Bács Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara

A jogiforum.hu hírei

Tartalom átvétel Jogi Fórum - hírek
Hírek a Jogi Fórumon
Frissítve: 2 perc 51 másodperc

Mi az általános hatáskörű bíróság? - Az új Pp. hatásköri szabályai - Január 1-től!

h, 12/18/2017 - 10:05

2018. január 1-jét követően a polgári eljárásra vonatkozó új törvény a törvényszéket határozza meg általános hatáskörű bíróságként. Ez azt jelenti, hogy mindazokat a pereket, amelyek elbírálását a törvény nem utalja járásbírósági hatáskörbe, a törvényszék előtt kell megindítani.

A törvény kifejezetten rendelkezik arról, hogy mely perek tartoznak a járásbíróság hatáskörébe, így a keresetet ott kell benyújtani azokban a vagyonjogi perekben, amelyek tárgyának értéke a harmincmillió forintot nem haladja meg, vagy amelyekben a vagyoni jogon alapuló igény értéke nem meghatározható, továbbá a személyi állapotot érintő perekben és a végrehajtási perekben.

Kivételt képeznek a fentiek alól az alábbi esetek, amelyek értékhatártól függetlenül a törvényszékek hatáskörébe tartoznak:

  • a szerzői jogi, a szomszédos jogi és az iparjogvédelmi perek,
  • a közhatalom gyakorlásával kapcsolatos kártérítés, illetve sérelemdíj megfizetése iránt indított perek, valamint a közérdekből indított perek,
  • a jogi személyek alapításával és törvényes működésével kapcsolatos perek,
  • a jogi személyek és tagjaik, valamint a volt tagjaik közötti, illetve a tagok, volt tagok egymás közötti peres eljárásai, s a tagsági jogviszonyon alapuló perek.

Minden más peres eljárásra a törvényszékeknek van hatáskörük.

Például ha valaki a személyiségi jogainak megsértése miatt indít pert és ezzel kapcsolatban kéri a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását, a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől, vagy azt, hogy a jogsértő adjon megfelelő elégtételt és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot, a törvényszék fog eljárni az ügyben. Szintén a törvényszék hatáskörébe tartozik a sérelmes helyzet megszüntetésére, a jogsértést megelőző állapot helyreállítására és a jogsértéssel előálló dolog megsemmisítésére, vagy a jogsértő mivoltától való megfosztására irányuló peres eljárás. Ha azonban a személyiségi jogsértés miatt csak sérelemdíjra vagy kártérítésre tart igényt és annak összege nem haladja meg a harmincmillió forintot, a keresetet a járásbíróság (Budapesten az illetékes kerületi bíróság) bírálja el.

A törvényszék hatásköre kizárólag az értékhatártól függően marad fenn a nemzetközi árufuvarozási és szállítmányozási perekben, az értékpapírral kapcsolatos jogvitákban, a tisztességtelen szerződési feltételek érvénytelensége iránt indított perekben.

Ha valamelyik pertársra vagy kereseti kérelem elbírálására a törvényszéknek van hatásköre, a per a törvényszék hatáskörébe tartozik, feltéve, hogy a pertársaság vagy a keresethalmazat törvény által megengedett.

forrás: Jogi Fórum

Januártól egy KRESZ-tábla miatt is lehet bírósághoz fordulni - Alapvető változások az új perrendtartásokban

h, 12/18/2017 - 08:04
A polgári perek gyorsabbá és szakszerűbbé válhatnak, a közigazgatási perekben pedig jelentősen kiszélesedik a bírósághoz fordulás lehetősége a január 1-jén hatályba lépő új eljárási törvények nyomán - mondták a Fővárosi Törvényszék szakemberei budapesti sajtótájékoztatójukon.

Hétvégi rendőrségi akció ittas vagy bódult sofőrök kiszűrésére - December 15-17.

h, 12/18/2017 - 08:04
Az ittas vagy bódult sofőrök kiszűrésére tart akciót a hétvégén a rendőrség - írta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kommunikációs szolgálata szerdán a rendőrség honlapján.

Külön ügyészség bírák és ügyészek törvénysértéseinek kivizsgálására - Átszervezik az igazságszolgáltatást Romániában

h, 12/18/2017 - 08:04
Megszavazta szerdán a bukaresti szociálliberális kormánytöbbség az igazságszolgáltatás átszervezéséről szóló törvénycsomag utolsó két jogszabályát a képviselőházban.

Az EP is jóváhagyta a Juncker-terv meghosszabbítását - Az uniós beruházásokból 528 ezer kis- és középvállalkozás fog profitálni

h, 12/18/2017 - 08:04
Az uniós tagállamok kormányai után az Európai Parlament (EP) plenáris ülése is jóváhagyta kedden a Juncker-tervnek is nevezett Európai Stratégiai Beruházási Alap (EFSI) élettartamának meghosszabbítását és tőkeerejének növelését. A várhatóan január 1-jén hatályba lépő új szabályok szerint a regionális és helyi kezdeményezések érdekében az Európai Fejlesztési Banknak a kisebb projektek kiválasztását és ellenőrzését lehetőség szerint nemzeti fejlesztési bankokra kell bíznia.

Januártól kötelező peres eljárásban a jogi képviselet - Változnak a polgári perbeli képviselet szabályai az új Pp. alapján

p, 12/15/2017 - 09:32

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény számos változást vezet be a bírósági eljárás szabályai közé. Az egyik leglényegesebb eltérés, hogy a 2018. január 1-jén és ezt követően induló perekben a peres eljárás során a felek számára kötelező lesz a jogi képviselet. Az általános szabály alól csak a járásbíróság hatáskörébe tartozó és a munkaügyi perek jelentenek majd kivételt.

A jogi képviselet kötelező igénybe vételéről a bíróság a felperest akkor tájékoztatja, amikor a keresetlevelet a bíróság visszautasítja, vagy ha az eljárás folyamán lép perbe, a perbevonás közlésével. Az alperesnek szóló tájékoztatást a bíróság a kereset közlésével, illetőleg a perbevonás, perbe állítás kezdeményezésének közlésével egyidejűleg nyújtja.

A kötelező jogi képviselet szabályai vonatkoznak a fellebbezési és perújítási eljárásra is, továbbá a felülvizsgálati eljárásban az ellenkérelmet előterjesztő félre.

A kötelező jogi képviselet hiányának legfontosabb következménye, hogy a fél perbeli nyilatkozata, cselekménye hatálytalan, azt úgy kell tekinteni, hogy a fél perbeli cselekményt, nyilatkozatot egyáltalán nem tesz – kivéve, ha törvény az adott perbeli cselekményre nézve a meghatalmazott útján történő eljárást kizárja. További jogkövetkezmény, hogy a perorvoslati kérelmet a bíróság hiánypótlási felhívás nélkül visszautasítja, illetve az eljárást hivatalból megszünteti.

A képviselő részére a meghatalmazást a fél, vagy annak törvényes képviselője adhatja.

A bíróság előtti képviseletre vonatkozó meghatalmazás a féltől, vagy törvényes képviselőjétől származó, a bírósághoz intézett jognyilatkozat, amely alapján a képviselő a képviselt nevében és érdekében végezhet percselekményeket, s tehet nyilatkozatokat.

A fél több személynek is adhat meghatalmazást. Ebben az esetben a felet a meghatalmazottak bármelyike képviselheti azzal a megkötéssel, hogy egy-egy perbeli cselekménynél, vagy jognyilatkozat megtételénél csak egyikük járhat el. Amennyiben a meghatalmazottak nyilatkozatai vagy cselekményei egymástól eltérnek, azt a bíróság akként bírálja el, mintha magának a félnek a nyilatkozatai vagy cselekményei lennének eltérőek. Ha a félnek több meghatalmazottja van, a bíróság bármelyik meghatalmazott részére joghatályosan kézbesítheti a félnek szóló iratokat.

Ha a felperes a megszűnt jogi képviseletének pótlásáról felhívás ellenére nem gondoskodik, a bíróság az eljárást megszünteti.

