Komplex ellenőrzési terv 2025

A KECSKEMÉTI ÜGYVÉDI KAMARA 2025. évre vonatkozó KOMPLEX ELLENŐRZÉSI TERVE

Az ellenőrzési tervet a kamara elnöksége 2024. november 15. napján elfogadott 1/2024] (XI. 15.) határozatával hagyta jóvá.

 

I.

Ellenőrzési terv jogalapja

 

A kamarai hatósági eljárásokról szóló 12/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: Ühe.) 2.10.2. pontjában, valamint az a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvényben és az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvényben meghatározott kötelezettségek teljesítéséről szóló 10/2019. (VI. 24.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: MÜK Pmt. szabályzat) 11.1 pontjában foglaltak és a Kecskeméti Ügyvédi Kamara (a továbbiakban: Kamara) Elnökségének 1/2024] (XI. 15) számú jóváhagyó határozata alapján jelen ellenőrzési terv rögzíti a Kamaránál a 2025. évre, mint tárgyévre tervezett ellenőrzések tárgyát, ütemezését, az ellenőrzési időszakot, az ellenőrzés eszközét és szempontrendszerét.

 

II.

A pénzmosási hatósági ellenőrzésekkel kapcsolatos kamarai, elnökségi és kapcsolódó feladatok

  1. Éves pénzmosási ellenőrzési terv előterjesztése az Elnökség részére, és annak elfogadása Felelős: Elnök

    Határidő: tárgyévet megelőző év, legkésőbb november 30. napjáig megtartott elnökségi ülés

     

  2. Az elfogadott éves pénzmosási ellenőrzési terv honlapon történő közzététele Felelős: Titkár

    Határidő: tárgyévet megelőző év november 30. napjáig (a kamarai hatósági eljárásokról szóló 12/2017. (XI.20.) MÜK szabályzat alapján)

     

  3. Vizsgálóbiztos és vizsgálók kijelölése Felelős: Elnök

    Határidő: folyamatos az elnökségi ülések időpontjában

     

    A Kamara Elnöksége az ellenőrzési tevékenység vezetését végző Vizsgálóbiztost (a továbbiakban: Vizsgálóbiztos) külön határozatban választja meg. A Kamara Elnöke (a továbbiakban: elnök) az ellenőrzések végzésére további legalább legalább 5 fő kamarai tagot Vizsgáló feladat ellátására bíz meg (a továbbiakban: Vizsgáló) azzal , hogy a vizsgálók között legalább 1 fő kamarai jogtanácsos.

     

  4. Vizsgálóbiztosok megbízási díjához kapcsolódó költségvetés előterjesztése elnökségi elfogadásra. Felelős: Titkár

    Határidő: az éves költségvetés elfogadásakor.

     

  5. Vizsgálóbiztosok megbízási szerződéseinek, a vizsgálóbiztosok elnökségi felhatalmazásának (megbízólevél) áttekintése, szükség szerinti módosítása (adatok aktualizálása)

    Felelős: Elnök

    Határidő: folyamatos az elnökségi ülések időpontjában

     

  6. Megbízási szerződések aláíratása Kamarán belül/megbízási szerződések vizsgálók általi aláíratása Felelős: Elnök

    Határidő: folyamatos

  7. A vizsgálók elnökségi felhatalmazásának (megbízólevél) aláíratása Kamarán belül Felelős: Elnök

    Határidő: folyamatos

     

  8. A pénzmosás megelőzési hatósági ellenőrzések gyakorlata

A hatósági ellenőrzés megindítása (a hatósági ellenőrzésre kijelölt praxis értesítése) a területi kamara elnöksége általa kijelölt tisztségviselő által

Felelős: Titkár

Határidő: az elnökségi ülések időpontja szerint

 

  1. Vizsgálókkal kapcsolatfelvétel, aktuális kérdések/felmerülő kérések, problémák átbeszélése Felelős: Elnök

    Határidő: folyamatos

     

  2. Hatósági ellenőrzés lefolytatása Felelős: elnök által kijelölt vizsgálóbiztos

    Határidő: a hatósági ellenőrzés elrendelésétől számított három hónap (indokolt esetben további három hónappal meghosszabbítható)

     

  3. Az ellenőrzésről készült jegyzőkönyvek aláíratása és a vizsgálói díj kifizetése céljából továbbítása a kamara pénzügyi részlegének

    Felelős: Elnök vagy elnökhelyettes

    Határidő: jegyzőkönyv beérkezésétől 30 nap

     

  4. Az ellenőrzésről készült jegyzőkönyv áttekintése, a hatósági ellenőrzés lezárása és megküldése az ellenőrzött praxis részére vagy szükség esetén továbbítása a kamara fegyelmi részlege számára

    Felelős: Titkár az elnökség döntése szerint Határidő: jegyzőkönyv beérkezésétől 30 nap

     

