Bács Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara

A jogiforum.hu hírei

Tartalom átvétel Jogi Fórum - hírek
Hírek a Jogi Fórumon
Frissítve: 1 óra 27 perc

A palesztinok csatlakoztak a nemzetközi vegyifegyver-tilalmi egyezményhez - A CWC-t eddig 87 állam ratifikálta

p, 05/25/2018 - 16:32
A Palesztin Hatóság csatlakozott a nemzetközi Vegyifegyver-tilalmi Egyezményhez (CWC) - közölte az egyezmény végrehajtását felügyelő Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) szerdán.

Hét vizsgált tagállam egyike sem felel meg az euróövezeti csatlakozás feltételeinek - Bizottság: Hiányoznak a formai és jogi feltételek

p, 05/25/2018 - 16:32
Azon hét euróövezeten kívüli tagállamban, amelyek jogilag kötelezettséget vállaltak a közös valuta bevezetésére, jelentős előrehaladás tapasztalható a nominális konvergencia terén, de jelenleg egyikük sem teljesíti a csatlakozáshoz szükséges valamennyi formai és jogi feltételt - állapította meg Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi biztosa szerdán.

Börtönnel büntetett házasságra kényszerítés - Először szabtak ki szabadságvesztést a 2014-es brit törvény alapján

p, 05/25/2018 - 16:32
Első ízben róttak ki börtönbüntetést Angliában a kényszerházasságokat tiltó törvény alapján. A közép-angliai Birmingham koronabírósága szerdán négy és fél év szabadságvesztésre ítélt egy nőt, aki saját lányát kényszerítette házasságra egy 16 évvel idősebb pakisztáni férfival.

Duplájára nő Romániában a felnőtt útlevelek érvényességi ideje - Törvénymódosítást fogadott el a bukaresti képviselőház

p, 05/25/2018 - 13:11
A jelenlegi ötről tíz évre nő a nagykorú román állampolgárok számára kibocsátott biometrikus útlevelek érvényessége: az erről szóló törvénymódosítást szerdán egyhangúlag fogadta el a bukaresti képviselőház.

Közbeszerzési Nívódíjat alapított a hatóság - Cél a szabályos és átlátható eljárások támogatása - Október 30-dikáig lehet pályázni!

cs, 05/24/2018 - 15:56
A kiemelkedő szakmai munka erősítésére Közbeszerzési Nívódíjat alapított a Közbeszerzési Hatóság, az elismerést 2018-tól minden évben átadják - közölte a hatóság.

Emberiesség elleni bűncselekményekkel gyanúsítják Ion Iliescut - Románia igazságot szolgáltat az 1989-es események áldozatainak

cs, 05/24/2018 - 05:38
Az 1989. decemberi forradalom idején elkövetett emberiesség elleni bűncselekményekkel gyanúsítja a román katonai ügyészség Ion Iliescut. Erről kedden tájékoztatták a volt államfőt.

Uniós szabályokat sért a szeszesitalok magyarországi adóztatása? - A Bizottság irányelvre hivatkozik, az NMG a magyarok egészségére

sze, 05/23/2018 - 12:19

A kormány vizsgálja az Európai Bizottság elmarasztaló döntését a szeszesitalok magyarországi adóztatásáról, de a bizottságtól eltérően nem tekinti piacvédőnek a szabályozást - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

Az Európai Bizottság indokolással ellátott véleményt küldött csütörtökön Magyarországnak, mert véleménye szerint bizonyos párlatokra vonatkozó adószabályok a helyi termékeknek kedveznek, amivel Magyarország megsérti az erre vonatkozó uniós irányelvet. A bizottság szerint uniós jogba ütközik, hogy például a pálinkára, valamint bizonyos növényi eredetű italokra - amelyeknél a nemzeti termelés jelentős - Magyarország mentességet biztosít a népegészségügyi termékadó alól, míg más hasonló áruk, például a vodka, a whisky, a gin vagy a brandy esetében nincs ilyen mentesség, tehát az ezekre az italokra kivetett adók magasabbak.

A minisztérium hangsúlyozta, a kormány továbbra is messzemenőkig elkötelezett a magyar emberek egészségének megőrzése, az egészséges táplálkozás elősegítése iránt. Ezért alkotta meg 2011-ben az egészségkockázatot jelentő termékek adóját, a népegészségügyi termékadót, amely azóta nemzetközi elismertségre tett szert.

Jelezték azt is, a brüsszeli döntés ellenére a magyar kormány továbbra is megtesz mindent, hogy a fokozott egészségkockázatot jelentő termékek fogyasztásának korlátozásával a magyar emberek egészségét megőrizze.

Felidézték, hogy 2015. január 1-je óta - tekintettel káros élettani hatásukra - a legtöbb szeszes ital, így az úgynevezett kommersz szeszek után is népegészségügyi termékadót kell fizetni. 

A bizottság jelezte: amennyiben Magyarország a következő két hónapban nem hozza meg a szükséges intézkedéseket, az Európai Unió Bírósága elé terjeszthetik az ügyet.

forrás: Jogi Fórum

Egyre népszerűbb a Munkaügyi Tanácsadó és Vitarendező Szolgálat - Tíz megkeresésből már hét esetben a munkáltatói oldal kezdeményez

sze, 05/23/2018 - 12:12

A szakszervezetek és üzemi tanácsok mellett egyre több munkáltató keresi fel a tavaly novemberben megalakult, hat régióban működő Munkaügyi Tanácsadó és Vitarendező Szolgálatot - mondta a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke sajtótájékoztatón Győrben.

Palkovics Imre részletezte: míg korábban a jogsegély és jogpont szolgáltatást hetven százalékban a munkavállalói oldal kereste fel és kért segítséget, addig ma a megújult szolgálatnál tíz megkeresésből már hét esetben a munkáltatói oldal kezdeményezi a tanácsadást, vagy a vitarendezést.

A szolgálat bértárgyalások, kollektív szerződéskötés és a jogszabályokban nem pontosan rögzített kérdések esetében tud tanácsot adni, vagy rendezni a vitás kérdéseket régiónként 6-6 munkajogász és a mögöttük álló mintegy ötven szakemberből álló testület segítségével.

