Bács Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara

A jogiforum.hu hírei

Tartalom átvétel Jogi Fórum - hírek
Hírek a Jogi Fórumon
Frissítve: 2 perc 2 másodperc

Ügyfélbarátabb adóigazgatás 2018 - Az adózókat kedvezően érintő változások léptek hatályba január 1-jével

sze, 01/10/2018 - 09:48
Az adózás területén többségében az adózókat kedvezően érintő változások léptek életbe január elsejétől, az adóigazgatási eljárásokra vonatkozó szabályozás is sok tekintetben ügyfélbarát irányba mozdult el - közölte a BDO Magyarország.

Változó jogszabályok 2018. januári hatályba lépéssel - A bírósági eljárásokat kiemelten érintő szabályok összefoglaló táblázatban

sze, 01/10/2018 - 09:48
2018. január 1-jén hatályba lép az új Polgári perrendtartás és az önálló Közigazgatási Perrendtartás, melyhez kapcsolódóan számos jogszabály módosul. Az OBH egy táblázatban foglalta össze a bírósági eljárásokat kiemelten érintő jogszabályokat.

Hazánk, Lengyelország és Csehország nem helyez át menedékkérőket - Az Unió kötelezettségszegési eljárást indított

sze, 01/10/2018 - 09:48
Magyarország, Csehország és Lengyelország továbbra is megszegi jogi kötelezettségét, és nem vesz részt menedékkérők áthelyezésében. Az Európai Bizottság ezért 2017. december 7-én úgy döntött, hogy az Európai Unió Bírósága elé idézi a három országot.

Bor határtalan védelem alatt - Az Unió első alkalommal hagyott jóvá határokon átnyúló oltalom alatt álló eredetmegjelölést bor esetében

sze, 01/10/2018 - 09:48
Az Európai Bizottság első alkalommal hagyott jóvá határokon átnyúló oltalom alatt álló eredetmegjelölést (OEM) egy bor esetében. A termék egy Belgiumhoz és Hollandiához egyaránt tartozó területen készül - közölte az uniós bizottság.

Az örökbefogadó 45 évvel lehet idősebb az örökbefogadottnál - Az ombudsman kezdeményezte a jogi szabályozás felülvizsgálatát

k, 01/09/2018 - 13:18

Nem okoz alapjogi visszásságot, hogy az örökbefogadó legfeljebb 45 évvel lehet idősebb az örökbefogadott gyermeknél, illetve az sem, hogy a nevelőszülő nincs eleve előnyben a nála nevelkedő gyermek örökbefogadási eljárásában. Panaszbeadványokat kivizsgálva erre jutott az alapvető jogok biztosa. Székely László ugyanakkor a konkrét ügyek tapasztalatai nyomán több intézkedést is javasolt a gyakorlat bizonytalanságainak kiküszöbölésére, a félreértések megelőzésére, végső soron a gyermek legjobb érdekének megfelelő eljárás garantálására.

A biztos több hasonló tartalmú beadvány alapján vizsgálta az örökbefogadások egy speciális területét, az örökbefogadó és az örökbe fogadni kívánt gyermek közti korkülönbség kérdését. A beadványozók jelezték, hogy idejétmúlt, pontatlan és alapjogilag aggályos a Polgári Törvénykönyv azon rendelkezése, amely az örökbefogadó és örökbefogadott közötti életkori különbséget 45 évben maximálja. 

Három ügyben az örökbe fogadni kívánó nem sokkal több, mint 45 évvel volt idősebb az örökbe fogadni kívánt gyermeknél. Mindhárman nevelőszülők voltak, a náluk nevelkedő gyermeket szerették volna örökbe fogadni. Egy további esetben az objektív akadályt, a 45 évnél nagyobb korkülönbséget csak az után észlelték, hogy az örökbe fogadni szándékozó felnőtt és a gyermek már megkezdte az összeszokás „barátkozásnak” nevezett folyamatát. A gyámhatóság csak ekkor hozott elutasító határozatot. A biztos megállapította, hogy sérült a gyermek legjobb érdekének megfelelő eljárás elve. Az első három esettel összefüggésben kiemelte, hogy indokolt az örökbefogadásra való alkalmasságot megállapító határozat pontosítása, az, hogy a szülő hány éves gyermek esetében lehet örökbefogadó. Más ügyekben is kiderült, hogy a hatóság hibázott: az alkalmassági határozatában foglalt kritériumok módosítására írt kérelemre egyik esetben késedelmesen, egy másik esetben egyáltalán nem reagált.
 