  5. A kockázati besoroláson túli speciális, hatósági ellenőrzés elrendelését igénylő esetek

    • NAV PEI jelzése alapján (elnöki elrendelő határozattal indul az eljárás)

    • a Kamara fegyelmi részlegének kérése alapján, egy folyamatban lévő fegyelmi eljárás során Felelős: Elnök

      Határidő: soron következő elnökségi ülések időpontja szerint

       

  6. A NAV PEI jelzése miatt és a Kamara fegyelmi részlegétől érkező megkeresések okán lefolytatott hatósági ellenőrzések utómunkái, visszajelzés NAV PEI és fegyelmi részleg felé

Felelős: Elnök

Határidő: jegyzőkönyv beérkezésétől 15 nap

 

III.

Az Ellenőrzés

Kockázati besorolás, az ellenérzés tárgya, az ellenőrzések típusai, alanyi köre, besorolás, jogorvoslat

 

  1. / A kamara az ellenőrzés személyi hatálya alá tartozó személyeket első alkalommal kockázatfelmérő kérdőív / értékelés készítésére hívja fel. A kérdőívek alapján, jelen szabályzat rendelkezései szerint történik az ellenőrzés személyi hatálya alá tartozók kockázati besorolása és ellenérzése.

     

  2. / Az első besorolást követően az elnök kétévente az aktuális év május 31. napjáig minden ellenőrzésre kötelezettet kockázatfelmérő értékelés készítésére hívja fel, mely alapján a kockázatértékelést aktualizálja, és módosítás esetén a besorolást az érintett ügyvéddel határozatában közli. Amennyiben az ügyvéd kockázati besorolása nem módosul, erről külön határozatot nem kell hozni.

  3. / Amennyiben az ellenőrzés személyi körébe tartozó a III/1./ és 2./ pont szerinti felhívásnak a megadott határidőben nem tesz eleget, úgy kell tekinteni, hogy „magas” kockázati kategóriába tartozik, és ekként kell őt besorolni (besorolását módosítani).

     

  4. / A kamara a magas kockázati besorolású ügyvéd esetében évente legalább egyszer, az átlagos kockázati besorolású ügyvéd esetében négyévente legalább egyszer, míg az alacsony kockázati besorolásúak esetében ötévente legalább egyszer ellenőrzi az ügyvédet.

     

  5. / Az elnök a magas kockázatú 9.1. c)-h) pontokban felmerült esetekben a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül határoz (7.2. , 9.5.).

     

  6. / Az elnök indokolás nélkül, bármikor elrendelheti bármely ügyvéd ellenőrzését. A döntés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

  7. Tervezett ellenőrzések tárgya 7.1.Rendszeres ellenőrzés

        1. A Kamara a tagság és a nyilvántartottak ellenőrzése körében felmerülő rendszeres ellenőrzési feladatait – a rendelkezésre álló erőforrások optimális kihasználása és az ellenőrzésekkel érintettek ezzel kapcsolatos terheinek csökkentése érdekében – komplex ellenőrzések útján teljesíti.

          A rendszeres ellenőrzések, mint komplex ellenőrzések tárgyát az alábbi tárgykörök vizsgálata képezi:

          1. norma-alapú-megfelelés ellenőrzések:

            1. Alapvető praxis-feltételek ellenőrzése (nyilvántartott adatok hatályossága, előírt praxis követelmények – pl. megfelelő irodahelyiség, cégtábla, email cím, telefon stb., iratkezelés feltételei– rendelkezésre állása)

            2. Üttv-ben előírt nyilvántartások megléte (ügynyilvántartás, ügyfélnyilvántartás)

            3. Belső szabályzatok megléte

          2. kockázat-alapú megfelelés ellenőrzések

    1. A pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás megelőzésével kapcsolatos kötelezettségek teljesítése (átvilágítás, nyilvántartás, kockázatértékelés, kapcsolódó nyilvántartások)

    2. Ügyvédi letétkezeléssel kapcsolatos kötelezettségek teljesítése

    3. Az Ühe. 2.10.4. pontjában foglaltak ellenőrzése

     

      1. Soron kívüli ellenőrzések

        A Kamara soron kívüli ellenőrzést folytathat le bármely ellenőrzési tárgykörben, amennyiben a rendelkezésére álló, vagy tudomására jutott információk alapján azt az adott ellenőrzés elrendelésére vagy lefolytatására hatáskörrel rendelkező szerve vagy tisztségviselője szükségesnek tartja.

         

      2. Célellenőrzések

        A Kamara hatósági megkeresés alapján – amennyiben a megkeresés teljesítésének jogszabályi feltételei adottak – a megkeresés tárgyát képező tárgykörben célellenőrzést folytat le. A célellenőrzések a rendszeres ellenőrzésekkel együtt is lefolytathatóak.