A szolgálat célja, hogy vitás kérdések esetén bírósági eljárás indulása, vagy munkabeszüntetés nélkül szülessen mindenki számára kedvező megállapodás a munkavállalók és a munkáltató között. A szolgálat igénybevétele ingyenes.

Palkovics Imre kitért arra is, hogy a szolgálatra hat konzorciumi partner - az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ-COOP), az Ipartestületek Országos Szövetsége, a Magyar Iparszövetség, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége, a Munkástanácsok Országos Szövetsége és az Értelmi Szakszervezeti Tömörülés - nyert európai uniós támogatást három évre. A konzorcium mintegy nyolcszáz millió forintot fordít a szolgálat működtetésére.

Palkovics Imre elmondta, bízik abban, hogy a 2019 augusztusában lejáró programot a következő ciklusban a jogpont szolgálaton keresztül, vagy önállóan is tovább tudják működtetni, eu-s, vagy akár állami támogatásból, mert látják a sikerességét. Emellett "fontos nemzetközi elvárás" az is, hogy ilyen intézmények működjenek.

Németh Sándor, az Audi Hungaria Független Szakszervezet elnöke elmondta, hogy tavaly már igénybe vették a szolgálat tanácsadását, s meglátása szerint a munkaügyi kapcsolatok terén "komoly szintlépést" jelent a működése, mert harmonikusabbá teszi a két fél viszonyát.

forrás: Jogi Fórum

Modern vezetőképzés és vezetőértékelés a magyar bíróságokon - Az OBH komplex képzési rendszeréről - Videó

k, 05/22/2018 - 16:45

Az Európai Igazságügyi Képzési Hálózat 2015-ben kezdte meg a vezetőképzéssel kapcsolatos munkát. Célul tűzték ki egy olyan bírósági, ügyészségi vezetőképzési tematika kidolgozását, amelyet majd ajánlásként a résztvevő országok rendelkezésére bocsátanak. 

Legutóbb Tallinnban, Észtország fővárosában találkoztak az országok képviselői, ahol a vezetőképzés magyarországi gyakorlatát is ismertették.

Hazánkban mára hagyománya van a vezetőképzésnek, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) egy komplex képzési rendszert alakított ki.  A képzések során a résztvevők megismerhetik a legmodernebb munka- és szervezetpszichológiai, valamint vezetési és menedzsment modelleket. 

Dr. Fülöp Natasa: „Öröm volt azt látni, hogy a magyar megoldások mennyire előrehaladottnak, előremutatónak, mennyire komplexnek tűnnek, (…) a többi résztvevő ország is ugyanezen az állásponton volt és nagyon érdekelte őket a magyar megoldás.”

Dr. Polgárné dr. Vida Judit: „Ez a komplex képzési rendszer tulajdonképpen egyfajta minőségbiztosítást is jelent a vezetővizsgálatok során, hiszen (…) ezeknek elsődleges célja a fejlesztés, a támogatás..”

Simon Mária: „A vezetőknek nagyon fontos, (…), hogy motiválják a kollégáikat, beosztottjaikat, konfliktust kezeljenek, oldják a stresszt, erre készítjük fel őket a képzés során...”

A vezetők vezetői tevékenységének vizsgálatát illetően folytatott gyakorlatról szóló tájékoztató ITT és a protokoll ITT érhető el.

forrás: Jogi Fórum

Kizárható az alanyi adómentesség utólagos választásának lehetősége - Európai Bíróság ítélete: Nem sért uniós jogot a magyar szabályozás

k, 05/22/2018 - 16:19

A kisvállalkozások számára fenntartott alanyi áfa mentesség visszamenőleges hatállyal történő választásának lehetőségét kizáró magyar szabályozás nem ellentétes az uniós joggal - áll az Európai Unió Bíróságának ítéletében.

A Bíróságnak a C-566/16. sz. Vámos ügyben hozott ítélete

Egy magánszemély két internetes aukciós portálon online kereskedést folytatott, amelynek keretében főként műszaki cikkeket értékesített. E tevékenységét az adóhatóságnak nem jelentette be, és az elért árbevétele és nyeresége után adót sem fizetett.

Az említett magánszemély később a NAV látókörébe került, amely több mulasztást is feltárt, melyek közül a jelen ügy tárgyát képező adófajta, az áfa szempontjából kettő bír jelentőséggel. Először is a NAV mulasztási bírságot szabott ki azért, mert a kereskedő úgy végzett áfa köteles tevékenységet, hogy azt előzőleg elmulasztotta bejelenteni az adóhatóságnál.

Másodszor, az adóhatóság a kérdéses ügyeltekhez kapcsolódó áfa megfizetésének elmulasztása miatt adóbírságot és késedelmi pótlékot is kiszabott. Ez utóbbi szankciók jogszerűségét azonban a kereskedő vitatja, azt állítva, hogy az ügyletei olyan csekély összegűek voltak, hogy jogosult volt a kisvállalkozások számára a magyar jog által fenntartott alanyi áfa mentesség választására.

A NAV szerint azonban az alanyi adómentesség választására az adózónak főszabály szerint csak az adóköteles tevékenysége megkezdésekor van lehetősége, ez utólag és visszamenőleges hatállyal (például egy adóhatósági ellenőrzéskor) már nem lehetséges. Az adóhatóság álláspontját azonban a kereskedő vitatja arra hivatkozva, hogy az áfára vonatkozó magyar jogszabályok alapját képező uniós héa irányelv1 (héa = hozzáadottérték-adó, az áfa uniós jogi megfelelője) nem támaszt ilyen feltételt.

A kereskedő és a NAV jogvitájában eljáró Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy az irányelv fényében a NAV kizárhatja-e a kisvállalkozások számára fenntartott alanyi adómentesség utólagos és visszamenőleges hatállyal történő választásának a lehetőségét.

