Bács Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara

A jogiforum.hu hírei

Tartalom átvétel Jogi Fórum - hírek
Hírek a Jogi Fórumon
Frissítve: 1 óra 27 perc

Letették esküjüket az Országházban a nemzetiségi szószólók - Többségük anyanyelvén mondta el az eskü szövegét

sze, 05/09/2018 - 10:02

Letette esküjét a 12 nemzetiségi szószóló az Országgyűlés elnöke előtt kedden. A szószólók többsége anyanyelvén mondta el az eskü szövegét a parlamentben.

A bolgár nemzetiséget Varga Szimeon, a görögöt Sianos Tamás, a horvátot Szolga József, a lengyelt Rónayné Slaba Ewa Maria, az örményt Simani Silva, a romát Farkas Félix, a románt Kreszta Traján, a ruszint Giricz Vera, a szerbet Alexov Lyubomir, a szlovákot Paulik Antal, a szlovént Kissné Köles Erika, az ukránt Szuperák Brigitta képviseli a most kezdődő négyéves parlamenti ciklusban.

Kövér László házelnök és Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős ügyvezető miniszterelnök-helyettes és a nemzetiségi szószólók az eskütételen a Parlament Gobelin termében az Országgyűlés alakuló ülése után 2018. május 8-án. - Fotó: Koszticsák Szilárd  / MTI

Kövér László házelnök a nemzetiségi szószólókat köszöntve arról beszélt, az elmúlt négy évben a nemzetiségi érdekképviselet új alapintézménye jött létre, amely több okból is esedékes volt. Ezek között említette, hogy az Országgyűlés több mint két évtizedes alkotmányos mulasztást pótolt, a parlamenti demokrácia keretei között nemcsak az etnikai többség, hanem a kisebbség érdekeinek is meg kell jelenniük, továbbá ennek hiányában nem lehetnek zavartalanok az államközi együttműködések, kapcsolatok.

A Magyarországi nemzetiségek parlamenti bizottságát arra kérte, folytassa, fejlessze és erősítse a nemzetiségi érdekképviseletet a Házban. Megjegyezte: az előző ciklusban a testület az egyik legaktívabb volt, rendszeresen részt vett a Házbizottság munkájában, érintettsége miatt 64 napirend parlamenti megvitatásában vett részt és 10 önálló törvényjavaslatot nyújtott be.

Kövér László kiemelte: egyhangú támogatást kapott a bizottság határozati javaslata, amely a több mint egymillió aláírással zárult Minority Safe Pack kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezés mellett állt ki.

A házelnök új minőségként említette az Országgyűlés munkájában, hogy a német nemzetiségi közösség élni tudott a törvényi lehetőséggel és korábbi szószólóját, Ritter Imrét kedvezményes képviselői mandátumhoz jutatta.

forrás: Jogi Fórum

Nem törvényes az OBT működése - Nem biztosított az egyes bírósági szintek képviselete

k, 05/08/2018 - 15:18
Az Országos Bírói Tanács (OBT) létszáma 15 fő. A sarkalatos törvény azt is előírja, hogy valamennyi ítélkezési szintről megadott számú tagja van. Jelenleg az OBT nem rendelkezik 15 taggal és egyes bírósági szintek képviselete nem biztosított, ezért a testület működése nem tekinthető törvényesnek.

Kedden megalakul az új Országgyűlés - A megalakulással kabinet ügyvezető kormányként gyakorolja hatáskörét

k, 05/08/2018 - 15:18
Alakuló ülést tart kedden az Országgyűlés, a mandátumot szerzett képviselőket Áder János köztársasági elnök köszönti, aki - Orbán Viktor személyében - javaslatot tesz az új miniszterelnökre. A 199 fős parlamentben a Fidesz-KDNP 133, a Jobbik 26, az MSZP-Párbeszéd 20, a Demokratikus Koalíció 9, az LMP 8, az Együtt 1 mandátumot szerzett, további 1 képviselő függetlenként dolgozik és ugyancsak 1 képviselője lesz a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának.

Megalakult az új Országgyűlés - Csütörtökön választ miniszterelnököt az Országgyűlés

k, 05/08/2018 - 11:42

Letették esküjüket az országgyűlési képviselők kedden, ezzel megalakult az új parlament. A parlament honlapján kedden tették közzé a csütörtökre és péntekre tervezett kétnapos ülés napirendi javaslatát.

A képviselők a történelmi zászlók előtt tettek esküt.

A Demokratikus Koalíció képviselői - akik csak az eskütétel idejére jelentek meg az ülésteremben, azt követően azonnal távoztak is - azzal egészítették ki a hivatalos esküszöveget, hogy minden törekvésükkel azon lesznek, hogy "helyreállítsák a köztársaságot", és új demokratikus alkotmányt adjanak a hazának.

Az LMP-s Hadházy Ákos nem vett részt az eskütételen.

Ezt megelőzően az Országgyűlés korelnökéből - aki a legidősebb képviselő, a 82 éves, fideszes Turi-Kovács Béla - és a korjegyzőkből - vagyis a legfiatalabb képviselőkből - álló testület jelentést tett a mandátumvizsgálat eredményéről, amely mindenki megbízólevelét szabályszerűnek találta. Ezután a parlament - 189 igen szavazattal, egyhangúlag - igazolta a képviselők és a nemzetiségi szószólók mandátumát.

A parlamentnek ezúttal is 199 képviselő a tagja, a Ház munkájában további 12 szószóló vesz részt.

Turi-Kovács Béla bejelentette a kormány megbízatásának megszűnését. Innentől - az alaptörvény értelmében - a kabinet ügyvezető kormányként gyakorolja hatáskörét, nemzetközi szerződés kötelező hatályát nem ismerheti el, rendeletet csak törvény felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat.

Áder János köztársasági elnök beszédet mond, miután a képviselők esküt tettek az Országgyűlés alakuló ülésén 2018. május 8-án. Mögötte Turi-Kovács Béla fideszes képviselő, korelnök. -  Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

Csütörtökön választ miniszterelnököt az Országgyűlés

A parlament honlapján kedden tették közzé a csütörtökre és péntekre tervezett kétnapos ülés napirendi javaslatát.

A dokumentum szerint csütörtök délután tartják a miniszterelnök-választást, a döntéshez az országgyűlési képviselők több mint a felének szavazata szükséges. A miniszterelnök a megválasztásával hivatalba lép.

Az eskütétel után a kormányfő beszédet mond a parlamentben.

Áder János köztársasági elnök az Országgyűlés keddi alakuló ülésén javasolta, hogy a parlament Orbán Viktor kormányfőt, a Fidesz elnökét válassza újra miniszterelnöknek.

Péntekre a minisztériumok felsorolásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló kormánypárti előterjesztés összevont vitáját és egyben zárószavazását tervezik, amennyiben a képviselők előző nap - négyötödös többséggel - hozzájárulnak a házszabálytól eltéréssel való tárgyaláshoz. Korábban, az Országgyűlés alakuló ülését előkészítő tárgyalássorozaton - Harrach Péter kereszténydemokrata frakcióvezető beszámolója szerint - az ellenzék hozzájárult a házszabálytól eltéréshez.

A képviselőcsoportok megállapodása alapján a kormány megalakulásáig napirenden kívüli felszólalások, interpellációk, azonnali kérdések és kérdések nem hangoznak el.

Kövér László kiszámíthatóságot ígért

Kiszámíthatóságot ígért Kövér László, az Országgyűlés újraválasztott elnöke kedden a parlament alakuló ülésén.

Kövér László székfoglaló beszédében kiemelte: azt ígérhetek, ami egyre inkább felértékelődik a politikában, kiszámíthatóságot.

"Kiszámítható vagyok és maradok azon meggyőződésemben, hogy Magyarország felemelkedésének egyetlen útja a szuverén magyar népakaratban gyökerező parlamentáris demokrácia keretei között vezet, hogy hazánkban a politikai hatalom egyetlen legitim forrása a magyar választópolgárok közössége. Kiszámítható vagyok és maradok azon cselekvésemben, mely arra irányul majd, hogy a szuverén magyar népakaratot a magam helyén minden körülmények között tiszteletben tartsam, érvényesítsem és oltalmazzam, és ugyanezt kérem és várom el minden képviselőtársamtól, legyenek akár kormánypártiak, akár ellenzékiek, akár nemzeti, akár nemzetközi elkötelezettségűek" - tette hozzá.

Kövér László, az Országgyűlés titkos szavazással megválasztott elnöke esküt tesz az Országgyűlés alakuló ülésén az Országházban 2018. május 8-án. - Fotó: Kovács Tamás / MTI

A parlamentáris demokráciának a XIX. században Kossuth Lajos által megfogalmazott eszmei alapvetése XXI. századunkban változatlanul érvényes: "Mindent a népért, mindent a nép által, semmit sem a népről a nép nélkül." - fogalmazott az Országgyűlés régi-új elnöke.

