Bács Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara

A jogiforum.hu hírei

Tartalom átvétel Jogi Fórum - hírek
Hírek a Jogi Fórumon
Frissítve: 1 perc 45 másodperc

Családi vagyontervezés - A családi vállalkozások jogi buktatói és a családi alkotmány

p, 12/08/2017 - 15:05
A családi vállalkozások jövőjét jelentő családi vagyontervezés hatékony eszköze a családi alkotmány. Ennek főbb összetevői lehetnek a házassági vagyonjogi szerződést, a bizalmi vagyonkezelési szerződést, a családi alapítványt és a családtagok közötti különböző szindikátusi megállapodások. De mik is a családi vállalkozások jogi buktatói? - Gondolatébresztő Jádi-Németh Andrea előadása alapján.

Nem együttműködő adójogrendszerek jegyzéke - 17 országot vettek fel a listára az unió pénzügyminiszterei

p, 12/08/2017 - 15:05
Az uniós tagállamok pénzügyminiszterei megállapodtak arról, hogy mely EU-n kívüli országokat és területeket veszik fel arra a jegyzékre, melyet az EU – történelme folyamán első ízben – közzétesz az adózás terén nem együttműködő jogrendszerekről.

Artisjus: Több száz milliónyi jogdíj keresi gazdáját - Az azonosítatlan művek után járó jogdíjak közös kasszába kerülhetnek

p, 12/08/2017 - 10:28

Összesen 645 millió forintnyi jogdíj és mintegy 65 ezer magyar zenemű keresi gazdáját az Artisjusnál. Az úgynevezett függő számlán maradt, azonosítatlan művek után járó jogdíjak három év elteltével a közös kasszába kerülnének.

Egy Európában is innovatívnak számító új online fejlesztésnek köszönhetően decembertől minden dalszerző előtt nyitva áll a lehetőség, hogy elakadt műveit könnyedén tisztázza. A rendszert eddig 33 szerző tesztelte élesben: csaknem 9 millió forintot "szabadítottak ki". Minden második magyar dalszerző érintett lehet - közölte az Artisjus.

Mint írták, az Artisjus a zeneszerzők és szövegírók közös jogkezelőjeként hatalmas zenei adatbázist gondoz, és minden évben több millió elhangzási adatot vizsgál meg. A zeneművek lejátszását felhasználási csatornánként méri, majd ezek alapján végzi el a jogdíjak felosztását. Évente átlagosan 9 milliárd forintot fizet ki a szerzőknek, ennek mintegy fele kerül magyar alkotókhoz. A jogdíjak azonban néha elakadnak, mert a zenefelhasználók (rádiók, tévék, zenei klubok) pontatlan adatokat adtak az elhangzásról vagy a szerző elfelejtette regisztrálni a dalát az Artisjusnál.

Jelenleg 65 ezer azonosítatlan zenemű után mintegy 645 millió forint ragadt azon a függő számlán, amelyről három év elteltével a közös számlára kerülne a beragadt pénz, ezt követően arányosan felosztanák a zeneszerzők és a dalszövegírók között.

A teljes felosztott jogdíj mintegy 5 százalékát képező azonosítatlan jogdíjak kiszabadítására egy idén fejlesztett és novemberben már élesben tesztelt online alkalmazás hozhat megoldást. Az Európában innovatívnak számító online felület az egyhónapos próbaüzem ideje alatt már jól teljesített. Harminchárom szerző közel 9 millió forintot szabadított ki azzal, hogy kétszáz azonosítatlan dalról közölte: azok megegyeznek egy korábbi regisztrált zenével. Negyven olyan zeneszámot regisztráltak, amelynek bejelentéséről a szerző korábban megfeledkezett, pedig annak volt elhangzása.

Decembertől minden dalszerző előtt nyitva áll a lehetőség, hogy elakadt műveit online tisztázza. Átnézheti azokat a zenei elhangzásokat, amelyekre jogdíj keletkezett, de adathiány miatt eddig azt nem lehetett beazonosítani, kifizetni. A rendszer a szerzőket egy előre elkészített listával segíti, amin az esetleg hozzájuk köthető azonosítatlan művek vannak.

A szerzői egyesület adatbázisában jelenleg 7056 olyan szerző van, akinek ajánlott listáján legalább egy azonosítatlan mű szerepel. Mivel az Artisjus évente 15500 magyar alkotónak fizet ki jogdíjat, minden második magyar dalszerző érintett lehet.

forrás: Jogi Fórum

Balog: Az emberi jogok tisztelete nemcsak jogi, kulturális kérdés is - Konferencia az emberi jogok közelgő világnapja alkalmából

p, 12/08/2017 - 10:16

Az emberi jogok tisztelete nemcsak jogi, hanem kulturális kérdés is - hangoztatta az emberi erőforrások minisztere az emberi jogok közelgő világnapja alkalmából rendezett budapesti konferencián.

Balog Zoltán szerint a jogvédelem az emberi méltóság tiszteletének kultúráját is magában hordozza. Azt mondta, hiába hoznak törvényeket, hiába kényszerítik ki adott esetben a jogsérelmek orvoslását, ha az emberek nem tisztelik egymás szabadságát a hétköznapi életben, ez nem erősíti az emberi jogok helyzetét.

A miniszter szerint "nemcsak bírósági ítéletekre", hanem kultúrára, nevelésre van szükség az emberi jogok érvényesítéséhez.

Balog Zoltán "a hamis megközelítések" veszélyére figyelmeztetett, arra, hogy vannak olyan helyzetek, amikor valamiről, amit emberi jognak tartanak, kiderül, hogy inkább árt annak, akinek segíteni szeretnének. Példaként a németországi prostitúció legalizálását és a migrációt említette, amelyek szerinte éppen az érintetteket hozhatják kiszolgáltatott helyzetbe.

Az a szabadság, amely a szabadság elvesztéséhez vezet, az nem szabadság többé - fogalmazott Balog Zoltán. Szerinte a prostitúció legalizációja mint "a munkához való jog biztosítása" valójában intézményes kereteket adott az emberkereskedelemnek. 

Arról is beszélt: a migráció emberi jogi hivatkozású támogatásából az embercsempészek húznak hasznot, az európai politika pedig nem képes megakadályozni a menekültek kiszolgáltatottságát.

A miniszter szerint azonban mégis védeni kell az emberi jogokat, akkor is, ha azokkal bizonyos esetekben visszaélnek, vagy ha azokat hatalmi törekvések hamis legitimizációjához használják fel. Az emberi méltóság tisztelete alapvető emberi kötelesség, és védelme minden állam egyik legfontosabb kötelezettsége, ahogy azt a magyar alaptörvény is rögzíti - szögezte le.

Balog Zoltán - utalva december 6-ára - megjegyezte, Szent Miklós püspök tekinthető emberi jogi harcosnak is, hiszen szót emelt a megalázó bánásmód és az emberkereskedelem ellen.

Gulyás: Magyarország álláspontja a bevándorlásról emberséges

Magyarország álláspontja a bevándorlás kérdésében humánus, emberséges és Európa jövőjét szolgálja - mondta a Fidesz parlamenti frakcióvezetője a Polgári Magyarországért Alapítvány és a Hanns Seidel Alapítvány által Hazai és nemzetközi jogvédelmi mechanizmusok címmel rendezett konferencia kerekasztal-beszélgetésén.

Gulyás Gergely kijelentette: a magyar kormány szerint akik migránsként vagy valós menekültként érkeznek Európába, valójában áldozatok, ezért gyűlöletkeltéssel vádolni a kormányt nem felel meg a valóságnak.

Véleménye szerint emberségesség szempontjából sem róható fel semmi a kormánynak, mert "nem mi voltunk, akik azt a látszatot keltettük", hogy Európa milliókat képes befogadni ellenőrizetlenül, majd a német belügyminiszter azt mondta, hogy az érkezettek 60 százaléka semmilyen védelmet nem érdemel, és vissza kell toloncolni őket. Magyarország szerint ezzel szemben lehetőleg mindenkinek helyben kell segíteni - tette hozzá.