Amennyiben pedig a viszontkeresetet előterjesztő alperes – felhívás ellenére – nem gondoskodik megszűnt jogi képviseletének pótlásáról, a bíróság az eljárást részlegesen, a viszontkereset tekintetében szünteti meg.

forrás: Jogi Fórum

A külföldön élő magyar gyermekeknek is lehet Start-számlájuk - Kiterjesztette az Országgyűlés az életkezdési támogatás lehetőségét

p, 12/15/2017 - 09:05

Kiterjesztette az Országgyűlés az életkezdési támogatást és a Start-számla nyitásának lehetőségét a külföldön élő magyar gyermekekre is. 

A fiatalok életkezdési támogatásának kiterjesztésével kapcsolatos törvénymódosítást kedden fogadta el a parlament 177 igen szavazattal.

A törvény hatálya kibővült a 2017. június 30. után született, nem Magyarország területén élő, magyar anyakönyvvel rendelkező, magyar állampolgárságú gyermekekre, valamint a kettős állampolgárságot el nem ismerő országokban - Szlovákiában és Ukrajnában - élő, magyar igazolvánnyal rendelkező gyermekekre.

Új nevet kap a kincstári letéti Start-számla: életkezdési letéti számlának hívják ezentúl. Továbbra is erre a számlára kerül át a 42 500 forintos életkezdési támogatás.

Az új jogosultak két módon igényelhetik a letéti számla megnyitását: az anyasági támogatást megállapításakor az államkincstár nyitja meg, amennyiben a külföldi szülő az anyasági támogatás megállapítása iránti kérelemben ehhez hozzájárul, illetve lehetőség van a számla megnyitására a külképviseleteken vagy a kincstár ügyfélszolgálatain.

A fiatal felnőttek 23. éves korukig kérhetik az életkezdési letéti számlán lévő összeg kifizetését. Ha ez nem történik meg, akkor az összeg az államhoz kerül.

forrás: Jogi Fórum

A közfoglalkoztatás 2018 évi céljai - Kormányhatározat jelent meg a Magyar Közlönyben

p, 12/15/2017 - 08:50

Határozatban rögzítette a kormány a közfoglalkoztatás jövő évi céljait - olvasható a Magyar Közlöny legfrissebb számában.

A közlönyben megjelent kormányhatározat szerint elsődleges cél, hogy ösztönözzék az álláskeresők kilépését a közfoglalkoztatásból. Ezt követi a mezőgazdasági idénymunka szezonális munkaerő-szükségletének rugalmas kiszolgálása, valamint az alacsony iskolai végzettségű és a nyílt munkaerőpiacon elhelyezkedni nem tudó álláskeresők hosszabb időtartamú foglalkoztatása.

Célként határozták meg a közfoglalkoztatás számára a természeti és épített környezet védelmét, a kulturális örökség elemeinek megóvását, a gondozatlan sírkertek rekonstrukciójának elősegítését, továbbá a vasúti pályahálózat, illetve az országos közúthálózat környezetének tisztántartását, karbantartását is.

A közfoglalkoztatásnak szerepet szán a kormány az önellátó, önfenntartó települések kialakításában, és a roma lakosság lakhatásának, társadalmi integrációjának elősegítésében is. Ugyanakkor támogatnia kell a büntetés-végrehajtási intézetekből szabadultak társadalmi beilleszkedését, illetve a mezőgazdasági földek és az állami fenntartású közutak közötti külterületen fekvő, állami tulajdonban lévő területek tisztántartását.

A célok között szerepel még a bel- és külterületi közutak, önkormányzati kerékpárutak karbantartása és tisztítása, és a parlagfű elleni védekezés megvalósítása. A kormány a programtól a vidék lakosságmegtartó képességének növelését is várja.

A közlöny szerint a kormány egyetért azzal, hogy a jövő évi járási startmunka mintaprogramokat a mezőgazdasági munkákhoz, a vegetációs időszakhoz igazítva márciusban elindítsák, és a folyamatos működtetést a közfoglalkoztatói igényeknek megfelelően, de legfeljebb 12 hónapon keresztül biztosítsák.

forrás: Jogi Fórum

Átadták a Szaharov-díjat az Európai Parlamentben - Az idei kitüntetettek a venezuelai demokratikus ellenzék egyes képviselői

p, 12/15/2017 - 08:16

Átadták az idei Szaharov-díjat a venezuelai demokratikus ellenzék egyes képviselőinek szerdán az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén.

A gondolat- és véleményszabadságért folytatott küzdelem elismeréseként adományozott kitüntetést Antonio Tajani, az uniós képviselőtestület elnöke adta át.

Az elismerésre a parlament néppárti és liberális frakciója közösen jelölte a venezuelai demokratikus ellenzéket, a demokratikusan megválasztott nemzetgyűlést és az ottani politikai bebörtönzötteket.

"A díj nem csak a demokratikus ellenzéké, hanem a venezuelaiaké világszerte" - jelentette ki Tajani, a latin-amerikai ország "egyetlen legitim és demokratikusan megválasztott" törvényhozó testületének nevezve a nemzetgyűlést. Hozzátette: "a helyzet napról napra romlik Venezuelában", ahol több mint 300 politikai bebörtönzöttet tartanak számon.

Az EP elnöke rámutatott a véleménynyilvánítás szabadságának fontosságára, mondván, az "a demokrácia egyik alappillére". Emellett elítélte a venezuelai helyzetet, és békés demokratikus átmenetre szólította fel az ország vezetését, illetve a politikai bebörtönzöttek szabadon bocsátását sürgette.

Tajani végezetül kiemelte: az EP kész választási megfigyelőket küldeni Venezuelába.

Julio Borges, a venezuelai nemzetgyűlés elnöke kijelentette: "ellenállunk, és legyőzzük ezt a rezsimet, amely eltérítette a demokráciát, és az éhezés eszközével tartja a népet ellenőrzés alatt". "Nem mondunk le a reményről, amíg Venezuela szabad nem lesz minden állampolgára számára" - fogalmazott.

"A díjat az ország egésze kapja: az anyák, akik gyerekük megmentése érdekében saját maguktól vonják meg a falatot, a gyermekek, akiknek a szemétben kell élelmet keresniük, a betegek, akik belehalnak az orvosi ellátás hiányába, a fiatalok, akik kétségbeesésükben elhagyják Venezuelát" - mondta Borges, az újságírókkal, az emberi jogi aktivistákkal, a politikai bebörtönzöttekkel és a békés tüntetések során meggyilkolt több mint 150 demonstrálóval folytatva a felsorolást.

Az 50 ezer euróval járó kitüntetést idén 29. alkalommal osztotta ki az Európai Parlament.

Az utolsó körben a díj jelöltjei között volt még Aura Lolita Chávez Ixcaquic guatemalai emberi jogi aktivista és Dawit Isaak svéd-eritreai író, újságíró, akiket ugyancsak meghívtak az átadóra. Az Eritreában 2001-ben tárgyalás nélkül elítélt Isaak helyett fia utazott Strasbourgba, őt magát ugyanis 2005 óta senki nem látta.

A Nobel-békedíjas Andrej Szaharov orosz atomfizikusról elnevezett kitüntetést 1988 óta minden évben olyasvalakinek ítélik oda, aki jelentős erőfeszítéseket tesz, nagy áldozatokat vállal az emberi jogokért, a gondolatszabadságért és a demokráciáért folytatott küzdelemben.

Kapcsolódó cikk:

Szaharov-díj 2017 - Az idei kitüntetettek a venezuelai demokratikus ellenzék képviselői

forrás: Jogi Fórum

Új online nyilvántartás az átláthatóbb uniós jogalkotás érdekében - Bárki számára lekérdezhetőek lesznek a felhatalmazásos aktusok

p, 12/15/2017 - 08:02

Az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság új közös online nyilvántartást indított az átláthatóság érdekében, hogy segítsen nyomon követni az uniós döntéshozatali eljárást.

Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint az uniós döntéshozatali eljárás nyomon követése által bárki könnyen lekérdezheti és megtalálhatja az egyes kérdéskörökhöz vagy jogszabályokhoz kapcsolódó, úgynevezett felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat.

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat uniós jogszabályok kiegészítése és módosítása céljából, leggyakrabban a gazdaság, mezőgazdaság, környezetvédelem és közegészségügy, egységes piac és kereskedelem területein alkalmazzák.

Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke szerint az új online nyilvántartás minőségi jogalkotást nyújt Európa polgárai számára, elindítása révén átláthatóbbá válik az unió működése és széles körű nyilvánosságot biztosít a szakpolitikák végrehajtására irányuló technikai szabályok elfogadási folyamatának.