Kiemelte: az elmúlt évek és az elmúlt hetek illetve órák történései ellenére marad azon bizodalmában, hogy a ma megalakuló Országgyűlés minden tagja tiszteletben tartja a magyar népakaratot, és aláveti magát a parlamentáris demokrácia szabályainak. Szerinte aki nem így tesz, az nem a vele szemben álló politikai erőnek árt, hanem Magyarországnak. "Én pedig az ígérhetem Önöknek, hogy politikai közösségemmel együtt a hazánkat és a magyar demokráciát minden körülmények között megvédjük" - mondta.

Kövér László minden megválasztott képviselőtársa nevében megköszönte a magyar emberek bizalmát, amely lehetővé teszi számukra, hogy a következő négy évben lelkiismeretük, legjobb tudásuk és az alaptörvényre tett esküjük szerint az ő javukra munkálkodhassanak a ház falai között.

Megköszönte azon volt képviselőtársaik munkáját is, akik közreműködtek abban, hogy a 2010 után elvégzett sikeres válságkezelést és az ország újjáépítését követően a 2014 és 2018 közötti időszak a rendszerváltozás kezdete óta eltelt majd három évtizedben példa nélküli emelkedést hozott Magyarország polgárai és családja számára. Köszönetét fejezte ki az Országgyűlés hivatala munkatársainak, hogy munkájukkal megfelelő körülményeket teremtettek munkavégzésük számára. Ezt kérik tőlük a jövőben is - jelezte, majd megköszönte a támogató szavazatokat, amellyel az Országgyűlés elnökévé választották. 

"Különös megtiszteltetés és nagy felelősség a feladat, amelyet az előttünk álló négy évre szólóan ismételten rám ruháztak" - fogalmazott Kövér László.

Az Országgyűlés elnöke kitért arra, hogy harminc esztendeje lépett a politika világába. Politikai közösségének és a választópolgároknak köszönhetően huszonnyolc esztendeje a szabadon választott Országgyűlés tagja, politikai közösségével együtt eddig mindösszesen tizenhat esztendőt voltak ellenzékben és tizenkét esztendő során kormányoztak, a Tisztelt Ház többségének bizalmából pedig nyolcadik esztendeje lehet az Országgyűlés elnöke - sorolta.

A parlament elnöke az előttük álló törvényhozási ciklusra minden képviselőnek magatartási vezérfonalként Tisza István házelnök 1912-ben elmondott székfoglaló szavait ajánlotta: "(...) biztosíthatom a T. Házat, hogy egy becsületes ember egész kötelességtudatával és egész felelősségérzetével fogok feladatom megoldásához".

"Isten segítse hazánkat és nemzetünket, s adjon Önöknek bölcsességet!" - zárta székfoglaló beszédét Kövér László.

forrás: Jogi Fórum

Több nővel is erőszakosan viselkedett New York főügyésze - Kormányzói felszólításra lemondott hivataláról Eric Schneiderman

k, 05/08/2018 - 11:34

Lemondott New York állam főügyésze, hétfő este, mert kiderült, intim kapcsolataiban többször is erőszakosan viselkedett. A befolyásos demokrata pártiként számon tartott Eric Schneidermant New York állam szintén demokrata kormányzója, Andrew Cuomo szólította fel lemondásra, miután a The New Yorker című hetilap terjedelmes riportot jelentetett meg az ügyben. Ebben négy nő is azzal vádolta meg Schneidermant, hogy megegyezésen alapuló intim kapcsolatuk során durván viselkedett és erőszakoskodott.

Eric Schneiderman először tagadta a vádakat, leszögezve, hogy ezeknek amúgy sincs közük a munkájához, távozni nem akart hivatalából, és csak a kormányzó nyilvános felszólítása után nyújtotta be lemondását. Cuomo azonnali vizsgálat megindítására kérte fel a kerületi ügyészt.

Twitter-bejegyzésében Schneiderman azt írta: "Intim viszony keretében belementem különböző szerepjátékokba és más megegyezésen alapuló szexuális aktusokba. Soha nem erőszakoskodtam senkivel, akarata ellenére senkivel nem volt nemi kapcsolatom, ilyesmire soha nem vetemednék".

A 63 éves Schneiderman, akit a Wall Street megrendszabályozásának elszánt híveként tartanak számon, erőteljes bírálója Donald Trump elnöknek és kormányának. Amióta Trumpot beiktatták hivatalába, többször is nyújtott be ellene perkeresetet, például a bevándorláspolitikáját illetően vagy az abortuszok finanszírozásának ügyében.

Több liberális aktivistacsoporttal és szervezettel áll kapcsolatban, és szerepet vállalt a szexuális zaklatások ellen alakult MeToo mozgalomban is.

A New York-i főügyész hivatala az egyik legfontosabb és legbefolyásosabb ügyészi hivatal az Egyesült Államokban, a többi között felügyeli a pénzügyi és bankszektort, amelynek tevékenysége, illetve központi irodái legnagyobb részben New Yorkban és környékén vannak.

A főügyészi hivatal szóvivője nem kívánta kommentálni a történteket.

A The New Yorker riportjában két nő arról számolt be, hogy Schneiderman durván beszélt velük, fojtogatta és ütötte őket, emiatt orvosi ellátásra is szorultak, két másik nő pedig, akinek viszonya volt Schneidermannal, nem adta ugyan a nevét a riporthoz, de elmondta, hogy a férfi rendszeresen verte őt.

Kirsten Gillibrand, New York demokrata párti szenátora nyilatkozatban ítélte el a történteket, és leszögezte, hogy Eric Schneidermannak nincs helye közhivatalban.

A The Washington Times című lap hétfő éjjel honlapján felidézte Donald Trump 2013-ban közzétett egyik Twitter-bejegyzését, amelyben az akkor még csak üzletember Trump azt írta, hogy Schneiderman "sokkal rosszabb", mint két másik, szexuális zaklatásról elhíresült demokrata párti politikus, Eliot Spitzer New York állam volt kormányzója vagy Anthony Weiner, volt demokrata párti törvényhozó.

"Weinernek vége, Spitzernek vége, a következő a könnyűsúlyú Eric Schneiderman lesz. Csak várjatok és figyeljetek, ő rosszabb, mint Weiner vagy Spitzer" - írta mikroblog-bejegyzésében Donald Trump 2013-ban.

forrás: Jogi Fórum

Rosszul áfázzuk a lízinget?! - Egy uniós főtanácsnoki vélemény újabb „áfa-bombát” dobott az eddigi gyakorlatra

k, 05/08/2018 - 10:54

Azok után, hogy nemrég az Európai Unió Bírósága (EUB) jelentősen újraértelmezte a zárt végű pénzügyi lízing fogalmát, egy friss főtanácsnoki vélemény újabb „áfa-bombát” dobott az eddigi gyakorlatra. Míg ugyanis a pénzügyi lízing díját már hosszú évek óta egy áfás és egy áfa-mentes részre bontják a lízingbeadók, addig a főtanácsnok véleménye szerint a díjat egységesen, áfásan kellene kezelni. Ennek komoly kihatásai lehetnek a magyarországi lízingpiacra is, így érdemes kiemelten figyelni az ügy alakulását – véli a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

Ahhoz képest, hogy a pénzügyi lízing régóta meghatározó finanszírozási formája az európai gazdaságoknak, meglepően bizonytalan ennek áfa-kezelése. Az állóvízbe az első követ egy 2012-es EUB-ítélet dobta, amelyre tavaly ráerősített a Mercedes-Benz Financial Services ügyében hozott ítélet. Ezek alapján „zárt végűnek”, azaz termékértékesítésnek tekintendők egyes olyan pénzügyi lízing ügyletek is, amelyeket korábban a magyarországi adóhatósági gyakorlat egyértelműen „nyílt végűnek”, azaz szolgáltatásnyújtásnak tekintett.

A múlt héten azonban az EUB főtanácsnoka máris ledobta a következő „áfa-bombát” a lízingügyletekre. Véleményében ugyanis azt fejtette ki, hogy szerinte ellentétes az uniós áfaszabályokkal az, ha a lízingdíjat egy áfás tőkerészre és egy áfa-mentes kamatrészre bontják meg. Szerinte ugyanis az ilyen megbontás mesterséges és ehelyett a teljes lízingdíjat áfa-kötelessé kellene tenni. A főtanácsnok véleménye nem köti az Unió Bíróságát. Ugyanakkor a brit gyakorlat nyomán kifejtett véleménye mégis elég meggyőző ahhoz, hogy azt komolyan vegyük és figyeljünk a Bíróság ugyanezen ügyben meghozandó ítéletére.

Mi a magyar gyakorlat?

Fehér Tamás, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje szerint a pénzügyi lízing kezelésének magyarországi gyakorlatát egy 2008-as adóhatósági tájékoztató határozza meg. E szerint a pénzügyi lízing egy olyan összetett ügylet, ami értékesítési és hitelezési elemet is tartalmaz. Az adóhatósági tájékoztató alapján a piac az ilyen ügyleteket rendszerint megbontja egy áfás értékesítési és egy áfa-mentes „hitelezési” ügyletre.

Mi várható ezután?

