ki egy uniós választ e kihívásokra.

2018 februárjában a Bizottság – a 2019. évi európai parlamenti választásokra készülve – elfogadott egy ajánlásokat megfogalmazó listát, a következő tartalommal: „az illetékes nemzeti hatóságok […] a tagállamok tapasztalatai alapján meghatározzák a választási folyamatra irányuló kibertámadások és félretájékoztatás kockázatának azonosítására, mérséklésére és kezelésére szolgáló bevált módszereket.”

Az álhírekkel foglalkozó magas szintű szakértői csoport javaslatokat tett a Bizottságnak az online félretájékoztatással szembeni fellépés kérdésében. A csoport következtetései és ajánlásai 2018. március 12-én kerültek közzétételre.

Az Európai Unió már e kezdeményezéseket megelőzően is tevékenyen részt vett a félretájékoztatás elleni küzdelemben: A 2015 márciusában hozott európai tanácsi határozat alapján, miszerint fel kell lépni Oroszország folyamatos félretájékoztatási kampányaival szemben, 2015-ben létrejött a Federica Mogherini főképviselő/alelnök felelősségi körébe tartozó, a keleti stratégiai kommunikációval foglalkozó munkacsoport. A munkacsoport 2015 szeptembere óta működik az Európai Külügyi Szolgálaton belül, és hatékonyan végzi az EU keleti szomszédságát érintő szakpolitikákkal kapcsolatos kommunikációt; feladatainak sorába tartozik a média általános környezetének erősítése a keleti szomszédságban, beleértve a tömegtájékoztatás szabadságának támogatását és a független média megerősítését; ezenfelül elősegíti az EU kapacitásának javítását a Kreml-párti félretájékoztatási tevékenységek előrejelzése, kezelése és tudatosítása céljából.

forrás: Jogi Fórum

Rejtett kincsek bírósági falakon - Titkokat tárt fel az Egri Törvényház belső rekonstrukciója - Videó

k, 05/15/2018 - 16:03

Senki nem tudott arról, hogy mi rejtőzik a fél évszázados mészrétegek alatt, mígnem az Egri Törvényszék gyönyörű barokk épületének felújításakor értékes falfestményekre és aranyozásra bukkantak egy véletlennek köszönhetően.

A rekonstrukció során az Egri Tórvényház épülete visszakapta eredeti pompáját.

Hogyan derült fény a rejtett kincsekre? Milyen freskók díszítették 100 éve az épületet? Kattintson a videóra!

forrás: Jogi Fórum

Kórházi fertőzésekkel kapcsolatos közérdekű bejelentések - Ombudsman: Alapjogokat sért az OTH panaszkezelési gyakorlata

k, 05/15/2018 - 15:25

Székely László alapjogi biztos felkérte az emberi erőforrások miniszterét, hogy – akár külön intézkedések kezdeményezésével – fordítson kiemelt figyelmet arra a gyakorlatra, ahogyan a minisztérium szervei kezelik a panasz- és közérdekű bejelentéseket. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a Magyarországon előforduló kórházi fertőzések magas száma miatt benyújtott közérdekű bejelentéseinek mellőzése miatt kérte az ombudsman vizsgálatát.

A TASZ az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) vezetőjét a rendszerszintűnek tekintett jelenség kivizsgálásának javaslatával, konkrét egészségügyi intézményekben előfordult esetek leírását tartalmazó közérdekű bejelentésekkel kereste meg. Az országos tisztifőorvos arra hivatkozva utasította el a vizsgálatot, hogy a bejelentésekben foglaltak egyéni jog- vagy érdeksérelmet feltételeznek. A TASZ álláspontja szerint az OTH nem vizsgálta ki teljes körűen a közérdekű bejelentéseket, pedig a hatáskörét és feladatkörét meghatározó jogszabályok lehetőséget biztosítanak ilyen esetekben a helyszíni vizsgálatra.

Az alapvető jogok biztosa  tájékoztatást kért az OTH jogutódjaként eljáró Emberi Erőforrások Minisztériuma országos tisztifőorvosi feladatokért felelős helyettes államtitkárától. A biztos a vizsgálat során megállapította, hogy a közérdekű bejelentések kezelésének gyakorlatával az országos tisztifőorvos sértette a jogbiztonsághoz, a tisztességes hatósági eljáráshoz fűződő alapvető jogokat, közvetetten pedig természetes személyek pontosan meg nem határozható, nagyobb csoportjának a mindenkit megillető egyenlő emberi méltósággal, az ebből levezethető önrendelkezéshez való joggal és testi és lelki egészséghez való joggal összefüggésben visszásságot okozott.

Az emberi méltósághoz való joggal, az egészségügyi önrendelkezési joggal és a testi és lelki egészséghez való alapjogokkal összefüggésben fennáll az állam objektív  intézményvédelmi kötelezettsége, azaz az emberi élet védelme: nemcsak egyedi szinten, hanem általában az emberi életet és létfeltételeket kell védenie. Ebbe beletartozik az is, hogy biztosítania kell a kórházi fertőzések megelőzéséhez szükséges anyagi, pénzügyi feltételeket és meg kell tennie az ehhez szükséges intézkedéseket.

Az ombudsman felkérte az emberi erőforrások miniszterét, hogy – akár külön intézkedések kezdeményezésével – fordítson kiemelt figyelmet arra a gyakorlatra, ahogyan a minisztérium szervei kezelik a panasz- és közérdekű bejelentéseket. Külön intézkedésként arra kérte a minisztert, hogy tekintse át a közegészségügyi, a népegészségügyi feladatok végrehajtását rendező jogszabályokat és  az országos tisztifőorvosi feladatok ellátásáért felelős helyettes államtitkár irányításával működő országos intézetek szakmai feladatainak végrehajtásához szükséges pénzügyi feltételeket.

forrás: Jogi Fórum

Az egyházi 1%-ot a következő években is utalja a NAV, visszavonásig - Május 22-ig kell rendelkezni az 1+1 százalékokról!

k, 05/15/2018 - 13:15
Az egyházi 1 százalékról szóló idei nyilatkozatokat a NAV a következő években is figyelembe veszi, egész addig, míg a felajánló a rendelkezését vissza nem vonja, vagy nem jelöl meg másik egyházi kedvezményezettet - hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.

24 órás országos sebességellenőrzés - Az akció hétfő 6 órától kedd 6 óráig tart

k, 05/15/2018 - 13:15
Hétfő reggeltől kedd reggelig 24 órás országos sebességellenőrzést tartanak a rendőrök - közölte a rendőrség honlapján.

Bírósági Iránytű - Tárgyalásra megyek... - Mi a teendő tárgyalásra idézés esetén - Az OBH animációs kisfilmje

k, 05/15/2018 - 13:15
Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) kiemelt stratégiai célja a bírósághoz való hozzáférés egyszerűsítése. Fontos, hogy a bíróság segítse az ügyfelek eligazodását az igazságszolgáltatás, a jog világában. Az OBH „Bírósági Iránytű” sorozata közérthetően magyarázza meg a bíróságokkal, a bírósági eljárásokkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. A sorozatban tájékoztató füzetek és animációs kisfilmek is készülnek.

A Kamara

Bács-Kiskun Megyei
Ügyvédi Kamara

postacím:
6000 Kecskemét,
Bercsényi utca 15.

telefon/fax:
+36 76 484 909