Bács Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara

A jogiforum.hu hírei

Tartalom átvétel Jogi Fórum - hírek
Hírek a Jogi Fórumon
Frissítve: 1 óra 26 perc

Emberi jogokat sért az észak-írországi abortusztörvény - A brit legfelsőbb bíróság mégsem mondta ki a jogellenességet

h, 06/11/2018 - 11:28

A brit legfelsőbb bíróság végzése szerint összeegyeztethetetlen az emberi jogokkal a drákói szigorú észak-írországi abortusztörvény. A legfőbb brit bírói fórum ugyanakkor jogtechnikai okokra hivatkozva - a kereset beterjesztőinek szándékával ellentétben - nem mondta ki, hogy nemzetközi törvényekbe ütközne a jogszabály.

A keresetet az Észak-Írországi Emberi Jogi Bizottság (Northern Ireland Human Rights Commission, NIHRC) nevű, több szervezetből álló jogvédő csoport nyújtotta be, annak nyomán, hogy az Ír Köztársaságban tartott múlt havi népszavazáson az ír választók kétharmada a terhességmegszakítást gyakorlatilag minden esetben tiltó, 35 évvel ezelőtti alkotmánymódosítás visszavonására voksolt.

Azóta számos felhívás hangzott el brit politikusok és jogvédő szervezetek részéről arra, hogy Észak-Írországban is töröljék el az abortusz szinte teljes tilalmát előíró törvényt.

Az NICHR a legfelső bírósághoz benyújtott keresetében azzal érvelt, hogy a jelenlegi észak-írországi abortusztörvény fizikai és mentális kínzással felérő embertelen és megalázó bánásmódnak teszi ki a nőket, és ellentétes az Emberi Jogok Európai Egyezményével.

Csütörtöki végzésében a bírói testület egyetértett ez utóbbi megállapítással, leszögezte ugyanakkor azt is, hogy csak akkor tudott volna jogilag kötelező erejű - vagyis törvénymódosítást kikényszerítő hatályú - döntést hozni, ha a keresetet olyasvalaki nyújtotta volna be személyesen, aki szexuális bűncselekmény következtében lett terhes, vagy akinek magzatáról az orvosok megállapították, hogy halált okozó fejlődési rendellenességgel születne.

Észak-Írországban - amely nem része Nagy-Britanniának, de vele együtt alkotja az Egyesült Királyságot a brit korona fennhatósága alatt - a helyi törvény még nemi erőszak vagy vérfertőző kapcsolat következményeként létrejött terhesség esetén sem engedi az abortuszt, és akkor sem, ha a magzatról a szűrővizsgálatokon kiderül, hogy olyan súlyos fejlődési rendellenességekkel jön a világra, amelyek reménytelenné teszik életben maradását.

Az illegális abortuszért életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható Észak-Írországban.

Becslések szerint évente átlagosan ezer nő utazik Észak-Írországból Nagy-Britanniába terhességmegszakítás végett. Az 1967-ben kelt nagy-britanniai abortusztörvény a terhesség 24. hetéig engedélyezi az abortuszt, de e jogszabály hatálya nem terjed ki Észak-Írországra.

Az írországi népszavazás után Leo Varadkar ír miniszterelnök egyenes utalást tett arra, hogy amint az írországi törvénymódosítási folyamat végbemegy, az észak-írországi nők Írországban is végeztethetnek majd terhességmegszakítást.

Az észak-írországi abortusztörvény esetleges módosítása a legfelsőbb bíróság csütörtöki végzése nyomán továbbra is a belfasti vagy a londoni parlament hatáskörébe tartozik. Az észak-írországi többségi protestáns közösség legnagyobb politikai ereje, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) azonban - amelynek külső támogatásától a Konzervatív Párt vezette kisebbség brit kormány fennmaradása függ - mereven elveti az észak-írországi abortusztörvény enyhítésének gondolatát.

forrás: Jogi Fórum

Kiterjesztik az anyanyelvhasználati jogokat Romániában - Magyar javaslatok az új román közigazgatási törvénykönyv tervezetében

h, 06/11/2018 - 10:53

Az utcák, terek, parkok többnyelvű feliratozásában, a hatóságokkal folytatott anyanyelvű kommunikációban és a törvény megengedő értelmezésében is a magyar közösség számára fontos pontosítások kerültek be az RMDSZ javaslatára az új román közigazgatási törvénykönyv tervezetébe - tudatta hírlevelében az RMDSZ.

A román parlament április közepén hozott létre különbizottságot, amely a központi és helyi közigazgatás működését, a köztisztviselők jogállását, a közvagyon kezelését és a közszolgáltatások megszervezését egységes keretbe foglaló közigazgatási kódex tervezetét készíti elő.

A testület RMDSZ-es tagja, Cseke Attila szenátusi frakcióvezető beszámolója szerint a szociálliberális kormánytöbbség elfogadta, és beépítette a tervezetbe a magyar érdekképviselet több javaslatát.

"Az anyanyelvhasználat kezdeményezésünkre kiterjed többek között az utcák, terek, parkok neveire, a prefektúrával (megyei kormánybiztosi hivatallal) való kommunikációra, egységes anyanyelvű formanyomtatványok segítik ezentúl a helyi és megyei önkormányzatokban az ügyintézést, és a jövőben azok a megyék, települések is biztosíthatják a többnyelvűséget, ahol a kisebbség aránya nem éri el a húsz százalékot" - idézte a frakcióvezetőt az RMDSZ hírlevele.

A pontosításra azért volt szükség, mert a jelenlegi közigazgatási törvény - amely előírja a kisebbségű nyelvű feliratozást a 20 százalékos kisebbségi lakosságarányt elérő településeken - csak a helységnévtáblákat és intézményneveket említi. Bár Románia ratifikálta az anyanyelvhasználati jogokat részletező európai nyelvi chartát is, sokhelyütt a hatóságok a közigazgatási törvényre hivatkozva elszabotálják a közterületek kisebbségi elnevezéseinek kifüggesztését, vagy rosszhiszemű megoldásokat alkalmaznak.

Az új közigazgatási kódex - a húszszázalékos kisebbségi lakosságarány felett - a prefektusi hivatalokra és az önkormányzati közszállítási vállalatokra, víz- és távhőszolgáltatókra is kiterjesztené az anyanyelvhasználati jogot, az ügyintézést pedig a kisebbségkutató intézet által kidolgozott egységesített anyanyelvű formanyomtatványokkal segítené, amelyeket kormányhatározattal hagynak majd jóvá.

Az új közigazgatási törvénykönyv egyértelműen tisztázza majd, hogy a helyi önkormányzati tanács határozatával azokon a településeken is biztosíthatók az anyanyelvhasználati jogok, amelyeknél az adott kisebbség számaránya nem éri el a húsz százalékot. Cseke Attila a rendelkezés jelentőségének illusztrálására felidézte, hogy Aranyosgyéresen (Campia Turzii) hiába döntött a helyi tanács a helységnévtáblák kétnyelvűsítéséről, a prefektus ezt megtámadta, és a végleges bírósági ítélet megsemmisítette a tanácshatározatot, arra hivatkozva, hogy nincs rá jogalap, miután az aranyosgyéresi magyar lakosság aránya nem éri el a húsz százalékot.