Abban az esetben, ha az Unió Bírósága is magáévá tenné a főtanácsnok véleményét, akkor annak két fontos következménye lenne. Egyrészről a lízingdíj egésze áfa-kötelessé válna. Ez gazdálkodók között várhatóan nem járna tényleges költségnövekedéssel, hiszen a lízingbe vevő jellemzően levonásba tudja helyezni az áfát. Amikor viszont a lízingbe vevő magánszemély, az áfa kiterjesztése a finanszírozási részre várhatóan meg fogja növelni a lízingdíjat.

Az érem másik oldala ugyanakkor az, hogy a főtanácsnok véleményének elfogadása esetén a lízingcégek már teljes egészében áfalevonásra jogosító tevékenységet végeznének, ezért praktikusan a teljes input áfájukat levonásba helyezhetnék. Ez a számukra megtakarítást jelentene.

A fentiek alapján tehát érdemes szoros figyelemmel kísérni ennek az ügynek az alakulását és különösen a lízingcégek részéről érdemes már előre felkészülni arra az eshetőségre, ha végül az Unió Bírósága is magáévá tenné főtanácsnokának a véleményét.

Mit mond pontosan a főtanácsnok?

A főtanácsnok arra az uniós gyakorlatra alapozza a véleményét, mely szerint nem lehet mesterségesen elemeire bontani ügyleteket pusztán amiatt, mert azok díjazása a számlán vagy a felek megállapodásában elkülönülten szerepel. Márpedig egy lízingügylet esetén – így a főtanácsnok – a lízingbe vevő célja nem az, hogy ő egyfelől hitelt vegyen fel, másfelől a lízingelt tárgyat megszerezze. Kizárólag a termék használata és megszerzése a célja mindazon egyéb szolgáltatásokkal egyetemben, amelyek egy pénzügyi lízinggel szokásosan együtt járnak. Erre tekintettel pedig a főtanácsnok szerint mesterséges az a megbontás, amit mind Magyarországon, mind például az Egyesült Királyságban alkalmaznak, ahol tehát a lízingdíjat egy áfás tőkerészre és egy áfa-mentes kamatrészre bontják.

Érdemes megjegyezni, hogy a főtanácsnok véleményével nem csak az ügyben érdekelt Egyesült Királyság, hanem az Európai Bizottság is vitába szállt, éppen ezért korántsem borítékolható, hogy ezt a véleményt az Unió Bírósága is osztja majd. Ráadásul bizonyos eljárási sajátosságok miatt még az is elképzelhető, hogy a Bíróság nem is tekinti feladatának azt, hogy ebben a kérdésben döntsön.

Ezzel együtt is, ismerve az Unió Bíróságának összetett ügyletekkel kapcsolatos eddigi gyakorlatát, a főtanácsnok véleménye egyáltalán nem tűnik légből kapottnak. Mondhatni: őrült beszéd, de van benne rendszer.

forrás: Jogi Fórum

Nem utánozható a Herendi - Pert nyert a világhírű magyar márka egy multinacionális céggel szemben

k, 05/08/2018 - 10:50

A peres eljárást azért indította a Herendi Porcelánmanufaktúra, mert 2016 januárjában tudomására jutott, hogy a ZARA Home Magyarország Kft. egy Herendi porcelán teáskészlet utánzatát gyártatta le, és hozta forgalomba üzleteiben, valamint webáruházában – közölte a Sár és Társai Ügyvédi Iroda.

A Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítélete megállapította, hogy a ZARA Home által forgalmazott termékek az összetéveszthetőségig hasonlóak a Herendi Porcelánmanufaktúra egyik teáskészlet családjával mind a külső megjelenés, mind az összhatás tekintetében. A bíróság ezért jogerősen eltiltotta a ZARA Home-ot a további jogsértő magatartástól, elrendelte a jogsértő termékek megsemmisítését, valamint ezen felül arra kötelezte a ZARA Home-ot, mint pervesztes céget, hogy a sajtóban jelentesse meg a jogsértő magatartását, ezzel is nyilvános elégtételt adva a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt.-nek.

A Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. rendkívül fontosnak tartja a szellemi tulajdonnal kapcsolatos jogai hatékony védelmét és az azok érdekében történő azonnali fellépést, adott esetben még az olyan hatalmas multinacionális cégek ellen is, mint a ZARA Home. A Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. közel 200 éve készíti Hungarikumnak számító kézműves termékeit, és mindig is nagy hangsúlyt fektetett a Herendi márka védelmére.

 

 

forrás: Jogi Fórum

Kitoloncolható-e a terrorveszélyes külföldi, ha hazájában halálra ítélhetik? - A német alkotmánybíróság döntést hozott

h, 05/07/2018 - 18:30

Nem akadályozhatja meg feltétlenül a terrorveszélyes külföldiek kitoloncolását, hogy a hazájukban létezik a halálbüntetés intézménye - döntött hétfőn a német alkotmánybíróság.

A testület kimondta, hogy nem ellentétes az alaptörvénnyel egy terrorcselekmény elkövetésére hajlamosnak tartott közveszélyes külföldi kitoloncolása akkor sem, ha halálbüntetés fenyegeti hazájában, amennyiben biztosított, hogy az esetleges halálbüntetést nem hajtják végre, és biztosított az is, hogy van jogi és tényleges lehetősége arra, hogy visszanyerje szabadságát.

Az alkotmánybíróság a döntéssel elutasította egy tunéziai állampolgár keresetét, aki a hazatoloncolását akarta megakadályozni. Az indoklásban kiemelték az ügy előző szakaszában eljáró szövetségi közigazgatási bíróság megállapításait, amely szerint Tunéziában nem hajtják végre a jogerősen kiszabott halálbüntetéseket, hanem államfői kegyelemmel életfogytiglani szabadságvesztés büntetéssé változtatják, és az elítélt a büntetés első 15 évének letöltése után egy újabb eljárás megindításával visszanyerheti a szabadságát.

A 37 éves tunéziai férfi álnéven, menedékkérőként érkezett Németországba 2015-ben. Szíriai állampolgárnak mondta magát. A német hatóságok nyomoznak ellene az Iszlám Állam nevű terrorszervezet támogatásának gyanújával, a tunéziai hatóságok pedig 2016-ban a kiadatását kérték, arra hivatkozva, hogy a tuniszi Bardo Múzeumban 2015 márciusában elkövetett, 21 halálos áldozatot követelő terrortámadás felelősei között van.

Az alkotmánybírósági döntés megnyithatja az utat egy sor további ügy lezárásához, például az al-Kaida iszlamista terorrszervezet néhai vezetője, Oszama bin Laden egyik állítólagos volt testőrének esetében. A 42 éves tunéziai férfi ügye csaknem egy évtizede húzódik, és országos feltűnést keltett a napokban, mert a német sajtó megírta, hogy szociális segélyből él, és a hatóságok nem tudják eltávolítani az országból.

Helmut Teichmann, a szövetségi belügyminisztérium államtitkára május elején elmondta: amennyiben az alkotmánybíróság a tárca várakozásának megfelelően arra a megállapításra jut, hogy nem ellentétes az alaptörvénnyel a kitoloncolás olyan országokba, ahol jogilag még létezik a halálbüntetés, de gyakorlatilag már nincsen, a hatóságok ismét elindítják a közveszélyes iszlamistaként számon tartott tunéziai férfi hazatoloncolására irányuló eljárást, és még az idén nyáron vissza is juttathatják az észak-afrikai országba.

forrás: Jogi Fórum

Diszkriminatív az Ausztriában dolgozó külföldiek családi pótlék kiiagzítása? - Az osztrák kancellár visszautasította a vádakat

h, 05/07/2018 - 18:08

Sebastian Kurz osztrák kancellár hétfőn szlovák kollégájával, Peter Pellegrinivel folytatott megbeszéléseket követően visszautasította azokat a vádakat, amelyek szeruint diszkriminatív, illetve jogellenes lenne az Ausztriában dolgozó külföldieknek nyújtott családi pótlék kiigazítása.

Az osztrák kormány  a múlt hét elején - az  Európai Unió és több tagállamának tiltakozása ellenére - úgy döntött, hogy a juttatásokat a jövőben annak az országnak a megélhetési költésheihez  igazítják, amelyben az Ausztriában dolgozó munkavállaló gyermeke él.

"Egyszerűen téved, aki azt állítja, hogy hátrányos megkülönböztetés esete állna fenn" - jelentette ki Kurz.

Pellegrini viszont így válaszolt: "Nem értünk egyet az indexálással". Mint mondta, kormánya kételkedik abban, hogy az osztrák intézkedés összhangban áll az uniós joggal. A szlovák miniszterelnök emellett hangsúlyozta: annak, aki ugyanazokat az adókat és járulékokat fizeti, ugyanazokra a szolgáltatásokra kellene jogosultnak lennie.

Pellegrini ugyanakkor kijelentette: tiszteletben tartja Ausztria azon álláspontját, miszerint Szlovákiában a családi pótlékról téves információk is szárnyra kaptak.

Sebastian Kurz aláhúzta, hogy az Ausztriában dolgozó szlovákok, akik gyermekei szintén Ausztriában élnek "ugyanarra a családi pótlékra jogosultak, mint minden osztrák". A kancellár hozzáfűzte: amennyiben viszont a gyermekek Szlovákiában élnek, úgy az osztrák családi pótlékot a helyi árszínvonalhoz kell igazítani. Hangsúlyozta: a juttatás mértéke "még így is magasabb annál, ha egy szlovák Szlovákiában dolgozik és gyermekei is ott élnek". "Egy olyan rendszert hozunk tehát létre, amely igazságosabb" - tette hozzá.