A biztos hangsúlyozta, hogy az örökbeadások során soha nem az örökbe fogadó szülőknek keresnek gyermeket, hanem az adott gyermek örökbefogadására leginkább alkalmas személyt igyekeznek kiválasztani. Nem tekinthető alapjogi szempontból visszásnak az, hogy a törvényalkotó az örökbefogadáshoz a korkülönbség objektív minimális és maximális feltételét állapítja meg. Ez az akadály nem önkényes: mögötte a gyermek jogainak és legjobb érdekének védelme húzódik meg. Az életkori különbség mértéke kapcsán a biztos leszögezte, hogy ez alapvetően nem alkotmányossági kérdés. A törvényalkotó megteheti, hogy a várható élettartamot és más társadalmi fejlődési irányokat figyelembe véve csökkenti, növeli, vagy fenntartja a korkülönbségnek ezt a feltételét. A biztos azt is rögzítette a jelentésben, hogy napjainkban a gyermekvállalás időpontja kitolódott, ami önmagában alapul szolgálhat a jogalkotó által meghúzott normatív határvonal megváltoztatására.

Mivel négy panaszbeadványt nevelőszülők küldtek, a biztos a nevelőszülői örökbe fogadás lehetőségeit is áttekintette. A nevelőszülő a saját háztartásában nyújt teljes körű ellátást az ideiglenes hatállyal nála elhelyezett, nevelésbe vett gyermeknek. Ez addig tart, amíg a gyermeket vissza nem tudják gondozni saját családjába, vagy ha ez nem lehetséges, akkor az új családjába, örökbefogadó szülőhöz vagy szülőkhöz. Nem kizárt, hogy a nevelőszülő a gyermek örökbefogadására jelentkezzen, de vizsgálni kell az ott nevelkedő más gyermekek számát, státuszát, e viszonyok hatását a gyermekek nevelkedésére. Elképzelhető olyan helyzet, amikor a gyermek legjobb érdekét éppen a nevelőszülő örökbefogadása szolgálja, de ezt minden esetben egyedileg vizsgálandó. Székely László ombudsman szerint diszfunkcionális lenne, ha a nevelőszülő automatikus előnyt élvezhetne, így nem vet fel alapjogi visszásságot, hogy nem részesül előnyben a nála nevelkedő gyermek örökbefogadásakor.

A biztos az egyedi ügyekben tett intézkedései mellett felkérte az emberi erőforrások miniszterét, hogy kezdeményezze az örökbefogadásra alkalmassá nyilvánító határozatok kötelező tartalmi elemeinek jogszabályi rögzítését. Azt is ajánlotta a szaktárcának, hogy a nevelőszülői képzés szakmai programjának felülvizsgálatakor nagyobb hangsúlyt kapjon az életkori különbségre és annak indokaira való figyelemfelhívás, és annak egyértelműsítése, hogy a nevelőszülőség célja alapvetően nem az örökbefogadás. Javasolta, hogy szakmai oldalról fontolják meg annak a felülvizsgálatát, hogy indokolt-e az a szabály, amely alapján 25 éves kor alatt nem lehet örökbe fogadni, illetve az örökbefogadó és az örökbefogadott közti korkülönbséget 45 évnél magasabban lehetne meghatározni.

forrás: Jogi Fórum

Őrizetbe vették az ukrán jogásznő feltételezett gyilkosát - Nozdrovszka halála társadalmi és politikai vihart kavart Ukrajnában

k, 01/09/2018 - 11:41

Az ukrán hatósások őrizetbe vettek egy személyt, aki alaposan gyanúsítható azzal, hogy ő ölte meg Irina Nozdrovszka jogásznőt és jogvédő aktivistát a múlt év végén - jelentette be hétfőn Szerhij Jarovoj belügyminiszter-helyettes, anélkül, hogy megnevezte volna az illetőt.