A közigazgatási kódex tervezete hétfőn kerül a szenátus plénuma elé, majd a kétkamarás román parlament képviselőházának is jóvá kell hagynia - közölte az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője.

forrás: Jogi Fórum

Új partnerek a Deloitte Magyarországnál - Bővült az adó- és jogitanácsadással foglalkozó részleg

h, 06/11/2018 - 10:51
Három új partnert neveztek ki a Deloitte Magyarország adó- és jogitanácsadással foglalkozó részlegénél, dr. Erdős Gábort, a Deloitte Legal irodavezető ügyvédjét, valamint dr. Tancsa Zoltán és Póczak Ferenc adózási szakértőket. A társaság adózási üzletága rendkívül sikeres volt az elmúlt időszakban, amit az is mutat, hogy a vállalat idén is elnyerte az Év Adótanácsadó Cége Magyarországon díjat. (X)

Példamutató számvevőszéki együttműködés és tapasztalatcsere - Hét ország számvevőszéki vezetői tárgyaltak Budapesten

h, 06/11/2018 - 10:51
A Visegrádi országok, valamint Szlovénia, Ausztria és Horvátország számvevőszéki vezetői egyeztettek két napon keresztül Budapesten. Domokos László az Állami Számvevőszék elnöke megnyitóbeszédében kiemelte: a résztvevő országok legfőbb ellenőrző intézményei között példamutatóan szoros együttműködés jött létre az elmúlt két és fél évtizedben. Az ebből fakadó tapasztalatcsere pedig segíti a közös kihívásokra való felkészülést. A Visegrádi-országok számvevőszékei között 1993-ban, 25 évvel ezelőtt volt az első elnöki találkozó, a mostani budapesti esemény ezért is volt különleges.

Ideális munkateher és élményalapú munka a bíróságokon - A Debreceni Modell gyakorlati alkalmazása és jövőképe - videó

h, 06/11/2018 - 10:51
A törvényszéki elnökök számára meghirdetett vezetői fenntartható fejlődés program egyik hangsúlyos feladata lett a törvényszékhez tartozó helyi szintű bíróságok munkaterhe közötti különbségek szűk keretek között tartása, illetve az ilyen állapot megteremtése. Az egyes bírák munkaterhe közötti aránytalanságok felszámolását és a kialakuló arányosság hosszútávú fenntartását szolgálja a Debreceni Törvényszék által kialakított szervezeti modell is, melynek más bíróságokra történő adaptálása a Törvényszék bevonásával folyamatban van.

Megtiltja az NMHH az sms-üzenettel történő egyenlegfeltöltést - A jelenlegi forma nem biztonságos, visszaélésre ad lehetőséget!

h, 06/11/2018 - 10:51
A szükséges biztonsági intézkedések megtételéig megtiltja a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) a telefonegyenleg feltöltését sms-üzenettel, mivel jelenlegi formájában az visszaélésre és a csalásra ad lehetőséget.

Ügyészek politikai ellenőrzés alatt? - A román államfő aggódik az ügyészek függetlenségéért

p, 06/08/2018 - 15:49

Az ügyészek semmiképp sem kerülhetnek politikai ellenőrzés alá, nem rendelhetik őket alá egy politikusnak, legyen az akár miniszter is - szögezte le Klaus Iohannis román államfő kedden.

A jobboldali elnök kedden reagált először arra, hogy múlt héten az alkotmánybíróság előírta számára a korrupcióellenes főügyész felmentését, amelyet a szociálliberális kormány igazságügyi minisztere kezdeményezett.

Romániában az ügyészségi vezetőket az államfő nevezi ki, vagy menti fel az igazságügyi miniszter javaslata alapján, de a taláros testület most megállapította: az elnök nem mérlegelheti a főügyész felmentésének időszerűségét, és alá kell írnia a menesztéséről szóló elnöki rendeletet, ha a tárcavezető ezt kezdeményezte.

Az alkotmánybíróság múlt heti közleményében az alaptörvény 132. szakaszára hivatkozott, amely szerint az ügyészek részrehajlás nélkül, a törvényesség, és a hierarchikus ellenőrzés elvei szerint, az igazságügyi miniszter fennhatósága alatt fejtik ki tevékenységüket.

Az elnök szerint az ügy túlmutat a konkrét eseten, és nemcsak az a tétje, hogy menesztik-e - a kormánykoalíció által visszaélésekkel vádolt - Laura Codruta Kövesit a korrupcióellenes ügyészség (DNA) éléről. Iohannis okfejtéséből kiderült: helyteleníti, hogy a miniszter egyedül dönthessen a vádhatóságok vezetőinek leváltásáról, és az ügyészek függetlenségéért aggódik. Az államfő arra figyelmeztetett, hogy az alkotmányban szereplő "miniszteri fennhatóság" semmiképpen sem jelenthet alárendeltséget.

Klaus Iohannis azt mondta, megvárja a taláros testület indoklását, "megpróbálja azt megérteni", és annak megfelelően hozza meg döntését.

Hozzátette, hogy mindenképpen tiszteletben tartja az alkotmányt, de azt az újságírók keresztkérdéseire sem árulta el, hogy eleget tesz-e az alkotmánybírósági határozatnak. Az elnök viszont megállapította: kétségek merültek fel azzal kapcsolatban, hogy maga az alkotmánybíróság tiszteletben tartja-e az alkotmányt. Szerinte a testület saját magát hozta abba a "sajnálatos" helyzetbe, hogy alkotmánytiszteletét megkérdőjelezzék.

Iohannis arra reagált: az ellenzéki média szerint sérti az alkotmánybírók kilencéves mandátumáról szóló előírást és így megkérdőjelezi az egész testület határozatainak legitimitását az, hogy az alkotmánybíróság egyik - töredékmandátuma után újabb kinevezést szerző - tagja már tíz éve tagja a taláros testületnek. Egyes ellenzéki politikusok azt is hatáskörtúllépésnek és alkotmánysértőnek találták, hogy a taláros testület előírja az államfőnek, mit tegyen.