Ítéletében a Bíróság mindenekelőtt emlékeztet arra, hogy az irányelvvel nem ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely az adóalanyokat akkor is kötelezi a gazdasági tevékenységük megkezdésének bejelentésére, amennyiben az e tevékenységből származó bevételük nem haladja meg a kisvállalkozások tekintetében előírt mentességre jogosító felső értékhatárt. Az irányelvvel nem ellentétes az sem, ha a bejelentési kötelezettség adóalany általi elmulasztását közigazgatási bírsággal szankcionálják, feltéve hogy e bírság arányos.

Azzal kapcsolatban, hogy valamely tagállam függővé teheti-e a mentességben való részesülést attól, hogy az adóalany a tevékenysége megkezdésének bejelentésével egyidejűleg választotta-e ezen mentességet, a Bíróság hangsúlyozza, hogy e mentesség alkalmazása egy, a tagállamok számára az adóztatási rendszerük kialakítása céljából az irányelv által rendelkezésre bocsátott fakultatív lehetőség, amelynek pontos terjedelmét és tartalmát a tagállamok jogosultak meghatározni.

Következésképpen a Bíróság kimondja, hogy a magyar jogalkotó arra irányuló döntése, hogy mentességet vezet be, ugyanakkor annak alkalmazását bizonyos eljárásjogi követelményeknek rendeli alá, az irányelv által a tagállamok számára fenntartott mérlegelési mozgástérbe tartozik. A Bíróság ezzel összefüggésben kiemeli, hogy e mérlegelési jogkörének gyakorlása során a magyar jogalkotó tiszteletben tartotta az arányosság, az adósemlegesség, valamint a jogbiztonság elveit.

Minderre tekintettel a Bíróság úgy határoz, hogy a vita tárgyává tett magyar szabályozás nem ellentétes az irányelvvel.

_________________________________________________________________________________

1A 2006/112/EK irányelv.

forrás: Jogi Fórum

Jogsértően értékesített online hírközlési szolgáltatások - 163 esetben sértették meg a weboldalak az uniós versenyjog szabályait

k, 05/22/2018 - 15:28

A mai napon az Európai Bizottság a nemzeti fogyasztóvédelmi hatóságokkal közösen közzétette 207 olyan weboldal uniós szintű átvilágításának eredményeit, amelyek vezetékes/mobiltelefon-, internetszolgáltatásokat, illetve online video- vagy audioközvetítésekkel kapcsolatos szolgáltatásokat kínálnak. Az átvilágításból kitűnik, hogy e weboldalak közül 163 esetében az uniós versenyjog megsértése állhat fenn.

A leggyakrabban azonosított problémák közé tartoznak a következők: az állítólagosan ingyenes vagy diszkont áron kínált csomagok, amelyek valójában több ajánlat összekapcsolásával létrejött csomagok, a vitarendezési eljárás hiánya, vagy az a tény, miszerint ezek a weboldalak egyoldalúan megváltoztathatják a szerződéses feltételeket, anélkül, hogy erről a fogyasztót tájékoztatnák vagy a változást megindokolnák számára.

Věra Jourová, a jogérvényesülésért, a fogyasztópolitikáért és a nemek közötti esélyegyenlőségért felelős biztos így nyilatkozott: „A fogyasztók minden nap használják mobiltelefon- vagy internet-előfizetéseiket, és fontos, hogy meg tudjanak bízni ezekben a szolgáltatásokban. Ez az átvilágosítás megerősíti azonban, hogy számos ilyen szolgáltatásokat értékesítő weboldal megtéveszti a fogyasztókat azáltal, hogy hamis kedvezményeket hirdet vagy nem szolgáltat teljes körű tájékoztatást, amely lehetővé tenné a megalapozott választást. Bízom abban, hogy a hamis és megtévesztő információkat mielőbb kijavítják annak érdekében, hogy az ágazat teljes mértékben megfeleljen az uniós fogyasztóvédelmi szabályoknak.”

A Bizottság a közelmúltban javaslatot tett az ”Új megállapodás a fogyasztói érdekekért” című kezdeményezésre, amely még erősebb eszközt ad majd a fogyasztók kezébe a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat alkalmazó kereskedőkkel szemben, és lehetővé teszi a hatóságok számára, hogy az uniós fogyasztóvédelmi szabályokat még hatékonyabban érvényesíthessék.

Főbb megállapítások:

  • Az esetek 50%-ában a weboldal ingyenesen vagy diszkont áron kínál reklámoz olyan szolgáltatáscsomagokat, amelyek valójában több ajánlat összekapcsolásával létrejött csomagok;
  • az esetek 78,7%-ában a weboldal nem tartalmazta az online vitarendezési platformhoz vezető hiperlinket;
  • a weboldalak 40,6%-án nem szerepelt a vitarendezési eljárás leírása;
  • a vizsgált weboldalak 31,9%-a egyoldalúan megváltoztathatja a szerződéses feltételeket vagy a szolgáltatás jellemzőit, anélkül, hogy erről a fogyasztót tájékoztatná, illetve lehetőséget biztosítana számára, hogy a szerződést felmondja;
  • a weboldalak 25,1%-a nem nyújtott világos és megbízható tájékoztatást a kompenzációs és visszatérítési lehetőségekről, amennyiben a szolgáltatás nem felel meg annak, amit a fogyasztó előfizetett;
  • 27,1% nem tartalmazott egyértelmű és átfogó információkat a szerződés automatikus megújításáról.

A következő lépések

A nemzeti hatóságok alaposabban megvizsgálják azt a 163 weboldalt, amelynél az átvilágítás szabálytalanságot tárt fel, és ha a szabálytalanság fennállását megerősítik, orvosolják azt. A fogyasztóvédelmi együttműködési hatóságok – rendelkezésükre álló nemzeti végrehajtási eljárások alkalmazásával – biztosítani fogják, hogy a weboldalak újra megfeleljenek a szabályoknak.