A 38 éves jogásznőt - akinek halála komoly társadalmi és politikai vihart kavart Ukrajnában - több késszúrással gyilkolták meg Kijev környékén. Holttestét egy folyóban találták meg három nappal eltűnése után, január 1-jén. 

A hatóságok egyelőre nem közöltek részleteket. Arszen Avakov belügyminiszter a Facebookon közzétett bejegyzésében azt ígérte, hogy kedden adnak részletes tájékoztatást. Ajder Muzsdabajev újságíró, az ATR krími tatár televízió egyik műsorvezetője közben a Facebookon arról számolt be, hogy a nyomozásban részt vevőktől származó információi szerint az őrizetbe vett személy annak a férfinak a közeli rokona, aki 2015-ben Nozdrovszka lánytestvérének halálát okozta egy autóbalesetben. A jogásznő érte el, hogy a férfit börtönbüntetésre ítéljék a baleset okozása miatt, azóta ő és hozzátartozói több fenyegetést kaptak az elítélt családjától, aki egyébként egy befolyásos bíró rokona. 

A hatóságok a nyomozás során elsődlegesként vizsgálták indítékként ezt a verziót, továbbá Nozdrovszka egyéb - jogászként, aktivistaként végzett - tevékenységét. Felvetődtek még egyéb verziók is, ezek közül a nemi erőszakot mint indítékot az orvosszakértői vizsgálat eredménye után elvetették.

Kapcsolódó cikk:

Politikai üggyé vált egy jogásznő meggyilkolása Ukrajnában - A külügyminiszter is szót emelt a nők védelmében

forrás: Jogi Fórum

Szombati boltzár Izraelben - A nyitva tartását tiltó törvényt fogadott el az izraeli parlament

k, 01/09/2018 - 11:29

A boltok szombati nyitva tartását tiltó törvényt fogadott el kedden az izraeli parlament a keleti ultraortodoxat tömörítő Sasz vallási párt követelésére. A kneszetben minimális többséggel keresztülvitt, úgynevezett szupermarket-törvény értelmében ezentúl nem dönthet úgy egy adott izraeli település vezetése, hogy engedélyezi az üzletek nyitva tartását a zsidó vallás által előírt szombati pihenőnapon.

Az ellenzék által benyújtott számos módosító indítvány miatt egész éjjel tartó szavazásokon hajszálon múlt, hogy a második és harmadik olvasásban elbukik a kneszet plénuma elé vitt törvényjavaslat, de végül 58 szavazattal 57 ellenében elfogadták a honatyák.

A törvény hatálya alól a vita során kikerültek a benzinkutak épületében üzemelő kisboltok, de a kutak mellett működő többi üzletet már be kell zárni.

Az egyébként stabil többséggel rendelkező izraeli kormánykoalíció azért került nehéz helyzetbe, mert Avigdor Liberman védelmi miniszter pártja, a nacionalista jobboldali Jiszrael Béténu (Izrael a Hazánk) nem szavazott mellette, mivel nem vallásos szavazóbázisa számára az új törvény elfogadhatatlan, valamint csatlakozásakor a koalíciós egyezményben leszögezte, hogy vallási ügyekben nem kell együtt voksolnia a kormánykoalícióval.

A kormányzó Likud párt számos képviselője is ellenezte az indítványt, s volt köztük, aki távol maradt a voksolástól. A koalíció elnöke ezért egy "rebellis" fiatal képviselőnőt ki akart záratni a pártból, de a Likud belső bírósága ezt formai okokra hivatkozva elutasította, mert túl későn nyújtotta be kérését.

A Háárec című újság elemzője szerint a Likud a szombati zárvatartás támogatásával nem egyszerűen lábon, hanem egyenesen főbe lövi magát, mivel szavazótáborának nagy része nem támogat efféle lépéseket. A koalíció elnöke, David Amsalem is közölte, hogy a Likud csakis a koalíció együtt tartása, az előrehozott választások elkerülése érdekében állt a javaslat mögé.