      3. Ellenőrzések alanyi köre Az ellenőrzés személyi hatálya

        1. Az Ellenőrzési Terv hatálya alá tartoznak az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a

          továbbiakban: Ütv.) 4. § (1) bekezdése szerint ügyvédi tevékenységet folytató alábbi személyek:

          1. ügyvéd,

          2. európai közösségi jogász,

          3. külföldi jogi tanácsadó,

          4. kamarai jogtanácsos,

          5. alkalmazott ügyvéd,

          6. alkalmazott európai közösségi jogász

            függetlenül attól, hogy milyen formában folytatják az ügyvédi tevékenységét (a továbbiakban együttesen: ügyvéd)

        2. Az ügyvédi tevékenységet munkaviszonyban folytató személyek ellenőrzését a vizsgáló a munkáltatóval együttműködve végzi. A vizsgáló a vizsgálat elrendeléséről és az ellenőrzés befejezését követően annak eredményéről a vizsgálat alá vont ügyvéd munkáltatóját értesíti.

     

  8. A kockázati besorolás

    1. A 7.4.1. pontban meghatározott személyi kör kérdőívre adott nyilatkozata szerint az Elnök a vizsgálat eredménye alapján határozatával

      1. „magas”,

      2. „átlagos”,

      3. „alacsony”

      kockázati kategóriába sorolja be.

      A rendszeres ellenőrzéssel érintettek körének meghatározására MÜK Pmt. szabályzat 10.1. pontja szerinti kockázati csoportba sorolás előző évi eredménye szerinti besorolások alapján (a továbbiakban: Pmt. kockázati besorolás), az alábbiak szerint kerül sor:

       

  9. Rendszeres ellenőrzés

     

    1. Magas Pmt. kockázati besorolással rendelkező ügyvédek

       

      „Magas” kockázatúként kell besorolni az Ügyvédet,

      1. aki az ellenőrzési kérdőív alapján ilyen besorolást kapott;

      2. akivel szemben a Kamara az egyes ügyvédi tevékenység végzésének és dokumentálásának ellenőrzése során ügyvédi letétkezelési vagy egyéb szabálytalanságot, vagy a jelen Ellenőrzési Terv alapján végzett ellenőrzés során olyan hiányosságot, hibát állapított meg, melynek súlyosságára figyelemmel az Ügyvéd ellen fegyelmi és/vagy büntető eljárást kezdeményezett és abban jogerősen elmarasztalták;

      3. a kamarai bejegyzést követő két év elteltéig;

      4. akivel szemben fegyelmi eljárás vagy büntetőeljárás van folyamatban – az eljárás időtartamára;

      5. akivel szemben egy éven belül marasztaló határozattal fegyelmi büntetés került kiszabásra;

      6. akivel szemben 3 éven belül ügyvédi tevékenységével összefüggő bűncselekmény elkövetése miatt marasztaló ítéletet hoztak;

      7. akivel szemben az elnök a Pmt. szabályai megsértése alapos gyanúja miatt azonnali vizsgálatokat elrendelte;

      8. a kamara által megküldött ellenőrzési nyilatkozatot a megadott határidőben nem küldi meg a kamarának.

      Az előző évi kockázati besorolás tárgyában hozott végleges döntés alapján magas Pmt. kockázati besorolással rendelkező ügyvédek vonatkozásában a Kamara – tekintettel arra, hogy ezen kockázati csoportba sorolt alanyi kör vonatkozásában az Üttv. 186. § (6) bekezdése alapján évente ellenőrzést kell folytatni – a tárgyévben ellenőrzést folytat le.

       

    2. Átlagos Pmt. kockázati besorolással rendelkező ügyvédek

      „Átlagos” kockázatúként kell besorolni az Ügyvédet,

      1. aki az ellenőrzési kérdőív alapján ilyen besorolást kapott;

      2. akivel szemben a 3.3. d) pont szerinti „magas” kockázati besorolására okot adó körülmény megszűnt, a jogerős fegyelmi és/vagy büntető határozat alóli mentesülését követő 3 éves időtartamig;

      3. kamarába történt bejegyzésétől számított második évtől az ötödik év elteltéig.

       

      Az előző évi kockázati besorolás tárgyában hozott végleges döntés alapján átlagos Pmt. kockázati besorolással rendelkező ügyvédek közül a Kamara – tekintettel arra, hogy ezen kockázati csoportba sorolt alanyi kör vonatkozásában az ellenőrzési terv alapján legalább 4 évente kell ellenőrzést folytatni – az érintett alanyi létszám negyede vonatkozásában végez ellenőrzést.

       

    3. Alacsony Pmt. kockázati besorolással rendelkező ügyvédek

       

      „Alacsony” kockázati besorolásúként kell besorolni minden ügyvédet, az ellenőrzési terv

      szerint ilyen besorolást kapott, és egyéb körülmény miatt nem tartozik magas vagy átlagos kockázati besorolás alá.