Háttér

A weboldalak uniós szintű átvilágítása (átfogó vizsgálata) többféle ellenőrzést tartalmaz, melyeket a fogyasztóvédelmi hatóságok különböző országokban egyidejűleg folytatnak le. Az ellenőrzések feltárják, hogy az uniós fogyasztóvédelmi jogszabályokat tiszteletben tartják-e. Amennyiben az ellenőrzések során megállapítást nyer, hogy egy weboldal sérti az uniós fogyasztóvédelmi jogot, a fogyasztóvédelmi hatóságok kapcsolatba lépnek az érintett vállalkozással, és felszólítják a jogsértés megszüntetésére. A korábbi átfogó vizsgálatok a következő területekre irányultak: légitársaságok (2007), mobil tartalomszolgáltatás (2008), elektronikai cikkek (2009), internetes jegyvásárlás (2010), fogyasztói hitelek (2011), digitális tartalmak (2012), utazási szolgáltatások (2013), az elektronikai cikkekre vonatkozó garanciák (2014), a fogyasztók jogairól szóló irányelv (2015) és az utazási ágazatban használatos összehasonlító eszközök (2016).

A Bizottság minden évben kezdeményezi valamely szektor weboldalainak összehangolt átvilágítását. Ennek elvégzéséhez a 30 ország (28 uniós tagállam, Norvégia és Izland) fogyasztóvédelmi hatóságait tömörítő fogyasztóvédelmi együttműködési hálózattól kap támogatást. A hatóságok feladata az uniós fogyasztóvédelmi jogszabályok érvényesítése az EU-ban.

Az uniós fogyasztói piacok eredménytáblájának 2016. évi kiadása, amely több mint 40 piac teljesítményét vizsgálja a fogyasztók tapasztalatai alapján, rávilágított, hogy a távközlési ágazat okozta a legnagyobb károkat a fogyasztóknak, és feltárta azt is, hogy magasan ebben az ágazatban volt a legjelentősebb az aránya azoknak a fogyasztóknak, akik problémákkal szembesültek.

forrás: Jogi Fórum

Súlyos jogsértések a német menekültügyi hatóságnál - Legalább 1200-an jutottak jogellenesen menedékjogi státuszhoz

k, 05/22/2018 - 12:25

Szervezeti és szükség esetén személyi következményei is lesznek a német szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatalnál (BAMF) történt jogsértéseknek - mondta Horst Seehofer német belügyminiszter egy keddi lapinterjúban.

A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke a Mittelbayerische Zeitung című lapban megjelent interjúban kiemelte, hogy a BAMF brémai kirendeltségénél feltárt visszaéléseket minden erővel, személyekre és intézményekre tekintet nélkül fel kell tárni, mert az ügy rontja a hatóság iránti bizalmat.

Elmondta, hogy már a következő héten meghozza a menekültügyi hivatal felügyeletének erősítését, a minőségbiztosítás javítását és a törvénysértő módon folytatott menedékjogi eljárások megakadályozását szolgáló döntéseket. "Sok mindennek kell történnie, nem csak Brémában" - mondta a miniszter.

A BAMF belső vizsgálata alapján a brémai kirendeltségen súlyos, szándékos jogsértések történtek, és már 2016 elején voltak erre utaló jelek. Ezért most a 2000 óta lefolytatott valamennyi menedékjogi eljárást áttekintik - fejtette ki Horst Seehofer.

További tíz kirendeltségen is ellenőrzést tartanak. Úgy tűnik, hogy ezeken a kirendeltségeken nem szándékosan, hanem gondatlanságból, hiányos szakértelemből vagy túlterheltségből fakadóan követtek el hibákat, de ez még nem biztos, egyelőre a szándékosságot sem lehet kizárni - tette hozzá.

Horst Seehofer felidézte, hogy a nemzetközi migrációs válság eddigi legsúlyosabb szakaszában, 2015 szeptemberében azt mondta, hogy a német határ megnyitása a menedékkérők előtt még évekig foglalkoztatja majd az országot. Azóta sikerült előrelépni, például létrejött az Európai Unió és a hárommillió menekültnek védelmet nyújtó Törökország megállapodása, "de még messze nem vagyunk túl a nehezén" - mondta.

Továbbra is súlyos gondok vannak a védelemre nem jogosult menedékkérők hazajuttatásával, a "nem kiemelkedően jól" zajló integrációs tanfolyamokkal és a menedékjogi eljárások lefolytatásával is. "Ezért a szavaim, sajnos, beigazolódtak. Ezt nem örömmel mondom, hanem egy adag szomorúsággal, de az arra irányuló töretlen cselekvési vággyal is, hogy megoldjuk a problémákat" - mondta a márciusban hivatalba lépett kormány belügyminisztere.

A brémai BAMF-kirendeltség korábbi vezetője ellen ügyészségi eljárás indult azzal a gyanúval, hogy legkevesebb 1200 menedékkérőt menedékjogi státuszhoz juttatott, annak ellenére, hogy a jogszabályok alapján el kellett volna utasítani kérelmüket. Az ügy áprilisban jutott nyilvánosságra.

A belügyminisztérium hét végi tájékoztatása szerint a kirendeltségen 2000 óta nagyjából 18 ezer menedékjogi kérelmet bíráltak el. Az eljárásokat egy 70  szakemberből álló munkacsoport ellenőrzi. A Brémában feltárt szabálytalanságok nyomán indított belső vizsgálat alapján az 50 kirendeltség közül 10-nél állapították meg, hogy az elfogadott menedékjogi kérelmek aránya 10 százalékot meghaladó mértékben eltér az országos átlagtól, ezért ezeknél a kirendeltségeknél is ellenőrzést indítanak, összesen 8500, szúrópróbaszerűen kiválasztott menedékjogi eljárást tekintenek át. Az országos átlagtól felfelé és lefelé is tapasztaltak 10 százaléknál nagyobb eltérést, vagyis egyes kirendeltségeknél szokatlanul sok, más kirendeltségeken szokatlanul kevés menedékkérő kapott valamilyen - a Németországban maradás lehetőségét biztosító - menedékjogi státuszt.

forrás: Jogi Fórum

Ma éjfélkor jár le az szja-bevallás jóváhagyási határideje! - A NAV külön figyelmezteti az őstermelőket és az áfa fizetésére kötelezetteket

k, 05/22/2018 - 12:19

Kedd éjfélig lehet átnézni, elfogadni, kiegészíteni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által készített személyi jövedelemadó (szja) bevallási tervezetet, amit legegyszerűbben az ügyfélkapuval rendelkezők tehetnek meg a NAV honlapjáról elérhető felületen - hívta fel a figyelmet Kis Péter András, a NAV adószakmai szóvivője kedden.