A 10-es tévécsatorna szakértője szerint azért kerülnek sorozatosan felszínre újabban a koalíción belül is feszültségeket okozó törvények, mert korrupciós ügyei miatt meggyengült Benjámin Netanjahu kormányfő helyzete, ezért mindenképpen megpróbálja elkerülni az előrehozott választások kiírását, s koalíciós pártjai ezt kihasználva sorra saját javaslataik támogatására kényszerítik, valósággal "zsarolják".

Az első efféle törvény az askenázi ultraortodoxok Tóra pártjának követelésére született, amely néhány hete megtiltotta a szombati vasúti karbantartásokat, s ezt most a keleti ultraortodoxok szupermarket-törvénye követi, bizonyítandó, hogy számukra is legalább olyan fontos a szombat szentsége.

A zsidó vallás törvényei szerint szombaton mindenféle munkavégzés tilos, és e tekintetben munkavégzésnek számít például a járművön utazás, a lámpák felkapcsolása, ahogy a hétköznapi élet számos más természetes tevéknysége is.

Az izraeli média a koalíció ingatagságát kihasználó törvényjavaslatnak tekinti Avigdor Liberman indítványát is a halálbüntetés bevezetéséről, amelyről azonban Aviháj Mandelblit legfőbb ügyész bejelentette, hogy ellenzi az indítványt, így várhatóan soha nem kerülhet törvényerőre. A saját szavazótáboroknak megígért törvények követelése a helyi szakértők szerint azt jelzi, hogy választási kampányhangulat uralkodott el az izraeli törvényhozásban.

A kampányhangulatra emlékeztet az is, hogy a kormányfő nemrég találkozót tartott a zsidó telepesek ideológiai hátterét biztosító legfontosabb rabbikkal, akiknek újabb jelentős pénzeket ígért további támogatásukért cserébe.

Az izraeli rendőrségnek ezekben a napokban kellett volna lezárnia Netanjahu két korrupciós ügyét, amelyeket a kiszivárogtatás szerint az elégséges bizonyítékok birtokában vádemelési javaslattal adott volna át az ügyészségnek. Ezt a lépést azonban minden magyarázat nélkül tavaszra halasztották, ahogy a mintegy száz oldalas rendőrségi összegzés nyilvánosságra hozatalát is.

forrás: Jogi Fórum

Terrorelhárítási ügyészség jön létre Franciaországban - Francois Molins párizsi főügyész vezetheti majd az új szervezetet

h, 01/08/2018 - 09:31

Franciaország legismertebb ügyésze, Francois Molins párizsi főügyész vezetheti a hamarosan létrejövő különálló terrorelhárítási ügyészséget - mondta Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértő.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a terrorelhárítási ügyészség létrehozásáról még javaslat sem született, de Francois Molins megváltoztatta korábbi álláspontját, és már támogatná annak létrehozását. Vannak azonban, akik aggódnak, mert az egységes ügyészségen belül könnyebb a kiterjedt nyomozásokba más ügyészeket bevonni.

Azt egyelőre nem tudni, hogy a gyakorlatban mit hozhat az új szervezet, a franciák általában tudomásul veszik és támogatják a terrorelhárítással kapcsolatos lépéseket úgy is, hogy ezek a személyi szabadság felől a biztonság garantálása felé tolódtak el - tette hozzá.

forrás: Jogi Fórum

Változtak az országgyűlési választás lebonyolításának szabályai - Több pénzt kapnak a lebonyolítók, megújulnak a nyomtatványok

h, 01/08/2018 - 09:28

Megváltoztak az országgyűlési választás lebonyolításának egyes szabályai, a korábbihoz képest például több pénzt kapnak az idei tavaszi voksolás lebonyolítói, és bizonyos korábbi nyomtatványok már nem lesznek használhatók. 

Az igazságügyi miniszter Magyar Közlönyben megjelent, az országgyűlési képviselők választása költségeinek normatíváiról szóló rendelete alapján a választást lebonyolítók díjazása átlagosan 71 százalékkal nő a négy évvel ezelőttihez képest. 