Az osztrák kancellár kiemelte: ellenzi, hogy a munkaerőpiac egy további - mesterséges - torzítását hozzák létre, "mert már most is elég vonzerővel bír a keleti szomszédállamokból érkező emberekre az, hogy Ausztriába jöjjenek dolgozni".

Az osztrák koalíciós kormány által elhatározott  új jogszabály várhatóan 2019-től lép életbe, és évente mintegy 100 millió eurót (több mint 31,3 milliárd forintot) takaríthat meg vele a bécsi kormány.

forrás: Jogi Fórum

Kinevezték a koszovói háborús bűnöket vizsgáló új különleges ügyészt - A különleges bíróság felállításáról 2014-ben fogadtak el törvényt Koszovóban

h, 05/07/2018 - 18:00

Kinevezték a koszovói háborús bűnöket vizsgáló új különleges ügyészt, a feladatot a jövőben az amerikai Jack Smith látja el - közölte a pristinai sajtó hétfőn.

Jack Smith David Schwendimant váltja, akinek március 31-én járt le a megbízatása.

A különleges ügyész a háborús bűnöket vizsgáló különleges bíróság alkalmazottja. A bíróság feladata az 1998-1999-es koszovói konfliktus idején a gerillaakcióiról elhíresült Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) által elkövetett - feltételezett - háborús bűnök vizsgálata. Az UCK tettei máig vitatottak. Még azzal is vádolták, hogy szervkereskedelmi hálózatot szervezett, amelynek keretében fogságba ejtett vagy elrabolt szerb és albán nemzetiségű személyeket csonkítottak, illetve gyilkoltak meg. A szervkereskedelmi üggyel kapcsolatban Hashim Thaci jelenlegi koszovói köztársasági elnök neve is felmerült.

A bíróság felállításáról szóló törvényt 2014-ben fogadta el a koszovói parlament, ám a testület mindmáig nem kezdte meg munkáját. A korábban elhangzottak szerint az első vádemeléseknek 2017 végéig meg kellett volna történniük, de eddig egyetlen vádirat sem született. A bíróság - főként a tanúk védelme érdekében - Hágában fog működni, az elítéltek egy része azonban Koszovóban töltheti le börtönbüntetését.

A koszovói politikusok egy része a tavalyi esztendő végén a különleges bíróság felállításáról szóló törvény visszavonását követelte, mert szerintük a testület diszkriminatív a koszovói albánokkal szemben, ugyanis csak az általuk elkövetett bűnöket vizsgálná, a szerbek által elkövetetteket nem. A törvény visszavonása érdekében felszólalt Ramush Haradinaj miniszterelnök és Hashim Thaci köztársasági elnök is. Később azonban a pristinai vezetés - főként Brüsszel és Washington nyomására - kijelentette: noha igazságtalannak tartja a bíróság felállítását, nem vonja vissza az erről szóló törvényt.

forrás: Jogi Fórum

Az ingatlaneladásból származó jövedelem bevallása - Érdemes átnézni az szja-bevallási tervezetet - NAV figyelemfelhívás!

h, 05/07/2018 - 14:56
Az adóhivatal által elkészített szja-bevallási tervezetet érdemes átnézni, hogy ne maradjon ki semmi a bevallásból; előfordulhat ugyanis, hogy a bevallási tervezetet ki kell egészíteni - hívja fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

Elektronikus adatigénylés a Gondnokoltak Nyilvántartásából - A kérelmek ügyfélkapun keresztül is benyújthatóak

h, 05/07/2018 - 14:56
A gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartása részletes szabályainak megállapításáról szóló KIM rendelet alapján 2017. január 1-től az adatszolgáltatás iránti kérelmek elektronikus úton, az ún. ügyfélkapun keresztül is benyújthatóak. A változás azért lényeges, mert ma már egyre több álláspályázat benyújtásához szükséges a Gondnokoltak Nyilvántartásából történő igazolás kiállítása.

A jogállamiság meglétéhez kötött uniós kifizetések - Ifj. Lomnici: Hiányoznak az EU költségvetési javaslatának jogi alapjai

h, 05/07/2018 - 14:56
Az Európai Bizottság a jogállamiság követelményeinek meglétéhez kötné az uniós kifizetéseket a következő hétéves költségvetési időszakban (2021-2027) - közölte Jean-Claude Juncker, az uniós bizottság elnöke szerdán.

A Tánczos-ügy - Húsz éve történt a körmendi gyermekgyilkosság

szo, 05/05/2018 - 10:11

A húsz éve történt körmendi gyermekgyilkosság ügyében az ítélet egyértelmű: Tánczos Gábor bűnös emberölés bűntettében. A közvéleményt mégis a mai napig uralja Tánczos ártatlanságának legendája. Az ügy a hazai büntetőjog-történet egyik legtöbbet elemzett és kommentált esete, mely rámutat a büntetőeljárásokról folytatott igazságügyi kommunikáció anomáliáira is.

A fenti ügy a hazai büntetőjog-történet egyik legtöbbet elemzett és kommentált (a közösségi médiában gyakran kommentelt) esete és mint ilyennek két története van: az egyik a jogerősen lezárt büntetőeljárás (a jogi ügy) és a másik, a szélesebb közvéleményben – a sajtóban – az előbbitől elszakadva továbbélő história. A médiában csak körmendi gyermekgyilkosság néven ismertté vált büntetőügy az első fokú és a másodfokú eljárást követően a Legfelsőbb Bíróság (hatályon kívül helyező) végzése alapján – megismételt eljárásban – újra „megjárta” az elsőfokú és a másodfokú bírói fórumokat, majd a Legfelsőbb Bíróság immár helybenhagyó ítéletét követően a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága elé került, ahol az elítélt ­– Tánczos Gábor – kérelmének minden pontját elutasították.

A bűncselekmény sértettje, az akkor 11 éves Heffenträger Zsófia 1998. április 1-jén 17 óra 17 perckor egyedül indult haza a zeneiskolából, mert édesapja, Heffenträger Ferenc – foglalkozását tekintve: hivatásos fővadász – terepjárójával vidéki útján elakadt (ezért nem tudott érte menni) és csak járművének kivontatását követően, késő este tudott hazaérni. A sértett édesanyja – gimnáziumi nyelvtanár – a bűncselekmény idején Finnországban tartózkodott. A sértett 17 óra 35 perc körül rendben megérkezett Németh Mária utcai lakásukhoz, de mire Heffenträger Ferenc 21 óra 15 perckor hazaért, a lánya már nem volt életben.

A bűncselekmény elkövetőjeként jogerősen elítélt Tánczos Gábor szintén 17 óra 15 percig televíziót nézett, majd ezt követően úgy határozott, hogy meglátogatja ismerősét, aki Heffenträgerék Németh Mária utcai házában lakott. A házig tartó utat 15-20 perc alatt tette meg, így – a vádirat szerint - egy időben érkezett meg oda a sértettel – akit korábbról látásból ismert – és a lépcsőházba utána ment be.

Somos Zoltán, Tánczos ügyvédjének (másodikként meghatalmazott védőjének) álláspontja szerint – aki az ügyről „Tánczos – az utolsó szó jogán” címmel írt könyvet –, a nyomozás során feltárt valamennyi (és főként az elítélt barátjától felvett vallomásból származó) adat összevetése alapján még az is kérdéses, hogy az elítélt és a sértett ténylegesen találkozott-e – magyarán a bíróság által megállapított tényállásban szereplő „időablakban” a bűncselekmény megvalósulhatott-e. (Tény, hogy olyan tanú nem volt fellelhető, aki konkrétan látta volna az elítéltet a házba bemenni.)

A bíróság ítélete egyértelmű: Tánczos Gábor bűnös emberölés bűntettében. A közvéleményt mégis a mai napig uralja Tánczos ártatlanságának legendája. - Fotó: MTI

Az első fokon eljárt Vas Megyei Bíróság az előbbi kérdésre igenlő választ adott és ítéletében Tánczos Gábort bűnösnek mondta ki emberölés bűntettében, amelyért főbüntetésül 14 évi börtönbüntetésre, mellékbüntetésül 8 évre a közügyektől eltiltásra ítélte. A Legfelsőbb Bíróság azonban ezt az ítéletet hatályon kívül helyezte, mert – végzése szerint – a bizonyítási eljárás nem volt teljes körű, ezért elrendelte, hogy a megismételt eljárásban ismét hallgassák ki a tanúkat, folytassanak le bizonyítási kísérletet.

A Vas Megyei Bíróság által már a megismételt eljárásban hozott ítéletben megállapított történeti tényállás szerint amikor a sértett a lakásuk ajtaját kinyitotta, az elkövető utánalépett és belökte maga után az ajtót. Odabent a sértett felelősségre vonta Tánczos Gábort, hogy mit keres a lakásban, aki ettől indulatba jött és a sértettet többször ököllel arcon ütötte, majd a televízión lévő cserépszoborral leütötte, utána az ülőgarnitúrára lehanyatló kislány nyakát késsel elvágta.