Az elnök elhárította azt az ellenzéki felvetést, amely szerint népszavazáson kéne dönteni az igazságszolgáltatás körüli vitákról. Egy alkotmánybírósági döntést nem lehet népszavazásra bocsátani - szögezte le a román államfő.

forrás: Jogi Fórum

Az utolsó országbíró - Arckép Mailáth Györgyről

p, 06/08/2018 - 15:15

A három Mailáth György közül a legifjabb futott be legnagyobb politikai karriert: a császár előbb a Helytartótanács elnökének, majd kancellárnak, a főrendiház elnökének és országbírónak nevezte ki. Ő volt az utolsó kúriai elnök, aki az országbírói címet is viselte. Emlékét és hagyatékát az OBH elnöke által alapított tudományos pályázat is őrzi.

forrás: Jogi Fórum

Az Alkotmánybíróságról mindenkinek - Kisfilm született a taláros testület történetéről és küldetéséről - videó

p, 06/08/2018 - 11:20

Az Alkotmánybíróság a rendszerváltás emblematikus intézménye, a jogállamiság és az alapjogok védelmének legfőbb szerve Magyarországon. Most kétrészes, összesen negyed órás kisfilmben mutatja be a Testület legfőbb hatásköreit, a demokráciában betöltött szerepét, megalakulásának előzményeit, illetve fennállásának csaknem harminc esztendejét.

A kisfilm az Alkotmánybíróság működését bemutató sorozat első része, amelyben - eddig példa nélkül álló módon – a testület zártkörű teljes üléséről is láthatunk felvételeket. Az Alkotmánybíróság megújítja kommunikációját, összességében szeretné a határozatait mindenki számára érthetővé tenni. A Testület új kisfilmje azzal a céllal született, hogy bemutassa a nagyközönségnek az intézmény történetét és hatásköreit. A kisfilmben Sulyok Tamás elnökön kívül megszólal Horváth Attila és Szalay Péter alkotmánybíró, Potje László, az Elnöki Kabinet főtanácsadója és Vetter Szilvia sajtófőnök.

Az Alkotmánybíróság története és küldetése I. - A megalakulásig vezető út:

Az Alkotmánybíróság története és küldetése II. - A rendszerváltástól napjainkig:

Az alkotmánybíróság új, korszerű köntösbe öltözött honlapja ITT megtekinthető.

Az Alkotmánybíróság Facebook oldala két nyelven, magyarul és angolul ITT elérhető.

forrás: Jogi Fórum

Kisadók - nagy buktatókkal - Rejtett kockázatok és súlyos adóforintokban mérhető következmények

p, 06/08/2018 - 10:37

Töretlenül nő a kisadók (KATA, KIVA) népszerűsége, mérnökök, programozók, fodrászok, ügyvédek ezrei választják ezen adózási formák valamelyikét. Mindeközben kevesen szembesülnek azon kockázatokkal, amelyeket ezen adózási formák rejtegetnek. Márpedig ezek következményei súlyos adóforintokban és büntetésekben mérhetők, akár a kisadózó, akár pedig a neki jövedelmet juttató vállalkozás számára – hívja fel a figyelmet a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

Egyre többen KATÁ-znak ma Magyarországon, a NAV napokban megjelent évkönyve alapján 2017-ben csaknem 240 ezren éltek ezzel az adózási formával. Nem is csoda, hiszen a KATA választására jogosult adózó 50.000 Ft-os havi adófizetéssel szinte valamennyi adókötelezettségét letudhatja. A kis- és középvállalkozások körében szintén szárnyal a KIVA népszerűsége: már több mint 15 ezren adóznak a KIVA hatálya alatt – főként olyanok, akik sokakat foglalkoztatnak, és emiatt bérköltségük magas. Mindezek fényében nem is csoda, hogy a kisadókból származó adóbevételek is jelentősen nőttek 2017-ben: KATA-ból kb. 100 milliárd Ft, KIVÁ-ból pedig 20 milliárd Ft bevétele származott az államkasszának, ami a tavalyi évhez képest 45%-os növekedés.

Láthatóan tehát a kisadókkal mind az adózók, mind pedig az adóhatóság jól járnak. Nem árt azonban az óvatosság azoknál, akik ezen adózási formák valamelyikét választják.

Amikor a KATA munkaviszonnyá válik

Barta Péter, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda adójogásza szerint a KATA szabályozás csapdát rejt magában. Amennyiben ugyanis a kisadózó évi nettó egymillió Ft-nál nagyobb bevételt realizál ugyanazon személytől, úgy a törvény azt feltételezi, hogy a kisadózó és megrendelője/foglalkoztatója között munkaviszony áll fenn. Ez a feltételezés ugyan megdönthető, ehhez azonban a kisadózónak kell bizonyítania, hogy a KATA-törvényben listázott körülmények közül legalább kettő megvalósul. Ezen körülmények jelentős része pedig – így például az, hogy a megrendelő utasíthatta-e a kisadózót vagy sem, a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozhatta-e meg, a kisadózó tevékenységéhez szükséges eszközöket és anyagokat a kisadózó biztosította-e, stb. – sokszor nehezen megfogható vagy nehezen bizonyítható.

Amennyiben e körülmények (vagy azokból legalább kettő) meglétét a kisadózó nem tudja bizonyítani, úgy a megrendelőtől kapott jövedelme munkaviszonyból származó jövedelemként adóztatandó. Ez pedig nem csak a kisadózóra, hanem a foglalkoztatóra is komoly kihatással jár: a foglalkoztatónál ugyanis szociális hozzájárulás- és szakképzési hozzájárulás-hiány állapítható meg, az erre kivetett adóbírsággal, késedelemi pótlékkal (és esetleg mulasztási bírsággal) együtt. Ebből következően a foglalkoztatónak elemi érdeke figyelemmel követni azt, hogy egymillió Ft-ot meghaladó éves kifizetés esetén a törvényben foglalt körülmények (vagy azok közül legalább kettő) megvalósulnak-e a kisadózónál, és nem kezelheti úgy a kérdést, mintha ez pusztán a kisadózó kockázata lenne.

KIVA – reszkess a rokonoktól!

A KIVA választásának lehetősége bevételi és létszámkorláthoz van kötve. Konkrétan, a KIVA szerinti adózást csak olyan cég választhatja, amelynek bevétele az 500 millió Ft-ot, alkalmazottainak száma pedig az 50 főt nem haladja meg. A törvény egy ártatlanul elejtett megjegyzése szerint azonban ezeket az értékeket kapcsolt vállalkozások esetében össze kell számítani.

Értelemszerűen kapcsolt vállalkozásnak minősül a KIVA-alany leányvállalata és az is, a KIVA-alany tulajdonosa másik vállalkozást alapít. Ezek az esetek viszonylag könnyen átláthatók és kontrollálhatók. Nem árt azonban észben tartani, hogy két vállalkozás akkor is kapcsoltnak minősül, ha tulajdonosaik egymás közeli hozzátartozói. Hiába teljesíti ezért egy magánszemély tulajdonában levő cég vagy cégcsoport a KIVA választásának a feltételeit, ha az adott személy édesapja, fia, vagy esetleg testvére is cégtulajdonos. Ilyenkor ugyanis ezen cégek forgalmát vagy alkalmazotti létszámát össze kell adni, és könnyen kialakulhat olyan helyzet, hogy azok együttesen már meghaladják a KIVA-választási határértékeket. Különös problémát jelent ez a szabály azon családoknál, amelyek tagjai nem tudnak egymás üzleti ügyeiről, vagy ahol a családtagok közötti összetartás egyébként is lazább.