A tájékoztatás szerint aki nem véglegesíti a tervezetet, nem is nézi át, annak - az őstermelőket és áfás magánszemélyeket kivéve - automatikusan bevallássá válik a tervezete május 22. után.

A közleményben a szóvivő kiemelte, az őstermelők és az áfa fizetésére kötelezett magánszemélyek részére készített bevallási tervezet csupán egy "ajánlat", ami nem válik automatikusan bevallássá. Ezeket a tervezeteket ki kell egészíteni az önálló tevékenység, illetve az őstermelői tevékenység jövedelmével, és az ahhoz kapcsolódó fizetési kötelezettségekkel.

Ebben a körben, ha nem egészítik ki, nem módosítják az adóbevallási tervezetet, az nem válik május 22-én hivatalos személyijövedelemadó-bevallássá. Ha nem módosítja a bevallási tervezetét vagy saját maga nem készít, és nem nyújt be szja-bevallást, a NAV tizenöt napos határidővel tájékoztatja, hogy pótolja a hiányt. Ha ez elmarad, akkor a NAV ötvenezer forint mulasztási bírsággal büntetheti a mulasztó őstermelőt, illetve áfa-fizetésre kötelezett magánszemélyt - írja közleményében a NAV szóvivő.

Az egyházaknak és a civil szervezeteknek felajánlható 1+1 százalékokról szóló rendelkező nyilatkozat papíron vagy személyesen is benyújtható a NAV-hoz a központi ügyfélszolgálatokon akár este 8 óráig, elektronikusan pedig éjfélig - tájékoztatott az adószakmai szóvivő.

forrás: Jogi Fórum

Megöléssel fenyegette meg a bírót egy elítélt Borsodban - Zaklatás vétsége miatt felfüggesztett fogházbüntetésre ítélték

k, 05/22/2018 - 10:39

Megöléssel fenyegette meg e-mailben a Miskolci Törvényszék büntetőbíráját egy férfi Borsodban, ezért zaklatás vétsége miatt egy év, két évre felfüggesztett fogházra ítélte a Sátoraljaújhelyi Járásbíróság - tájékoztatta a törvényszék sajtószóvivője.

Gyurán Ildikó közölte: korábban a férfit az elsőfokú bíróság 8 hónap börtönre ítélte. A másodfokon eljáró Miskolci Törvényszék a büntetését pénzbüntetésre enyhítette, és a megfizetésére 24 havi részletfizetést engedélyezett.

Ezek után a vádlott saját e-mail címéről üzenetet küldött a bíróságra, és azzal fenyegetőzött, hogy ha a pénzbüntetés miatt történik valami az édesanyjával, meghal az éhezéstől, akkor ő meg a bíró életére tör.

A bíróság a büntetés kiszabásánál súlyosító körülményként vette figyelembe, hogy a férfi büntetett előéletű.

A vádlottnak kell viselnie a 354 ezer forintos bűnügyi költséget is.

Az ítélet ellen a vádlott felmentésért, illetve enyhítésért fellebbezett.

forrás: Jogi Fórum

Vezetőváltás az országos rendőrfőkapitányság élén - Balogh János rendőr-vezérőrnagy válthatja Papp Károlyt

k, 05/22/2018 - 10:38

Balogh János rendőr-vezérőrnagy válthatja Papp Károlyt az országos rendőrfőkapitányi poszton - derül ki a parlament honlapján pénteken közzétett bizottsági meghívóból.

Balogh Jánost szerdán hallgatja meg az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága.

A rendőrség honlapján található önéletrajza szerint Balogh János tanulmányait 1990-ben a Kossuth Lajos Katonai Főiskola gépesített lövész- és harcjármű-üzemeltető szakán kezdte. 1995-ben végzett a Rendőrtiszti Főiskola bűnügyi szakán. Rendőri pályáját a Soproni Rendőrkapitányságon kezdte nyomozóként. 2012 óta a Készenléti Rendőrség parancsnoka, egyben országos rendőrfőkapitány-helyettes; 2015 júliusa óta a műveleti rendőrfőkapitány-helyettesi posztot tölti be.

forrás: Jogi Fórum

Példátlan magyar siker a Jessup Nemzetközi Jogi Perbeszédversenyen - Beszélgetés a győztes csapat tagjaival és felkészítő tanáraikkal

p, 05/18/2018 - 18:13

Nehéz bulvár ízű jelzők nélkül leírni azt a sikert, amit az ELTE ÁJK hallgatói Washingtonban a Jessup Nemzetközi Jogi Perbeszédversenyen elértek: az összevont felperesi és alperesi beadványokért abszolút első helyet szerzett a magyar csapat. Bazánth Barbarával, Németh Olíviával és Balázs Gergővel, valamint felkészítő tanáraikkal, Kajtár Gáboral és Csernus Mátéval beszélgettünk.

forrás: Jogi Fórum

Aki elakad az szja-bevallásban, hívja az adóhatóságot! - A NAV száma: 1819 - A leadási határidő: május 22

p, 05/18/2018 - 16:27
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) infóvonalát, a 1819-es számot bárki hívhatja, aki elakad az adóhatóság által készített személyi jövedelemadó (szja) tervezet jóváhagyásában, kiegészítésében, vagy az 1+1 százalékok felajánlásában - közölte a NAV szerdán.