Gulyás Gergely a miniszterelnöknek az őcsényi tiltakozásokról tett nyilatkozatát ért bírálatokra elmondta: nem lehet kiemelni az Őcsényben történtekre vonatkozó nyilatkozatot, hiszen ami ott történt, az alapvetően provokáció volt. A menekültek ellátása központi állami és nem helyi feladat - magyarázta.

Az ukrán oktatási törvényről közölte, az ügyben fenn kell maradnia az egyetértésnek: amikor a magyar kormány erősebb eszközökhöz nyúl, fontos, hogy a magyar politika egységet mutasson. Kifogásolta, hogy a kijevi amerikai nagykövetség gratulált az ukrán kormánynak a törvény elfogadásához.

A frakcióvezető beszélt a populizmusról is. Ezzel összefüggésben populizmusnak nevezte a Jobbik bérunióra vonatkozó javaslatát, mert - mint mondta - a kezdeményező tudja, hogy ez beválthatatlan ígéret, mégis folyamatosan emlegeti. Hozzáfűzte: ha viszont valaki közérthetően és népszerűen akarja megfogalmazni a mondanivalóját, az a modern demokrácia része. A politikai kommunikáció leegyszerűsödött - jegyezte meg.

Megítélése szerint kimeríti a gyűlöletkeltés fogalmát az, ami egyes országok sajtójában Magyarország ellen folyik.

Gulyás Gergely arra a felvetésre, hogy az uniós támogatásokat jogállamisági feltételekhez kötnék, emlékeztetett: az EU közös hétéves költségvetését egyhangúlag kell elfogadni, és senki sem gondolhatja, hogy lesz olyan költségvetés, amelyet a közép-európai országok ilyen feltételekkel elfogadnának.

A kerekasztal-beszélgetésen Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnöke arról beszélt: az emberi jogi szervezetek dolga az, hogy rávilágítsanak arra, ha a kormányok helytelenül cselekszenek. Ez a jogállam, a demokrácia egyik velejárója, tudomásul kell venni a bírálatot - fűzte hozzá.

Az ukrán oktatási törvényre utalva emlékeztetett: széles körű politikai egyetértés van abban, hogy a jogszabályt határozottan elítélik, mert az "a kisebbségi és az alapvető emberi jogokkal szemben történt".

Schiffer András jogász, az LMP volt vezető politikusa a kormány migrációs politikájáról azt mondta: a magyar stratégia helyes, ugyanakkor az nem lehet alap arra, hogy bárkivel szemben megalázó intézkedéseket tegyenek.

Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke előadásában a hazai jogvédelem jelentős intézményének nevezte az Ab-t. Emlékeztetett: "békés rendszerváltást éltünk át", de a kommunista diktatúra idején elfogadott jogrendszer tovább létezett.

Felidézte: abban a folyamatban, amelyben a korábbi jogrendszert megváltoztatták, az Ab komoly szerepet játszott, mert rendkívül széles hatáskört kapott, így lehetségessé vált, hogy "kigyomlálja" azokat a jogszabályokat, amelyek már nem illettek bele a jogállami jogrendszerbe. 

Több ügyet is felidézett, így azt a friss határozatot is, amely szerint nem minősül híresztelésnek, ha a sajtó úgy tudósít közéleti szereplők közügyekről szóló sajtótájékoztatójáról, hogy a tudósítás pontosan megfelel a megfogalmazottaknak, nem tartalmaz saját értékelést, egyértelműen megjelöli a közlések forrását, valamint a jó hírnevet esetleg sértő tényállításokkal érintett cáfolatának is helyet biztosít.

Paczolay Péter, az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírája felidézte: az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata indította el a folyamatot, hogy az emberi jogok bekerüljenek a jogrendbe.
Saját intézménye működését ismertetve előadásában közölte: Strasbourghoz akkor fordulhat valaki, ha minden jogorvoslati lehetőséget kimerített. Gyakran a büntetőperek ésszerűtlenül hosszú elhúzódása miatt indul eljárás az emberi jogok bíróságán - tette hozzá.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke, Péterfalvi Attila arról beszélt, jövő május 25-étől "válik élessé" és alkalmazandóvá az új európai adatvédelmi reform. Ismertetése szerint ezzel a személyes adatok védelmének mechanizmusa alapvetően megváltozik. Nagyon sok olyan kérdés van, amely uniós szabályozási körbe tartozik majd, és amiről uniós egységes gyakorlatnak kell kialakulnia. Hozzátette: nemzetállami kompetenciában is maradnak majd területek, ám ezeknél is figyelembe kell venni bizonyos európai döntéseket.

forrás: Jogi Fórum

Védelem a luxusimázsnak - Korlátok az Amazonon - Az Európai Unió Bírósága ítéletet hozott

cs, 12/07/2017 - 15:09
A luxusáruk szállítója megtilthatja a szerződéses forgalmazóinak, hogy az árukat harmadik felek olyan internetes platformjain keresztül értékesítsék, mint például az Amazon. Az ilyen tilalom alkalmas az áruk luxusimázsának megőrzésére, és főszabály szerint nem haladja meg az ehhez szükséges mértéket - áll az Európai Unió Bíróságának ítéletében.

Kötelezettségszegési eljárások Magyarországgal szemben - Három uniós eljárás most bírósági szakba lépett

cs, 12/07/2017 - 15:08

Az Európai Bírósághoz fordult csütörtökön az Európai Bizottság (EB), a harmadik szakaszba léptetve ezzel egyszerre a civil törvény, a felsőoktatási jogszabály-módosítás, illetve a menekültkvóták elutasítása miatt Magyarország ellen megindított kötelezettségszegési eljárásokat.

A különböző ágazatokat és szakpolitikai területeket érintő kötelezettségszegési eljárások célja, hogy a tagállamok a polgárok és a vállalkozások érdekében teljes mértékben és megfelelően alkalmazzák az uniós jogszabályokat. Az Európai Bizottság elsősorban párbeszéd keretében próbálja meg rendezni a problémákat az érintett tagállamokkal. Amennyiben a helyzetet a párbeszéd során nem sikerül rendezni, a Bizottság az Európai Unió Bíróságához fordulhat. A Bizottság a mai napon a következő döntéseket hozta Magyarországra vonatkozóan:
 
Felsőoktatási törvény: az EU Bíróságához fordul a Bizottság
 
A Bizottság úgy határozott, hogy keresetet indít Magyarországgal szemben az EU Bíróságán amiatt, hogy a 2017. április 4-én módosított felsőoktatási törvény aránytalanul korlátozza az EU-n belüli és azon kívüli egyetemek tevékenységét, ezért helyre kell állítani a törvény uniós szabályozással való összhangját. A Bizottság a keresetet azzal az indokolással indította, hogy a módosított törvény nem egyeztethető össze a felsőoktatási intézmények szolgáltatásnyújtási szabadságával, valamint azon szabadságával, hogy az Unió területén bárhol letelepedjenek. Emellett a Bizottságnak továbbra is az a véleménye, hogy az új szabályozás ellentétes a tudományos szabadsághoz való joggal, az oktatáshoz való joggal és a vállalkozás szabadságával – amelyeket az Európai Unió Alapjogi Chartája biztosít –, valamint az Unió nemzetközi kereskedelmi jog (a Kereskedelmi Világszervezet keretében létrejött, a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény [GATS]) szerinti jogi kötelezettségeivel. A Bizottság 2017 áprilisában indította meg a kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen. Mivel Magyarország fenntartotta álláspontját, és a felsőoktatási törvényt nem hozta összhangba az uniós joggal, a Bizottság úgy határozott, hogy bírósági keresetet indít Magyarországgal szemben.