Kisadózó: nagy óvatosság

Könnyűnek, illetve adminisztráció- és bonyodalommentesnek tűnhet a kisadók választása – és ez így is van az adó összegének kalkulálása, vagy az adófizetés adminisztrálása tekintetében. Annál nagyobb figyelmet igényel azonban annak a folyamatos szem előtt tartása, hogy a kisadózó megfeleljen ezen adózási formák választási feltételeinek. Nem árt ezért akár a KATÁ-s megbízottunkkal való kávézáskor, akár KIVÁ-s családtagjainkkal való vasárnapi ebédkor ennek a megbeszélésére is energiát fordítani.

forrás: Jogi Fórum

Évente 300 milliárd forint veszteséget okoz hazánknak a hamisítás - EUIPO jelentés a hamisítás elleni világnap alkalmából

cs, 06/07/2018 - 12:00

Évente mintegy 300 milliárd forint forgalomkiesést okoz a Magyarországon a hamisítás, az ágazatok vesztesége a közvetlen értékesítésben 12,2 százalék, amely csaknem 5 százalékponttal magasabb az uniós átlagnál - derül ki az Európai Unió Szellemi Tulajdon Hivatalának (EUIPO) a hamisítás elleni világnap alkalmából kiadott jelentéséből.

A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) szerdai közleményében kiemeli: becslések alapján a forgalomkiesés következtében évente 9900 munkahellyel kevesebb áll rendelkezésre Magyarországon, a jogszerűen működő gyártók ugyanis kevesebbet termelnek, mint azt a hamisítás hiányában tennék, így ennyivel kevesebb munkavállalót képesek foglalkoztatni.

Az Európai Unióban a szellemitulajdon-intenzív iparágakban 434 ezer munkahely esik ki közvetlenül a hamisítás miatt, ami évente 60 milliárd eurót, vagyis az érintett szektorok értékesítésének 7,5 százalékát jelenti.

Ismertetik: a legnagyobb anyagi károkat Magyarországon a gyógyszeripar szenvedi el a jogszerűtlen forrásból származó és főleg az interneten rendelt gyógyszerek miatt, ami évi nagyjából 140 milliárd forint veszteség, ez a szektor bevételének 14,1 százalékát jelenti. A ruházati termékek és okostelefonok hamisításából származó bevételkiesés 70, illetve 29 milliárd forint kárt okoz, de a negyedik helyen szereplő borok és szeszesitalok területén is súlyos, évi 17 milliárd forintnyi kár éri a gazdasági szereplőket. Az EUIPO becslései alapján a ruhaipar és az okostelefon-piac 15-15 százaléka, míg az alkoholtermékek 10 százaléka "fertőzött" hamisítással.

A HENT és a Tárki 2017-es közös kutatása szerint a magyarok 15 százaléka vásárolt az elmúlt egy évben valamilyen hamis terméket. A legnépszerűbb termék a hamisított márkájú ruha 18 százalékkal, amit a hamis illatszerek, ellenőrizetlen forrásból származó vagy átcímkézett élelmiszerek és szoftverek követtek 5, illetve 3-3 százalékkal. A vásárlók csaknem kétharmada piacon vagy az utcán szerzi be ezeket a termékeket, további egyharmaduk boltban is vásárolja.

Az EUIPO jelentés a szellemi tulajdont érintő jogsértésekre leginkább érzékeny 13 ágazatot vizsgálta. Ezek a kozmetikai és testápolási cikkek, ruházati cikkek, lábbelik, sportcikkek, játékok, ékszerek és órák, kézitáskák és bőröndök, zenei felvételek, szeszes italok, gyógyszerek, növényvédő szerek, okostelefonok, akkumulátorok és gumiabroncsok.

forrás: Jogi Fórum

Azonos nemű házastársakra is érvényes a szabad tartózkodáshoz való jog? - Az Európai Bíróság ítéletet hozott

sze, 06/06/2018 - 16:33

Az uniós polgárok és családtagjaik szabad tartózkodáshoz való jogáról szóló uniós jogi rendelkezések értelmében vett „házastárs” fogalma magában foglalja az azonos nemű házastársakat . Noha a tagállamok szabadságot élveznek a tekintetben, hogy engedélyezik ‑ e, vagy sem az azonos nemű személyek közötti házasságkötést, nem akadályozhatják valamely uniós polgár szabad tartózkodáshoz való jogát azzal, hogy nem uniós állam állampolgárságával rendelkező, azonos nemű házastársától megtagadják a területükön való tartózkodáshoz való származékos jogot - áll az Európai Unió Bíróságának ítéletében.

A C-673/16. sz. ügyben hozott ítélet Relu Adrian Coman és társai kontra Inspectoratul General pentru Imigrări és társai

R. A. Coman román állampolgár és R. C. Hamilton amerikai állampolgár négy évig élt együtt az Egyesült Államokban azt megelőzően, hogy 2010-ben Brüsszelben házasságot kötöttek. 2012 decemberében R. A. Coman és házastársa kérelemmel fordult a román hatóságokhoz, hogy tájékoztassák őket azon eljárásról és feltételekről, amelyek mellett R. C. Hamilton, R. A. Coman családtagjának minőségében három hónapot meghaladó jogszerű tartózkodásra vonatkozó engedélyt kaphat Romániában. E kérelem a szabad mozgáshoz való jog gyakorlásáról szóló irányelven alapult1, amely lehetővé teszi az e szabadságot gyakorló uniós polgár házastársa számára, hogy az előbbi tartózkodása szerinti tagállamban házastársához csatlakozzon.

E kérelemre válaszul a román hatóságok tájékoztatták R. A. Comant és R. C. Hamiltont, hogy az utóbbit csak három hónapos tartózkodási jog illeti meg, mégpedig azért, mert Romániában nem minősülhet uniós polgár „házastársának”, mivel e tagállam nem ismeri el az az azonos nemű személyek közötti házasságot. 

R. A. Coman és R. C. Hamilton ekkor keresetet indított a román bíróság előtt az iránt, hogy a bíróság állapítsa meg szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetés megvalósulását az Unió területén való szabad mozgáshoz való jog gyakorlása tekintetében. A Curtea Constituţională (alkotmánybíróság, Románia), amelyhez e jogvita keretében alkotmányellenességi kifogást nyújtottak be, azt kérdezi a Bíróságtól, hogy R. C. Hamilton a szabad mozgáshoz való jogát gyakorló uniós polgár ”házastársának” fogalma alá tartozik-e, következésképpen Romániában állandó tartózkodáshoz való jog illeti-e meg.