A helyi választási irodák (hvi) tagjai a korábbi 30 ezer helyett 50 ezer forintot kapnak majd. Az a hvi-tag, aki még jegyzőkönyvvezetői feladatokat is ellát a szavazatszámláló bizottság mellett, a korábbi 20 ezer forint helyett 35 ezer forintra lesz jogosult ezért. A szavazatszámláló bizottsági tagok tiszteletdíjának normatívája szintén 20 ezerről 35 ezer forintra emelkedik. 

A területi választási irodák (tvi) munkatársainak díjazása is nő, a tvi-tagok a korábbi 80 ezer helyett most 160 ezer forintra jogosultak, ahogyan az országgyűlési egyéni választókerületi választási irodák munkatársainak juttatása is nőtt - a korábbi 40 ezerről 65 ezerre. 

Módosultak a választáson használandó nyomtatványok is, például a jelölőszervezet bejelentésére szolgáló korábbi nyomtatványok az idei parlamenti voksolás kitűzését követően már nem használhatók. Újdonság, hogy a jelölő szervezet e-mail-címre értesítést kérhet a nevében benyújtott jogorvoslati kérelmekről. Módosult mások mellett a jelölőszervezet emblémájának képfelbontására vonatkozó előírás is.

forrás: Jogi Fórum

Mit tehet az a fogyasztó, akinél az áramszünet kárt okozott? - A Fővárosi Ítélőtábla ítéletet hozott a fogyasztók védelmében

h, 01/08/2018 - 09:08
Üzemzavar miatti áramszünetnél igazolnia kell a szolgáltatónak, hogy nem lépte túl a feszültség rögzített mértékét, és azt is, hogy a tönkrement háztartási készülék nem volt megfelelően biztosítva a túlfeszültség ellen. Máskülönben meg kell térítenie a fogyasztónak okozott és igazolt kárt – mondta ki jogerős ítéletében a Fővárosi Ítélőtábla abban a perben, amelyet még korábban az ELMŰ Hálózati Kft. indított a Budapesti Békéltető Testület ellen.

91 helyen működik NAV ügyfélszolgálat a kormányablakokban - A NAV-pontokon 89 ügytípusban intézhetők adóügyek

h, 01/08/2018 - 09:08
Januártól már országszerte 91 kormányablakban működik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ügyfélszolgálata - jelentette be a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára a devecseri kormányhivatalban.

Súlyosan visszaéltek személyes adatokkal a szcientológusok? - A NAV zár alá vette az "egyház" Váci úti központját

h, 01/08/2018 - 09:08
Zár alá vette a szcientológusok budapesti, Váci úti ingatlanát a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) - számolt be a földhivatali bejegyzésre hivatkozva a Híradó.hu.

Fel kell készíteni a magyar lakosságot is a krízishelyzetekre - HM: Szükség van honvédelmi intézkedési tervre

h, 01/08/2018 - 09:08
Hazai és nemzetközi szabályok köteleznek a honvédelmi intézkedési terv végrehajtására - közölte szerdán a Honvédelmi Minisztérium.

Rekordmennyiségű kokaint foglaltak le Antwerpenben - Közel 2 tonna kábítószeren ütött rajta a belga és a holland vámhatóság

h, 01/08/2018 - 09:08
Rekordnak számító, majdnem hét tonna kokaint foglaltak le a belga és a holland vámhatóság emberei egy, az észak-belgiumi Antwerpen kikötőjébe érkező banánszállítmányt tartalmazó konténerben a tavalyi év végén - közölte Florence Angelici, a belga vámhatóság szóvivője szerdán.

Zaklatás megelőzéséről szóló tanfolyam törvényhozóknak - Kentucky szövetségi államban kötelezővé tették a részvételt

h, 01/08/2018 - 09:08
Kentucky amerikai szövetségi államban a törvényhozóknak a szexuális zaklatás megelőzéséről szóló tanfolyamon kell részt venniük. 

Miért kiemelten fontos a menedékkérők életkora? - A német gyermekorvosok szövetsége elutasítja a kötelező meghatározást

p, 01/05/2018 - 15:14

Elutasítja a német gyermek- és ifjúsági szakorvosok szövetsége (BVKL), hogy bevezessék a kötelező orvosi vizsgálatot a menedékkérők életkorának meghatározására. Pedig a menedékkérő életkora két szempontból is kiemelten fontos lehet.