Az új elsőfokú eljárásban - a Legfelsőbb Bíróság intencióit figyelembe véve – a bűnösség tekintetében ugyanarra a következtetésre jutottak: a sértettet Tánczos Gábor ölte meg. Az új ítéletet rendelkező része szerint: „Tánczos Gábor vádlott bűnös emberölés bűntettében. Ezért a megyei bíróság főbüntetésül 13 évi börtönbüntetésre, mellékbüntetésül 8 évi közügyektől eltiltásra ítéli.”

Tánczos a büntetőeljárás során húsz különböző beismerő vallomást tett, ezek sok esetben egymásnak és a nyomozati adatoknak is ellentmondanak. Tény, hogy a vádlott a megismételt elsőfokú eljárás során nem akart új vallomást tenni, a Legelsőbb Bíróság előtt zajló második eljárásban – amikor Somos közlése alapján már beszélni kívánt volna – erre már nem kapott lehetőséget. A vád egyik legfontosabb bizonyítéka az a mikronyom-kereszteződés volt, amelynek következtében a sértett és a vádlott ruházatán megegyező anyagmaradványokat találtak. Erre az ügyvéd könyvében saját magyarázatot ad; eszerint a mikronyom-kereszteződés a bűnjelek szabálytalan – közös ­– szállítása során jött létre, konkrétan egy, a ruhaneműkkel együtt csomagolt szőnyeg „közvetítésével”, elektrosztatikus hatás következtében. A teória bizonyítására – pontosabban annak megkísérlésére - végül nem kerülhetett sor.

Somos Zoltán fent hivatkozott könyvéből tudható, hogy a büntetőeljárás teljes iratanyagából a nyomozati iratok közel 1800 oldalt tettek ki, az ügyben született jogerős ítélet indoklása pedig 63 oldalas volt; ezek aprólékos elemzése jelentősen meghaladná jelen írás kereteit. Nem vállalkozhatunk ugyanakkor a védelem álláspontjának részletes (és egyoldalú) bemutatására sem; utóbbit az ügyvéd könyvében - interjúkkal alátámasztva, 250 oldalnyi terjedelemben – alaposan kifejtette. A teljesség igénye nélkül elmondható, hogy Somos Zoltán szerint az eljárás során több büntetőeljárási alapelv is sérült (mindegyik a bizonyítási eljárással függ össze). Az egyik az „in dubio pro reo” elve, amely szerint a kétséget kizáróan nem bizonyított tényt tilos a terhelt terhére értékelni (ez ekként a bizonyítási teher egyik megnyilvánulási formája is). A másik pedig a fegyveregyenlőség elve, amelynek értelmében a védelem és a vád azonos jogokkal rendelkezik, lehetőségeik és esélyeik között egyensúlyt kell biztosítani, ebben a vonatkozásban pedig mindez a tisztességes eljáráshoz való alkotmányos jog egyik alkateleme, gyakorlati megvalósulása is. Somos Zoltán épp ez utóbbi, az Emberi Jogok Európai Egyezményében – és természetesen az Alaptörvényben is – rögzített jog sérelmére hivatkozva fordult a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához. Fő hivatkozása a vádlott Legfelsőbb Bíróság előtt elmaradt meghallgatása volt és az a tény, hogy ő védőként nem nézhette meg a helyszínelés során készült videofelvételt, továbbá nem idézték meg a védelem szakértőjét sem. A strasbourgi bírói fórum szerint a Legfelsőbb Bíróság eljárása megfelelt tisztességes eljárás követelményeinek.

Tánczos Gábor (balra) védőügyvédjével, Somos Zoltánnal 2002. február 5-én, a Legfelsőbb Bíróság jogerős ítélete után Fotó: Rózsahegyi Tibor / MTI

A körmendi gyermekgyilkosságról számos könyv, tanulmány jelent meg az elmúlt években, kevés jobb és jóval több rosszabb cikk foglalkozott és foglalkozik vele napjainkban is. (­A védőügyvéd által kifejtettek mellett önálló fejezetet szentelt az ügynek Sándor Zsuzsa nyugalmazott bírónő a „Bírák Könyve” című kötetében és Kovács Lajos nyugállományú rendőr ezredes, „A halálnak élve – Az elmúlt évtized hírhedt gyilkosságai” című könyvében), ezért a fentiekben csak büntetőeljárás legfontosabb csomópontjaira tértünk ki.

A bűncselekmény „feldolgozottsága” és az elkövetése óta eltelt relatíve hosszú idő lehetőséget ad a büntetőeljárás szakmai (jogi) és a közvéleményben (a sajtóban) lezajlott recepciójának áttekintésére is. A jogerősen lezárt büntetőügy szakmai megítélése a jogásztársadalomban – az ügyben a vádlott mellett részt vett igazságügyi szereplők: a védőügyvédek, a védelem által felkért, de végül meg nem hallgatott igazságügyi szakértő kivételével (lásd: http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/pasinszki_tanczos_gabor_artatlan/2042696/) – a bíróság által megállapítottakkal általában megegyező. Kónya István – a Kúria jelenlegi elnökhelyettese, a Legfelsőbb Bíróság korábbi szóvivője Az igazságszolgáltatás és a média című cikkében (MJ 2016/2., 73-79. o.) az ügyről a következőket írja: „A körmendi gyermekgyilkos ügyében a mai napig tartja magát a közvéleményben annak legendája, hogy T. G. nem bűnös, nyomozati hibák és bírói tévedések áldozata, aki ártatlanságát csak akként tudja bebizonyítani, ha szabadulása után majd ő maga keresi meg az igazi gyilkost. (…) Az ügyben a rendes és rendkívüli perorvoslatokat kimerítették, majd az ügy Strasbourgot is megjárta, de a bűnfelelősséget megállapító jogerős ítélettel szemben komoly szakmai kifogás nem volt felhozható. Az ügy terheltjének büntetőjogi felelőssége tehát megállt, mégis a közvéleményt valósággal uralja a legenda.” Sándor Zsuzsa „Döbbenetes” című cikkében az eljárást felidézve összeszámolja mennyi hivatásos bíró vett részt az ügyben született döntések meghozatalában. Az eljárásokban Magyarországon összesen kilenc hivatásos bíró járt el. Hozzájuk bizonyos szempontból „hozzászámítható” még a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának hét bíróból álló tanácsa is, amely Tánczos Gábor beadványának elutasításáról döntött. Megértve Somos Zoltán fent hivatkozott könyvében kifejtett érveket – ezek között, hogy egy elhibázott nyomozás a vádiraton keresztül „becsatornázva” az egész bírósági eljárást félreviheti – az ügyben hozott döntésekben különböző „szerepben” – tanácselnökként, szavazóbíróként -, de kétségbe nem vonható autonómiával részt vevő, mindösszesen tizenhat hivatásos bíróról nem feltételezhető, hogy a hivatásukhoz nem értő jogászok lettek volna.

"Res iudicata pro veritate accipitur" – vagyis: "Az ítélt dolgot (a jogerős ítéletet) igazságként kell elfogadni." Ezzel az ulpianusi idézettel nyílik meg a Kúria honlapja és kívülálló szakmabeliként – összességében – aligha fogalmazható meg más vélemény ebben az ügyben.

Az ügy megítélése a közvéleményben már nem ennyire egyértelmű. Tánczos Gábor jogerős elítélése sokak számára nem jelentette az ügy valódi megoldását és a média érdeklődése a különböző kétkedő hangokat a mai napig felerősíti. Kónya István fent idézett cikkében kifejtett véleménye szerint a közvélekedés a bűnösség bizonyítottságával kapcsolatban nem spontán módon alakult ki jelen esetben: „Ebben az ügyben az eljárás folyamán rendszeresen és offenzívan szólalt meg a vádlott védője, a vádlott édesanyja, majd maga a már jogerősen elítélt is. Bulvárlapok, majd kereskedelmi TV-k visszatérően győzködték a közvéleményt arról, hogy a terhelt ártatlan.”

Az üggyel kapcsolatban a sajtóban – különböző fórumokon, közösségi oldalakon – olvasható laikus vélemények alapján sokan hisznek Tánczos ártatlanságában; több megszólaló számára nyilvánvaló, hogy az elkövető egy olyan befolyásos személy lehetett, akinek összeköttetései révén sikerült kibújnia a felelősségre vonás alól. Tánczos Gábor elítélését követőn az eseményeknek kialakult egy meghökkentő, szélsőjobboldali interpretációja ­ is, amelyben a megszólalók az ügyet egy újkori vérvádként újraértelmezve a gyilkossággal zsidó vallású személyeket vádolnak. (Erre főként az adhatott alapot, hogy a bűncselekmény motívuma az eljárás során nem derült ki, kiinduló hivatkozásként pedig az szolgál, hogy a helyszínen igen kevés vért találtak.)

Összességében megállapítható, hogy két évtizeddel az események után az ügy iránt a bulvársajtó érdeklődése egy öngerjesztő és önfenntartó folyamattá vált, mással legalábbis nem magyarázható, hogy egyes lapok ma is rövid cikkekben számolnak be Tánczos jelenlegi élethelyzetéről és lelkiállapotáról, vagy arról, hogy ügyéről egy leszerelt nyomozó ­ – állítólag – színdarabot írt.