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok új intézményközi nyilvántartása teljes áttekintést nyújt a döntéshozatali folyamat teljes életciklusáról. Lehetővé teszi a jogi aktusok lekérdezését és nyomon követését az Európai Bizottság által megvalósított tervezési szakasztól az unió hivatalos lapjában való végleges kihirdetésig. A nyilvántartás átláthatóbbá teszi a döntéshozatali eljárást, mivel olyan egyablakos rendszert biztosít, ahol a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra vonatkozó valamennyi releváns információ egyszerűen megtalálható. Továbbá lehetővé teszi, hogy a felhasználók feliratkozzanak és értesítést kapjanak az érdeklődésük szerinti konkrét felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal kapcsolatos fejleményekről.

forrás: Jogi Fórum

Gyorsabb és hatékonyabb gazdasági vitarendezés - Erősíthetik a versenyképességet az új választott bíróságok

cs, 12/14/2017 - 14:04
Erősíthetik a gazdaság versenyképességét az új választott bíróságok, mivel a felek bizalmából az állami bíráskodásnál gyorsabban és hatékonyabban rendezhetik a vállalkozások vitás ügyeit - mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke kedden sajtótájékoztatón, Budapesten.

Ügyvédek a gyorsuló időben

cs, 12/14/2017 - 11:15

A 2018-as év a hazai ügyvédség számára alapvető szakmai változásokat hoz: a nagy eljárásjogi kódexek mellett hatályba lép az ügyvédi tevékenységről szóló törvény is. Az alapvető jogrendszer- és a hivatásbéli változások kapcsán áttekintjük az ügyvédi rend társadalmi státusát, a szakmán belül jellemző presztízs-viszonyokat, a szakterületi preferenciákat és a főbb ügyvéd-típusokat.

„Az ügyvéd a törvény lovagja, a jog harcosa a jogtalanság ellen. Ő világosítja fel a tudatlant…, hiúsítja meg a csalárdság győzelmét törvénytudománya szakavatottsága által.” Dell’ Adami Rezső (rövid életrajza ITT) ügyvéd, jogi szakíró, jogtanár által 1882-ben megfogalmazottakhoz képest az ügyvédi hivatás lényege mindmáig nem sokat változott, azonban – a társadalmi rendszer átalakulásaival, a technikai fejlődés előrehaladtával – folyamatosan módosultak az ügyvédi munkavégzés feltételei, az ügyvédek életkörülményei; szinkronban a hivatásrend társadalmi helyzetével és belső strukturáltságával.

Az ügyvédek társadalmi helyzetét – kiemelten a hivatásrend tagjainak életkörülményeire, életstílusára, társadalmi presztízsére – legátfogóbban Utasi Ágnes által vezetett szociológus-kutatócsoport vizsgálta, először 1998-ban, majd 2015-ben; a kutatók a két ügyvéd–vizsgálat eredményeit összevetve értékes összehasonlító adatokhoz is jutottak. [Lásd: Ügyvédek a gyorsuló időben (1998-2015), szerk.: Utasi Ágnes, Belvedere Meridionale Kft., 2016.] Az elmúlt évtizedekben természetesen számos más, az ügyvédség helyzetét vizsgáló tanulmány és disszertáció is készült [pl.: Sulyok Tamás: Az ügyvédi hivatásrend, lásd: A magyar jogrendszer állapota, szerk: Jakab András és Gajduschek György, MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézet, 2016, letölthető ITT], amelyekből hasznos információkhoz lehet jutni a témában.

Utasi Ágnes és munkatársai a ki- és átalakulóban lévő hazai középosztályok kutatása során jutottak el az annak egyik reprezentánsaként azonosított ügyvédi hivatásréteghez és vették jobban górcső alá a magyar prókátorok közösségét. Utasi az ügyvédeket a társadalom olyan professzionális rétegének tekinti, akik – 1998-ban és 2015-ben is – a társadalom legtöbb diplomás rétegéhez képest magasabb társadalmi presztízst élveznek és fokozott piacképességük miatt szabadabban vállalhatják a lemaradók, elesettek védelmét és akiknek a munkája, anyagi biztonsága, életvitele a társadalom más rétegeinek túlnyomó többsége számára vágyott mintának számít (főként mert az ügyvédi professziót művelők többsége relatív jólétben él, fogyasztási preferenciáit pedig az alacsonyabb társadalmi státuszú rétegekhez képest szabadabban alakíthatja).

A szociológus-kutatók által elvégzett ügyvéd-vizsgálatok összehasonlító adatai – többek között –kiterjednek az ügyvédek származási családjainak társadalmi státusára, fogyasztási mintáira – a modernizációs javak birtoklásáig bezárólag –, az ügyvédek kulturális és vallási gyökereire, hagyományaira, etnikai-nemzetiségi identitására és a hivatásrend területi eloszlására (nagyvárosi koncentrációjára), továbbá az ügyvédnők szakmai és társadalmi helyzetére.

A tanulmánykötet tudományosan tényszerű megállapításaiból a jogászélet „mindennapi” tapasztalatait alátámasztó – máskor kifejezetten megvilágosító – információkhoz lehet jutni. Ezek szerint a 2015-ben működő ügyvédek nagyobb arányban származnak a társadalom magasabb státusú családjaiból, mint az 1998-ban megkérdezettek (akik már akkor is háromnegyed-arányban a középosztályból származóként határozták meg magukat) – tehát szélesedett a magukat felső-közép és a felső osztályokba identifikálók aránya –, ugyanakkor ezzel egyenlő arányban csökkent a középrétegeknél alacsonyabb statusú rétegekbe születettek számára a jogásszá és ügyvéddé válás esélye. Ezzel függ össze az is, hogy az ügyvéd–szülők a családjaikban nem bízzák az állami oktatásra a státus–reprodukciót, hanem gyermekeiknél nagymértékben finanszírozzák az iskolán kívüli szellemi és fizikai fejlődést segítő képzési lehetőségeket (különórák – nyelvóra, művészet-oktatás – és elitsport-foglalkozások). A 2015-ben elvégzett felmérés adatai az ügyvédnők erősödő emancipációját mutatták: ezek szerint a nők az 1998-ban mérteknél nagyobb arányban jutottak be az egyetemek jogi karaira, a szakmai sikerekért azonban nagyobb magánéleti árat kellett fizetniük, mert a vizsgálat szerint nagyobb arányban maradtak egyedül válás után és kisebb arányban van állandó párkapcsolatuk, mint korábban. 

Az Utasi Ágnes által szerkesztett tanulmánykötet alapján a hazai ügyvédséget egy olyan, a társadalom középrétegein „keresztülfekvő” – az alsó középosztálytól a felső középig „érő” –konglomerátumként lehet leírni, amely – az elmúlt közel harminc év során bekövetkezett polarizációs tendenciák következtében (elhúzódó rendszerváltás, gazdasági válságidőszakok) – differenciálódott és kialakult benne egy jelentősebb jövedelemmel, vagyonnal rendelkező, szűk felső csoport, egy életvitel-átlagot képviselő középső réteg és – az egyetemi jogászképzés korábbi expanziója következtében a hivatásrendben előálló számszerű növekedés mellett – egy nehezebben megélő, kevesebb megbízáshoz hozzáférő és gyérebb jövedelemhez jutó réteg.

Az ügyvédtársadalom szociológiai értelemben – természetesen – nem alkot olyan egységes társadalmi csoportot, mint amelyet a rájuk vonatkozó jogi szabályozás ügyvédi hivatásrendként leír. Hazánkban az 1867 utáni időktől megvalósuló jogegyenlősítés hatására kisebb részben a parasztság köréből – a jobbágyok utódai közül –, nagyobb részben a zsidóság emancipációjával a zsidó utódok közül egyre többen megjelentek az ügyvédi pályán, amivel megindult a magyar ügyvédi kar belső rétegződése. Ahogy Sulyok Tamás fent hivatkozott tanulmányában rámutat, a 19–20. század fordulóján az ügyvédek két fő típusa volt megkülönböztethető: a „feudális” és a „merkantil” ügyvédek. A feudális ügyvédek csoportjába az ancien régime-hez kötődő nemesi osztályokból származó – elsősorban közhivatalokat betöltő – ügyvédek tartoztak, a merkantil típusú ügyvédek pedig a hivatásrendbe főként a polgári rétegekből beáramló, a gazdasági élettel összefüggő jogi szolgáltatást nyújtó ügyvédek voltak. A többségükben még némi földbirtokkal rendelkező történelmi középosztály ügyvéd foglalkozású tagjai ekkor még szándékosan tartózkodtak a nyílt elszámolással és egyéni megbízásokkal járó piaci relációkban való részvételtől, a földdel nem bíró, gyakran nem magyar felmenőkkel rendelkező új középosztályból származó ügyvédek pedig a piaci viszonyokhoz kapcsolódó, nyílt elszámolással járó, honorácior, szellemi tevékenységet végeztek.