       

      Az előző évi kockázati besorolás tárgyában hozott végleges döntés alapján alacsony Pmt. kockázati besorolással rendelkező ügyvédek közül a Kamara – tekintettel arra, hogy ezen kockázati csoportba sorolt alanyi kör vonatkozásában az Üttv. 186. § (6) bekezdése alapján legalább ötévente ellenőrzést kell folytatni – az érintett alanyi létszám ötöde vonatkozásában végez ellenőrzést.

       

    4. Rendszeres ellenőrzés – Kijelölés ellenőrzésre

       

      A rendszeres ellenőrzéssel érintett ügyvédek konkrét körét a 2017. évi LXXVIII. tv (Üttv.) 171 § (1) bekezdése valamint jelen ellenőrzési terv alapján a Kamara elnöke legkésőbb a kockázati besorolást tartalmazó határozatok kiküldését követő 30. napig meghatározza.

      Az ellenőrzésre kijelölés során törekedni kell arra, hogy az érintett alanyi körbe sorolt, legrégebben ellenőrzött ügyvédek a tárgyévi ellenőrzés alanyai között szerepeljenek.

      Az ellenőrzésre kijelölés során biztosítani kell a véletlenszerűség érvényesülését.

       

    5. Soron kívüli és célellenőrzés

      Soron kívüli és célellenőrzések esetében a vizsgálattal érintett alanyi kört az ellenőrzés elrendelését megalapozó intézkedés vagy körülmény határozza meg.

       

    6. Jogorvoslat.

       

      Az Elnök a jelen Ellenőrzési Terv kiadásától számított 90 napon belül az Ügyvédek kockázati besorolásáról szóló határozatot valamennyi Ügyvédnek megküldi, akinek az még nem került megküldésre. A besorolás addig érvényes, amíg annak módosításáról az Elnök újabb határozatot nem hoz. A kockázati besorolásról szóló határozat ellen a közlésétől számított tizenöt napon belül – jogszabály, a területi kamara alapszabálya vagy a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatának megsértésére hivatkozással – a területi elnökséghez fellebbezhet az, akinek az jogát vagy jogos érdekét közvetlenül érinti. (2017. évi LXXVIII. tv. 168. § (2) bekezdése)

       

  10. Ellenőrzési időszakok

     

    1. Rendszeres ellenőrzések vizsgált időszaka

       

      A rendszeres ellenőrzések tárgyát az ellenőrzéssel érintett ügyvéd 2024. évi tevékenysége képezi, azzal, hogy az ellenőrzés a 2024. évben lezárt és folyamatban lévő ügyekre terjed ki. Az ellenőrzés a 2024. december 31. napján még folyamatban volt ügyek vonatkozásában kiterjed az ellenőrzés lezárásáig bekövetkezett fejlemények vizsgálatára is.

       

    2. Soron kívüli és célellenőrzések vizsgált időszaka

      Soron kívüli és célellenőrzések esetében a vizsgálattal érintett időszakot az ellenőrzés elrendelését megalapozó intézkedés vagy körülmény határozza meg.

       

  11. Ellenőrzések ütemezése (előirányzott határidők)

     

    A jelen ellenőrzési terv alapján felmerülő ellenőrzési és kockázati csoportba sorolási feladatok tervezett határideje az alábbiak szerint alakul.

     

    1. MÜK Pmt. szabályzat szerinti kockázati csoportba sorolás 2024. évi tevékenység alapján

      A 2024. évi tevékenységre tekintettel történő kockázati besorolás alapját képező kérdőíves adatfelvételt legkésőbb 2025. április 30. napjáig hozzáférhetővé kell tenni az érintettek számára, azzal, hogy a válaszadás határideje a kérdőív közzétételétől 15 naptári nap.

       

    2. 2025. évi ellenőrzések lefolytatása

       

      Az ellenőrzések lefolytatása 2025. év során, folyamatosan történik.

      A Kamara elnöke az egyes konkrét ellenőrzések lefolytatását a vizsgálatra kijelölt alanyi kör vonatkozásában – a vizsgálóbiztossal egyeztetve, az eljárási határidőkre is figyelemmel – egyedi határozatokkal rendeli el.

      Az ellenőrzések lefolytatásának elrendelése során a magas Pmt. kockázati besorolással rendelkező ügyvédek vonatkozásában ügyelni kell az ellenőrzési gyakoriságra vonatkozó minimumszabály tiszteletben tartására.

      A tárgyévben vizsgálatra kijelölt ügyvédek személyéről a vizsgálóbiztos előterjesztése alapján az elnök fél évente dönt.

       

  12. Az ellenőrzés eszköze

     

    1. Az ellenőrzés eszközei általában

       

      Az ellenőrzések lefolytatása során a vizsgálóbiztos ill. a vizsgálók a jogszabályokban és MÜK szabályzatokban meghatározott ellenőrzési eszközök igénybevételére jogosultak.