Thomas Fischbach, a BVKL elnöke a Neue Osnabrücker Zeitung című lapban csütörtökön ismertetett nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a menedékkérők életkorának kötelező meghatározása "orvosilag nehéz, szervezésileg pedig szinte megoldhatatlan".

Az életkor megállapítására a kéz csontjainak röntgensugaras vizsgálata szolgál, amellyel azonban csak egy plusz-mínusz kétéves sávban lehet meghatározni az adott személy életkorát. Így annak eldöntésére, hogy valaki fiatalkorú vagy felnőtt, fejlődéspszichológiai vizsgálatra is szükség lehet, tolmács közreműködésével, holott a gyermek- és ifjúsági szakorvosok most is alig bírják ellátni pacienseiket. 

Ezért a BVKL szerint nem szabad olyan újabb feladatokkal terhelni az orvosokat, amely egyébként is az állam felelősségi körébe, és nem az orvos hatáskörébe tartoznak - mondta Thomas Fischbach.

A menedékkérők életkorának meghatározásáról szóló vita egy december végi emberölés nyomán indult el. A bűncselekmény feltételezett elkövetője egy hivatalosan 15 éves afgán menedékkérő. A német nyilvánosság több tényezője, köztük a Bild című újság - az ország legnagyobb példányszámú napilapja - és a szövetségi parlament (Bundestag) harmadik ereje, a jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) megkérdőjelezte, hogy az időközben emberölés gyanúja miatt előzetes letartóztatásba helyezett menedékkérő valóban fiatalkorú.

Az életkor két szempontból is kiemelten fontos. A fiatalkorú menedékkérők a felnőtteknél jobb ellátást kapnak, és enyhébb büntetést, ha megsértik a törvényeket. Mindez "nagyon jó ok arra, hogy sok más európai uniós tagállam után Németországban is kötelezővé tegyük az életkor meghatározását az állítólagosan fiatalkorú menedékkérők esetében" - nyilatkozott a napokban hozzá Stephan Mayer, az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) közös Bundestag-frakciójának belbiztonsági kérdésekkel foglalkozó vezető szakpolitikusa.

forrás: Jogi Fórum

Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat-e a véleményvezérek posztolása? - GVH: Dukai Regina ügye is kötelezettségvállalással zárult

p, 01/05/2018 - 11:13

Újabb, a neten sokak által követett, úgynevezett véleményvezér ügyét zárta kötelezettségvállalással a versenyhivatal, a Dukai Regina közösségi oldalain megjelenő termékekkel kapcsolatban így nem szabtak ki bírságot. 

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) pénteki közleményében ismertette, ez már a harmadik, véleményvezérekkel kapcsolatos ügy, ami kötelezettségvállalással zárul, Kasza Tibor - Magyar Telekom Nyrt., GoldenEye Kft., és Rubint Réka - Alakreform Kft., Avanzo-Trade Kft. ügyek után.

A versenyhivatal azt vizsgálta, hogy tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősültek-e a Dukai Regina Facebook oldalán és Instagram oldalán 2016. április 15-től megjelenő, különböző vállalkozások termékeit, szolgáltatásait és a márkáit népszerűsítő tartalmak és bejegyzések, hiszen azok a "With Love" Szolgáltató Kft. (Dukai Regina rendezvényszervező cége) és a Red Lemon Kft. PR és kommunikációs ügynökség közreműködésével jelentek meg. A bejegyzések tartalmáért a vállalkozások ellenszolgáltatásban is részesültek, ami azonban valószínűsíthetően nem volt egyértelmű a fogyasztók számára az egyes posztok láttán - írták.

A kötelezettségvállalással módosult Dukai Regina, mint véleményvezér kommunikációs gyakorlata, és a véleményvezérekkel kialakítandó marketing-együttműködésre vonatkozó szerződéskötési gyakorlat. A GVH azt is kötelezettségként írta elő a cégeknek, hogy vállalásaik alapján oktatási célú posztokat, tájékoztató anyagot tegyenek közzé. A GVH jogsértést nem állapított meg az ügyben, így bírságot sem szabott ki. 