Ítéletében a Bíróság mindenekelőtt emlékeztet arra, hogy a szabad mozgáshoz való jog gyakorlásáról szóló irányelv kizárólag valamely uniós polgár olyan tagállamokba való belépésének és tartózkodásának feltételeit szabályozza, amelyeknek e személy nem állampolgára, és az irányelv nem keletkeztet származékos tartózkodási jogot uniós polgár nem uniós állam állampolgárságával rendelkező családtagja számára olyan tagállamban, amelynek ez az uniós polgár az állampolgára. Következésképpen az irányelv nem keletkeztethet származékos tartózkodási jogot R. C. Hamilton számára abban a tagállamban, amelynek R. A. Coman az állampolgára, Romániában. A Bíróság emlékeztet ugyanakkor arra, hogy bizonyos esetekben uniós polgár nem uniós állam állampolgárságával rendelkező családtagjait, akik az irányelv rendelkezései alapján nem rendelkezhetnek származékos tartózkodási joggal abban a tagállamban, amelynek állampolgárságával ez az uniós polgár rendelkezik, megilletheti ez a jog az Európai Unió működéséről szóló szerződés 21. cikkének (1) bekezdése alapján (amely rendelkezés közvetlenül az uniós polgárokra ruházza a tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való alapvető és egyéni jogot). 

A Bíróság ezt követően rámutat, hogy az e származékos tartózkodási jog megadásával kapcsolatos feltételek nem lehetnek szigorúbbak, mint a tartózkodási jog olyan uniós polgár nem uniós állam állampolgárságával rendelkező családtagja számára történő megadása tekintetében az irányelvben előírt feltételek, amely uniós polgár a szabad mozgáshoz való jogát valamely, az állampolgársága szerintitől eltérő tagállamban való letelepedés útján gyakorolta. 

A Bíróság megállapítja, hogy a szabad mozgáshoz való jog gyakorlásáról szóló irányelv keretében a „házastárs” fogalma, amely olyan személyt jelöl, akit egy másik személyhez házassági kötelék fűz, nemi szempontból semleges, ekként magában foglalhatja az érintett uniós polgár azonos nemű házastársát. A Bíróság pontosítja mindazonáltal, hogy a személyi állapot, amelynek körébe a házasságra vonatkozó szabályok tartoznak, a tagállamok hatáskörébe tartozó terület, és az uniós jog nem sérti e hatáskört, a tagállamok szabadságot élveznek tehát a tekintetben, hogy rendelkeznek e, vagy sem azonos nemű személyek házasságáról. A Bíróság kiemeli továbbá, hogy az Unió tiszteletben tartja tagállamai nemzeti identitását, amely elválaszthatatlan része azok alapvető politikai és alkotmányos berendezkedésének. 

A Bíróság úgy ítéli meg mindazonáltal, hogy az, ha valamely tagállam megtagadja az olyan házasságnak kizárólag nem uniós állam állampolgára származékos tartózkodási jogának megadása szempontjából történő elismerését, amelyet ezen állampolgár a vele azonos nemű uniós polgárral valamely másik tagállamban kötött, akadályozhatja ezen uniós polgár tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogának gyakorlását. Ez azt eredményezné, hogy a szabad mozgáshoz való jog tagállamonként változna az azonos nemű személyek közötti házasságra vonatkozó nemzeti jogi rendelkezésektől függően.

Ezt követően a Bíróság emlékeztet arra, hogy a személyek szabad mozgása az érintett személyek állampolgárságától függetlenül korlátozható, ha objektív, közérdekű megfontolásokon alapul, és a nemzeti jog által jogszerűen követett célkitűzéssel arányos. 

E tekintetben a közrendet, amelyre a jelen ügyben a szabad mozgáshoz való jog korlátozásának igazolásául hivatkoznak, szigorúan kell értelmezni, oly módon, hogy annak tartalmát az egyes tagállamok ne határozhassák meg egyoldalúan az uniós intézmények ellenőrzése nélkül. Valamely tagállam azon kötelezettsége, hogy elismerje – kizárólag valamely, nem uniós állambeli állampolgár származékos tartózkodási jogának biztosítása szempontjából – az olyan, azonos nemű személyek közötti házasságot, amelyet egy másik tagállamban, annak jogával összhangban kötöttek, nem sérti ezen első tagállamban a házasság intézményét. E kötelezettség különösen nem foglal magában olyan kötelezettséget e tagállam számára, hogy az nemzeti jogában rendelkezzen az azonos nemű személyek közötti házasság intézményéről. Ezenkívül egy ilyen, kizárólag valamely, nem uniós állam állampolgára származékos tartózkodási jogának megadása szempontjából történő elismerésre vonatkozó kötelezettség nem sérti az érintett tagállam nemzeti identitását, és nem veszélyezteti annak közrendjét. 

A Bíróság végül emlékeztet arra, hogy egy olyan nemzeti intézkedés, amely akadályozza a személyek szabad mozgását, kizárólag akkor igazolható, ha ezen intézkedés összhangban van az Európai Unió Alapjogi Chartában biztosított alapvető jogokkal. Mivel a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való alapvető jogot a Charta 7. cikke biztosítja, a Bíróság kiemeli, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatából ugyancsak az következik, hogy egy homoszexuális pár által fenntartott kapcsolat ugyanolyan címen tartozhat a „magánélet” és a „családi élet” fogalma alá, mint egy hasonló helyzetben lévő heteroszexuális pár kapcsolata.

_________________________________________________________________________________

1Az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2004. L 158., 77. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 5. kötet, 46. o.; helyesbítés: HL 2009. L 274., 47. o.). 

forrás: Jogi Fórum

Támadások kereszttüzében a román alkotmánybíróság - A Velencei Bizottsághoz fordult a testület

sze, 06/06/2018 - 16:28

A román alkotmánybíróság a Velencei Bizottsághoz és más európai szervezetekhez fordult a testületet ért éles támadások miatt - közölte az alkotmánybíróság sajtóirodája.

A taláros testület szerint egyes köztisztségviselők és parlamenti pártok megpróbálták aláásni a testület fennhatóságát, megkérdőjelezték az alkotmánybíróság döntéseinek kötelező jellegét, és egyenesen arra bíztatták az államfőt, valamint az ország lakosságát, hogy ne tartsa tiszteletben az igazságügyi miniszter és az államfő közötti intézményes konfliktust megállapító múlt heti alkotmánybírósági határozatot.

Az Európa Tanács (ET) főtitkárságához, a Velencei Bizottsághoz - az ET alkotmányjogászokból álló konzultatív testületéhez - és az Európai Alkotmánybíróságok Értekezletének elnökéhez intézett panaszában a román alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy ezáltal veszélybe került a demokrácia, a jogállamiság és az alkotmányjog érvényesülése Romániában.

A román alkotmánybíróság múlt szerdán a szociálliberális kormánykoalíciónak adott igazat a jobboldali államfővel szemben a - kormány által visszaélésekkel vádolt - korrupcióellenes főügyész leváltásáról szóló vitában, és előírta az elnöknek, hogy mentse fel Laura Codruta Kövesit az ügyészség éléről.