      A Kamara a bacskamara.tavugyintezes.hu címen elérhető, a nyilatkozattevők hiteles azonosítását biztosító elektronikus ügyintézési portál útján biztosítja a kérdőíves adatfelvétel és nyilatkozattétel lehetőségét, azzal, hogy az adatfelvételi megoldások fejlesztése folyamatos.

       

    2. Az ellenőrzés módja

       

      1. Helyszíni ellenőrzés

      2. Kérdőíves ellenőrzés

       

    3. Helyszíni ellenőrzés

       

      A Kamara a 2025. évi rendszeres ellenőrzések vonatkozásában legalább 60 (hatvan) helyszíni ellenőrzés lefolytatását irányozza elő.

      Az előző évi MÜK Pmt. szabályzat szerinti kockázati besorolás tárgyában hozott végleges döntés alapján magas Pmt. kockázati besorolással rendelkező ügyvédek esetében helyszíni ellenőrzést kell lefolytatni.

      Az előirányzott helyszíni ellenőrzési keretszám fennmaradó részét az átlagos, illetve alacsony Pmt. kockázati besorolással rendelkező, ellenőrzésre kijelölt ügyvédek köréből sorsolással kell feltölteni, akként, hogy

      • mind az alacsony, mind az átlagos kockázati besorolással rendelkező ügyvédek köréből legalább egy- egy főnél kerüljön sor helyszíni ellenőrzés lefolytatására

      • egyebekben a sorsolt helyek megoszlása közelítsen a 75% (átlagos kockázat) – 25% (alacsony kockázat) arányhoz

      A vizsgálóbiztos a helyszíni ellenőrzést kizárólag kivételesen indokolt esetben, a Kamara elnökének jóváhagyásával mellőzheti. A Kamara elnöke a helyszíni ellenőrzés mellőzésének jóváhagyásakor meghatározott ellenőrzési cselekmények végrehajtását előírhatja.

      A helyszíni ellenőrzés Az ellenőrzés módja

      1. Az ellenőrzési tevékenység ellátása során a vizsgálóbiztos és/vagy egy vizsgáló jár el.

        Amennyiben az elrendelt vizsgálat jogtanácsost érint, az ellenőrzésre kijelölt vizsgálónak jogtanácsosnak kell lennie.

      2. Az ellenőrzés az ellenőrzött ügyvéd irodájában helyszíni ellenőrzéssel történik.

      3. Az ellenőrzésre való kijelöléséről és az ellenőrzés megkezdéséről és az ellenőrzéssel érintett időszakról az ellenőrzés alá vont ügyvédet az Elnök írásban a vizsgálat megkezdését megelőző

        15 nappal korábban értesíti, mely történhet az ellenőrzés alá vont ügyvédnek a Kamarához bejelentett e-mail címére történő AVDH aláírással ellátott értesítés küldésével is. A vizsgálóbiztos vagy a vizsgáló írásban felhívhatja az ellenőrzés alá vont ügyvédet arra, hogy a helyszíni ellenőrzés megkezdését megelőző napig nyilatkozzon a vizsgált időszakban általa végzett, Pmt. hatálya alá tartozó ügyek megjelöléséről és jellegéről, melyet a vizsgálók a helyszíni ellenőrzés alkalmával az ellenőrzött ügyvéd ügynyilvántartásával összevetik, az ügyeket ellenőrizhetik.

      4. Ha a vizsgálóbiztos az 12.3.3. pont szerinti előzetes nyilatkozattételre nem hívta fel az ellenőrzött ügyvédet, akkor a helyszíni ellenőrzés megkezdésekor az ellenőrzött ügyvéd köteles számot adni a Pmt. hatálya alá tartozó – vizsgált időszakban keletkezett – ügyiratairól, melyet a vizsgálók a helyszíni ellenőrzés alkalmával az ellenőrzött ügyvéd ügynyilvántartásával összevetik, ellenőrizhetik. A vizsgálók jogosultak meghatározni az ellenőrzött ügyletek, iratok körét és az ellenőrzés részleteit.

      5. A vizsgálók jogosultak az Ügyvéd bármely olyan ügyébe betekinteni, amely jelen szabályzat hatálya alá tartozhat. Ehhez az ügyvéd köteles az ügynyilvántartását rendelkezésre bocsátani. A vizsgálók jogosultak az ellenőrzés lebonyolítása érdekében technikai segítség igénybevételére.

      6. A vizsgálók jogosultak az ellenőrzött iratokról a helyszínen fénymásolatot készíteni vagy azokat más dokumentálható módon az ellenőrzés anyagai közé felvenni, melyeket kizárólag az ellenőrzés célja szerint kötelesek tárolni és felhasználni oly módon, hogy az illetéktelen személyek általi hozzáférés kizárt legyen.