A GVH általános érvényű megállapítása a közösségi médiában véleményvezéren keresztül történő reklámozással összefüggésben, hogy nem minősül független véleménynek vagy semleges tartalomnak egy olyan poszt, amelynek közzétételében a közzétevő gazdaságilag is érdekelt, például egy kifizetett összeg, egy keretszerződés, egy ajándékba adott termék vagy szolgáltatás, vagy akár osztalék, jutalék, illetve egyéb bevétel formájában.

A közösségi médiában megjelenő, különböző stílusú, formájú és tartalmú posztok között sok esetben úgy jelennek meg fizetett vagy egyéb módon támogatott, nem független tartalmak, hogy nem egyértelmű vagy egyáltalán nincs utalás arra, hogy reklámról van szó, és nem önálló, bármiféle érdektől független véleményről - közölték.

Kiemelték: a közösségi médiában a véleményvezérek és más, jelentős követői bázissal rendelkező magánszemélyek bejegyzésein keresztül megvalósuló reklámozás egyértelmű jelölésének elmaradásáért nemcsak az adott oldal "szerkesztője" tartozhat felelősséggel, hanem a reklámozó és akár a bejegyzés közzétételében, létrehozásában közreműködő közvetítő cég is.

A GVH úgy ítélte meg, hogy az ilyen gyakorlatok miatt számos versenyfelügyeleti eljárás lenne indítható különböző piacokon, azonban ezen eljárásoknál rövid távon hatékonyabban védhető a közérdek egy, a különböző piaci szereplőknek iránymutatást nyújtó kötelezettségvállalással.

forrás: Jogi Fórum

Megvonhatja-e a kereskedő a kötelező jótállást egy termékre? - Amit a tartós fogyasztási cikkek jótállásáról tudni érdemes!

p, 01/05/2018 - 10:47

„Nem rendeltetésszerű használat miatt a garancia megszűnt, mivel a porszívóban hajszálat találtunk” – állt a fogyasztónak címzett egysoros levélben, aki korábban közel 25.000 forintért vásárolt porszívót. Megvonhatja-e csak úgy a vállalkozás a kötelező garanciát? Milyen kötelezettségek terhelik ilyenkor a céget?

A fogyasztó internetről nézett ki magának egy porszívót, közel 25.000 Ft értékben, azt meg is vette.  Azonban már három használat után elromlott, és hiába jelezte ezt a webáruháznak, azt mondták neki, hogy az garanciában nem javítható, mert benne hajszálat és földet találtak, és a jótállási jegy szerint a jótállás (azaz a garancia) nem vonatkozik a rendeltetésszerűtlen használat esetére. Csak hétezer forint ellenében vállalták volna a javítást, amit természetesen a fogyasztó kifogásolt.

A fenti ügy jó példa arra, hogy a webáruháznak nem volt igaza, hiszen a porszívó tartós fogyasztási cikknek minősül 10.000 Ft eladási ár felett, mint sok minden más egyéb, hasonló termék is (10.000 Ft eladási ár feletti mosógépek, szárítógépek, hűtőszekrények, mosogatógépek, stb.). Emiatt a termékre kötelező, egyéves jótállás vonatkozott, ami pedig jogszabály folytán jár, és az nem köthető feltételhez, csak nagyon szűk körben. A többletfeltétel kikötésére csak akkor van mód, ha az árucikk megfelelő üzembe helyezése más módon nem biztosítható és ez az előírt többletkövetelmény a fogyasztó számára nem jelent aránytalan terhet. A porszívó azonban egyáltalán nem számít ilyen árucikknek és a jótállás ez esetben egyáltalán nem köthető feltételhez úgy, mint arra a webáruház hivatkozott.