Bírósági kereset a civil szervezetekről szóló törvény miatt
 
A Bizottság keresetet indít Magyarországgal szemben az EU Bíróságán a külföldről támogatott civil szervezetekről szóló törvény miatt. A Bizottság idén kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben, mivel az ország nem teljesítette a uniós alapszerződésnek a tőke szabad mozgására vonatkozó rendelkezéseiből eredő kötelezettségeit, tekintettel a civil szervezetekről szóló törvény azon előírásaira, amelyek közvetett diszkriminációt valósítanak meg és aránytalanul korlátozzák a civil szervezeteknek juttatott külföldi támogatásokat. Ezen aggályokon túlmenően a Bizottság véleménye szerint Magyarország megsérti az egyesülési szabadsághoz, valamint a magánélet és a személyes adatok védelméhez való jogot is, amely jogokat az Európai Unió Alapjogi Chartája rögzíti, az EU-ról szóló szerződés szabad tőkemozgásról szóló rendelkezéseivel együtt értelmezve. Az eljárás első szakaszában Magyarország által előterjesztett érvek gondos elemzését követően az Európai Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy súlyos aggályai megválaszolatlanul maradtak, ezért indokolással ellátott véleményt bocsátott ki. A magyar hatóságok nem válaszoltak erre a megadott határidőn belül. Ezenkívül Magyarország mind a mai napig nem módosította, illetve nem helyezte hatályon kívül az uniós jognak megfelelően a civil szervezetekről szóló törvény vitatott rendelkezéseit. A Bizottság ezért úgy döntött, hogy az Európai Unió Bírósága elé utalja az ügyet. 

Bírósági kereset a menedékkérők áthelyezésének ügyében
 
A Bizottság Csehországgal, Lengyelországgal és Magyarországgal szemben keresetet indít az EU Bíróságán abból kifolyólag, hogy nem tettek eleget a menedékkérők áthelyezésére vonatkozó jogi kötelezettségüknek. Annak ellenére, hogy szeptember 6-ai ítéletében a Bíróság megerősítette az áthelyezési mechanizmus érvényességét, a szóban forgó három tagállam továbbra sem adta jelét annak, hogy ki kívánná venni a részét a szükséghelyzeti áthelyezési mechanizmus végrehajtásából. A Bizottság ezért mai döntésével megerősíti, hogy az eljárás előző szakaszai során ismertetett kötelezettségszegési esetek továbbra is fennállnak, és így megindulhat a bírósági szakasz.

További lépés Magyarország menekültügyi szabályozása miatt
 
Az Bizottság úgy határozott, hogy indokolással ellátott vélemény megküldésével újabb lépést tesz Magyarországgal szemben a menekültügyi jogszabályaival kapcsolatos kötelezettségszegési eljárásban. A Bizottság 2015 decemberében indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen az ügyben. A magyar hatóságokkal politikai és szakmai szinten folytatott többszöri egyeztetés, valamint a magyar menekültügyi törvény idén márciusban bevezetett módosításai kapcsán felvetődött aggályok nyomán a Bizottság 2017 májusában kiegészítő felszólító levél megküldéséről határozott. A magyar hatóságok válaszának elemzését követően, és figyelembe véve a magyar Országgyűlés által októberben elfogadott új jogszabályt, a Bizottság a kiegészítő felszólító levelében szereplő 11 kérdésből 4 tekintetében nem folytatja tovább az eljárást. Mindazonáltal a magyar hatóságok válasza nem oszlatja el az aggályok többségét. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a magyar jogszabályok nem állnak összhangban az uniós joggal, különösen a menekültügyi eljárásokról szóló irányelvvel, a visszatérési irányelvvel, a befogadási feltételekről szóló irányelvvel, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájának több rendelkezésével. 

A szerencsejáték-ágazatot érintő eljárások lezárása
 
Azon politikai kötelezettségvállalásával összhangban, hogy az uniós jog érvényesítése terén fokozottan stratégiai megközelítést alkalmazzon, a Bizottság úgy határozott, hogy lezárja az online szerencsejátékot érintő kötelezettségszegési eljárásait több tagállam, köztük Magyarország tekintetében. Az EU Bírósága több alkalommal is elismerte a tagállamok azon jogát, hogy korlátozzák a szerencsejáték-szolgáltatásokat, amennyiben a korlátozás olyan, a közérdekkel kapcsolatos célok eléréshez szükséges, mint a kiskorúak védelme, a szerencsejáték-függőség elleni küzdelem, valamint a szabálytalanságok és csalások elleni fellépés. A Bizottság elismeri az ilyen közérdekekkel kapcsolatos tagállami intézkedéseknek a politikai jogosultságát. A Bizottság a továbbiakban támogatja a tagállamok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy korszerűsítsék az online szerencsejátékra vonatkozó nemzeti kereteiket, és megkönnyítsék a nemzeti szerencsejáték-szabályozó szervek közötti együttműködést, de nem tekinti prioritásnak, hogy a kötelezettségszegési eljárás indítására vonatkozó hatáskörével élve az online szerencsejáték-szolgáltatás területén előmozdítsa az uniós egységes piac érvényesülését.
Az erre vonatkozó teljes sajtóközlemény itt olvasható.
 
Szennyvízkezelés és ivóvízminőség
 
A Bizottság nyomatékosan kéri Magyarországot, hogy biztosítsa a települési szennyvíz kezelésére vonatkozó uniós szabályok betartását. Mivel összesen 22 agglomeráció esetében a szennyvízkezelésre vonatkozó irányelv követelményei nem teljesülnek, a Bizottság úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld. Ezenfelül a Bizottság kiegészítő felszólító levél keretében kéri Magyarországot, hogy az ország valamennyi övezetében teljesítse az arzén, a bór és a fluorid tekintetében az uniós ivóvízirányelvben előírt értékeket. A magyar hatóságoknak mindkét esetben két hónap áll a rendelkezésükre, hogy válaszoljanak a Bizottság által felvetett érvekre.
 
Laboratóriumi állatok védelme
 
A Bizottság felszólító levelet küld Magyarországnak amiatt, mert helytelenül ültette át a magyar jogba a tudományos célokra felhasznált állatok védelmére vonatkozó uniós irányelv számos rendelkezését. Az irányelv – amelynek átültetési határideje 2012. november 10. volt – az állatjólét magas szintjét biztosítja, miközben megőrzi a belső piac megfelelő működését. Célja az is, hogy minél kevesebb állatot használjanak fel a kísérletekben, illetve előírja, hogy alkalmazzanak más megoldásokat is, ahol lehet. Noha a magyar hatóságok jelezték hajlandóságukat a legtöbb kérdés rendezésére, mind ez idáig nem fogadták el a szükséges jogszabály-módosításokat. Magyarországnak két hónapja van arra, hogy válaszoljon a Bizottság által felvetett érvekre.
 
A kötelezettségszegési eljárásokban ma meghozott legfontosabb döntésekről szóló sajtóközlemény ITT olvasható.

forrás: Jogi Fórum

Az Apple megakadályozta a „MI PAD” uniós védjegyként történő lajstromozását - Az Európai Unió Bírósága ítéletet hozott

cs, 12/07/2017 - 09:50

Az Apple sikeresen megakadályozta a „MI PAD” európai uniós védjegyként történő lajstromozását az elektronikus készülékek és a (tele)kommunikációs szolgáltatások vonatkozásában. Az Európai Unió Bírósága ítéletével helyben hagyta az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának határozatát, megerősítette: a MI PAD megjelölést nem lehet uniós védjegyként lajstromozni.

A T-893/16. sz. ügyben hozott ítélet Xiaomi, Inc. kontra Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

2014-ben a Xiaomi nevű kínai társaság, amely az elektronikára és a mobiltelekommunikációra specializálódott, az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalától (EUIPO) a „MI PAD” szómegjelölés európai uniós védjegyként történő lajstromozását kérte az elektronikus készülékek és a (tele)kommunikációs szolgáltatások tekintetében. Az Apple társaság, az azonos vagy hasonló áruk és szolgáltatások tekintetében lajstromozott korábbi IPAD védjegyére hivatkozva, felszólalt e megjelölés lajstromozásával szemben.