A tradicionális ügyvéd-típusok jelenkori továbbélését támasztotta alá egy, a hivatásrend jövedelemforrások szerinti differenciálódását feltáró (1999-bem készült) szociológiai felmérés. Eszerint a hatalmi képviselők csoportjába sorolható ügyvédek fő jövedelemforrását az elsősorban állami intézményekkel, vagy gazdasági érdekeltségekkel, estlegesen nem állami nagyvállalatokkal fennálló tartós megbízások alkották, de maguk tulajdonosi szerepet az ügyvédi vállalkozáson kívül más vállalkozásokban nem kívántak játszani. Az ún. vállalkozó ügyvédek pedig a gazdasági élet aktív szereplőiként ügyvédi vállalkozásukon kívül más vállalkozásban is tulajdonosokká, vagy résztulajdonosokká váltak.

Mitől lesz jó jogi képviselő egy ügyvéd? – többek között erre a kérdésre is megkísérel választ adni az Utasi-kutatócsoport tagjaként dolgozó Császár Balázs tanulmánya a már hivatkozott tanulmánykötetben (Császár: Az ügyvédi hivatás és a jogi munkamegosztás átalakuló feltételei, lásd: Ügyvédek a gyorsuló időben, 187-224. oldal). A dolgozatból megtudhatjuk, hogy az ügyvédi kompetencia képlete meglehetősen sokismeretlenes: a szakmai siker alapvető feltétele a szakmai tudás – a joganyag átfogó ismerete –, de nem kevésbé fontosak a személyes kapcsolatok és az olyan személyes tulajdonságok, mint a kommunikációs képességek, a pontosság, az alaposság és a tapasztalat, a szakmai rutin. A siker receptjének ritkábban említett, de alapvető tétele még az állami bürokratikus rendhez való igazodás készsége, mert az államigazgatás apró eltérésekkel, de lényegében az ügyvédeket is ügyfélként kezeli, ezért a bürokráciához való sikeres adaptáció a megbízás teljesítésének egyik záloga. Az ügyfél ugyanis a hivatali ügyintézés sikerességét – ügyének gyors megoldása képében – az ügyvédi munka minőségeként észleli, ami nem csak a tételes jogi ismereteken múlik. A hivatás gyakorlóinak napi – és kezdetben talán kiábrándító – tapasztalata, hogy a teljesítményük laikus értékelésében a jogi megoldások minőségének kérdése alárendelődik a gyors ügyintézés kritériumának. Az ügyvédek többsége tehát főként ügymenedzser; praxisában legalább annyira az ügyintézést koordináló (hatékony) végrehajtó, mint a hivatását magas szinten művelő szakjogász.

Fontos kiemelni ugyanakkor, hogy a fentiek alapját képező vizsgálat – az 1076 ügyvéd által kitöltött kérdőív és a félig strukturált interjúk – során megkérdezett ügyvédek a karrierjükhöz szükséges tényezők közül egy elemet sem jelöltek meg szignifikánsként (döntőként). A szakmai tudást a megkérdezettek 55,2 %-a jelölte legfontosabbnak, a személyes kapcsolatok a második helyen végeztek 54,8 %-kal, a kommunikációs skilleket pedig a negyedik helyre sorolták (32,5 %).

Császár Balázs összefoglalójából tudható, hogy a hivatásrenden belüli presztízs-viszonyok értékelésére – és részben a hivatásrendben lezajló differenciálódás modellezésére – két elmélet született: a kilens-hipotézis és a szakmai tisztaság-hipotézis. Az előbbi szerint az ügyvéd munkájának megbecsültsége ügyfeleinek társadalmi státusából fakad, abban gyökerezik; az utóbbi értelmében a jogászi hivatásrend képviselőinek saját szakmájukról alkotott értékrendszere határozza meg a csoporton belüli pozíciót. A kliens-hipotézist igazoló, ’70-es években végzett, amerikai ügyvéd-kutatás azt mutatta, hogy az ügyvédek származása és későbbi ügyfeleik típusai között összefüggés áll fenn. Eszerint az ügyvédi hivatásrend két nagyobb alcsoportra oszlik: a magasabb státusú establishment- és az alacsonyabb pozíciójú law society-ügyvédekre. Az előbbiek a vállalati és az állami ügyfeleket képviselik, az utóbbiak az alacsonyabb státusú, „kis” ügyfelek ügyeivel foglalkoznak.

Utóbbiakat alátámasztotta a magyar ügyvédek szakterületi preferenciáit vizsgáló kérdőíves felmérés is, amelyben 18 jogterület megítélését és jövedelmezőségét kutatták. A válaszok szerint a hazai ügyvédek legmagasabbra a büntetőjogot, a pénzügyi jogot és a társasági jogot értékelik, a negyedik és az ötödik helyet a nemzetközi magánjog és a kereskedelmi jog foglalja el. Látható, hogy az első öt jogterület közül négyhez – a büntetőjog kivételével – tipikusan nagyvállalati ügyfelek köthetők, a lista utolsó harmadában pedig a magánszemély ügyfelekhez – „kis” ügyekhez - kapcsolódó jogterületek szerepelnek (úgymint: családjog, munkajog, közigazgatási jog).

Az ügyvédi kompetenciák, a szakmai presztízs-viszonyok és a szakterületi preferenciák vizsgálata mellett zárásként érdemes ismét emlékeztetni a hivatás lényegére – ha úgy tetszik: az ügyvédség ethoszára – is, amelyhez újra Dell’ Adami 1882-ben megfogalmazott gondolatait célszerű segítségül hívnunk. Ezek szerint az ügyvéd „kölcsönöz szót az elnyomott panaszának, oltalmazza a gyengét bármilyen hatalom, vagy csel sértő támadása ellen. Mi több és a mai bonyolult jogi és állami szervezetben fontosabb: védi a polgárt a joglátszat, a jogmegtagadás, a hivatalnoki és bírói vétség, mulasztás, közöny, tévedés s az állami jogtalanság ezer formája ellen.” Hát így van ez.

forrás: Jogi Fórum

Elvi és gyakorlati problémák az új ukrán oktatási törvény körül - Az oktatási tárca 3 modellt javasol a nemzetiségek nyelvi oktatására

cs, 12/14/2017 - 09:50

Az ukrán oktatási minisztérium három különböző modellt javasol az Ukrajnában élő nemzetiségek nyelvi oktatásának megvalósításában, s ezek alapján alkalmazná az új oktatási törvény kifogásolt 7. cikkelyét a más-más nyelvcsoporthoz tartozó, eltérő nyelvi környezetben élő gyermekek számára - írta a tárca sajtóközleményében.

A minisztérium ismételten hangsúlyozta, hogy ukrán részről készek végrehajtani a Velencei Bizottság ajánlásait. Leszögezte: a cél az, hogy az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek a lehető legnagyobb mértékben megőrizhessék anyanyelvüket és egyúttal a lehető legjobban elsajátítsák az ukránt mint az állam hivatalos nyelvét.

A tárca elképzelése alapján azoknak az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségeknek, amelyeknek nincs anyaországuk, képviselőik nem anyanyelvi környezetben élnek, ezáltal anyanyelvük "veszélyeztetett", biztosítanák, hogy az első osztálytól a tizenkettedikig valamennyi tantárgyat anyanyelvükön tanulják, az ukrán nyelvet pedig tantárgyként. Ebbe a csoportba tartoznának például a krími tatárok.