Az ellenzéki pártok az alkotmánybíróságot hatásköre túllépésével, illetve politikai részrehajlással vádolták, és népszavazás kiírását javasolták az államfőnek. Klaus Iohannis államfő is megállapította: kétségek merültek fel azzal kapcsolatban, hogy maga az alkotmánybíróság tiszteletben tartja-e az alkotmányt és maga a testület hozta magát abba a "sajnálatos" helyzetbe, hogy alkotmánytiszteletét megkérdőjelezzék.

forrás: Jogi Fórum

Felelős adatkezelés a Facebook rajongói oldalakon - Az Európai Bíróság ítéletet hozott

sze, 06/06/2018 - 16:08
A Facebook rajongói oldal adminisztrátora a Facebookkal együttesen felelős az oldalát meglátogató személyek adatainak kezeléséért . Azon tagállam adatvédelmi hatósága, amelyben ezen adminisztrátor székhelye található, a 95/46 irányelv (1) alapján felléphet ezen adminisztrátorral és a Facebook ugyanezen tagállamban letelepedett leányvállalatával szemben is - áll az Európai unió Bíróságának ítéletében.

Ki a tulajdonos? - Májusi Ab-mustra

sze, 06/06/2018 - 16:08
Nem a bejegyzés keletkezteti, vagy a törlés szünteti meg a tulajdonjogot – mondta ki az Alkotmánybíróság egy olyan parkolási ügyben, amelyben az alperes a parkolás időpontjában már nem volt a gépjármű tulajdonosa. Az alkotmánybírák legjelentősebb és legérdekesebb májusi döntései.

Követők és likeok vásárlása a közösségi médiában - A GVH egyre intenzívebben foglalkozik a véleményvezérek tevékenységével

sze, 06/06/2018 - 12:25

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) egyre intenzívebben foglalkozik a véleményvezérek (ún. influencerek) tevékenységével. Mága Zoltán hegedűművész hirtelen megnövekedett követőtáborának, és az ezzel kapcsolatban folyó GVH-s vizsgálatnak a híre számos kérdést felvet a véleményvezérek közösségi médiában kifejtett magatartásával kapcsolatban. A szabályok közt Kocsis Márton, a CHSH Dezső és Társai Ügyvédi Iroda versenyjogi szakértője segít eligazodni.

Miért vesz valaki követőket?

Manapság a közösségi médiában (elsősorban a Facebookon és az Instagramon) egyre elterjedtebb követőket és kedveléseket (likeokat) venni. Követőket azért érdemes gyűjteni, mert a vállalatok, akik a véleményvezérek segítségével szeretnék reklámozni termékeiket, azokkal lépnek üzleti kapcsolatba, akiknek jelentős számú követőjük van, így az általuk közvetített reklám is minél több fogyasztót képes elérni. Az azonban kifejezetten feltűnő lehet, ha valakinek nagyszámú követőtábora van, de képeit alig kedvelik, ezért a like és követő vásárlás is részévé vált ennek az üzleti modellnek. A kedvelések vásárlása sokféleképpen működhet, vannak rá applikációk és weboldalak is. Ilyenkor felhasználókat generál egy program és az csatlakozik a megrendelő profiljához, kedveli a megrendelő bejegyzéseit. A módszer működhet valós profilokkal is, ilyenkor a létező felhasználó másokat kezd el követni, tartalmakat kedvelni, mindezt pedig beváltja arra, hogy őt is kövessék és kedveljék. A piaci igény kialakította az úgy nevezett „kattintó farmokat”, ahol iparszerűen történik a kedvelések és követések előállítása. A „kattintó farmok” többnyire a fejlődő világban találhatóak, például Indiában, Indonéziában, Bangladesben és a Fülöp-szigeteken. A dolgozók átlagosan napi 150 új profilt hoznak létre, melyeknek darabját 70 centért értékesítik. A „prémium profilok”, melyek a lecsupaszított életrajzi adatoknál többet tartalmaznak, akár 1,5 dollárba is kerülhetnek. A Fülöp-szigeteken a minimálbér havi 34 dollár, kattintgatással viszont 150 dollárt is meg lehet keresni.

„Habár feltűnő, ha valakinek sokkal több követője van, mint kedvelője, ez sem jelenthet teljes bizonyosságot, ugyanis a közösségi oldalak egyre több olyan algoritmust használnak, aminek következtében nem a legfrissebb tartalmak, posztok ugranak fel a követők előtt. Tehát lehet, hogy egy valós követő figyelmét is elkerülné az adott poszt.” – emeli ki a CHSH szakértője.

Hegedű és lájk virtuóz

Érdekes eset Mága Zoltán példája: tavaly ősszel konkrét adatok kerültek nyilvánosságra a hirtelen kialakult, több mint félmilliós dél-ázsiai (Pakisztán, Banglades, Inda) követőtáborról. Többeknek gyanús lett, hogy a Magyarországon, elsősorban magyar zenét játszó hegedűművész nem lehet ennyire ismert ezekben az országokban. További furcsa körülmény, hogy a rajongótábort rendkívül rövid idő alatt sikerült kiépíteni, úgy, hogy nem tartott bangladesi, vagy pakisztáni turnét a művész.

A novemberi „like-boom” a GVH-nak is feltűnt, májusban került a média érdeklődésének köszönhetően nyilvánosságra, hogy jelenleg vizsgálat folyik a kedvelések eredetének tisztázására. Természetesen az eljárás folytatása még nem jelenti, hogy a jogsértés meg is valósult, a cél éppen ennek tisztázása. „Ha a Mága Zoltán előadói tevékenységét szervező, népszerűsítő eljárás alá vont vállalkozások valódi kedvelések, valódi fogyasztói tetszésnyilvánítás nélkül, ellenszolgáltatás fejében jutottak ezen új kedvelésekhez és követésekhez, akkor az alkalmas lehet arra, hogy a művész hírnevével, népszerűségével, a fogyasztók valódi tapasztalatain alapuló pozitív értékelésével kapcsolatban megtévessze mind a fogyasztókat, mind az üzletfeleiket”- közölte a GVH.

Mi köze ennek a versenyjoghoz?

Azzal, hogy valaki magának látszólagos népszerűséget vásárol magáncélra, nincsen semmi baj. A joggal akkor kerülhet ez a tevékenység összeütközésbe, amikor cégek felkeresik a véleményvezért, hogy reklámozza a termékeiket. Az üzletfelek ugyanis abban bíznak, hogy így sok magyar, illetve az adott piacon releváns fogyasztó fogja látni a – sokszor egyébként saját tartalomnak álcázott – hirdetésüket. Ha tehát a követők nem valósak, vagy valósak ugyan, de teljesen más érdeklődési és kultúrkörből származnak, a hirdetés nem fogja elérni a célját. Az influencer erről tudomással bír, hiszen ő maga vásárolta követőit, magatartása egyértelműen rosszhiszemű az üzletfelekkel és a fogyasztókkal szemben, kimondottan megtévesztésükre irányul.