Több mint 3 milliárd forintny 53 ezer magyar és külföldi szerzőnek - Lezajlott az idei első nagy jogdíjkifizetés az Artisjusnál

p, 05/18/2018 - 10:02

Eljött a 2018-as első ún. nagyfelosztás ideje. Május 15-én összesen 3 milliárd 384 millió forint jogdíjat osztott fel és fizetett ki 53 ezer magyar és külföldi szerzőnek (valamint további jogosultnak) az Artisjus 151 470 különböző zeneműre. Ebből az összegből 1 milliárd 796 millió forint jutott magyar szerzőknek és más hazai jogosultaknak. A hazai szerzők közül összesen 7589-en részesültek ebből az összegből és 46 456 magyar dal vagy más zenemű adataira történt a jogdíjak felosztása.

Most az előző évi rádiós, televíziós elhangzások után járó jogdíjat fizette ki az Artisjus.  Ezeken kívül a gépzenei és magánmásolási jogdíjakból származó ún. „ráosztásokat” is májusban kapták meg a szerzők, valamint a vendéglátóhelyeken megszólaló élő háttérzene utáni jogdíjakat is most utalta a közös jogkezelő. A „nagyfelosztás” második üteme június végén zajlik majd le (koncert- és filmzenei jogdíjakkal).

Összefoglaló:

- Bár több televíziócsatornánál is gondok voltak a jogdíjfizetéssel, a tavalyinál 8 százalékkal több TV-s jogdíjat kaptak a szerzők és a többi jogdíjra jogosult.
- A rádiós és televíziós zenei elhangzások után összesen 3 milliárd 10 millió forintot fizetett az Artisjus, ennek 49,6%-a jutott magyar művekre.
- A rádiókban 6519 magyar szerző művei szóltak, összesen több mint 12 évnyi időtartamban.
- A rádiós jogdíj 42 százalékát kapják magyar szerzők.
- A televíziókban 4467 magyar szerző művei szóltak; a zenei csatornákon 1,5 évnyi időtartamban.
- A televíziós jogdíj 57 százaléka magyar szerzőknek jár.
- A legtöbb magyar zenét játszó rádiók: Dankó Rádió, Rock FM, Jazzy Rádió, Forrás Rádió, Sláger FM. A legtöbb magyar zenét játszó televíziók: Muzsika TV, Sláger TV, Music Channel, MTV Hungary / VIVA, Hit Music.
- A rádiós-tévés elhangzások mellett most történt a vendéglátóhelyeken megszólaló élő háttérzene jogdíjkifizetése is. Itt a klasszikus régi magyar slágerek dominálnak: a felosztott jogdíj 81%-a, 303 millió forint magyar szerzőknek járt. Az ilyen zenéknél kimagaslóan nagy az elhunyt szerzők aránya, akiknek a jogutódja kapja a jogdíjat.

 

Magyar vs. külföldi dalok elhangzásai és jogdíjai

Rádió

A rádiós elhangzásokra összességében 1 milliárd 564 millió forint jogdíjat fizetett az Artisjus 81 ezer különböző zenére - ebből 661 milliót (42%) magyar szerzőknek összesen 31 209 dalra vagy zeneműre. Az adatok alapján a korábbi évek tendenciája folytatódik: változatosabb volt a tavalyi évben játszott magyar zenék repertoárja, mint az egy évvel korábbi, és számosságát tekintve is több hazai zenét is lehetett hallani a rádiókban, mint 2016-ban. Természetesen még így is magasabb a külföldi zenék aránya összességében: a lejátszott zenék 62 százaléka volt külföldi szerzők műve, a rádiós jogdíjak 58 százaléka is hozzájuk jutott.
 
TV

A 2017-ben a televíziókban lejátszott zenék 1 milliárd 446 millió forint jogdíjat termeltek a hazai és külföldi szerzők (vagy örököseik, zeneműkiadóik) részére. Az összesen 84 ezer különböző elhangzott műnek a 25%-a volt magyar zene, de így is az összes jogdíj 57 százaléka jutott ezekre. A látszólagos aránytalanság oka az, hogy bár sokféleségüket tekintve a külföldi művek vannak túlsúlyban, magyar zenét gyakrabban játszanak a tévék, tehát számosságát tekintve mégis több a hazai műelhangzás a képernyőn.
 
Élő háttérzene

A nagyfelosztásba idén a rádiók és televíziók mellett a vendéglátóhelyeken megszólaló élő háttérzene után járó jogdíj tartozott bele. Itt jelentősen más arányokat találunk szinte minden tekintetben. A 374 millió forint jogdíj 81%-a, mintegy 303 millió forint magyar szerzőknek járt 4190 dalra elosztva. Ez az arány még javult is a 2016-os évi adatokhoz képest: akkor a jogdíjak 76%-át kapták magyar szerzők. A 3009 szerző közül, akinek a művei vendéglátóhelyeken élőben elhangzottak, 1325 magyar (44%).

Hazai rádiós és televíziós piac Az Artisjus 2017-ben 52 rádióállomás adatait dolgozta fel, az előző évben ez 42 volt. Ez nem a rádióállomások számának egyszerű növekedését jelenti, hiszen 2017-ben komoly átalakulások voltak a médiapiacon; adók szűntek meg és jöttek létre; változott a vételkörzetük nagysága.


A jogdíjat fizető 52 rádióban együttvéve 1 877 321-szer szólalt meg magyar szerző műve, ez a felosztásban résztvevő 31 209 művel számolva dalonként átlag 60 alkalom (amiben persze a rotációban szóló slágerek és az alig néhányszor játszott számok is benne vannak). Összesen 384 millió másodpercnyi, avagy 12 évnyi magyar zene szólt a rádiókban. Ez azonban még csak az úgynevezett konkrét lejátszásokat jelenti, hiszen a háttérként vagy például szignálként szolgáló funkcionális zenékért is járt a jogdíj ezek szerzőinek.

A legtöbb magyar zenét játszó rádiók a következők voltak 2017-ben: Dankó Rádió (125 356 db elhangzás), Rock FM (79 509 db elhangzás), Jazzy Rádió (64 797 db elhangzás), Forrás Rádió (59 465 db elhangzás), Sláger FM (50 943 db elhangzás).