A második csoportba az európai uniós anyaországi háttérrel rendelkező kisebbségeket sorolja a tárca, de köztük is különbséget tesz nyelvcsoporthoz tartozás szerint. A szláv nyelvcsaládhoz tartozó, többségében ukránul beszélő környezetben élő kisebbségek - így a lengyel, a szlovák és a bolgár kisebbség - esetében az ötödik osztálytól vezetné be több tantárgy oktatását ukrán nyelven, és onnantól a 12. osztály felé haladva fokozatosan emelné az ukránul oktatott tantárgyak számát.

A nem szláv nyelvcsaládhoz tartozó, javarészt anyanyelvi környezetben élők, azaz a magyarok és a románok esetében a tárca azt javasolja, hogy kevesebb tantárgy oktatásában térjenek át ötödik osztálytól az ukrán nyelvre, és az ukránul oktatott tantárgyak számának bővítése is lassabban történjen.

A harmadik csoportba az orosz kisebbséget sorolja a tárca. Kifejti, hogy az Ukrajnában élő orosz nemzetiségűek alapvetően az orosz nyelvet használják a hétköznapi kommunikációban, oroszajkú közösségekben élnek, így anyanyelvük megőrzését nem fenyegeti veszély Ukrajnában, továbbá szintén szláv nyelvet beszélőként nem okozhat nehézséget számukra az ukrán elsajátítása. Esetükben ezért a minisztérium szerint az ötödik osztálytól rögtön át lehet térni valamennyi tantárgy ukrán nyelven történő oktatására.

A témához kapcsolódva Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter a Twitter közösségi oldalon közzétett bejegyzésében úgy vélekedett, hogy az Ukrajnában élő orosz nemzetiségűeknek elegendő anyanyelvük megőrzéséhez, ha orosz nyelvet és irodalmat tanulnak az iskolában.

A szeptember végén hatályba léptetett törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikkelye - amely egyébként 2020 szeptemberétől lép életbe - kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az ukrán. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása csak az első négy osztályban lesz engedélyezett - ezekben az osztályokban az ukrán nyelvet továbbra is mint külön tantárgyat tanítják majd -, az ötödik osztálytól felfelé viszont a tantárgyak többségét ukránul oktatnák majd. Engedélyezi viszont a törvény két vagy több tantárgy oktatását bármely európai uniós tagállam nyelvén ötödik osztálytól is.

Kijev jelenlegi álláspontja az, hogy a Velencei Bizottság ajánlásainak végrehajtásához nem szükséges a 7. cikkely módosítása, mivel a testület elismerte, hogy az pusztán egy keretjogszabály. Az oktatás nyelvét a később elkészülő, középfokú oktatásról szóló törvényben szándékoznak részletesen szabályozni.

A KMKSZ üdvözli a Velencei Bizottság állásfoglalását 

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) kedden Ungváron kiadott nyilatkozatában üdvözli a Velencei Bizottságnak - a szerinte - az ukrajnai nemzetiségi kisebbségek véleményével egybecsengő állásfoglalását az új oktatási törvénnyel kapcsolatban.

A KMKSZ üdvözli, hogy a Velencei Bizottság állásfoglalása rávilágított a szövetség által az ukrajnai oktatási törvénnyel kapcsolatban megfogalmazott problémákra, s megerősítette a nemzetiségi kisebbségek által megfogalmazott véleményt. Ennek megfelelően "a megoldás minden bizonnyal a 7. cikkely módosítása lenne, és a jelenlegi rendelkezés cseréje, egy kiegyensúlyozottabb és világosabb megfogalmazással bíró szövegre" - olvasható a dokumentumban.

A magyar szervezet üdvözli továbbá, hogy az állásfoglalás szorgalmazza a kétoldalú tárgyalások mihamarabbi megkezdését Ukrajna és az érintett országok, illetve az ukrán hatalmi szervek és a nemzetiségi kisebbségek képviselői között.

"A KMKSZ bízik benne, hogy az ukrajnai vezetés, ígéreteihez híven, figyelembe veszi a Velencei Bizottság ajánlásait, s úgy módosítja az oktatási törvény 7. cikkelyét, hogy az az államnyelv tanulásának biztosítása mellett nem szűkíti a kisebbségeknek az oktatás területén meglévő jogait" - zárul a magyar szervezet nyilatkozata.

Az ukrán parlament által 2017. szeptember 5-én elfogadott, 2018-ban hatályba lépő tanügyi törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikkelye kimondja, hogy Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv. Ennek megfelelően a nemzetiségi kisebbségek anyanyelvű oktatása - az ukrán mellett - csak az elemi iskolában engedélyezett, az 5. osztálytól felfelé a tantárgyak többségét ukránul oktatják majd. Ez a rendelkezés a nemzetiségi kisebbségek szerint sérti Ukrajna alkotmányát, több hatályos törvényét, nemzetközi egyezményekben és megállapodásokban vállalt kötelezettségeit. 

Trócsányi: a tét az anyanyelvi oktatás 

Trócsányi László igazságügyi miniszter bízik abban, hogy az ukrán fél olyan javaslatokkal fog előállni az oktatási törvény ügyében, amelyek figyelembe veszik a magyar kisebbség jogos érdekeit, és így a magyar anyanyelvű oktatás teljes egészében fennmarad Kárpátalján. 

A miniszter a mandiner.hu-n szerdán a Velencei Bizottságnak az ukrán oktatási törvénnyel kapcsolatos döntésével kapcsolatban közölt írásában felidézte: a jogszabály az ukrán nyelv védelmében gyakorlatilag felszámolja a nemzeti kisebbségek nyelvén - így a magyar nyelven - történő oktatás lehetőségét az általános iskola ötödik osztályától kezdve, azzal az indokkal, hogy az ukrán nyelv megfelelő tudása nélkül a nem ukrán anyanyelvűek nem tudnak boldogulni Ukrajnában. 

A törvény rendkívüli nemzetközi felháborodást váltott ki, tekintettel arra, hogy Ukrajna lakossága vegyes, területén az orosz ajkúakon kívül hivatalosan, a legutóbbi népszámlálás alapján 150 ezer magyar, 400 ezer román, 140 ezer lengyel, 200 ezer bolgár anyanyelvű ember, valamint számos más nemzetiség él - tette hozzá. Jelezte: az új jogszabály végül elfogadott szövegét nem egyeztették a nemzeti kisebbségek képviselőivel, holott az anyanyelvi oktatás felszámolása a nemzeti kisebbségek teljes asszimilációjához vezethet. 

A miniszter hozzátette: Ukrajna a törvénnyel megsérti nemzetközi kötelezettségeit, hiszen magára nézve kötelezőnek ismert el számos, a nemzeti kisebbségek védelméről szóló nemzetközi egyezményt, emellett Magyarország és Ukrajna között hatályban van az az 1991-ben kötött bilaterális megállapodás, amelyben Ukrajna biztosítja a magyar nemzeti kisebbség anyanyelven történő oktatáshoz való jogát az oktatás minden szintjén. 

Trócsányi László szerint nem áll meg az Ukrajna által hangoztatott érv, miszerint az államnyelv védelme mindenképpen szükségessé teszi a kisebbségek nyelvi jogainak korlátozását, hiszen - írta a miniszter - még az egységes tömbben élő nemzeti kisebbségek is ukrán környezetben élnek, az ukrán nyelvet tanulják és használják életük során. 

Mint írta, Magyarországnak az alaptörvényből fakadó kötelezettsége, hogy nemzetközi szinten is megtegyen mindent a határon kívül élő magyarok védelmében, így a törvény szeptember 5-i elfogadását követően széleskörű diplomáciai offenzívát indítottak, felvetették az ügyet az ENSZ, az Európa Tanács, az EBESZ és az Európai Unió fórumain, és mind a külügyi, mind az oktatási tárcák között sor került bilaterális egyeztetésre, ő maga is levelet írt ukrán partnerének. 

A miniszter utalt arra, hogy az Európa Tanács keretében működő Velencei Bizottság december 11-én tette közzé végleges véleményét az ukrán oktatási törvény vitatott cikkéről. A miniszter a bizottság véleményével kapcsolatban leszögezte: helyesnek tartja, hogy a testület is sérelmezi a megfelelő egyeztetések hiányát a törvény elfogadása előtt és örömmel vették, hogy a bizottság elismerte, az új ukrán szabályok alkalmazása elvi és gyakorlati problémákat vet fel.