      7. Az ellenőrzésnek minden esetben ki kell terjednie arra, hogy a Pmt. hatálya alá tartozó ügyek viteléhez szükséges technikai feltételek az ellenőrzött ügyvédnél rendelkezésre álltak / állnak-e.

      8. A vizsgálóbiztos ill. a vizsgáló az elnököt megkeresi abban az esetben, ha felmerül a gyanúja, hogy az ügyvéd valótlan adatot közölt a jogügyletek számát és értékét tekintve. Ebben az esetben az elnök jogosult a közhiteles nyilvántartást vezető hatóságot, bíróságot megkeresni.

      9. Az elnök köteles az adott egyedi vizsgálatot elrendelni, amennyiben a Pmt. szerinti szabályozás megsértésének gyanúja felmerül.

         

    4. Kérdőíves ellenőrzés

       

      Az előző évi MÜK Pmt. szabályzat szerinti kockázati besorolás tárgyában hozott végleges döntés alapján alacsony és átlagos Pmt. kockázati besorolással rendelkező ügyvédek esetében az ellenőrzést –14.2. (iii) pontban foglalt kivétellel – elsősorban a bacskamara.tavugyintezes.hu címen elérhető, a nyilatkozattevők hiteles azonosítását biztosító elektronikus ügyintézési portál útján felvett kérdőíves ellenőrzéssel kell lefolytatni.

       

      A kérdőíves adatfelvétel keretében, vagy amellett nyilvántartásokra, illetve egyes ügyekre vonatkozóan adatbemutatás teljesítése is előírható.

      Amennyiben a kérdőíves ellenőrzés adatai alapján az ellenőrzés nem zárható le, a vizsgálóbiztos jogosult további intézkedések alkalmazására, azzal, hogy helyszíni ellenőrzés lefolytatására ilyen esetben a Kamara elnökének jóváhagyásával kerülhet sor.

       

  13. Az ellenőrzés szempontrendszere

     

    1. Ellenőrzés fókusza

       

      A rendszeres ellenőrzések fő fókuszát a vonatkozó jogszabályok és MÜK szabályzatok által meghatározott peremfeltételek és keretrendszer rendelkezésre állása, a vonatkozó előírásokkal kapcsolatos ismeretek meglétének és tudatosságának vizsgálata képezi.

      A rendszeres ellenőrzések keretében végzett vizsgálatok során a vonatkozó kötelezettségek gyakorlatban történő alkalmazása véletlenszerűen kiválasztott 1-2 ügy dokumentumainak vizsgálatával történik.

      Az ellenőrzés lefolytatása nem jár az ellenőrzési időszak teljes ügyállományának ellenőrzésével, és nem minősíti az ellenőrzési időszakban keletkezett ügyekkel kapcsolatos ügyvédi intézkedéseket Kamara által felülvizsgáltnak.

    2. Kiemelt ellenőrzési szempontok az egyes ellenőrzési tárgykörök vonatkozásában

       

      Az egyes ellenőrzési tárgykörök vonatkozásában az ellenőrzés kiterjed különösen, de nem kizárólagosan az alábbi szempontok vizsgálatára:

      1. Alapvető praxis-feltételek ellenőrzése körében:

        1. nyilvántartott adatok hatályossága,

        2. előírt praxis követelmények – pl. megfelelő irodahelyiség, cégtábla, email cím, telefon stb., iratkezelés feltételei– rendelkezésre állása

      2. Üttv-ben előírt nyilvántartások megléte körében:

        1. ügynyilvántartás

        2. ügyfélnyilvántartás

      3. Belső szabályzatok megléte

        1. Adatvédelmi szabályzat és tájékoztató rendelkezésre állása (ajánlással vizsgálandó körülmény)

        2. Pénzmosás- és terrorizmus-finanszírozás megelőzéssel kapcsolatos kockázatértékelési szabályzat (kiemelten társas irodák esetében)

      4. A pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás megelőzésével kapcsolatos kötelezettségek teljesítése körében

        1. kockázatértékelési szempontok ismerete

        2. egyszerű és fokozott ügyfél-átvilágítások gyakorlata

        3. kockázat-értékelési gyakorlat,

        4. vagyon eredetének vizsgálatával kapcsolatos gyakorlat

        5. szankciós előírások figyelembevétele

        6. tényleges tulajdonosi nyilvántartással kapcsolatos gyakorlat

        7. ügyfél-átvilágításokkal kapcsolatos nyilvántartások vezetése

        8. bejelentési gyakorlat, bejelentési eljárásrend

      5. Ügyvédi letétkezeléssel kapcsolatos kötelezettségek teljesítése körében

        1. letétkezelésre szolgáló számlák bejelentése a kamarához

        2. letéti szerződés (vagy letétkezelés feltételeinek szerződésben történő rögzítése) rendelkezésre állása