 

Tavaly még 40 tévéadó adatai és befizetései alapján fizetett jogdíjat a szerzőknek az Artisjus. Idén már 46 csatorna adatai kerültek be a felosztásba, azonban ezek közül 9 csak részösszeggel szerepel a felosztásban (csak a kábelszolgáltatótól érkezett összeggel – közülük kettővel voltak eredményesek a tárgyalások, ám itt az összeg másik részét csak jövőre lehet kifizetni), 4 teljesen hiányzik (a kábelszolgáltató jogdíjakat jogi okokból nem lehet kifizetni a szerzőknek), egynél pedig a 4. negyedévi adatok a csatornánál fennálló informatikai hiba miatt hiányosak. Minden olyan esetben, ahol akár a befizetett jogdíjjal, akár a megkapott adatszolgáltatás minőségével probléma van, az Artisjus munkatársai megteszik a szükséges lépéseket – először egyeztetésekkel, majd felszólítással, végül jogi úton.

Ezzel együtt is a televíziós jogdíj összege 12,5%-kal nőtt: a magyar szerzők, örökösök és zeneműkiadók műveire 831 millió forint televíziós jogdíjat kaptak – beleértve a konkrét zenei elhangzásokat és a többit is, mint például a szignál vagy az aláfestő zenéket. Ez az összeg 20 545 magyar dal vagy más zenemű szerzői között oszlik meg és 4556-an részesültek belőle.
A rádiókhoz hasonlóan a televízióknál is megkülönböztethető a konkrét és a funkcionális elhangzás. Azonban a tévéknél egészen más az arány a kettő között. Összesen 83 639 különböző zenemű hangzott el, ám ebből mindössze 28 965 konkrét elhangzás, a többi szignál, háttér- és reklámzene. A funkcionális zenék többségének külföldi a szerzője; a konkrét elhangzású műveknek azonban 41,8%-ban magyar szerzője volt.

Ha csak a magyar szerzők műveit nézzük, akkor a funkcionális és konkrét elhangzások időtartama között nagy a különbség: az előbbi 126 millió másodperc (4 év), utóbbi 51 millió, vagyis 1,5 évnyi magyar zene. Míg ez az időtartam csökkent a 2016-oshoz képest, az elhangzások száma nőtt.

A televíziók között hatalmas a különbség a zenei és nem zenei csatornák között. Ha csak a magyar szerzők által írt műveket nézzük, a más tematikájú csatornákon 50 ezerszer szólalt meg magyar dal, klip, koncertfelvétel stb. formában; míg a funkcionális elhangzások száma ennek százszorosa, 5 millió. A zenei tévékben 514 ezerszer szólalt meg magyar mű, a funkcionális elhangzások száma itt is magasabb, de korántsem annyira, mint más csatornákon: 611 ezer.

A legtöbb magyar zenét játszó televíziók a következők voltak 2017-ben: Muzsika TV (80 418 db elhangzás), Sláger TV (63 743 db elhangzás), Music Channel (35 161 db elhangzás), MTV Hungary / VIVA (21 624 db elhangzás), Hit Music (17 268 db elhangzás).

 

Férfi és női szerzők, élő és elhunyt szerzők aránya

A májusi nagyfelosztásban jogdíjban részesülő magyar szerzők között érdemes megnézni a férfiak és a nők arányát. A férfiak vannak túlnyomó többségben: 5635-en, a 877 nővel szemben. Vagyis az utóbbiak az összes szerző 13,5%-át képviselik (ez az arány egy kicsit javult 2016-hoz képest). Még nagyobb a különbség, ha a számukra átutalt összegeket nézzük: a rádiós jogdíjak mindössze 6,8%-át, a televíziós jogdíjak 7,5%-át kapják női szerzők. Vagyis a nagyobb forgalmú műveknek nagyobb arányban férfiak a szerzői.

Megnéztük az élő és elhunyt – de még szerzői jogi védettséget élvező, vagyis 70 évnél nem régebben elhunyt – szerzők arányát is (itt nem téve különbséget magyarok és külföldiek között). A rádióban megszólaló művek szerzőinek 13,6%-a nem él már, és ez az arány csökkent; a televíziókban megszólaló zenék szerzői közt alacsonyabb arányban (10,2%) vannak az elhunytak.
 

Magyarázatok

  • Magyar szerző: Artisjus által közvetlenül képviselt szerző, vagyis aki az Artisjust bízta meg a jogai képviseletével: megbízást adott vagy egyesületi tag, vagy kiterjesztett jogkezelés által képviselt. Ez leggyakrabban szó szerint is magyar szerzőt jelent, de nem feltétlenül. 
  • Magyar mű: egy műnek legalább egy szerzője Artisjus által közvetlenül képviselt szerző. 
  • Ráosztás: A „rádiós és televíziós elhangzások utáni jogdíjak” tartalmazzák azokat a gépzenei és magánmásolási díjakat, amelyeket rádiós, tévés elhangzásokra „ráosztásként” fizet ki az Artisjus a szerzőknek. A ráosztásos jogdíjakról további részletek olvashatók ITT, a  „Zenei jogdíjfelosztás – érthetően” c. kiadványban.
  • A vendéglátóhelyeken megszólaló művekről az Artisjus mintavételes módszerrel gyűjt adatokat. 
  • Felosztásban szereplő mű / szerző: 2017-es elhangzással rendelkező, 0 Ft-nál nagyobb jogdíjösszeget elérő művek / ezek szerzői. 
  • Legtöbb magyar zenét játszó rádiók / televíziók: ez a kimutatás csak az ún. konkrét zenei elhangzásokat mutatja, amikor a zene főszolgáltatásként érzékelhető. (Nem tartalmazza a funkcionális és háttérzenei elhangzásokat.)

forrás: Jogi Fórum

Adathordozó papírlap vagy okirat? - A hivatali formalizmus meghökkentő története egy ügyvéd tollából

cs, 05/17/2018 - 15:47

Ha valaki az ókori Rómában esetleg rabszolgát kívánt vásárolni, nem kevés formai követelménnyel találta szemben magát. Így az aktusnál jelen kellett lennie 5 tanúnak, valamint egy további serdült római polgárnak, a mérlegtartónak, aki az ércmérleget tartotta. Az azóta eltelt 2000 év alatt a szerződéses ügyletek vesztettek a szigorú alakisági követelményekből. A merev formális feltételek azonban még nem tűntek el teljesen a jogi gyakorlatból.