A jogszabályban meghatározott három év túlságosan rövid idő az alkalmazásra való felkészüléshez, ráadásul nem áll rendelkezésre megfelelő számú, megfelelő képzettséggel rendelkező pedagógus sem az ukrán nyelv oktatására - írta. Hozzátette: a bizottság megkérdőjelezi, hogy az a legitim cél, hogy az államnyelvet a középiskola végeztével mindenki megfelelően ismerje, csak az ukrán törvényhozó által választott megoldással érhető-e el, az ukrán nyelvoktatás erősítése ugyanis a hagyományos működés fenntartása mellett jobban megfelelne az arányosság elvének. 

Trócsányi László jelezte: noha szívesebben vett volna erőteljesebb megfogalmazást, a bizottság szerint is aggodalomra ad okot az, hogy a kisebbségi iskolák veszélyben vannak. Az új törvény ugyanis a ma működő magyar oktatási hálózatot is felszámolhatja azzal, hogy az érintett iskoláknak át kell állniuk az ukrán nyelven történő oktatásra - jegyezte meg. Hozzátette: a 2016/2017-es tanévben 71 magyar nyelvű oktatási intézmény működött, további 27 iskolában volt magyar nyelvű osztály, összesen 16 275 diák tanult magyar nyelven. 

Mint írta, a bizottság szerint meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy az anyanyelvet ne csak tantárgyként tanítsák az érintett iskolákban, hanem a tantárgyak anyanyelven történő oktatásával olyan szintre juthassanak el a diákok az anyanyelv használatában, hogy alkalmasak legyenek komplex problémák megoldására is. A bizottság felszólította az ukrán hatóságokat, hogy tárgyalásokat folytassanak a nemzetiségi szervezetek vezetőivel és minden más érintettel. 

"Nagyon bízom abban, hogy az ukrán fél olyan javaslatokkal fog előállni, amelyek a magyar kisebbség jogos érdekeit figyelembe veszik, és így a magyar anyanyelvű oktatás teljes egészében fennmarad Kárpátalján" - írta a miniszter.

Trócsányi László jelezte: Magyarország szívesen nyújt segítséget a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségnek, valamint anyaállamként kész tárgyalni az ukrán féllel, hogy a kárpátaljai magyarok anyanyelvi oktatása elkerülje a fokozatos leépítést. Úgy vélte, a Magyarország és Ukrajna között hatályban lévő bilaterális megállapodások - amelyekben Ukrajna vállalta, hogy biztosítja a magyar nemzeti kisebbség anyanyelven történő oktatáshoz való jogát az oktatás minden szintjén - a Velencei Bizottság véleményével kiegészülve már megfelelő tárgyalási alapot biztosít Magyarország és az ott élő magyar kisebbség számára. jelezte reményét, hogy Ukrajna a Velencei Bizottság véleményében foglalt ajánlásokat elfogadja, és haladéktalanul tárgyalásokat kezd a kárpátaljai magyarság vezetőivel.

forrás: Jogi Fórum

Túlzsúfolt börtönök, korlátozott devizahitelesek - Két érdekes magyar ügy az Európai Unió Bíróságának asztalán

cs, 12/14/2017 - 09:37

A magyarországi börtönök túlzsúfoltságának az európai elfogatóparancsok végrehajthatóságára gyakorolt hatásaival kapcsolatos C-496/16. sz. Aranyosi ügyet azért törölték a nyilvántartásból, mert a kérdéses elfogatóparancsot kibocsátó magyar bíróság visszavonta a parancsot, így pedig az ügy folytatása a Bíróság szerint – az azt Luxembourgba küldő német bíróság ezzel ellenkező álláspontja ellenére is – okafogyottá vált. - Érdekes magyar vonatkozású ügyek az Európai Unió Bíróságának asztaláról

C-496/16 Aranyosi / 2016. szeptember 16. / Hanseatisches Oberlandesgericht in Bremen / Európai elfogatóparancs

Az első Aranyosi ügyben (C-404/15) a Bíróságnak arról kellett döntenie, hogy a német bíróságoknak meg kell-e tagadniuk egy a magyar hatóságok által kétrendbeli betöréses lopás miatt körözött férfi átadása céljából e hatóságok által kiadott európai elfogatóparancs végrehajtását azon okból, hogy a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága egy 2015. március 10-én hozott ítéletében kimondta, hogy Magyarország a börtöneit jellemző túlzsúfoltság miatt megsértette a fogvatartottak alapvető jogait.

2016. április 5-i ítéletében a Bíróság úgy döntött, hogy az európai elfogatóparancs végrehajtását el kell halasztani, ha az érintett személy az elfogatóparancsot kibocsátó tagállamban való fogvatartásának körülményei folytán embertelen vagy megalázó bánásmód valós veszélyének van kitéve. A Bíróság azt is megállapította, hogy amennyiben e veszély fennállása az elfogatóparancsot kibocsátó tagállam hatóságaitól kapott pótlólagos információk alapján sem zárható ki ésszerű időn belül, úgy az elfogatóparancs végrehatása véglegesen megtagadható.

A Bíróság ítélete után az elfogatóparancs végrehajtásáról dönteni hivatott brémai bíróság az érintett férfi magyarországi fogvatartásának várható körülményeire vonatkozó információkat (lényegében biztosítékokat) kért és kapott a magyar hatóságoktól. E bíróság azonban nem biztos abban, hogy a magyar hatóságok azon vállalásán túl, hogy az említett férfi a vele szemben indított büntetőeljárás lefolytatása céljából történő átadását követően megfelelő fogvatartási körülmények közé fog kerülni, további biztosítékokat is be kell-e szerezniük e hatóságoktól.

A brémai bíróságnak különösen azzal összefüggésben merültek fel kételyei, hogy a magyar hatóságok által a fogvatartási körülmények tekintetében adott garancia vajon csak arra a fogvatartási intézetre terjed-e ki, amelybe az érintetett Németországból át fogják szállítani, vagy az érvényes az érintett férfi ellen kiadott elfogatóparancsban megjelölt bűncselekmények vonatkozásában folyó büntetőeljárásra tekintettel elrendelt, illetve az e bűncselekmények miatt kiszabandó büntetésekhez kapcsolódó fogvatartást foganatosító valamennyi intézetre.

A német bíróság az Európai Bíróságtól vár választ arra a kérdésre, hogy az elfogatóparancs végrehajtása előtt köteles-e az érintett férfi a kérdéses bűncselekményekkel összefüggő valamennyi jövőbeli magyarországi fogvatartásának foganatosításában részt vevő intézet tekintetében beszerezni az emberhez méltó fogvatartási körülményekre vonatkozó garanciákat.

C-483/16 Sziber / 2016. szeptember 6. / Fővárosi Törvényszék / Fogyasztóvédelem

A Kúria a fogyasztói devizahitel-szerződésekre vonatkozó jogegységi határozatának megszületését követően az Országgyűlés törvényben rendezte az ilyen szerződésekben foglalt, az egyoldalú kamatemelésre, költségemelésre, díjemelésre, valamint az árfolyamrésre vonatkozó tisztességtelen szerződési feltételek semmisségéből adódó elszámolási kérdéseket. Úgy tűnik azonban, hogy a jogszabályi úton rendezett elszámolás szabályai akadályt jelenthetnek azon fogyasztók számára, akik további jogi eljárásokat kívánnak folytatni a kérdéses hitelszerződésekkel kapcsolatban.

Ezen akadályok már abból a szempontból is problémásak, hogy kifejezetten csak azokat a fogyasztókat érintik, akik devizahitel-szerződéseket kötöttek, de nem nehezítik a nem fogyasztó hiteladósok (pl. cégek) vagy a nem devizában eladósodott fogyasztók helyzetét. A kérdéses akadályok olyan követelmények formájában jelennek meg, mint a túlzottan szigorú formai és tartalmi előírások megkövetelése a beadványok megszerkesztése vonatkozásában, az ilyen perekben kérhető jogkövetkezmények körének korlátozása, vagy a törvénnyel megállapított elszámolás a szerződéshez kapcsolódó pénzügyi adatokra (pl. törlesztő részletek) vonatkozó pontos számszaki hatásai feltüntetésének kötelezővé tétele.