Fentiek okán a követők és a kedvelések vásárlása esetén felmerülhet a fogyasztóvédelmi aspektus is. Azzal, hogy egy hirdetett posztot sokan kedvelnek, a véleményvezér a fogyasztókat is félre vezeti, ugyanis a sok like láttán okkal lehet arra következtetni, hogy az a promótálni kívánt termék minőségének szól. Ezzel pedig a vásárlók (jelen esetben a hirdetők) megtévesztése is megvalósulhat.

Összefoglalóan megállapítható tehát, hogy a kedvelés és követővásárlás csak a véleményvezérek esetében tűnik aggályosnak. Maga a tény szembetűnő, hogy valakinek indokolatlanul sok követője van harmadik országokból, azonban annak a bizonyítása, hogy ezeket a követőket úgy vásárolták új kihívások elé állítja a hatóságokat. Ugyanakkor az is valószínűsíthető, hogy amint a GVH esetjoga egyre kiforrottabb lesz, a véleményvezérekkel szembeni türelmi idő is lejár, és a hatóság tényleges bírságokat fog kiszabni a megtévesztő módon viselkedő influencerekre. „Mindenesetre az influencerek részéről nem árt a fokozott óvatosság, illetve a szakértőkkel, ügyvédekkel való konzultáció egy-egy promóciós akció megkezdése előtt, ugyanis később nehezebb már orvosolni a megtörtént fogyasztóvédelmi jogba ütköző magatartásokat."- foglalja össze Kocsis Márton.

forrás: Jogi Fórum

Javult a munkavédelmi szabályok betartása az első negyedévben - Az ellenőrök 22,77 millió forint bírságot szabtak ki az első három hónapban

sze, 06/06/2018 - 11:28

Minimális javulás tapasztalható a munkavédelmi szabályok betartásában az első negyedévben Magyarországon az egy évvel korábbi szinthez képest, az ellenőrzött 3045 munkáltató 71,5 százalékánál találtak szabálytalanságot az ellenőrök, ami 5,4 százalékpontos javulást mutat az előző év azonos időszakához képest - ismertette jelentésében a Pénzügyminisztérium munkavédelmi főosztálya a tárca honlapján.

Az ellenőrök 66 esetben, összesen 22,77 millió forint munkavédelmi bírságot szabtak ki az első három hónapban. Az egészséget nem veszélyeztető és a biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzésénél 97 143 munkavállaló munkavégzési körülményeit vizsgálták, és az ellenőrzött dolgozók 67,6 százalékánál tapasztaltak szabálytalanságot, míg egy évvel korábban ez az arány még 69,5 százalék volt - derül ki a jelentésből.

A munkavédelmi hatóság megállapította, hogy a szabálytalan körülmények között foglalkoztatott munkavállalók 28 százalékának súlyos szabálytalanságok mellett kellett dolgoznia. Ez az arány némi javulást mutat a 2017. január-márciusi időszakban mért 30,7 százaléktól.

Az ellenőrzések elsősorban a feldolgozóipar, az építőipar, a gépipar és a mezőgazdaság területére irányultak, ahol a munkavállalók egészségének, biztonságának veszélyeztetése gyakoribb és súlyosabb is. Az összes intézkedés 56,7 százaléka munkavédelmi, 31,4 százaléka munkabiztonsági, 11,9 százaléka pedig munkaegészségügyi intézkedés volt - ismertették.

A jelentés szerint a munkáltatói mulasztások 10,3 százaléka a villamosbiztonsági hiányosságokból, 9,5 százaléka pedig a nem megfelelő munkaeszközök biztosításából adódott. Intézkedniük kellett a felügyelőknek még a veszélyes anyagok alkalmazásából eredő kockázatok becslésével, értékelésével kapcsolatos szabályok megszegése és a munkavédelmi ismeretek hiánya miatt is, az összes eljárás 6,3 százaléka, illetve 5,3 százaléka volt ilyen. 

Az év első három hónapjában a munkavédelmi hatóság 15 esetben szabott ki eljárási bírságot és 10 esetben közigazgatási bírságot 1,26 millió forint, illetve 585 ezer forint értékben - tették hozzá.

forrás: Jogi Fórum

Vasúti reform Franciaországban - A szenátus is elfogadta a törvénytervezetet - A szakszervezetek tiltakoznak

sze, 06/06/2018 - 10:24

A nemzetgyűlés után kedden a szenátus is elfogadta nagy többséggel első olvasatban az állami vasúttársaság (SNCF) reformját előíró törvénytervezetet, amely ellen a szakszervezetek több mint két hónapja gördülő sztrájkkal tiltakoznak.

A parlament felsőházának 348 tagja közül a jelenlévők közül 240-en szavaztak igennel 85 nem ellenében, 18-an tiltakoztak.

A nemzetgyűlés által már áprilisban elfogadott reformot némileg módosította a szenátus a vasutasok helyzetének javítására, de a reform lényegén nem változtatott, így a két ház által elfogadott szöveget egy parlamenti vegyes bizottságnak kell összefésülnie elsősorban a reform technikai kérdéseiben, várhatóan a jövő héten, mielőtt az végső szavazásra visszakerül az alsóház elé.

A reform költségcsökkentések mellett a 2020-tól meghirdetendő vasúti liberalizációra készítené fel az SNCF-et, amikor a piac fokozatos megnyitása értelmében külföldi vasúttársaságok is működtethetnek vonatokat a francia TGV-k útvonalain. A kormány legfőbb célja, hogy megszüntesse a vasúti dolgozók kivételezett helyzetét, amely a munkahelyek életre szóló szavatolását és az 50 és 55 év közötti nyugdíjba vonulást teszi lehetővé, miközben a franciák többségére a 62 éves nyugdíjkorhatár vonatkozik. Ez a változás 2020-tól lépne életbe a vasúthoz belépő dolgozókra.

A szenátus annyiban módosította a nemzetgyűlés által elfogadott szöveget, hogy a liberalizációt követően a konkurens cégekhez átlépő francia vasutasok jelenlegi helyzetét szavatolja, s azok bármikor visszamehetnek a korábbi feltételek alapján az SNCF-hez dolgozni.