        3. letétkezelés indokoltsága

        4. az elektronikus Letéti Nyilvántartás használata

        5. az elektronikus Letéti Nyilvántartás és a letéti megbízások adatainak korrelációja

        6. készpénz alkalmazása a letétkezelés során (tény, indokoltság, Pmt. kötelezettségekkel kapcsolatos kihatások)

        7. letétkezelések időtartama

      6. Ühe. 2.10.4. pontjában foglaltak ellenőrzése körében

        1. Helyettes ügyvéd megbízásának fennállása

        2. Helyettes ügyvéddel kapcsolatos, Kamarához bejelentett adatok aktualitása

        3. Helyettes ügyvéd eljárási lehetőségeit és képességét biztosító feltételek és megoldások

       

        1. Soron kívüli és célellenőrzések ellenőrzési szempontjai

           

          A soron kívüli és célellenőrzések lefolytatása során az adott ellenőrzés jogalapját képező intézkedésben, határozatban, megkeresésben foglalt szempontokat kell – a vonatkozó jogszabályok és MÜK szabályzatok keretei között – érvényre juttatni.

           

        2. Az ellenőrzések eredményeinek rögzítése

       

      13.4.1.A vizsgálóbiztos a vizsgálatot az ellenőrzés megindításától számított három hónapon belül köteles befejezni. Indokolt esetben ez a határidő egy alkalommal további három hónappal meghosszabbítható. A vizsgálóbiztos eljárását az ellenőrzési megállapítások ellenőrzött ügyvéd felé történő közlésével kell befejezettnek tekinteni.

       

      13.4.2.A vizsgálat eredményéről a vizsgálók minden esetben jegyzőkönyvet vesznek fel, amely tartalmazza:

      1. a helyszíni ellenőrzés helyét, idejét;

      2. a helyszíni ellenőrzésen jelenlévők nevét, beosztását;

      3. az ellenőrzésre kijelölt ügyek rövid megjelölését;

      4. az ellenőrzött ügyekkel összefüggésben feltárt hiányosságokat vagy azt a tényt, hogy az ellenőrzés hiányosságot, hibát nem tárt fel;

      5. a vizsgálók által megtett intézkedéseket;

      6. a jelenlévők aláírását.

       

          1. A vizsgálatot végzők a 13.4.2. pont szerinti jegyzőkönyvet a vizsgálat befejezését követő 8 napon belül az Elnökség részére megküldik.

             

          2. Az ellenőrzés során a törvény által védett titok megőrzését az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 27. § (2)-(3) bekezdése szerint kell biztosítani. Ha az ellenőrzés során minősített adat megismerése válik szükségessé, vizsgálóbiztosként és vizsgálóként csak olyan személy járhat el, aki minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény szerinti felhasználói engedéllyel rendelkezik.

             

          3. A vizsgálóbiztos a vizsgálat folyamán az általa jogsértésért felelősként megjelölt személlyel a megállapításait az ellenőrzési megállapítások közlése előtt ismerteti, és írásbeli magyarázatot kér. A jogsértésért felelősként megjelölt személy az írásbeli magyarázatot nyolc napon belül köteles megadni.

             

          4. A vizsgálóbiztos az ellenőrzést ellenőrzési megállapításokkal zárja, amelyet meg kell küldeni az ellenőrzött ügyvédnek, valamint ellenőrzött kamarai jogtanácsos esetén – a munkáltatóra vonatkozó bejelentésekre vonatkozó rész kivételével – a munkáltató részére is, aki arra nyolc munkanapon belül írásban észrevételeket tehet. Ha az észrevételekben az ügyvéd, illetve a munkáltató jelzi, hogy az ellenőrzési megállapítások alapján a szükséges intézkedéseket elrendeli, az intézkedésekről további nyolc napon belül tájékoztatni kell a vizsgálóbiztost ill. a vizsgálót.

             

          5. A vizsgálóbiztos az intézkedésekről adott tájékoztatás beérkezését, illetve az észrevételre vagy az intézkedésre biztosított határidő eredménytelen (észrevétel vagy jelzés nélküli) elteltét követő nyolc napon belül köteles az ellenőrzés iratait az elnöknek zártan kezelve megküldeni.

             

          6. Az ügyvéd kötelezettségeit teljesítettnek kell tekinteni, ha az ügyvéd, illetve a kamarai jogtanácsos munkáltatója a vizsgálóbiztos megállapításainak kézhezvételét követően megfelelő intézkedéseket tett, és azokról – hitelt érdemlően – tájékoztatta a vizsgálóbiztost.

             

          7. Amennyiben a vizsgálat csak kisszámú, kisebb súlyú hibát, hiányosságot tárt fel, a vizsgálók jogosultak arra, hogy az ellenőrzött ügyvédet az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyvben rövid határidő tűzésével annak megszüntetésére hívják fel. Az ellenőrzött ügyvéd köteles a megadott határidőn belül a hiba, hiányosság megszüntetését igazolni, melyek a vizsgálók jogosultak ellenőrizni.