A rabszolga megvásárlására kizárólag egy sablonszöveg elmondása esetén kerülhetett sor, mely többé-kevésbé így hangzott: „ezt a rabszolgát én a római polgárjog alapján magaménak mondom és az legyen számomra megvéve ezért a rézért, és ezen a rézmérlegen”. Ezt követően a vevő a rézzel megütötte a mérleget és a vételárat az eladónak odaadta. Ha az ügylet nem így ment teljesedésbe, az nem volt érvényes.

Az azóta eltelt 2000 év alatt a szerződéses ügyletek vesztettek a szigorú alakisági követelményekből. A merev formális feltételek azonban még nem tűntek el teljesen a jogi gyakorlatból. Jó példaként említendő az ingatlan-átruházás, arra csak úgy kerülhet sor, ha a felek szerződésüket írásba foglalják és a szerződést ügyvéd vagy közjegyző ellenjegyzi. Nem mindegy az sem, hogy mit tartalmaz egy ingatlan-adásvételi szerződés. Mindamellett, hogy annak olyan alapossággal be kell azonosítania a szerződő feleket, hogy lényegében már csak a facebook jelszavakat nem kell megadni, a szerződésnek egyszersmind bizonyos kulcsszavakat is tartalmaznia kell.

Külön tudomány például egy ingatlan-adásvételi szerződésnél az ellenjegyzés tényének megfogalmazása is. Nem megfelelő, ha az ügyvéd azt firkantja a szerződésre, hogy azt „ellenjegyzi” vagy „ellenjegyezte”, ha ugyanis nem az „ellenjegyzem” kulcsszó szerepel a szerződésen, akkor azt a földhivatal hiánypótlásra kérhetetlenül vissza fogja dobni. Valószínűleg nincs olyan ügyvéd, akinek ne lenne valamilyen rémtörténete a földhivatalok túlzott formai elvárásairól. Mondani sem kell, hogy a 21. században, amikor akár milliárdos szerződések is köttetnek egy-egy e-mailváltás alapján, ez a formalizmus meghökkentő és idegen az üzleti élettől.

A földhivatali formalizmus idéntől egy újabb fejezettel színesedett. A januárban hatályba lépett új ügyvédi törvény az ellenjegyzés kapcsán kimondta ugyanis, hogy a több oldalból álló okiratot folyamatos oldalszámozással kell ellátni, azt a feleknek minden oldalon szignózniuk kell. A földhivatal ezt a követelményt úgy értelmezte, mely szerint az egyoldalas nyomtatásban elkészített szerződések üres hátoldalát is kötelesek a felek kézjegyükkel ellátni. A földhivatal véleménye szerint ugyanis „a törvény a folyamatos oldalszámozás alól az üres oldalak esetében sem tesz kivételt”. Azaz, ha a felek egy 5 oldalas szerződést egyoldalasan nyomtatnak ki, úgy hirtelen az üres hátlapok is oldallá válnak, és a szerződés 5 oldal helyett 10 oldalas lesz  (a szöveggel ellátott 1. oldal mögötti üres hátoldal lesz a 2. oldal és a következő, szöveggel ellátott oldal a 3.) és a feleknek természetesen valamennyi oldalt, így az üres oldalakat is szignózniuk kell.

A szakma megdöbbenése és felháborodása nem is várattatott sokáig magára. Ezt felkarolva a Budapesti Ügyvédi Kamara állásfoglalást kért az illetékes minisztériumtól az ügyben. A minisztérium – eleget téve a józan ész és a jogi logika követelményeinek – ki is mondta, hogy szerinte az adathordozó papírlap és az okirat eltérő fogalmak. A hordozó (azaz a papírlap) csak abban a részben tartozik az okirathoz, amely részével az okirat tartalmát jeleníti meg, a hordozónak az a része, amelyen okirati tartalom nincs, fogalmilag nem része az okiratnak. A minisztérium ezzel tulajdonképpen kimondta, hogy az üres hátoldalakat mégsem kell külön számozni és kézjeggyel ellátni.

Mondhatnák, hogy egy téves túlbuzgalomról van szó, amely pár hónap alatt lecsengett … azonban a történet itt nem ért véget. A földhivatal ugyanis még jelenleg sem fogadja el a minisztérium álláspontját, úgy érvelve, hogy egy államtitkár véleménye nem minősül jogszabálynak. Azaz tessék szépen továbbra is aláírattatni és számozni az üres oldalakat. Akár van ennek értelme, akár nincs. Az ügy legújabb fejleménye szerint jelenleg egy utasítás áll kidolgozás alatt, amellyel a földhivatal felettes szerve próbál az ügyben megnyugtató helyzetet kialakítani – de ki tudja, ez lesz-e a lassan tragikomédiába forduló színdarab utolsó felvonása.

Bőven bent járunk a digitalizmus és az információs csúcstechnológia világában. Mindaz, ami évszázadokon keresztül papíron került rögzítésre, az ma már nagyrészt számítógépes jel formájában létezik. Élőlényeket klónozunk, autót küldünk a világűrbe. Mindeközben az ingatlan-adásvétel bejegyzése látszólag még mindig a római korban él. Talán már csak az hiányzik, hogy a szerződés kötésénél ismét megjelenjenek a mérlegtartók.

Kapcsolódó cikk:

Megváltozott ellenjegyzés - Az új ügyvédi törvény okiratszerkesztésre vonatkozó rendelkezései

forrás: Jogi Fórum

A Kamara

Bács-Kiskun Megyei
Ügyvédi Kamara

postacím:
6000 Kecskemét,
Bercsényi utca 15.

telefon/fax:
+36 76 484 909