Mivel e követelmények elmulasztása a fogyasztók által a törvényi elszámolás ellenére is felvállalt perek megszüntetéséhez vezethet, ezért az egy ilyen ügyben eljáró Fővárosi Törvényszék azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy a kérdéses követelmények összhangban vannak-e az uniós fogyasztóvédelmi szabályokkal.

forrás: Jogi Fórum

A közszolgálati per - Alapvetően módosul a szabályozás január 1-től!

cs, 12/14/2017 - 09:05

Alapvetően módosítja a közszolgálati jogviszonyt érintő perekre vonatkozó szabályozást a 2018. január 1-jén hatályba lépő közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.).

Alapvető változás, hogy a közszolgálati jogviszonyból (állami tisztviselők, hivatásos állományúak, közszolgálati tisztviselők) származó jogviták ezentúl közigazgatási pernek minősülnek majd, és elbírálásukra a közigazgatási perrendtartás szabályai lesznek irányadóak.

A keresetlevelet változatlanul a közigazgatási és munkaügyi bírósághoz kell benyújtani, ide nem értve azon esetköröket, amelyekben a peres eljárás tárgya a Kormánytisztviselői Döntőbizottság határozatának jogszerűsége. Utóbbi esetekben az eljárást az ellenérdekű féllel szemben kell megindítani és a keresetlevelet a Kormánytisztviselői Döntőbizottsághoz kell benyújtani. Ha a munkavégzés helye Budapest, a jogvita elbírálására továbbra is a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság illetékes. A természetes személy felperes ezen felül a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos pert a lakóhelye szerint illetékes bíróság előtt is megindíthatja.

Fontos változás, hogy a közszolgálati perekben a jövőben a Fővárosi Törvényszék az ország valamennyi közigazgatási és munkaügyi bírósága által hozott határozata tekintetében fellebbviteli bíróságként jár el. További újdonság, hogy csak konkrét jogszabálysértésre hivatkozással lehet fellebbezni és a fellebbezésben a konkrét jogszabálysértés ténye mellett a megsértett jogszabályhelyet is meg kell jelölni.

Továbbra sem lesz kötelező a jogi képviselet az elsőfokú eljárásban, ugyanakkor a Fővárosi Törvényszék előtt folyó másodfokú eljárásokban az új szabályozás már megköveteli a jogi képviselő igénybevételét.

A tárgyi költségfeljegyzési jogra és a munkavállalói költségkedvezményre vonatkozó szabályok változatlanul alkalmazandóak lesznek a közszolgálati jogviszonyokat érintő perekben is.

Az új szabályozás ugyan mellőzi a munkaügyi perekre jellemző kötelező egyeztetés intézményét, a feleknek azonban továbbra is megmarad a lehetősége arra, hogy jogvitájukat bíróság által jóváhagyott egyezség, vagy akár bírósági közvetítői eljárás keretében rendezzék.

Az új törvény a „fegyveregyenlőség elvének” érvényesülése érdekében speciális szabályt állapít meg a munkáltatónak minősülő közigazgatási szerv terhére a bizonyítási kötelezettség tekintetében. A közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perben a közigazgatási szerv köteles bizonyítani az igény elbírálásához szükséges általános hatályú rendelkezések, utasítások és a jogvita eldöntéséhez szükséges, a közigazgatási szerv működési körében keletkezett iratok tartalmát, az igényelt juttatással összefüggő, vitatott számítások helyességét, továbbá a bérvita esetén a juttatás megfizetését.

Az új szabályokat először a 2018. január 1-jén vagy azt követően előterjesztett keresetlevél alapján indult eljárásokban kell alkalmazni.

forrás: Jogi Fórum

Fókuszban a bíróság - Átadták a fotópályázat díjait - 300 kép közül választottak nyerteseket

cs, 12/14/2017 - 08:40

Lezárult az Országos Bírósági Hivatal (OBH) által negyedik alkalommal kiírt „Fókuszban a bíróság” fotópályázat. A képeket elbíráló bizottság 41 pályázó 300 képe közül választotta ki a díjazott fotókat. Az idei év újdonsága, hogy fotósorozattal is lehetett nevezni. A mindenki számára nyitott pályázat nyertesei ünnepélyes keretek között vehették át a díjakat.

Az eredmények kihirdetésével egybekötött kiállítás-megnyitón Handó Tünde, az OBH elnöke elmondta, a pályázat célja a magyarországi bírósági épületek, műemlékek, bírósági munka újszerű látásmóddal való kreatív bemutatása. 2017-ben 4 kategóriában („Portré, emberábrázolás”, „Műemlékek, műkincsek”, „Használati tárgyak, eszközök”, „Digitális bíróság”) örökíthették meg a fotográfusok a bíróságokat, a bírókat, igazságügyi alkalmazottakat és a tárgyalótermeket. 

A négy fős Bíráló Bizottság - Handó Tünde, az OBH elnöke, Németh Zoltán, a Budapest Környéki Törvényszék Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságának elnöke, Molnár Zoltán fotóművész, valamint Klenovics Róbert, az OBH Műszaki Főosztályának főosztályvezető-helyettese – kategóriánként választott egy-egy nyertes pályaművet, kivéve a „Digitális bíróság”-ot, ott ugyanis a kevés beérkezett pályaműre való tekintettel nem hirdettek eredményt. A fotópályázat online felületén közönségszavazásra is nyílt lehetőség. Ezen kívül a pályaművek közül a Bíráló Bizottság, az OBH elnöke és a Kúria elnöke is választott egy-egy különdíjast.

A pályázat nyertesei:

I. Portré, emberábrázolás kategóriában: Lakos Máté - Irattár

II. Műemlékek, műkincsek kategóriában: Nagy Anita - Ékszerdoboz

III. Használati tárgyak, eszközök kategóriában: Vida István Tamás – Mozi

A Bíráló Bizottság különdíjasa: Dr. Tóth-Piusz István – Talpunk alatt

Az OBH elnökének különdíjasa: Fáczán Ádám – Országos Bírósági Hivatal épületének aulája és tetőzete

A Kúria elnökének különdíjasa: Szőnyi István – Kúria lépcsőház

Közönségdíjas: Bódi Anett – Az ítélet (341 szavazat)

forrás: Jogi Fórum

Választható lesz a szakképzés anyagának egy része - Módosul a nemzeti köznevelési és szakképzési törvény

sze, 12/13/2017 - 08:58

A szakgimnáziumi képzés rugalmasságának növelését és a szakmai képzési tartalom egy részének választhatóvá tételét célozza az a nemzeti köznevelési és szakképzési törvényt módosító döntés, amelyet 118 igen, két nem szavazattal és 56 tartózkodás mellett hoztak meg a képviselők kedden az Országgyűlésben. 

Az egyes oktatási, szakképzési és felnőttképzési törvények és az azokkal összefüggő tárgyú törvények módosításával az érettségi vizsga keretében megszerezhető úgynevezett mellék-szakképesítéseket leválasztják, elkülönítik az érettségi vizsgától, és tanulásuk választhatóvá válik.

Ez a lépés az indoklás szerint elősegíti azt, hogy az ágazati szakmai érettségi vizsgák egyöntetűen csak az ágazati közös tartalmakra koncentráljanak, egyértelműsítve ezzel az érettségi vizsgára történő felkészítés, felkészülés kereteit is, továbbá biztosítja, hogy ne növekedjenek a tanulók érettségi vizsgával összefüggő terhei.

A mellék-szakképesítés elkülönítése, választhatóvá tétele lehetőséget ad  ezen tartalmak egy részének választható módon történő tanulására, illetve ha a tanuló ezt az irányt választja, akkor e tananyagból külön szakmai vizsgát tehet.

A rendelkezés bevezetését követően a tanuló arról is dönthet, hogy a mellék-szakképesítés tananyagtartalma helyett - a felszabaduló órakeret terhére - a képző iskola által biztosított, más tantárgyak szakmai tartalmát megerősítő vagy egyéb kompetenciát fejlesztő, vagy gyakorlati ismeret bővítő képzésben vesz részt.