             

          8. Amennyiben a vizsgálat az ellenőrzött ügyvédnél

            1. nagyobb számú hibát, hiányosságot,

            2. akár egyetlen súlyos, nem kijavítható hibát, hiányosságot tárt fel, vagy

            3. a vizsgálati jegyzőkönyvben foglalt felhívás ellenére nem került sor a kisebb hiba, hiányosság kijavítására,

            a vizsgálók javaslatot tesznek az ellenőrzött ügyvéddel szembeni fegyelmi és/vagy büntető eljárás megindítására. A javaslatot a vizsgálóbiztos az érintett vizsgálati anyaggal együtt az elnökhöz továbbítja, aki intézkedik a fegyelmi vagy büntetőeljárás kezdeményezéséről

             

          9. Amennyiben a vizsgálat az ellenőrzött ügyvédnél olyan hibát, hiányosságot tár fel, mely a Pmt. törvény szerint bejelentési kötelezettség alá esik, az elnök a bejelentési kötelezettség teljesítése érdekében intézkedik.

             

          10. A vizsgálatok iratait a kamara 3 évig őrzi meg. Ha a vizsgálati jegyzőkönyv, illetve záró jelentés nyomán az elnök kezdeményezésére az ellenőrzött ügyvéd ellen valamely eljárás indul, a 3 évi időtartamot ezen eljárás jogerős befejezésétől kell számítani.

  14. MÜK Pmt szabályzat szerinti kockázati csoportba sorolás szempontjai

     

    1. Kockázati csoportba sorolási kérdőív

       

      A táblázatban megjelölt egyes kérdésekre adott válaszok függvényében 1 (alacsony), 2 (átlagos) és 3 (magas) kockázati pont kerül kérdéskörönként megállapításra.

      A maximálisan elérhető pontszám 36 pont, a kérdőív kitöltését követően az egyes kérdésekre adott válasz alapján megállapított részpontszámok összegének adott harmadokba tartozása alapján történik meg a kockázati besorolási alapérték meghatározása (0-12 Alacsony, 13-24 Átlagos, 25-36 Magas).

      Amennyiben egyedi módosító tényező nem merül fel, a kockázati besorolás a besorolási alapérték alapján meghatározott kategóriával egyezik meg.

       

    2. Egyedi módosító tényezők – automatikus magas kockázati besorolás

       

      Tekintet nélkül a kockázati besorolási alapérték szerinti kategória-besorolásra, az érintettet magas kockázati besorolási csoportba kell sorolni az alábbi körülmények felmerülése esetén:

      1. Kérdőív visszaküldésének elmaradása

      2. Letétkezeléssel vagy pénzmosás és terrorizmus-finanszírozással kapcsolatos kötelezettségszegés miatti fegyelmi eljárás megindulása, folyamatban léte vagy annak keretében büntetés kiszabása a fegyelmi eljárás megszüntetéséig vagy a büntetés hatálya alóli mentesülésig

      3. Összesített letétkezelési érték 1.000.000.000,- Ft, azaz egymilliárd forint felett

      4. Egyedi ügyleti érték letétkezelési ügyben 250.000.000,- Ft, azaz kettőszázötvenmillió forint felett

      5. Letétkezelési tevékenység folytatása a Pmt. szabályzat mellékletét képező kockázatelemzési dokumentum ismeretének hiányában

       

    3. Egyedi módosító tényezők – Elnöki/Jogorvoslati döntés

       

      A Pmt. szabályzat 10.4. pontjának második fordulata alapján a Kamara elnöke, illetve jogorvoslati eljárásban a Kamara elnöksége – indokolt határozatával – mind a kérdőíves adatfelvétel alapján, mind az egyedi módosító tényezők alapján megállapított kockázati besorolásra vonatkozó döntéstől jogosult eltérni.

       

  15. Ellenőrzési határidők

 

Az Üttv. 186.§. (6) bekezdésében foglaltak alapján az egyes kategóriákba sorolt ügyvédek ellenőrzését a rendelkezésre álló ellenőrzési kapacitásokra és a munkateher esetlegesen bekövetkező változásaira is figyelemmel az alábbi időszakonként kell lefolytatni:

  1. Alacsony kockázati kategória – öt (5) évente

  2. Átlagos kockázati kategória – négy (4) évente

  3. Magas kockázati kategória – egy (1) évente

Amennyiben az évente kitöltésre kerülő kockázatfeltáró kérdőív adatai vagy egyéb körülmény alapján az ellenőrzés gyakoriságára rövidebb időszak lesz irányadó, úgy az ellenőrzési időszak betartását az utolsó ellenőrzéshez viszonyítva kell biztosítani.

 

Kecskemét, 2024. november 15. Dr. Szász Attila

Kecskeméti Ügyvédi Kamara elnöke

loader