A szóban forgó esetben - a kötelező jótállás miatt - be kellett volna bizonyítania azt a vállalkozásnak, hogy a hiba oka ténylegesen a nem rendeltetésszerű használat miatt következett be, így pedig nem elég erre egy e-mailben, néhány sorban csupán hivatkozni. Erre a megállapításra jutott az ügyben a békéltető testület eljáró tanácsa is – a fogyasztó ugyanis tovább vitte ügyét a békéltető testülethez. Mivel a vállalkozás nem tett eleget a jótállás folytán fennálló bizonyítási kötelezettségnek, a fogyasztó megalapozottan kérte a vállalkozástól, hogy ingyen javítsák meg, ennek hiányában cseréljék, vagy pedig ha ezt sem teljesítik, akkor adják vissza a fogyasztónak a teljes vételárat.

Az ilyen és ehhez hasonló példákban, amelyekben tartós fogyasztási cikknek minősülő termékekről van szó, nem árt, ha tudják a fogyasztók, hogy jótállási jegyet kell kapniuk a termékhez, méghozzá külön kérés nélkül. Ha azt esetleg nem adta át részükre a vállalkozás, vagy pedig odaadta, csak rosszul töltötte ki, attól még ugyanúgy érvényesíthetik a jótállásból fakadó jogaikat (elsősorban: ingyenes kijavítás vagy kicserélés, vagy ha ezeket nem teljesítik, akkor vételár-leszállítás vagy a teljes vételár visszatérítése). Jótállási jegy hiányában a jótállási jogokat a vásárlásról kapott bizonylattal (számla-nyugta) is érvényesíteni lehet, hiszen ezzel bizonyítani tudják, hogy szerződést kötöttek korábban a céggel. Fontos azt is tudni, hogy ha a meghibásodott tartós fogyasztási cikk, amire kötelező jótállás vonatkozik, rögzített bekötésű vagy pedig súlyosabb 10 kg-nál, akkor - gépjárművek kivételével – azt az üzemeltetés helyén (tehát a fogyasztó otthonában) kell megjavítani. Ha a helyszínen pedig az érintett árucikk mégsem lenne javítható, úgy annak le- és felszereléséről, valamint az el- és visszaszállításról a vállalkozásnak kell gondoskodnia, saját költségén!

forrás: Jogi Fórum

Csaknem 200 bírót kell kinevezni jövő novemberi az új Kp. alapján - Január 22-éig lehet a pályázatokat benyújtani

p, 01/05/2018 - 10:38

Jelentős változások történtek 2018 januárjától a közigazgatási és munkaügyi bíráskodás területén. A 20 közigazgatási és munkaügyi bíróság közül 8 kiemelt, regionális szerephez jutott, a fellebbvitel pedig a megyék helyett a fővárosban összpontosul. 41 álláspályázatot bíráltak el eddig a közigazgatási bíráskodás kibővítésének első ütemében. 14 bírósági titkár és 1 külsős pályázó kap kinevezést, illetve 26 bírót helyeznek át másik bíróságra.

A közigazgatási perrendtartásról szóló törvény (Kp.) hatálybalépésével a 193 közigazgatási és munkaügyi bíró mellé - előzetes becslés alapján - több lépcsőben, jövő novemberig további csaknem kétszáz bírót kell kinevezni. 

Az első ütemben, 2017. szeptember 15-éig összesen 45 bírói álláspályázatot hirdettek meg, 26-ot a regionális illetékességű közigazgatási és munkaügyi bíróságokon, 19-et a Fővárosi Törvényszéken. Ezek közül 41 pályázat elbírálása már megtörtént. A 41 álláshelyre - a teljes feldolgozottság szerint - összesen 1038 pályázat érkezett, ebből 900 volt érvényes. 750 érvényes pályázatot nyújtottak be a bírósági szervezetben dolgozó bírák, titkárok, s 150 érvényes pályázat érkezett a szervezeten kívülről, túlnyomórészt állami alkalmazottaktól. A pályázat elbírálásának eredményeként 14 bírósági titkár és 1 külsős pályázó kap kinevezést, illetve 26 bírót helyeznek át másik bíróságra.

Már a következő pályázatok is megjelentek a Bírósági Közlönyben. A második ütemben 2018. január 22-éig lehet a pályázatokat benyújtani.

forrás: Jogi Fórum

A Kamara

Bács-Kiskun Megyei
Ügyvédi Kamara

postacím:
6000 Kecskemét,
Bercsényi utca 15.

telefon/fax:
+36 76 484 909