„Add nekem a tényt, aztán adom én a jogot.”  („Da mihi factum dabo tibi ius”.) A Tánczos­–ügy eklatáns példája volt a büntetőeljárás azon jellegadó sajátosságának, amely szerint ebben a jogágban a ténykérdések megelőzik a jogkérdéseket, Tremmel Flórián találó kifejezésével élve: tiszta jogvita ritkán fordul elő, ehelyett azzal együtt „tényvita” is folyik, de egy jogerősen lezárt büntetőügyben lefolytatott bizonyítás eredményének vitathatósága mellett rámutat a büntetőeljárásokról folytatott igazságügyi kommunikáció anomáliáira is.

forrás: Jogi Fórum

Egészségtelen határértékek? - 1500 személy kér kártérítést az Uniótól - A Törvényszék elutasította a Bizottság elleni kártérítési keresetet

p, 05/04/2018 - 12:21

A Törvényszék elutasítja azt a kártérítési keresetet, amelyet mintegy 1500 személy terjesztett elő azt követően, hogy a Bizottság a járművekből származó szennyezőanyag-kibocsátást érintően elfogadott egy 2016-os rendeletet . A Törvényszék, anélkül hogy határozna e rendelet jogszerűségéről, melynek megsemmisítését más ügyekben számos európai főváros kérelmezi, megállapítja, hogy az említett mintegy 1500 személy nem bizonyította a hivatkozott kár tényleges és biztos, vagy őket személyükben érintő jellegét - áll a Törvényszék ítéletében.

A Bizottság egy 2016-os rendeletben1 meghatározta azokat a nitrogén-oxid-kibocsátási határértékeket, amelyek nem léphetők túl a valós vezetési feltételek melletti kibocsátásra vonatkozó új vizsgálatok (a továbbiakban: RDE-vizsgálatok) során, melyeket a gépjárműgyártóknak el kell végeztetniük a könnyű személy- és haszongépjárművek tekintetében, többek között az új típusú járművek típus-jóváhagyási eljárásai keretében. Ezen RDE-vizsgálatok célja az azon megállapításra való reagálás, hogy a laboratóriumi vizsgálatok nem tükrözik a valós vezetési feltételek melletti szennyezőanyag-kibocsátások tényleges mértékét, valamint a „trükköző szoftverekkel” szembeni fellépés.

A Bizottság által megállapított kibocsátási határértékek tárgyában az Európai Unió Törvényszéke előtt számos keresetet indítottak, ideértve többek között Párizs, Brüsszel és Madrid városának a keresetét.2 E megsemmisítés iránti kereseteket jelenleg vizsgálja a Törvényszék, és e három ügyben 2018. május 17-re tűztek ki tárgyalást.

E megsemmisítés iránti keresetekkel egyidejűleg 1429 – nagyrészt franciaországi lakóhellyel rendelkező – természetes személy keresetet indított az Európai Unió ellen azon kár megtérítése iránt, amelyet a bizottsági rendelet elfogadása a számukra okozott. A mai végzés ezekre a kártérítési keresetekre vonatkozik.

Az 1429 személy úgy véli, hogy e rendelet vagyoni kárt okoz a számukra, amely az általuk belélegzett levegő minőségének a romlásához és az egészségük ebből következő károsodásához kapcsolódik, valamint nem vagyoni káruk is felmerül azon aggodalommal összefüggően, amelyet e tekintetben saját magukért és a környezetükért éreznek, illetve azon félelemmel összefüggően, amelyet az uniós intézményeknek a környezetkárosodás elleni küzdelem terén való fellépéséhez fűződő bizalmuk elveszítése eredményez. E személyek közül mindegyik 1 euró összegű jelképes kártérítést kér a vagyoni károkért, és 1000 euró kártérítést a nem vagyoni károkért.

A Törvényszék a mai végzésében elutasítja az 1429 személy kártérítési keresetét jogi megalapozatlanság miatt.

A Törvényszék először is emlékeztet arra, hogy a szerződésen alapuló jogviták körén kívül az Unió felelősségének a kiváltásához három együttes feltételnek kell teljesülnie: 1) valamely uniós intézménynek olyan jogellenes magatartást kell tanúsítania, amely kellően súlyosan sért egy magánszemélyekre jogokat ruházó jogszabályt, 2) az állítólagos kárnak ténylegesnek kell lennie, és 3) okozati kapcsolatnak kell fennállnia az Unió magatartása, valamint a kár között.

A jelen ügyben a Törvényszék, anélkül hogy az említett feltételek közül az elsőről és a harmadikról (nevezetesen többek között a bizottsági rendelet jogszerűségéről, amely a Párizs, Brüsszel és Madrid városa által előterjesztett keresetek tárgyát képezi) határozna, megállapítja, hogy az 1429 személy által hivatkozott kár tényleges jellege nem kellőképpen bizonyított. E tekintetben emlékeztet arra, hogy a felperesnek kell bizonyítania az általa hivatkozott kár tényleges és biztos jellegét, valamint a mértékét, és azt, hogy az őt személyében érinti. A nem vagyoni kár esetében különösen bizonyítania kell azt, hogy a szóban forgó intézmény kifogásolt magatartása a súlyosságánál fogva ilyen kárt okoz a számára.

A Törvényszék azonban azt állapítja meg, hogy egyrészt a levegő minőségének a romlásához kapcsolódó kár mértéke nem kellőképpen bizonyított, mivel a kifogásolt rendelkezések miatt felmerülő további szennyezőanyag-kibocsátások felmérését adott esetben csak hozzávetőlegesen és általánosságban, bizonyos idő elteltével, és igen bizonytalan eredményekkel lehet megkísérelni. Konkrétan lehetetlen megjósolni, hogy abban az esetben, ha a Bizottság szigorúbb határértékeket alkalmazott volna, a potenciális vásárlók milyen mértékben fordultak volna azonnal azon, adott esetben csekélyebb számú járműtípus felé, amelyek az e határértékek tiszteletben tartása mellett lefolytatott vizsgálatokon sikeresnek bizonyulnak, illetve előnyben részesítették volna-e, hogy a régi járművüket hosszabb időn át megtartsák. Másrészt a Törvényszék megállapítja, hogy a kereset megalkotói a kérelmeik alátámasztása céljából globális érvelést és általános információkat fejtettek ki, és nem terjesztettek elő olyan egyéniesített információkat, amelyek lehetővé tennék az egyes felperesek személyes helyzetének a hivatkozott károk viszonylatában való értékelését, jóllehet 1429-en vannak, és különböző régiókban, vagy eltérő körülmények között élnek.

A Törvényszék a nem vagyoni kárt érintően megállapítja, hogy az, hogy valamennyi érdekelt különlegesen érzékeny a levegőszennyezés problémájára, nem elég annak bizonyításához, hogy mindegyikük ténylegesen olyan mértékben aggódik a saját egészségéért és a környezetének az egészségéért, hogy az a létfeltételeit a kár elismeréséhez szükséges mértékben érinti. A Törvényszék általánosabban emlékeztet arra, hogy egy olyan érzelem, amelyet minden egyes személy érezhet, nem képez megtéríthető nem vagyoni kárt.

Az 1429 természetes személy által előterjesztett csoportos kártérítési kereset elutasítása nem befolyásolja azon keresetek kimenetelét, amelyeket Párizs, Brüsszel és Madrid városa terjesztett elő a bizottsági rendelettel szemben.

_________________________________________________________________________________

1A 692/2008/EK rendeletnek a könnyű személy- és haszongépjárművek kibocsátásai (Euro 6) tekintetében történő módosításáról szóló, 2016. április 20-i (EU) 2016/646 bizottsági rendelet (HL 2016. L 109., 1. o.).

2A T-339/16, T-352/16 és T-391/16. sz. ügyek.

forrás: Jogi Fórum

Orbán: A migráció nem emberi jogi, hanem nemzetbiztonsági kérdés - A kormányalakításról és az új ciklus sajátos karakteréről

p, 05/04/2018 - 11:31

Erkölcsi kötelességnek nevezte "végigvinni" a migrációellenes alkotmánymódosítást Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió 180 perc című műsorában pénteken. Magyarországnak és Közép-Európának semmilyen - sem jogállamisági, sem költségvetési - vitától nem kell félnie - jelentette ki. Hozzáfűzte: jogállamiság ügyében Magyarország különösen nyugodt lehet, mert 2013-ban teljesen átvizsgálták, és "papírunk van arról, hogy a jogállamiság rendben van".

A kormányfő elmondta: három miniszterelnök-helyettese lesz az új kormányban. Semjén Zsolt KDNP-elnök általános helyettes lesz - aki a nemzetpolitikáért, az egyházakért és a magyarországi kisebbségekért felel majd -, Pintér Sándor belügyminiszter nemzetbiztonságért felelős, Varga Mihály pénzügyminiszter pedig egyúttal gazdaságért felelős miniszterelnök-helyettesként dolgozik majd.