2016-ban az EUIPO helyt adott az Apple felszólalásának: miután megállapította az ütköző megjelölések közötti jelentős mértékű hasonlóságot, az EUIPO arra következtetett, hogy a két megjelölés közötti különbségek nem elegendőek az összetévesztés veszélyének kizárásához, továbbá hogy az érintett vásárlóközönség azt gondolhatná, hogy a MI PAD védjegy az IPAD védjegy egyik változata.

Mivel az EUIPO határozatát nem tartotta kielégítőnek, a Xiaomi keresetet nyújtott be az Európai Unió Törvényszékéhez a határozat megsemmisítése iránt.

Ítéletével a Törvényszék a Xiaomi keresetét elutasítja, és megerősíti azt, hogy a MI PAD megjelölést nem lehet uniós védjegyként lajstromozni.

A Törvényszék megerősíti az EUIPO-nak a két megjelölés összehasonlítására vonatkozó megállapításait: az ütköző megjelölések vizuális szempontból nagyfokú hasonlóságot mutatnak amiatt, hogy a MI PAD teljes egészében megismétli az IPAD szót, a két megjelölés az „ipad” betűsor tekintetében megegyezik, és azok csak abban különböznek, hogy a MI PAD szó elején egy további „m” betű is található. Hangzásbeli szempontból az ütköző megjelölések az érintett vásárlóközönség anglofon része számára közepes fokú hasonlóságot mutatnak (valószínű ugyanis, hogy az érintett vásárlóközönség e része a „mi” előtagot a „my” angol birtokos névmásra való utalásként fogja értelmezni, ennélfogva a MI PAD-ben és az IPAD-ben szereplő „i”-t ugyanúgy fogja kiejteni), a nem anglofon része számára pedig nagyfokú hasonlóságot (a vásárlóközönség e része hajlamos arra, hogy az „i”-t mindkét védjegy esetében azonos módon ejtse). Végül, fogalmi szempontból, az ütköző megjelölések az érintett vásárlóközönség anglofon része számára közepes fokú hasonlóságot mutatnak (számukra a közös „pad” elem elektronikus tabletet fog jelenteni, míg a „mi” és az „i” elemeket a közös „pad” elem minősítő előtagjaiként fogják érzékelni, amelyek fogalmi szempontból annak tartalmát különösebb mértékben nem változtatják meg), a nem anglofon része számára pedig semleges fokú hasonlóságot (mivel a közös „pad” elemnek a vásárlóközönség e része számára semmilyen jelentése sincs, hiszen fogalmi szempontból az ütköző megjelölések, egészükben véve, nem rendelkeznek különösebb tartalommal).

A Törvényszék azt is megerősíti, hogy ezen összehasonlítás alapján és a két megjelöléssel érintett áruk és szolgáltatások azonosságának vagy hasonlóságának figyelembevételével az EUIPO helyesen állapította meg, hogy a vásárlóközönség számára fennáll az összetévesztés veszélye. A Törvényszéknek tehát, az EUIPO-hoz hasonlóan, az az álláspontja, hogy egyrészt az ütköző megjelölések közötti, a MI PAD szó elején lévő további „m” betű jelenlétéből eredő eltérés nem elegendő a két megjelölés közötti nagyfokú vizuális és hangzásbeli hasonlóság ellensúlyozásához, másrészt hogy az érintett vásárlóközönség azt fogja hinni, hogy a szóban forgó áruk és szolgáltatások ugyanattól a vállalkozástól (vagy egymással gazdaságilag kapcsolatban álló vállalkozásoktól) származnak, és azt fogja gondolni, hogy a MI PAD bejelentett védjegy a korábbi IPAD védjegy egyik változata.

Ezen okok összességére tekintettel a Törvényszék helyben hagyja az EUIPO határozatát.

forrás: Jogi Fórum

Először részesültek jogdíjban televíziós sorozatok és animációs filmek szinkronszínészei

cs, 12/07/2017 - 08:16

Az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület (EJI) idén először fizetett jogdíjat azoknak a színészeknek, akik televíziós- és animációs sorozatok szinkronjának elkészítésében dolgoztak. A néhány napja lezárt jogdíjfelosztás eredményeként összesen 220 millió forinthoz jut hozzá 1500 magyar és külföldi színész.

Az egy előadóművész számára kifizetett jogdíj összege – a felhasznált filmek terjedelméhez, ismétlési gyakorlatához, továbbá az azok elkészítésében közreműködő előadóművészek számához igazodva – a néhány forinttól a másfél millió forintot is meghaladó összegig terjedt. A kifizetett jogdíj közel 200 esetben haladta meg a százezer forintot.

Az EJI három éve vállalta fel az audiovizuális előadóművészek képviseletét, ekkor került sor első ízben ilyen jellegű jogdíjfelosztásra. Az eredetileg a szinkronos szakma képviseletét ellátó Szinkron Alapszervezet által kezdeményezett jogdíjfelosztás – a mozifilmeket követően – idén új területtel, a televíziós sorozatokkal és az animációs műfajjal bővült, így először részesülhettek jogdíjban például a Szex és New York, az NCIS vagy a Hupikék törpikék magyar hangjai. Rajkai Zoltán, a Szinkron Alapszervezet elnöke, az EJI Jogdíjbizottságának tagja elmondta, hogy a sorozatokra is kiterjedő jogdíjfelosztás hatalmas vállalás volt az EJI részéről, hiszen óriási adatmennyiséget kellett feldolgozni, miközben az adatok egy része nem állt rendelkezésre. Egy több éves folyamat részeként idén a sorozatoknak és az animációs filmeknek főbb szereplői részesültek jogdíjból. Az EJI és a Szinkron Alapszervezet azon dolgozik, hogy a jogdíjfelosztás jövőre – a teljes szinkron szakma érdekében – még pontosabbá, részletesebbé váljon.

Az audiovizuális jogdíjak felosztása során figyelembe vett nyolc televíziós csatornát (Duna TV, M2, M3, M5, RTL-Klub, TV2, Story 4 és Minimax) idén is a Színművészek Jogdíjbizottsága jelölte ki, ügyelve a műfaji sokszínűség elvének érvényesítésére. Az EJI közel 16 000 sugárzott műsort dolgozott fel, melynek fele televíziós-, illetve animációs sorozat volt. A közreműködői adatok egyrészt a területért felelős közgyűjtemény, a MANDA, másrészt az Internetes Szinkron Adatbázisból, valamint a Szinkronikum Egyesület által üzemeltetett magyarszinkron.hu adatbázisából származnak. Az azon filmekre eső jogdíjakat, amelyeknél az említett adatbázisok nem tartalmaztak a közreműködő előadóművészekre vonatkozó információt, az EJI elkülönítette. E jogdíjak kifizetésére a közreműködő előadóművészek hiteles azonosítását követően kerül majd sor.

__________________________________________________________________________________

Az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesületről (EJI)

Az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület a zenészek, színészek, táncosok jogait érvényesítő egyesület, amit az előadók hoztak létre. A televíziók, rádiók és más zenefelhasználók jogdíjat fizetnek az előadóknak felvételeik felhasználásáért. Ezt a jogdíjat Magyarországon minden hazai és külföldi előadó nevében az EJI szedi be és fizeti ki részükre. Az EJI-nek 1600 zenész, színész és táncos tagja van, évente több mint 90 000 előadóművész számára fizetett ki jogdíjat.

forrás: Jogi Fórum

Eredménytelen a diszkrimináció elleni harc Európában - Elégtelen a jogszabályi védelem - Az EU Alapjogi Ügynökség felmérése

sze, 12/06/2017 - 13:10

Tíz év elteltével is eredménytelen a hátrányos megkülönböztetéssel és a kisebbségek elleni gyűlölettel szemben folytatott harc az Európai Unióban - derül ki az EU Alapjogi Ügynökségének (FRA) egy évtized után ismét elkészített, átfogó felméréséből, amely szerint az unió területén a tartós és széles körű hátrányos megkülönböztetés, az intolerancia és a gyűlölet sok kisebbséghez tartozó személynek az elidegenítésével és a társadalom szélére sodródásával fenyeget.