A duális rendszerű szakképzés gyakorlati képzési lehetőségeinek kiszélesítését célzó módosítások, pontosítások is megjelennek. A gazdálkodó szervezet és a tanuló közötti - még a tényleges gyakorlati képzés megkezdését megelőzően történő - kapcsolatfelvételt segíti a tanuló-előszerződés rendszere, amelyben a felek kölcsönösen vállalják a későbbi tanulószerződés megkötését. Ez lehetővé teszi a gazdálkodók számára a tanulókkal a tényleges szakképzési szakaszt megelőző megismerkedést, illetve a tanulók számára zökkenőmentesebbé teheti a munkahelyen zajló gyakorlati képzésbe a beilleszkedést.

Lehetővé válik az Országos Képzési Jegyzék szerinti pedagógia, valamint a    szociális ágazatokba tartozó, továbbá a honvédelmi szakképesítések esetén a korábbiaknál szélesebb körben kerülhessen sor munkahelyi körülmények között gyakorlati képzésre.

A módosítás alapján az iskolai rendszerű szakképzésben ellátott feladatok után a szakképző iskola nem állami fenntartója akkor jogosult költségvetési hozzájárulásra, ha az adott feladatra szakképzési megállapodást kötött, vagy ha a fővárosban vagy a megyében e törvény vagy a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján szakképzési feladatellátási kötelezettsége van.

A törvényben rögzítették, hogy a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság, illetve az általa fenntartott köznevelési intézmény az átlagbér alapú költségvetési támogatásra való jogosultság szempontjából a nonprofit gazdasági társasággal, illetve nonprofit gazdasági társaság által fenntartott köznevelési intézménnyel esik egy tekintet alá.

A felnőttképzési törvény módosításai elősegítik a vállalatok igényeinek érvényesülését annak érdekében, hogy munkavállalóik át-, illetve továbbképzése lehetőleg minél rövidebb idő alatt valósuljanak meg és ezen képzések keretében célzottan, az adott munkakörnek megfelelő naprakész tudást szerezzenek. Mindezek miatt szükséges a felnőttképzés keretében végzett képzések tartalmi szabályozására vonatkozó szigorú előírásokon enyhíteni, hogy a vállalati igényekre a lehető legrövidebb idő alatt és a legrugalmasabban reagáló képzési kínálat kerülhessen kialakításra.

Az adatkezelés törvényi lábát is megalkották azzal, hogy a jogi szakvizsgára vonatkozó részletes szabályokat az igazságügyért felelős miniszter saját hatáskörben megalkotott rendeletében fogja szabályozni.

forrás: Jogi Fórum

Jövőre csak a 15 százalék szja terheli az ingatlankiadást

sze, 12/13/2017 - 08:55

A hosszú távú ingatlan bérbeadók jobban járnak jövőre: már senkinek nem kell ingatlan bérbeadásból származó 1 millió forintot meghaladó jövedelme után 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást (eho) fizetni, mindössze 15 százalék szja terheli az ingatlankiadást - hívta fel a figyelmet a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleményében. 

Hozzátették: a rövid távú bérbeadók, így az airbnb-zők pedig már három lakásra választhatják a tételes átalányadót, a könnyítésekkel jelentősen nőhet a legális lakáskiadás aránya.

A két intézkedés 3 milliárd forintot hagy a lakáskiadóknál, ám a könnyítés miatt jelentősen nőhet a legális lakáskiadás.

Tavaly az szja-bevallások adatai szerint mintegy 100 ezren adták bérbe az ingatlanjukat, 28 ezerrel többen, mint 2015-ben. 

Az NGM szerint jövőre már senkinek nem éri meg eltitkolni a bérbeadásból származó jövedelmét. Ha a bérbeadásból származó jövedelem nem a bevallásból, hanem a Nemzeti Adó-, és Vámhivatal ellenőrzési eljárásának a keretében derül ki, akkor az eltitkolt adón felül adóbírságot és késedelmi pótlékot is kell fizetni - tették hozzá.

A szálláshely-szolgáltatók is jelentős közterhet takaríthatnak meg jövőre: a jelenlegi egy ingatlan helyett már három lakásig vagy üdülőig választható a legegyszerűbb és a legnagyobb megtakarítást biztosító adózási mód, az úgynevezett tételes átalányadó. A fizetendő adó minimális, szobánként mindössze évi 38 400 forint. Az szja-bevallások adatai szerint 2015-ben mintegy ötezer, 2016-ban több mint hatezer-négyszáz szállásadó adózott így. 

A szálláshely-szolgáltatás kizárólag adószámmal és a település jegyzőjének tudtával nyújtható, ezért aki eddig még nem tette, annak érdemes mielőbb bejelentkezni az ingatlan fekvése szerinti önkormányzat jegyzőjénél, és adószámot igényelni a 'T101-es nyomtatványon a NAV-tól, ugyanis utólag ez a kedvező adózási forma nem választható

forrás: Jogi Fórum

Életpályamodell országgyűlési köztisztviselőknek - A januártól hatályos előmeneteli rendszer tükrözi a jogviszony presztízsét

sze, 12/13/2017 - 08:48

Az Országgyűlés Hivatalának köztisztviselőire vonatkozó életpályamodellt vezetnek be a parlament keddi döntése alapján. Négy fideszes képviselő, Gulyás Gergely, Hende Csaba, Répássy Róbert és Vas Imre javaslatát 176 kormánypárti, jobbikos, LMP-s és öt független igen szavazattal, ellenvoks nélkül fogadta el a Ház.

A törvénymódosítás szerint az országgyűlési köztisztviselők a betöltött munkakörükhöz szükséges iskolai végzettség és a közszolgálati jogviszonyban töltött idő alapján kerülnek az adott besorolási fokozatba.

A közszolgálati tisztviselői törvény által használt két besorolási osztályt megtartották, ez alapján a felsőfokú végzettségűek az I., az érettségivel rendelkezők a II. besorolási osztályba kerülnek. Előbbiek közül a pályakezdő köztisztviselőket országgyűlési fogalmazói, utóbbiak közül pedig országgyűlési gyakornoki fokozatba sorolják. Az I. besorolási osztálynál a javasolt legmagasabb fokozat - 36 évnyi közszolgálati jogviszony után - az országgyűlési kiemelt vezető-főtanácsos, míg a II. osztálynál - ugyanennyi idejű jogviszonyt követően - az országgyűlési kiemelt vezető-főmunkatárs.

Az illetmények alapilletményből, továbbá idegennyelv-tudási, vezetői és címpótlékból állhatnak össze.

Az adott besorolási fokozat alapilletményét úgy számítják ki, hogy az illetményalapot megszorozzák a besorolási fokozathoz tartozó szorzószámmal. Az illetményalap a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset összege.

 Az alapilletménytől - a félévente elvégezhető - teljesítményértékelés alapján el lehet térni: 50 százalékkal meg lehet emelni vagy 20 százalékkal csökkenteni. Emellett a köztisztviselőknek országgyűlési szakmai tanácsadói és főtanácsadói cím adományozható.

A hivatali szervek vezetőinek a tárgyévre megállapított havi alapilletménye az illetményalap 5,3-szerese, amitől az előbb említett módon szintén el lehet térni.

Ezen felül az eddigi 25 helyett már 20 év közszolgálati jogviszony után jár jubileumi jutalom az országgyűlési köztisztviselőknek.

A törvény 2018. január 1-jén lép hatályba. A jobbikos Hegedűs Lorántné azonban egy módosító javaslatában felvetette: csak egy másfél éves felkészülési időszak után valósítható meg az áttérés arra, hogy a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerint a KSH által közzétett, előző évre vonatkozó nemzetgazdasági átlagos bruttó kereset határozza meg a köztisztviselők illetményei és juttatásai fizetésének rendjét. Ezt a törvényalkotási bizottság, majd a parlament is elfogadta, így az erre vonatkozó passzus 2020. március 1-jén lép hatályba.

A fideszes előterjesztők indoklása szerint mind az Országgyűlés közjogi helyzete, mind a független és hatékony működéséhez fűződő kiemelkedő közérdek indokolja, hogy az Országgyűlés Hivatalában dolgozó köztisztviselőknek saját életpályamodellt alakítsanak ki. Szerintük az elfogadott előmeneteli rendszer tükrözi az országgyűlési köztisztviselői jogviszony presztízsét.

forrás: Jogi Fórum

A Kamara

Bács-Kiskun Megyei
Ügyvédi Kamara

postacím:
6000 Kecskemét,
Bercsényi utca 15.

telefon/fax:
+36 76 484 909