A nemzetbiztonságért felelős miniszterelnök-helyettesi posztot a biztonság fontosságával indokolta, valamint azzal, hogy a következő időszakban a bevándorlásügy lesz Európa legfontosabb kérdése. Varga Mihályról pedig úgy fogalmazott: a gazdaság világában kiszámíthatóságot, nyugalmat, pénzügyi stabilitást testesít meg.

A közvetlenül hozzárendelt, új közigazgatási egységként létrejövő Miniszterelnöki Kormányirodáról elmondta: feladata lesz a minisztériumok közigazgatási államtitkárainak koordinálása, ehhez a szervezethez rendelték a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt, és egy egységes hírszerzési központ is működik majd a kormányirodán. Utóbbi lehetővé teszi, hogy Magyarország az erőteljes nemzetközi versenyben jobb információ- és hírszerzési tevékenységet mutasson fel - jegyezte meg.

Orbán Viktor hangsúlyozta: a kormány céljai nem változtak, így megvédik a magyar kultúrát, a keresztény kultúrát, nem adják át az országot idegeneknek, a teljes foglalkoztatottság céljából nem engednek, amihez jól működő gazdaság, alacsonyabb adók, magasabb bérek kellenek. Emellett továbbra is támogatják a gyermeket nevelő családokat, a nyugdíjak értékét pedig megőrzik és lehetőség szerint emelik is - sorolta.

Arról is beszélt, hogy erkölcsi kötelességük "végigvinni" azt a migrációellenes alkotmánymódosítást, amelyet az ellenzéki elutasítás miatt 2016-ban nem sikerült elfogadni. Ehhez kapcsolódik a "Stop Soros" törvénycsomag is - tette hozzá, úgy fogalmazva utóbbi javaslatról: szeretné, ha "Soros György árnyékhadserege feljönne a fényre", és nem titkolná el, kitől és mennyi pénzt kap.

A migráció nem emberi jogi, hanem nemzetbiztonsági kérdés, ezért úgy kell eljárni, hogy aki migrációs kérdéssel akar foglalkozni, annak a nemzetbiztonságtól meg kell kapnia a hozzájárulást a tevékenységéhez. Az illegális bevándorlást támogató nem magyar állampolgároknak pedig ki fogják tenni a szűrét az országból - szavai szerint erről szól a "Stop Soros".

A miniszterelnök kitért arra is, sajnálja, hogy nem 134 mandátuma lett a Fidesz-KDNP-nek. "Úgy látom, hogy a Kúria elvett tőlünk egy mandátumot", az Alkotmánybíróság ugyanis kimondta, hogy a Kúria rossz döntést hozott, amellyel elvett a kormánypártoktól több mint négyezer voksot - fejtette ki, megjegyezve ugyanakkor: ezt tudomásul kell venni, a törvény nem ad lehetőséget a rossz döntés kijavítására, mert pénteken meg kell állapítani a választás végeredményét.

A kormányalakításról Orbán Viktor azt mondta: a kabinet céljai évek óta változatlanok, mégis minden ciklusnak sajátos karaktere van, és a feladatokhoz kell válogatni az embereket, nem fordítva. Az új kormányban heten profi politikusok, heten pedig a politikán kívül gyűjtötték össze tekintélyüket, tudásukat - fogalmazott, a leendő minisztereket ért bírálatokat pedig úgy kommentálta: ez a harcosok klubja, aki ide belép, annak számítania kell arra, hogy a riválisai meg fogják támadni.

Arról is beszélt, úgy látja a következő időszakot, hogy nem várható olyan rendkívüli fejlemény, amely eltérítené az energiái egy részét a kormány munkájának közvetlen irányításától. Így lesz lehetősége arra - mondta -, hogy fontos, konkrét feladatokat szabjon és végrehajtassa őket.

Kormánya kereszténydemokrata szellemiségű - folytatta -, "nem liberális demokráciát építünk, hanem kereszténydemokráciát", amelyben az emberi méltóság a legfontosabb, a hatalmi ágak szét vannak választva, a szabadság egy feltétlen érték, a családokat támogatják, a globális ideológiákat elvetik, hisznek a nemzet fontosságában, küzdenek a teljes foglalkoztatottságért, fontosnak tartják a nők egyenjogúságát, és nem akarnak olyan változásokat, amelyek az antiszemitizmus erősödésével járnának az országban.

Orbán Viktor szólt arról is: nem támogat olyan európai uniós költségvetést, amelyben elveszik a pénzt a gazdáktól, a kutatás-fejlesztéstől, valamint a regionális fejlesztésektől, és odaadják azoknak az országoknak, amelyek beengedték a migránsokat.

Szerinte a migránsoknak "egyetlen centet" sem kellene adni, azt mindenki oldja meg a saját büdzséjéből. Hozzátette továbbá, hogy - a franciákkal szövetségben - a mezőgazdaságra fordított összegek csökkenését sem támogatja.

A következő EU-s költségvetésre vonatkozó tervekről szólva azt mondta: a legfontosabb tanács az, hogy "csigavér", hosszú lesz ugyanis a vita. Kiemelte: a hét évre szóló közös költségvetést egyhangúlag kell megalkotni. És "amíg a magyarok azt nem mondják, hogy mehet, addig nincs költségvetés" - hívta fel a figyelmet.

Magyarországnak és Közép-Európának semmilyen - sem jogállamisági, sem költségvetési - vitától nem kell félnie - jelentette ki. Hozzáfűzte: jogállamiság ügyében Magyarország különösen nyugodt lehet, mert 2013-ban teljesen átvizsgálták, és "papírunk van arról, hogy a jogállamiság rendben van".

Az Európai Néppárttal folytatott szerdai tárgyalásairól a miniszterelnök azt közölte: jövőre európai parlamenti (EP) választás lesz, amelynek fő témája nem lehet más, mint a migráció, amelyről eddig csak a magyarok mondhatták el a véleményüket. Az EP-választás ezért egy "nagy népszavazás" lesz a bevándorlásról - fogalmazott, hozzátéve: felajánlotta a Fidesz és személyes részvételét egy nagy néppárti kampányban. Szerinte egyébként az EP-ben most nem a néppárté a legnagyobb frakció, hanem Soros Györgyé.

forrás: Jogi Fórum

Megerősített védelem visszaélést bejelentő személyeknek - Új uniós szintű jogszabály készül

cs, 05/03/2018 - 15:45

A közelmúltbeli botrányok, pl. a Dieselgate-botrány, a Luxleaks-kiszivárogtatások, a Panama-iratok vagy a Cambridge Analytica tevékenységével kapcsolatban napvilágra kerülő információk azt tanúsítják, hogy a visszaélést bejelentő személyek fontos szerepet játszhatnak a közérdeket károsító törvénytelen tevékenységek leleplezésében és így polgáraink és társadalmaink jólétében. Az Európai Bizottság ezért új jogszabályt javasol a visszaélést bejelentő személyek védelmének megerősítésére az EU-n belül.

A Bizottság javaslata, amely új uniós szintű szabályokat határoz meg, szavatolja az uniós jog megsértéséről beszámoló, visszaélést bejelentő személyek magas szintű védelmét. Az új jogszabály biztonságos csatornákat hoz létre a szervezeten belüli és a közigazgatási szervek felé tett bejelentések számára. Továbbá védelmet nyújt a visszaélést bejelentő személyeknek az elbocsátással, az alacsonyabb beosztásba sorolással és a megtorlás egyéb formáival szemben, valamint arra kötelezi a nemzeti hatóságokat, hogy tájékoztassák polgáraikat, és nyújtsanak képzéseket a közigazgatási szerveknek a visszaélést bejelentő személyek kezelésével kapcsolatban.

Frans Timmermans első alelnök így nyilatkozott: „Számos közelmúltbeli botrány sohasem került volna napvilágra, ha bennfentes személyeknek nem lett volna bátorságuk ahhoz, hogy felemeljék a szavukat. Viszont akik megtették ezt, óriási kockázatot vállaltak. Tehát ha jobb védelmet nyújtunk a visszaélést bejelentő személyeknek, hatékonyabban deríthetjük fel és akadályozhatjuk meg az olyan közérdeket érő károkat, mint például a csalás, a korrupció, a társasági adó elkerülése, vagy az emberek egészségének és a környezetnek a károsítása. A helyes cselekedetért nem járhat büntetés. Ezenfelül a javaslatok az oknyomozó újságírók forrásaiként fellépő személyeket is védelemben részesítik, elősegítve a véleménynyilvánítás- és a sajtószabadság védelmének biztosítását Európában.”

Věra Jourová, a jogérvényesülésért, a fogyasztópolitikáért és a nemek közötti esélyegyenlőségért felelős biztos hozzátette: „A visszaélést bejelentő személyeket védő új szabályok fordulópontot jelentenek. A globalizált világban komoly kísértést jelent, hogy a törvényes kereteket átlépve törekedjenek a lehető legnagyobb nyereség elérésére, ezért támogatnunk kell azokat, akik készek kockázatot vállalni azért, hogy leleplezzék az uniós jog súlyos megsértésének eseteit. Tartozunk ezzel a becsületes európaiaknak.”