Az FRA igazgatója, Michael O'Flaherty az ügynökség 2008-ban végzett első ilyen jellegű felmérésére utalva úgy fogalmazott: "Majdnem egy évtizeddel ezelőtt figyelmeztettünk arra, hogy az etnikai származáson alapuló megkülönböztetés és gyűlölet széles körben fennáll. Az új eredmények azt mutatják, hogy a jogszabályaink és szakpolitikáink napjainkban sem védik kellően azokat az embereket, akiknek érdekeit szolgálni hivatottak."

A független uniós szerv szerdán Bécsben kiadott közleménye O'Flahertyt idézve arra is rámutatott, hogy minden egyes hátrányos megkülönböztetéssel és gyűlöleti cselekménnyel sérül a szociális kohézió, és olyan egyenlőtlenségek születnek, amelyek "nemzedékekre vetnek árnyékot azzal, hogy táplálják az elidegenítést, amely végső soron pusztító következményekkel járhat".

Az európai uniós kisebbségekről és megkülönböztetésről szóló második tanulmány (EU-MIDIS II) kiemeli, hogy a hátrányos megkülönböztetéssel szembeni jogvédelem biztosításához speciális és erősebb, hatékony szankciókkal társuló intézkedésekre van szükség.

A jelentés szerint uniós átlagban az etnikai származáson alapuló hátrányos megkülönböztetések 88 százalékát, a gyűlölet motiválta zaklatások 90 százalékát és a gyűlölet motiválta erőszakos esetek 72 százalékát nem jelentették be, és az áldozatok "sokkal nagyobb fokú megszólítására van szükség" ahhoz, hogy jelenteni merjék az incidenseket. Mindeközben a bűnüldöző és az egyenlőséggel foglalkozó szerveknek megfelelő eszközökre van szükségük ahhoz, hogy a bejelentett problémákat hatékonyan tudják kezelni.

A felmérésből kiderül, hogy a válaszadók 38 százalékát érte hátrányos megkülönböztetés az elmúlt öt évben Európában: ez különösen az észak-afrikaiakat (45 százalék), a romákat (41 százalék) és a Szaharától délre fekvő országokból származó afrikaiakat (39 százalék) érintette. A hátrányos megkülönböztetés a munkakereséssel összefüggésben volt a legnagyobb (29 százalék).

A második generációs bevándorló válaszadók 31 százaléka tapasztalt az elmúlt évben gyűlölet motiválta zaklatást, és ezeknek a felét az elmúlt évben legalább hatszor zaklatták. Az általános népességhez (74 százalék) viszonyítva kevesebb kisebbséghez tartozó személy (61 százalék) végzett legalább középiskolai felsőbb osztályt, ami csökkenti a foglalkoztatási esélyeiket - szögezte le az ügynökség.

A felmérés szerint a kisebbséghez tartozók körében nagyobb a közintézményekbe vetett bizalom a többségi lakossághoz képest, és nagy részük szoros kötődést érez az ország iránt, amelyben lakik. Nagyfokú nyitottságot mutatnak továbbá a többi etnikai csoport irányába. Ugyanakkor a hátrányos megkülönböztetés, a zaklatás vagy az erőszak hatása is egyértelműen látszik: az áldozattá válók kevésbé bíznak a közintézményekben és kisebb kötődést éreznek a lakóhelyük szerinti ország iránt.

Az Alapjogi Ügynökség felmérése a hátrányos megkülönböztetéssel, a zaklatással, a rendőri feltartóztatáshoz kapcsolódó tapasztalatokkal, a jogokra vonatkozó tudatossággal, a beilleszkedéssel és a más csoportok iránti nyitottsággal kapcsolatos kérdéseket tartalmazott. A kutatást az Európai Unió egész területére kiterjedően végezték több mint 25 ezer, bevándorlói vagy etnikai kisebbségi háttérrel rendelkező megkérdezett körében.

forrás: Jogi Fórum

Szükség van a bírák függetlenségét erősítő integritási szabályzatra! - Az ÁSZ támogatja az OBH korrupció ellen tett lépéseit

sze, 12/06/2017 - 11:26
Az Állami Számvevőszék üdvözli az Országos Bírósági Hivatal által, a bírósági szervezet korrupció elleni védettsége érdekében tett lépéseit, és az ÁSZ fontos eszköznek tartja a bírák függetlenségét erősítő integritási szabályzat megalkotását. Múlt heti döntésében – kisebb kifogások, szükséges módosítások mellett – az Alkotmánybíróság is megerősítette, hogy lehetséges és szükséges az integritási kérdések szabályozása a bírósági szervezetben.

Nemet változtató személy öregségi nyugdíjra való jogosultságáról - Nemi diszkriminációs kérdések az Európai Bíróság asztalán

sze, 12/06/2017 - 11:26
Bobek főtanácsnok álláspontja szerint jogellenes az a nemzeti jogi követelmény, amely szerint a nemet változtató személy állami öregségi nyugdíjra való jogosultságának az a feltétele, hogy ne legyen házas. Az ilyen követelmény ellentétes a férfiak és a nők közötti egyenlő bánásmódról szóló európai uniós irányelvvel - állítja a főtanácsnok.

A 8-ból két volt katalán kormánytag marad előzetes letartóztatásban - A politikusok 100 ezer euróért cserébe szabadon távozhatnak

sze, 12/06/2017 - 11:26
Előzetes letartóztatásban marad Oriol Junqueras volt katalán elnökhelyettes és Joaquin Forn egykori katalán belügyi tanácsos, míg a leváltott katalán kormány hat másik tagja óvadék ellenében szabadlábon védekezhet - jelentette be a madridi legfelsőbb bíróság hétfőn.

Mit lehet kérni ezután a közigazgatási bíróságtól? - Keresetfajták - A Fővárosi Törvényszék összefoglalója

sze, 12/06/2017 - 10:47

A közigazgatási perek jelenlegi eljárási szabályaihoz képest a 2018. január 1-jével hatályba lépő közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) nevesítve határozza meg a keresetek egyes fajtáit, vagyis azokat a kérelemtípusokat, melyeket a közigazgatási perben a felperes előterjeszthet. E kérelmek lényegét foglalja össze a Fővárosi Törvényszék a jogalkalmazók számára.

Tipikus esetben, ha a bíróságtól jogvédelmet kérő személy közigazgatási cselekményt tart jogsértőnek, a közigazgatási cselekmény hatályon kívül helyezését, megsemmisítését, vagy megváltoztatását kérheti a bíróságtól. E kérelmek vagylagosan is megjelölhetők, melyek sorrendjéhez a bíróság nincs kötve. A Kp. mindazonáltal azt preferálja, hogy jogsértés esetén a bíróság a közigazgatási cselekményt változtassa meg.

Mulasztási kereseti kérelem akkor terjeszthető elő, ha a közigazgatási szerv jogszabályban meghatározott kötelezettségének az elintézési határidőn belül nem tett eleget, de mulasztás megállapítása lesz kérhető akkor is, ha a közigazgatási szerv cselekményét közérdeken alapuló kényszerítő indok szükségessé teszi, vagy ha a pert törvényességi felügyeleti szerv indította.

Marasztalási kereset közigazgatási cselekmény megvalósításának megtiltása, közigazgatási jogviszonyból eredő kötelezettség teljesítésére kötelezés, továbbá közigazgatási szerződéses jogviszonnyal vagy a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatban okozott kár megtérítésére kötelezés érdekében kérhető. Lényeges, hogy kártérítés nem minden közigazgatási cselekmény esetén kérhető a közigazgatási perben, csak közigazgatási szerződéses jogviszonnyal és közszolgálati jogviszonnyal összefüggésben.

