A Kamara 150 éves története

  
Kecskemét Város 1869. szeptember 20-i közgyűlésén feliratot intézett az Igazságügy- miniszterhez, melyben elsőosztályú királyi törvényszék felállítása iránt folyamodott. A város kívánsága 1872. január 1. napjával beteljesedett, ugyanis királyi törvényszék, királyi járásbíróság és királyi ügyészség székhelye lett Kecskemét.
 
A jogszolgáltatás teljessé válásához elengedhetetlen volt a modern kor igényeinek megfelelő ügyvédi szervezet is, melynek kereteit, lehetőségét az 1874.évi XXXIV.tc. teremtette meg.
 
Kecskemét a tervezet szerint az ügyvédi kamara székhelyéül lett kijelölve, s magában foglalta volna a kecskeméti törvényszék területén kívül a kalocsai, a jászberényi és a bajai törvényszékek területét is. A kecskeméti királyi törvényszék elnöke azonban a közlekedési eszközök hiánya miatt, a távol eső bajai törvényszék területe helyett a szolnoki törvényszék területét kérte Kecskeméthez csatolni.
 
A kalocsai és a jászberényi ügyvédi kar küldötteik által kérelmezték a kecskeméti ügyvédi kamarától való elszakításukat, így a kecskeméti kamarához csak a szolnoki törvényszék területét csatolták.
 
A szolnoki törvényszék területe csak nagyon rövid ideig tartozott a kecskeméti kamarához, mert az igazságügyi miniszter néhány hónap után a szolnoki törvényszék területét részben a debreceni, részben pedig az egri kamarák területéhez csatolta.
 
Az igazságügyi miniszter 1874. december 28-án utasította Gáll Ferencet, a Kecskeméti Királyi Törvényszék elnökét, hogy a törvényszék illetékességi területén lakó és működő ügyvédeket az alakuló közgyűlésre hívja meg.
 
A törvényszék elnöke a kamara alakuló közgyűlését 1875. február 25-ére hívta össze. Az ülés helyéül a királyi törvényszék nagyobb tanácskozó termét jelölte meg. A törvényszék, a járásbíróság és az ügyészség az átépített és kibővített “Aranysas” vendégfogadóból kialakított épületben működött 1872. január 1-től, 1904. október 1-ig.
 
A kamara alakuló ülésén a 110 bejegyzett tag közül 60 ügyvéd jelent meg.
 
A korelnök vezetése mellett lebonyolított választás eredményeként a kamara első elnökének Csilléry Benő kecskeméti ügyvédet választották meg. 
                           
A közgyűlés a választás lebonyolítása után döntött a kamara költségvetéséről, majd a megjelentek és a meghívott vendégek számára a Beretvás vendéglőben a kb. 150 terítéket meghaladó ebéddel kezdődő bankettet rendeztek.
 
Az igazságügyi miniszter a kamarák területeit a bíróságok illetékességi körével egybevágóan adta meg, így a Kecskeméti Ügyvédi Kamara joghatósága az alábbi járásbíróságok területérre terjedt ki: a kecskeméti, a ceglédi, a félegyházi, a kunszentmiklósi és a nagykőrösi, vagyis a Kecskeméti Királyi Törvényszékhez tartozó, a bírósági szervezet legalsó, - korábbi nevén elsőfolyamodású – egységeire.
 
A Kecskeméti Ügyvédi Kamara megalakulásával összefüggésben, a kamara ügyrendjének megállapítása végett 1875. február 15-ére hívtak össze újabb közgyűlést, melyet az éppen feloszlott Ügyvédegylet által elhagyott “Magyar Király” vendégfogadó Nagykőrösi utcai helyiségeiben tartották meg. Ezen a közgyűlésen megállapították az Ügyvédi Kamara ügyrendi tervezetét, melyet 1875. április 3-án az igazságügy miniszter helyett Csemeghy államtitkár úr jóváhagyott.
 
A megalakult új kamara történetében az I. világháború, illetve elsősorban az azt követő tanácsköztársasági időszak történései hoztak fordulatot, ugyanis kamaránk nem ajánlotta fel a szolgálatait a Tanácsköztársaságnak, nem csatlakozott a város direktóriumához, ezért autonómiáját felfüggesztették és elrendelték likvidálását. A felszámolás végrehajtására kirendelt három kecskeméti ügyvéd jóakarata, mulasztása, másrészt a kamara akkori tisztségviselőinek passzív rezisztenciája miatt érdemi munkát nem végzett, így a kamara szervezete megmaradt, azonban a IV. mozgó vörös hadosztály kamaránk berendezéseit, felszereléseit és irattárát teljes egészében lefoglalta és elszállította.
 