A visszaélést bejelentő személyek elősegíthetik az uniós joggal való visszaélések felderítését, kivizsgálását és szankcionálását. Fontos szerepet játszanak abban is, hogy az újságírók és a szabad sajtó betölthesse alapvető szerepét demokráciáinkban. Ezért a visszaélést bejelentő személyeknek megfelelő védelmet kell kapniuk a megfélemlítéssel és/vagy a megtorlással szemben. Nem szabad, hogy az illegális tevékenységekre fényt derítő polgárok büntetést kapjanak tevékenységük következtében. A valóságban azonban sokuk az állásával, hírnevével vagy akár az egészségével fizet a kiállásáért: a visszaéléseket bejelentő munkavállalók 36%-át éri megtorlás (2016. évi globális üzleti etikai felmérés). A visszaélést bejelentő személyek védelme elősegíti továbbá a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságának megóvását, és alapvető fontosságú az európai jogállamiság és demokrácia védelme szempontjából.

Az uniós jogot érintő jogsértések széles körével kapcsolatos védelem

A javaslat uniós szintű védelmet nyújt az uniós jog alábbi területeken történő megsértésével kapcsolatos bejelentések esetén: közbeszerzés; pénzügyi szolgáltatások, pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem; termékbiztonság; közlekedésbiztonság; környezetvédelem; nukleáris biztonság; élelmiszer- és takarmánybiztonság, állategészségügy és -jólét; közegészségügy; fogyasztóvédelem; a magánélet védelme, adatvédelem, valamint hálózatbiztonság és az információs rendszerek biztonsága. Alkalmazni kell továbbá az uniós versenyszabályok megsértésére és a társasági adózási szabályok megsértésére és az azokkal való visszaélésre, valamint az EU pénzügyi érdekeinek károsítására. A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy lépjenek túl ezeken a minimumszabályokon, és ugyanezen elvek alapján hozzanak létre a visszaélést bejelentő személy védelmére vonatkozó átfogó kereteket.

Egyértelmű mechanizmusok és a munkáltatók kötelezettségei

Minden 50 munkavállalónál több személyt foglalkoztató vagy 10 millió eurót meghaladó éves árbevétellel rendelkező vállalkozásnak belső eljárást kell kialakítania a visszaélést bejelentő személyek bejelentéseinek kezelésére. Az új jogszabály minden központi és regionális közigazgatásra, valamint minden 10 000 lakosnál nagyobb település önkormányzatára kiterjed.

A létrehozandó védelmi mechanizmusok az alábbiakra terjednek ki:

  • Világos bejelentési csatornák a szervezeteken belül és azokon kívül, a titoktartás biztosítása mellett;
  • Az alábbi három pillérből álló bejelentési rendszer:
  • Belső bejelentési csatornák;
  • Bejelentés az illetékes hatóságoknak – ha a belső bejelentési csatornák nem működnek, vagy észszerűen nem várható, hogy működjenek (pl. amennyiben a belső csatornák gátolhatnák a felelős hatóságok vizsgálati intézkedéseinek eredményességét);
  • Nyilvános/média bejelentések – ha a más csatornákon tett bejelentést követően nem hoztak megfelelő intézkedést, vagy a közérdeket érintő közvetlen és egyértelmű veszély fennállása vagy visszafordíthatatlan károsodás veszélye esetén;
  • Visszajelzési kötelezettségek a hatóságok és a vállalkozások számára, amelyeknek a belső bejelentési csatornák esetében 3 hónapon belül választ kell adniuk a visszaélést bejelentő személyek bejelentéseire, és nyomon kell követniük azokat;
  • A megtorlás megakadályozása és hatékony védelem: a megtorlás valamennyi formája tilos és büntetendő. Ha megtorlás éri a visszaélést bejelentő személyeket, ingyenes tanácsadást és megfelelő jogorvoslatokat kell kapniuk (például a munkahelyi zaklatás megszüntetésére vagy az elbocsátás megakadályozására irányuló intézkedések). Ilyen esetekben megfordul a bizonyítási teher, így az adott személynek vagy szervezetnek kell bizonyítania, hogy nem megtorlásul lépnek fel a visszaélést bejelentő személlyel szemben); A visszaélést bejelentő személyek a bírósági eljárások során is védelmet kapnak, például mentesülnek az információk közzétételének kötelezettsége alól.

Hatékony biztosítékok

A javaslat védi a felelős közérdekű bejelentéseket, amelyek valóban a közérdek megóvására irányulnak. Ezért biztosítékokat tartalmaz a rosszindulatú vagy visszaélésszerű bejelentések visszaszorítása és a jó hírnevet érő indokolatlan károk megelőzése érdekében. A visszaélést bejelentő személyek bejelentése által érintett személyeket teljes mértékben megilleti az ártatlanság vélelme, a hatékony jogorvoslathoz való jog, a tisztességes eljárás és a védelemhez való jog.

Háttér

Az EU-n belül jelenleg széttagolt és egyenlőtlen védelmet nyújtanak a visszaélést bejelentő személyeknek. Jelenleg csak 10 tagállam biztosít teljes körű védelmet számukra. A többi országban részleges védelmet nyújtanak, amely csak egyes ágazatokra vagy munkavállalói kategóriákra terjed ki.

A Bizottság javaslata a visszaélést bejelentő személyek védelméről szóló 2014. évi Európa tanácsi ajánlásra épül, amely azt javasolja, hogy „a tagállamok rendelkezzenek normatív, intézményi és igazságszolgáltatási kerettel, hogy védelmet nyújtsanak azoknak, akik munkaalapú kapcsolataik keretében a közérdeket érő fenyegetésekre vagy kárra vonatkozó információkat jelentenek be vagy tesznek közzé”, valamint meghatározza az államok számára az ilyen keret bevezetésekor vagy felülvizsgálatakor irányadó elveket.

A Tanács az adózási átláthatóságról szóló 2016. október 11-i következtetéseiben arra ösztönözte a Bizottságot, hogy térképezze fel a jövőbeni uniós intézkedés lehetőségét. A társadalmi szervezetek és a szakszervezetek folyamatosan sürgetik a közérdekből fellépő visszaélést bejelentő személyek védelmére irányuló, uniós szintű jogszabályt.

A 2016. novemberi második éves Alapjogi Kollokviumon, amelynek a „Médiapluralizmus és demokrácia” volt a témája, a Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy intézkedéseket hoz az újságírók forrásait jelentő visszaélést bejelentő személyek védelmére.

A visszaélést bejelentő személyek védelmének erősítése érvényre juttatja továbbá azt – az „Uniós jog: jobb eredmények elérése a jobb alkalmazás révén” című 2016. évi közleménybe foglalt – kötelezettségvállalást, miszerint a Bizottság nagyobb hangsúlyt fog helyezni az uniós jog érvényesítésére.

forrás: Jogi Fórum

A GDPR és az ahhoz kapcsolódó kérdések ügyvédi szempontjai - ÜDE konferencia a BÜK Dísztermében - Május 4-dikén!

cs, 05/03/2018 - 15:25

Az Ügyvédekkel a Demokratikus Jogállamért Egyesület május 4-dikén pénteken GDPR és az ahhoz kapcsolódó kérdések témában konferenciát tart a Budapesti Ügyvédi Kamara Dísztermében. A Szervezők minden érdeklődő Kollégát szeretettel látnak az eseményen.

A konferenci időpontja: 2018. május 4. péntek 13:30

Helyszín: Budapesti Ügyvédi Kamara Díszterme (1055 Budapest, Szalay u. 7.)

A konferencia meghívott vendége lesz Dr. Jóri András adatvédelmi szakértő, volt adatvédelmi biztos. Az esemény moderátora Dr. Varga Péter ügyvéd, az ÜDE alelnöke.

A részvétel előzetes regisztrációhoz kötött! Regisztrálni lehet  a peter.varga@eversheds-sutherland.hu e-mail címen.

forrás: Jogi Fórum

Lajstromozható a „MESSI” védjegy sportcikkekre és sportruházatra - Az Európai Bíróság ítéletet hozott

cs, 05/03/2018 - 15:00
Lionel Messi lajstromoztathatja a „MESSI” védjegyet sportcikkekre és sportruházatra vonatkozóan. A labdarúgó közismertsége semlegesíti az e védjegy és egy spanyol társaság „MASSI” védjegye közötti vizuális és hangzásbeli hasonlóságot - áll az Európai Unió Bíróságának ítéletében.

Felkészült a bíróság az új polgári és közigazgatási perrendtartásra - Sikeresen zárultak az E-kódex Pp. és Kp. projektek - Videóval

cs, 05/03/2018 - 15:00
2018. január 1-jén hatályba lépett az új polgári, valamint a közigazgatási perrendtartás. Annak érdekében, hogy a bírósági szervezet megfelelően felkészülhessen az új eljárásjogi kódexek alkalmazására, az Országos Bírósági Hivatal elnöke projektszervezeteket hozott létre. A 2018. április 18-án tartották a projektzáró rendezvényt. (A cikk végén videó található a projektekben végzett feladatokról és eredményekről.

A Kamara

Bács-Kiskun Megyei
Ügyvédi Kamara

postacím:
6000 Kecskemét,
Bercsényi utca 15.

telefon/fax:
+36 76 484 909