Végül a megállapítási kereset a közigazgatási tevékenységgel előállt jogsértés, vagy a közigazgatási jogviszony szempontjából lényeges tények megállapítására kérhető, de csak akkor, ha ez jogmegóvás érdekében szükséges, és más – az előbbiekben sorolt – keresetfajta előterjesztésének nincs helye.

forrás: Jogi Fórum

Tiltott párt-támogatások - Miért veszélyes? - Az Állami Számvevőszék kétévente ellenőrzi a pártok gazdálkodását

sze, 12/06/2017 - 10:24

Az Állami Számvevőszék kétévente ellenőrzi a pártok gazdálkodását, melynek keretében értékeli a támogatások és adományok párttörvénynek megfelelő elszámolását. Ha egy párt tiltott, nem pénzbeli hozzájárulást fogadott el, például az adott időszakban alkalmazott piaci árnál lényegesen olcsóbban vett igénybe valamilyen szolgáltatást, annak értékét az ÁSZ állapítja meg. Ezt követően a párt a tiltott támogatás összegét az ÁSZ felhívására 15 napon belül köteles befizetni a központi költségvetésnek. Emellett a Magyar Államkincstár is csökkenti a párt központi költségvetésből juttatott támogatását az ÁSZ által megállapított összeggel.

Miért veszélyes a pártok tiltott támogatása?

Magyarország Alaptörvénye kimondja, hogy pártok az egyesülési jog alapján szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek, valamint a pártok közreműködnek a nép akaratának kialakításában és kinyilvánításában. A pártok működését és gazdálkodását az 1989-ben megalkotott párttörvény szabályozza, amelyet az elmúlt évtizedekben több alkalommal is módosítottak, szigorítottak. A párttörvény pontosan előírja, hogy a pártok milyen forrásokból (pl. költségvetési támogatás, tagdíjak, egyéb támogatások) gazdálkodhatnak. Ebből a szempontból nagyon lényeges egy 2014. január 1-től hatályos módosítás, amely szigorította az úgynevezett tiltott támogatásokra vonatkozó rendelkezéseket.

Amennyiben egy párt tiltott támogatást fogad el, akkor nem biztosított az átlátható gazdálkodása, valamint sérül a demokratikus politikai verseny, ugyanis olyan, elsősorban anyagi előnyökhöz jut, amelyek más pártoknak nem állnak rendelkezése. Mindemellett a tiltott támogatás felvethet korrupciós veszélyeket is, ami azt jelenti, hogy sérülhet az Alaptörvényben meghatározott, a pártokon keresztül megvalósuló népakarat kinyilvánításának elve, előfordulhat, hogy a tiltott támogatásért cserébe az érintett párt nem a választói, hanem a tiltott támogatást biztosítók érdekeit képviseli.

A 2014. január 1-től hatályos törvénymódosítás indoklása is kitért arra, hogy tiltott módon adományozók ne tudjanak a későbbikben semmilyenfajta befolyást gyakorolni a pártokon és képviselőiken keresztül, se a törvényhozó se pedig a végrehajtó hatalomra. Az indoklás arra is utalt, hogy a szigorítást a külföldi korrupcióellenes és jogvédő szervezetek (Pl: Velencei Bizottság, Európa Tanács korrupcióellenes államcsoportja (GRECO), Transparency International) is indokoltnak tartották, amikor felhívták a figyelmet a magyarországi párt- és kampányfinanszírozás hiányosságaira.

Pontról-pontra a pártok tiltott támogatásának számvevőszéki ellenőrzéséről


• Az ÁSZ törvényi előírás szerint kétévente ellenőrzi a pártok gazdálkodását;


• 2014-et megelőzően a pártok szinte „bárkitől” fogadhattak el vagyoni hozzájárulást;


• 2014. január 1-től viszont az Országgyűlés jelentősen szigorította a tiltott támogatások szabályozását;


• A módosítás óta a pártoknak tilos a jogi személyektől, például cégektől származó vagyoni hozzájárulás elfogadása;


• Az ÁSZ ellenőrzési programja a kockázatok értékelése alapján lehetőséget ad az ellenőrzési időszak kiterjesztésére, egészen az ellenőrzés megkezdéséig;

 

• Az ÁSZ az ellenőrzés során felmerült kockázatokat értékelve azt is ellenőrzi, hogy a pártok kaptak-e tiltott támogatást;


• A törvény szerint tiltott, nem pénzbeli hozzájárulásnak minősül, ha egy párt a mindenki számára elérhető aktuális ár alatt vesz igénybe, vagy rendel meg szolgáltatásokat;


• Ha egy párt tiltott nem pénzbeli hozzájárulást fogadott el, például az adott időszakban alkalmazott piaci árnál lényegesen olcsóbban rendelt meg valamilyen szolgáltatást, az ÁSZ megállapítja a tiltott támogatás értékét;


• A párt az ÁSZ felhívására 15 napon belül köteles befizetni a központi költségvetésnek az ellenőrzés által tiltott támogatás összegét;


• Emellett a párt központi költségvetésből juttatott támogatását a Magyar Államkincstár az ÁSZ által megállapított összeggel csökkenti;


• Amennyiben a párt nem fizeti be határidőben az ÁSZ által megállapított tiltott támogatás összegét, az adóhatóság azt adók módjára hajtja be.

A pártok gazdálkodásának törvényességi ellenőrzése

Az Állami Számvevőszék a pártok ellenőrzése során is elsődleges célnak tekinti az átláthatóság, az elszámoltathatóság és a közpénzekkel való szabályszerű gazdálkodás követelményeinek érvényesítését. Az ÁSZ törvényi felhatalmazás alapján kétévente ellenőrzi a központi költségvetésből rendszeres támogatásban részesülő pártok gazdálkodását. Az ÁSZ 2010 óta összesen 26 esetben értékelte pártok gazdálkodását, vagyis ebben az időszakban a költségvetési támogatásban részesülő magyar politikai szervezetek mindegyikénél legalább három ellenőrzést végzett.

Az ellenőrzések során az ÁSZ azt értékeli, hogy az adott párt által közzétett pénzügyi kimutatások megfeleltek-e a törvényi előírásoknak, valamint hogy a szervezet a könyvvezetés és a gazdálkodás során betartotta-e a vonatkozó jogszabályi és belső előírásokat. Az ellenőrzések kiterjednek továbbá arra is, hogy a pártok szabályszerűen számolták-e el és használták-e fel működésükhöz a forrásokat, különösen a költségvetésből juttatott és az egyéb támogatásokat, adományokat. 

2014-től szigorodott a tiltott támogatások szabályozása

2014. január 1-jével módosult a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény tiltott támogatásokra vonatkozó szabályozása. A módosítást megelőzően a pártok szinte „bárkitől” fogadhattak el vagyoni hozzájárulást, így a jogi személyektől, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságoktól és magánszemélyektől is. A módosítás következtében azonban 2014. január 1-től tilos a jogi személyektől, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől, más államtól, külföldi szervezettől és nem magyar állampolgár természetes személyektől származó vagyoni hozzájárulás elfogadása.

Amennyiben az ÁSZ ellenőrzése feltárja, hogy a párt tiltott vagyoni (pénzbeli és nem pénzbeli) hozzájárulást fogadott el, annak értékét az ÁSZ felhívására a pártnak be kell fizetnie tizenöt napon belül a központi költségvetésnek. Késedelem esetén a tartozást adók módjára kell behajtani. Emellett a párt központi költségvetésből juttatott támogatását az elfogadott vagyoni hozzájárulás értékét kitevő összeggel csökkenteni kell. A tiltott, nem pénzbeli hozzájárulást értékét az ÁSZ állapítja meg.

Hogyan állapítja meg az ÁSZ a tiltott támogatás értékét?