A kamara működését 1938-ban az első, 1939-ben a második és 1941-ben a harmadik zsidótörvény majd a II. világháború eseményei befolyásolták, mivel ezen időszakban a 180-200 fő között mozgó kamarai létszámból 59 zsidó ügyvéd volt, tehát kamaránk tagjainak közel 30 %-a, ügyvédjelöltjeinknek közel 20 %-a tartozott e körbe. Kamaránk a “numerus nullus”-t csak a harmadik zsidótörvény kapcsán alkalmazta és a német megszállást követően hajtotta végre.
 
A fenti események következtében, valamint a II. világháború egyéb tragédiái eredményeként 1945. június 1-én, amikor a Kecskeméti Ügyvédi Kamara hivatalosan újra megkezdte működését már csak 99 tagja volt.
 
Kamaránkat a jelentős emberveszteségen kívül egy másik nagy csapás is érte, mivel második alkalommal ismételten teljes vagyonát, ingóságait és irattárát is elvesztette.
 
Az igazságügy miniszter 51000/1946 I.M. számú rendeletével a Kecskeméti Ügyvédi Kamara 1946. október 15-én megszűnt, és a továbbiakban a Szolnoki Ügyvédi Kamara részeként, pontosabban a Szolnoki Ügyvédi Kamara Kecskeméti Helyi Bizottságaként működött tovább.
 
Tagjait 1951. március 15-t megelőzően a Budapesti Ügyvédi Kamara vette névjegyzékbe, majd 1951. március 15-től kezdve a Szegedi Kamaránál voltak bejegyezve.
 
A Kecskeméti Ügyvédi Kamara ismételt önállósága 1955-ben valósult meg. Ebben az évben az igazságügy miniszter 3/1955. (IX. 8) I.M. számú rendeletével Békéscsabán, Egerben, Kaposváron, Kecskeméten, Nyíregyházán és Zalaegerszegen új ügyvédi kamarát létesített. Ezek közül a kecskeméti kamara 1955. november 1-én kezdte meg tevékenységét.
 
Az 1958. évi 12. tvr. 28.§ (1) bekezdése rögzítette, hogy az ügyvédek az egyes megyék területén működő ügyvédi kamarák keretében intézik közös ügyeiket, így ezt követően kamaránk hatásköre Bács-Kiskun Megyére terjedt ki.
 
Kamaránk 2023. július 14-e óta ismét Kecskeméti Ügyvédi Kamara néven működik.
 
Kamaránk számos székhelyen működött, sokáig bérleményekben. A források szerint a kamara 1875. október elején a régi szállásáról a Takarékpénztár új épületének - mely épület Kecskemét III. tized Nagykőrösi utcában volt - második emeletére költözött, majd 1878. május 1-től Újszászy Imre ügyvéddel történő lakáscserét követően a Takarékpénztári palota első emeletén nyert elhelyezést közvetlenül a Takarékpénztár mellett. Ezt követően 1890-ben ismét a második emeletre került, a 3. számú irodába, majd 1906-tól 1935-ig Kecskemét III. tized Széchenyi tér 11. szám alatt volt a kamara székháza.
1935-ben a kamara a Kecskemét, Rákóczi út 4. szám, majd 1955-ben a Rákóczi út 7. szám alá költözött.
Ezt követően a kamara biztosítani kívánta a munkaközösségek elhelyezését és ezzel együtt a kamara elhelyezését is megoldani, ezért megvásárolta a Kecskemét, Bocskai utcai ingatlant, ahol egy munkaközösség és a kamara elhelyezése is történt.  A későbbiek során a kamara méltó elhelyezésére a Csányi körúti (korábbi nevén Villám István utcai) ingatlanban került sor, ahol egészen 2006. évig működött, amikor a Kecskemét, Bercsényi utca 15. szám alá költözött kamaránk, mely ingatlan jelenleg is a Kecskeméti Ügyvédi Kamara székhelye.
 
Kecskemét, 2024. július 30.
 
Dr. Szász Attila elnök
 

A Kecskeméti Ügyvédi Kamara Elnökei

Név	Hivatali idő
Dr. Csilléry Benő	1875 - 1876
Dr. Újszászi József	1877 - 1878
Dr. Zombory László	1879 - 1902
Dr. Papp Sándor	1903 - 1912
Dr. Angyal Vidor	1913 - 1918
Dr. Balázsfavi Kiss Kálmán	1919 - 1922; 1923 - 1932
Dr. Lestár Albert	1922
Dr. Balázsfalvi Kiss Endre	1932 - 1934
Dr. Vitéz Márkus Ferenc	1934 - 1944
Dr. Kozacsek Elek	1945 - 1946
Dr. Hammerschmidt József	1955 - 1959
Dr. Máté Ferenc	1959 - 1961
Dr. Kovács Zoltán	1961 - 1969
Dr. Juhász Tibor	1970 - 1982
Dr. Új Zoltán	1983 - 1987
Dr. Endrényi Tibor	1988 - 1992
Dr. Sulyok Miklós	1992 - 2022
Dr. Szász Attila	2022 -