Amióta a francia kormány május 25-én megerősítette, hogy átvállalja az állami vasúttársaság (SNCF) adósságállományának kétharmadát, valamint növeli a beruházási támogatást, megtörni látszik a szakszervezeti egység, miután a radikális CGT és a Sud folytatni kívánja a gördülő sztrájkot a vasúti reform ellen, amely eddig mintegy 400 millió eurós veszteséget okozott, a CFDT mellett viszont a második legnagyobb szakszervezet, az UNSA is a megmozdulás befejezését helyezte kilátásba. A munkabeszüntetés júniusban még mindenképpen folytatódik, a vasutasok minden öt napból két napot sztrájkolnak, de abban már csak a dolgozók 15 százaléka vesz részt.

forrás: Jogi Fórum

Amit a nyári diákmunkáról tudni kell! - NAV figyelemfelhívás

sze, 06/06/2018 - 10:04

Adóköteles a nyári diákmunkával szerzett jövedelem is, néhány foglalkoztatási formát kivéve - hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

A nyári munkát vállaló diákok a közteherviselés szempontjából felnőttnek számítanak, bejelentésükre, adózásukra - a diákszövetkezeten keresztül vállalt munka kivételével - ugyanolyan szabályok vonatkoznak, mint más munkavállalókra.

A diákok szülői engedéllyel 16 éves koruktól dolgozhatnak, de szünidőben már a 15 éves nappali tagozatos tanulók is vállalhatnak munkát, ha általános iskolába, szak- vagy középiskolába járnak - ismerteti a NAV.

A hivatal tájékoztatása szerint a munkavállaláshoz adóazonosító jelre van szükség, ezért ha a diák még nem rendelkezik vele, vagy elvesztette az adókártyáját, akkor azt a NAV-nál tudja igényelni a 18T34-es nyomtatványon.

A munkavégzésről szóló megállapodás előtt célszerű a leendő munkáltatót ellenőrizni a NAV honlapján, az "Adatbázisok" rovatban, a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztató cégeknél ugyanis kockázatos munkába állni.

A NAV emlékeztet: a személyi jövedelemadó mértéke 15 százalék, amit a munkaadó adóelőlegként von le a diák bruttó jövedelméből. Ha munkaviszonyban, vagy biztosítást eredményező megbízási jogviszonyban dolgozik a tanuló, akkor egyéni járulékot is kell fizetnie, amelyet szintén a munkáltató von le. A foglalkoztatónak az adóévi összes jövedelemről és a levont közterhekről igazolást kell kiállítania 2019. január 31-ig, amire a diáknak jövőre szüksége lesz a NAV által készített személyijövedelemadó-bevallási tervezet ellenőrzéséhez.

Munkaviszony esetében ragaszkodni kell az írásban megkötött - alapbért, munkakört, munkaviszony időtartamát, jellegét és a munkavégzés helyét tartalmazó - munkaszerződéshez, amely csak a törvényes képviselő hozzájárulásával érvényes. A munkaviszony alapján létrejött biztosítási jogviszonyt a munkáltatónak be kell jelentenie a NAV-hoz. A munkaszerződésben a felek megállapodhatnak havi-, heti-, napi-, illetve órabérben vagy teljesítménybérben, a diáknak azonban meg kell kapnia a minimálbért, ami napi 8 órás foglalkoztatásnál havonta bruttó 138 000 forint - jelezte az adóhatóság.

Ha a diákok egyszerűsített foglalkoztatás - alkalmi vagy idénymunka - keretében dolgoznak, akkor ebben az esetben nem kötelező a szerződést írásba foglalni - tájékoztatott a NAV.

A diákok foglalkoztatásáról bővebb információ olvasható a 72. számú Információs füzetben, a www.nav.gov.hu oldalon.

forrás: Jogi Fórum

Előrelépés az ukrán oktatási törvény nyelvi cikkével kapcsolatban - Az oktatási tárca egyeztetett a kárpátaljai küldöttséggel

k, 06/05/2018 - 16:56

Több kérdésben sikerült előrelépést elérni a kárpátaljai magyarok küldöttségének és az ukrán oktatási minisztérium vezetőinek az ukrán oktatási törvény nyelvi cikkének bevezetéséről kedden Kijevben megtartott konzultációján - tájékoztattak a magyar delegáció tagjai.

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, az ukrán parlament képviselője emlékeztetett arra, hogy már a parlament előtt van az a módosító javaslat, amellyel 2023-ig kitolnák a tavaly elfogadott jogszabály nyelvi cikkének bevezetését. Ígéretet kaptak a tárcától arra, hogy a bevezetésig fennmaradó időben kárpátaljai magyar szakemberekkel közösen próbálnak olyan mechanizmust kidolgozni, amely megfelel a magyar kisebbség elvárásainak is. Ez magában foglalja az ukrán nyelv oktatásában új módszertan, illetve új ellenőrzési és értékelési rendszer kidolgozását a nem ukrán anyanyelvű diákok számára. Hozzáfűzte: ígéretet kaptak arra, hogy a különböző szakbizottságokba meghívást kapnak a kárpátaljai magyarság képviselői.

Kiemelte még, hogy a megbeszélésen a tárca egyetértett a kárpátaljai küldöttséggel abban, hogy a magániskolákra ne vonatkozzon az oktatási törvény nyelvi cikke. Ezt a minisztérium ígérete szerint a középoktatásról szóló új törvénybe fogják majd belefoglalni. 

"Reméljük, hogy a (most elindult) folyamat folytatódni fog, és előbb-utóbb meg tudjuk kötni azokat a kompromisszumokat, amelyek a kárpátaljai magyarság számára is lehetővé teszik, hogy az anyanyelven történő oktatás megvalósuljon, illetve javuljon az ukrán nyelv oktatásának a színvonala. Ez utóbbi viszont csak úgy érhető el, hogy annak oktatási módszerén változtatnak" - konstatálta a KMKSZ elnöke.

Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) elnöke a kedvező fejlemények közül kiemelte: ígéretet kapta arra, hogy ukrán nyelvből jövőre már alacsonyabbra teszik az érettségi vizsga ponthatárát a nemzetiségi diákoknak.

Rámutatott arra, hogy a tárca kidolgozott egy menetrendet az oktatási törvény életbe léptetésére. A kárpátaljai magyarság képviselői viszont több fórumon is kifogásolták, hogy ez csak a tantárgyak ukrán nyelvű oktatására való fokozatos áttérésről szól, de teljességgel hiányzik belőle, miként őrizhetik meg a nemzetiségiek anyanyelvüket. A mostani konzultáción Lilija Hrinevics oktatási miniszter közölte, hogy készek kibővíteni a végrehajtási menetrendet egy fejezettel, amelyben a magyar kisebbségi szakértők bevonásával meghatározzák a nemzeti identitás megőrzéséhez szükséges intézkedéseket. Orosz Ildikó ezt úgyszintén kedvező fejleményként értékelte.       

"Megtörtént az első lépés, de még messze vagyunk a megoldástól. Még sok munka és egyeztetés vár a két félre, több részletkérdést még át kell tárgyalnunk. Megnyugtató viszont, hogy most végighallgattak bennünket, és nem egymás melletti elbeszélés folyt" - állapította meg.

forrás: Jogi Fórum

A Kamara

Bács-Kiskun Megyei
Ügyvédi Kamara

postacím:
6000 Kecskemét,
Bercsényi utca 15.

telefon/fax:
+36 76 484 909