A törvénymódosítás alapján az ÁSZ megújította a pártok ellenőrzésének módszertanát. Az ÁSZ a megújított módszertant egyeztette 2016 novemberében a parlamenti pártok képviselőivel. Az ellenőrzések ennek keretében kiterjednek a párt által kapott vagyoni hozzájárulásokra, azok értékelésére, illetve a tiltott, nem pénzbeli hozzájárulások kezelésének gyakorlatára is. Az ÁSZ a jogi személyektől igénybe vett szolgáltatás esetén, a tiltott nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értékét az összehasonlítható független árak módszerével állapítja meg.

Az ÁSZ az árat a szolgáltatás tényleges igénybevételének időszakára a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett hivatalos inflációs rátával korrigálja, továbbá az ár megállapításakor figyelembe veszi a minden piaci szereplőre egységesen érvényesített kedvezményeket. Ha az ÁSZ megállapítja, hogy az adott időszakban alkalmazott piaci ár megegyezik a párt esetében számlázott árral, vagy az eltérés nem volt lényeges, akkor az ellenértéket az ÁSZ elfogadja. Amennyiben a párt által fizetett ár volt az alacsonyabb, akkor a különbözetet az ÁSZ tiltott forrásból származó nem pénzbeli hozzájárulásnak minősíti.

A tiltott támogatás behajtásának jogszabályi garanciái

Az ÁSZ 2017. június 13-án nyilvánosságra hozott jelentésében állapított meg első alkalommal tiltott támogatást. Az ÁSZ feltárta ugyanis, hogy 2014-ben a Magyar Szocialista Párt 39 ingatlanból 10 ingatlan esetében kedvezményes bérleti díj, illetve térítésmentes ingatlanhasználat formájában jogszerűen igénybe nem vehető, jogi személyektől származó, mintegy 3,1 millió Ft összegű tiltott, nem pénzbeli hozzájárulást fogadott el. Az ÁSZ jelentésében a tiltott támogatás jogkövetkezményeinek érvényesítése érdekében a párttörvény előírása alapján felhívással fordult az MSZP elnökéhez. Molnár Gyula, az MSZP elnöke levelében tájékoztatta a Számvevőszéket arról, hogy az MSZP eleget tett az ÁSZ felhívásában foglaltaknak, és 2017. június 23-án befizette a központi költségvetésnek a tiltott, nem pénzbeli hozzájárulás miatt megállapított mintegy 3,1 millió Ft-ot.

A tiltott támogatás behajtásának jogszabályi garanciáit teremti meg az az októberben megjelent NGM rendelet, mely egy az ÁSZ által jelzett joghézagot szüntetett meg. Az ÁSZ ellenőrzési tapasztalatai alapján hívta fel a figyelmet arra, hogy a pártokra és pártalapítványokra vonatkozó törvényekben a tiltott támogatás behajtásának szabályai nem rendezettek. Az NGM rendelet a Magyar Államkincstár tekintetében telepít intézkedési kötelezettséget. Kimondja ugyanis: ha törvény vagy kormányrendelet központi költségvetésből juttatott támogatás jogszabálysértés esetén történő csökkentését, valamint ugyanezen jogszabálysértés miatt ennek megfelelő mértékű összeg központi költségvetésbe történő befizetését írja elő, a Magyar Államkincstár a törvényben vagy kormányrendeletben előírt módon csökkentett összegű központi költségvetési támogatást folyósít, valamint a törvényben vagy kormányrendeletben előírt fizetési határidő megszegése esetén, az adók módjára történő behajtás érdekében megkeresi az állami adóhatóságot.

forrás: Jogi Fórum

Könnyített Áfa-fizetés interneten eladott termékek után - Egyszerűsödő szabályok a határokon átívelő e-kereskedelemben

sze, 12/06/2017 - 10:08

A mai napon uniós megállapodás született arról, hogy az online termékértékesítéssel foglalkozó cégek a jövőben egyszerűbb és hatékonyabb szabályok szerint fizetnek majd hozzáadottérték-adót (Magyarországon általános forgalmi adót, azaz áfát) az interneten eladott termékek után.

A most elfogadott intézkedések megkönnyítik, hogy a fogyasztók és a vállalkozások – különösen az induló, valamint a kis- és középvállalkozások – tagállami határokon átívelő módon árukat adjanak el és vásároljanak az interneten. Az új rendszer abban is segíteni fog, hogy a tagállamok ne essenek el hozzáadottértékadó-bevételtől az online értékesítések kapcsán. Jelenleg ennek az adókiesésnek az összege becslések szerint 5 milliárd eurót tesz ki évente.

A megállapodás az uniós tagállamok gazdasági és pénzügyminisztereinek brüsszeli ülésén született meg, mindössze egy évvel azt követően, hogy a Bizottság tavaly előterjesztette az erre vonatkozó javaslatait.

A teljes sajtóközlemény ITT olvasható angolul.

forrás: Jogi Fórum

Államellenes és költségvetést károsító - Kémkedés az Unió intézményei ellen - Vádat emeltek Kovács Béla EP-képviselő ellen

sze, 12/06/2017 - 09:44

Kovács Béla ellen a Központi Nyomozó Főügyészség állam elleni és költségvetést károsító, továbbá közbizalom elleni bűncselekmény miatt vádat emelt a Budapest Környéki Törvényszéken. Az európai parlamenti képviselőt az Európai Unió intézményei elleni kémkedés bűntettével, valamint jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettével és három rendbeli folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolja az ügyészség.

Az Alkotmányvédelmi Hivatal 2014 áprilisában tett feljelentést Európai Unió intézményei elleni kémkedés bűntette miatt. A feljelentés alapján indult nyomozásban a Legfőbb Ügyész 2014. május 12-én diplomáciai úton indítványozta, hogy az Európai Parlament függessze fel Kovács Béla mentelmi jogát.

A mentelmi jog felfüggesztésére közel másfél év elteltével, 2015. október 14. napján került sor. Ez után történhetett meg a megalapozott gyanú közlése, amelynek lényege szerint a képviselő a kémtevékenységet egy idegen állam érdekében, a titkosszolgálat részére folytatta.

Ezen nyomozás ideje alatt az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) ajánlása alapján fiktív gyakornoki foglalkoztatások miatt 2015. október 16. napján újabb eljárás indult. A nyomozás során beszerzett bizonyítékok alapján megalapozott gyanú közlésére került sor a fiktív, nem teljesített gyakornoki megállapodásokkal kedvezményezett személyekkel szemben.

Mivel a mentelmi jog felfüggesztése mindig konkrét bűncselekményre hatályos, a korábbi felfüggesztés az utóbb indult ügyre nem volt alkalmazható. Erre tekintettel a költségvetési csalás bűntette és több rendbeli hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt a képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére a Legfőbb Ügyész 2016. szeptember 20-án újabb indítványt tett az Európai Parlament elnökénél. A mentelmi jog felfüggesztéséről nyolc hónap elteltével, a 2017. június 1. napján kelt határozattal született döntés. Ezt követően vált lehetővé – a büntetőeljárások célszerűségből történő egyesítése után – Kovács Bélával szemben a további bűncselekmények megalapozott gyanújának közlése.

A képviselő és társai cselekményükkel összesen 21.076 euró – 6.173.119.- Ft – vagyoni hátrányt okoztak az Európai Parlament költségvetésének.

Kovács Béla és három vádlott társa szabadlábon védekezik.

forrás: Jogi Fórum

A közéleti sajtótájékoztatóról híven tudósító sajtó nem felel hírnévrontásért - Az Alkotmánybíróság döntést hozott

sze, 12/06/2017 - 09:23

Nem minősül híresztelésnek, ha a sajtó úgy tudósít közéleti szereplők közügyekről szóló sajtótájékoztatójáról, hogy a tudósítás pontosan megfelel az megfogalmazottaknak, nem tartalmaz saját értékelést, egyértelműen megjelöli a közlések forrását, valamint a jó hírnevet esetleg sértő tényállításokkal érintett személy cáfolatának is helyet biztosít, vagy felkínálja neki a válaszadás lehetőségét – mondta ki az Alkotmánybíróság friss határozatában. A testület megsemmisítette azt a bírósági ítéletet, amely ezzel ellentétes következtetésre jutott. A közéleti szereplők sajtótájékoztatójáról szóló tudósítást olyan kivételnek kell tekinteni, amikor az újságírók mentesülnek a közzétett tények valóságtartalmának ellenőrzésére vonatkozó kötelezettségük alól.

Egy internetes hírportál kiadója fordult alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz. Azt kifogásolta, hogy a bíróság személyiségi jogsértésért vonta felelősségre egy olyan beszámolója alapján, amelyet az egyik parlamenti párt politikusának a trafikpályázatok ügyében tartott sajtótájékoztatójáról készített. A támadott ítélet szerint a sajtótájékoztatón egy másik politikus jó hírnevére sérelmes, valótlan tényállítások hangzottak el, amelyek híreszteléséért a hírportál objektív felelősséggel tartozik.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a híresztelés fogalmának ez az értelmezése – amely egyébként megfelel a szokásos bírói gyakorlatnak – nincs összhangban a sajtószabadságból fakadó alkotmányossági követelményekkel. A demokratikus közvélemény alakulásában központi szereppel bíró sajtó tevékenységének lényegi eleme a közéleti események nyilvánossághoz való közvetítése. A sajtónak elsőrendű alkotmányos feladata a közérdekű információk, köztük a közéleti szereplők megnyilatkozásainak, álláspontjainak terjesztése, márpedig alaptörvénybeli feladatának ellátásáért senki nem marasztalható el. A közéleti vita érdeke mindenekelőtt az elhangzottak pontos, a hírek aktualitásához igazodó közzétételét igényli.

Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint ugyanakkor a sajtótájékoztatóról tudósító sajtó felelősség alóli mentessége nem feltétlen: vizsgálni kell, hogy az újságíró a más személyek által megfogalmazottakat híven, a közlések forrását egyértelműen megjelölve, saját értékelés nélkül közvetíti-e a közvélemény felé, illetve hogy lehetőséget ad-e a vitatott állításokkal érintett személy cáfolatának.

A döntéshez Balsai István, Czine Ágnes, Dienes-Oehm Egon, Salamon László, Szalay Péter és Szívós Mária alkotmánybírók különvéleményt fűztek. Az Alkotmánybíróság határozatának teljes szövege elérhető az Alkotmánybíróság honlapján.

forrás: Jogi Fórum

Betiltott névtelen kommunikáció a mobiltelefonos üzenetküldőkben - Orosz törvénymódosítások a kiberbűnözés ellenében

k, 12/05/2017 - 11:02

Oroszország 2018. január 1-jétől tilalmat vezet be a névtelen kommunikációra a mobiltelefonos üzenetküldő (messenger) alkalmazásokon - közölte Jurij Csajka orosz főügyész Szentpéterváron, a Sanghaji Együttműködési Szervezet főügyészeinek tanácskozásán.

"Azonnali üzenetküldő szolgáltatás kizárólag az előfizetői szám alapján és arra vonatkozó megállapodás alapján azonosított felhasználóknak lesz nyújtható" - mondta.

Emellett olyan törvénymódosítások emelkednek törvényerőre az év elején, amelyek lehetővé teszik a büntetőjogi felelősségre vonást a nukleáris, a vegy-, az energia- és a hadiipar irányító rendszereihez való illetéktelen hozzáférés esetében.

Jurij Csajka emlékeztetett rá, hogy novembertől hatályos az a törvény, amelynek értelmében az online szolgáltatók tulajdonosai kötelesek letiltani az Oroszországban betiltott információkat. Ennek megszegése esetén maga a szolgáltató is blokkolható.

A főügyész sürgette, hogy az ENSZ égisze alatt dolgozzanak ki egy egyezményt a kiberbűnözés elleni harcról. Megítélése szerint az Európa Tanács 2001-es, a számítástechnikai bűnözésről szóló egyezménye - ez ideig az egyetlen nemzetközi szakdokumentum - komoly átdolgozásra szorul, egyebek között azért, mert nem rendelkezik a kiberbűnözés összes ma létező formájával. Felajánlotta, hogy Oroszország megosztja az ezen a téren szerzett tapasztalatait.

Rámutatott: az orosz főügyészség rendkívüli jelentőséget tulajdonít annak, hogy megakadályozzák az internet felhasználását szélsőséges ideológiák terjesztésére, terrorcselekmények előkészítésére és betiltott szervezetek számára történő tagtoborzásra. Mint mondta, a vonatkozó rendszabály 2014-ben történt bevezetése óta több mint 3 ezer weboldalt tiltottak le, és több mint 50 ezer szolgáltatóról távolítottak el jogellenes információt.

forrás: Jogi Fórum

Uniós fellépés az emberkereskedelem ellen - Legfontosabb célkitűzések és konkrét intézkedések

k, 12/05/2017 - 10:54

Az Európai Bizottság közleményt adott ki, melyben felvázolta, mire van szükség az emberkereskedelem eredményesebb megakadályozása érdekében és milyen konkrét intézkedések mellett kötelezi el magát. A 2012–2016-os uniós stratégiára építve és az utóbbi időben jelentkező migrációs, gazdasági és biztonsági kihívások figyelembevételével a Bizottság a közleményben meghatározta, melyek a legfontosabb célkitűzések az emberkereskedelem felszámolására irányuló küzdelem terén.

A Bizottság által meghatározott prioritások kijelölik, mely területeken van szükség azonnali intézkedésekre az EU és a tagállamok részéről az emberkereskedők üzletszerű tevékenységének ellehetetlenítése, az áldozatokat megillető jogok hatékonyabb érvényre juttatása, valamint a belső és a külső erőfeszítések fokozása érdekében.

Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért, uniós belügyekért és uniós polgárságért felelős biztos hangsúlyozta: „A 21. században teljességgel elfogadhatatlan – Európában éppúgy, mint másutt –, hogy embereket kizsákmányoljanak, és úgy adjanak-vegyenek, mint valami árucikket. Az évek során az EU jogi és operatív eszközöket fejlesztett ki, hogy segítségükkel fellépjen e szörnyű bűncselekmény ellen. Még több erőfeszítésre van azonban szükség, mivel a migrációs válság és a nemzetközi szintű biztonsági fenyegetések miatt az emberek kiszolgáltatottabbá váltak: könnyebben esnek áldozatul a bűnözői hálózatoknak, és könnyebb őket kizsákmányolni. Felszólítom mindegyik tagállamot, hogy erőteljesebb nyomozati és vádhatósági munkát folytatva haladéktalanul lépjen fel a gátlástalan bűnözőkkel szemben, védelmezze jobban az áldozatokat, és maradéktalanul alkalmazza az áldozatok védelmét szolgáló uniós szabályokat. Mindenkit felkérek továbbá arra, hogy működjön szorosabban együtt a nemzetközi partnerekkel. Az emberkereskedelem nem csak Európán belül jelent problémát – mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy mindenütt felszámoljuk ezt a jelenséget.”

A Bizottság nyomon fogja követni a közleményében felvázolt intézkedéseket, és 2018 végéig jelentésben számol majd be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az elért eredményekről.

Közlemény az emberkereskedelem felszámolására irányuló uniós stratégia végrehajtásának utánkövetéséről és további konkrét intézkedések meghatározásáról (angolul)

Az emberkereskedelem felszámolására irányuló európai uniós stratégia (2012–2016) (magyarul)

forrás: Jogi Fórum

A Kamara

Bács-Kiskun Megyei
Ügyvédi Kamara

postacím:
6000 Kecskemét,
Bercsényi utca 15.

telefon/fax:
+36 76 484 909