Bács Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara

A jogiforum.hu hírei

Tartalom átvétel Jogi Fórum - hírek
Hírek a Jogi Fórumon
Frissítve: 1 perc 1 másodperc

Bírák és ügyészek a román igazságszolgáltatási reform ellenében - Tárgyalások felfüggesztésével és néma tüntetéssel tiltakoztak

sze, 12/20/2017 - 10:04

Több romániai bíróságon a tárgyalások időszakos felfüggesztésével, az épület előtti néma tüntetéssel tiltakoztak a bírák és ügyészek az igazságszolgáltatás átszervezését célzó törvénycsomag és a büntető eljárásjog módosítása ellen.

Hétfőn néhány kolozsvári, konstancai és bukaresti bíróság alkalmazottai felsorakoztak az épület előtt, kedden a tiltakozási hullám több más város bíróságaira is kiterjedt, a nagyszebeni, szucsávai és dévai bíróság pedig bejelentette, hogy keddtől kezdődően naponta egy-egy órára felfüggesztik a tárgyalásokat.

Tudorel Toader igazságügyi miniszter kedden kitérő választ adott arra a kérdésre: törvénysértők-e a bírák és ügyészek tiltakozó megmozdulásai. Elismerte, hogy az alkotmány korlátozza ezt a jogukat, de szerinte magánemberként senkit sem lehet megfosztani a véleménynyilvánítási szabadságtól.

Augustin Lazar legfőbb ügyész igazi európai korrupcióellenes leckének nevezte a bírák és ügyészek kiállását, akik szerinte ezzel érettségükről, az igazságszolgáltatás függetlensége iránti elkötelezettségükről tettek tanúbizonyságot.

Romániában csaknem két hónapja rendszeresen tüntetnek az igazságügy átszervezése ellen az ellenzéki szervezetek, amelyek szerint a szociálliberális kormánytöbbség saját korrupt politikusai védelmében akarja politikai pórázra kötni az igazságszolgáltatást, korlátozni az ügyészek mozgásterét.

Az igazságügyi reform szükségességét a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) támogatását is élvező koalíciós pártok azzal indokolták, hogy szerintük az ügyészi túlkapásoknak, a korrupcióellenes vádhatóság és a titkosszolgálatok összefonódásának köszönhetően Románia ma már ügyészállammá vált, ahol sérülnek az emberi jogok, nem érvényesül az ártatlanság vélelme.

Miután múlt héten a kétkamarás román parlament képviselőháza megszavazta az igazságszolgáltatás átszervezéséről szóló tervezeteket, ezen a héten az ügyben döntő háznak számító szenátus kezdte el vitatni a törvénycsomagot, amelynek gyors elfogadását a jobbközép ellenzék tiltakozó akciókkal próbálja hátráltatni.

forrás: Jogi Fórum

Hatékony és közérthető bírósági sajtótájékoztatás - Módosult a bírósági sajtószabályzat

sze, 12/20/2017 - 10:00

A bíróságok sajtótájékoztatási tevékenységét 1999-ben, majd 2010-ben szabályozta az Országos Igazságszolgáltatási Tanács, 2012-ben pedig az Országos Bírósági Hivatal (OBH) egyik elsőként kiadott szabályzata volt a bírósági sajtószabályzat.

A 8/2012. (IV. 25.) OBH utasítás módosítását az elmúlt évek gyakorlati tapasztalatai indokolták. A tervezett változtatások egyik fő célja, hogy a sajtótájékoztatást még hatékonyabbá tegyék, a bírósági szervezet egységes és közérthető kommunikációja jegyében. Ahogy más szabályozók esetében is, a módosítás tervezetét véleményezte az Országos Bírói Tanács (OBT), a Kúria, az ítélőtáblák és a törvényszékek. Így mind a bírói karnak, mind a kommunikációs munkatársaknak lehetőségük volt megismerni a szöveget és arra észrevételeket, javaslatokat tenni. A tervezet előkészítésében a Sajtószóvivői Munkacsoport is aktívan részt vett. A végleges változat e vélemények figyelembe vételével alakult ki.

Az OBT a 2017. december 12-én tartott ülésén a bírósági sajtószabályzat módosításával egyetértett.

forrás: Jogi Fórum

76 millió forintot kölcsönzött jogosulatlanul egy kecskeméti ügyvéd - Az ügyészség vádat emelt, a kamara fegyelmi eljárás indított

sze, 12/20/2017 - 09:33

Jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűntettével vádolja a Szegedi Járási és Nyomozó Ügyészség azt a kecskeméti ügyvédet, aki a vád szerint jogosulatlanul nyújtott pénzkölcsönöket magánszemélyeknek és gazdasági társaságoknak. A Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara fegyelmi eljárást indított az ügyvéddel szemben.

A vádirat szerint a Kecskeméten ügyvédként is dolgozó férfi 2003 és 2014 között rendszeresen adott kölcsönt a hozzá fordulóknak, kamat ellenében, rövid határidővel. A kölcsönök összegei 250.000 forinttól 10.000.000 forintig terjedtek, a kölcsön visszafizetésére egy hónaptól hat hónapig adott határidőket. A vádlott 15-20 százalékos ügyleti kamatot, vagy előre meghatározott pénzösszeget kötött ki kamatként, késedelem esetén a kamat összege 30 százalékra nőtt. A kölcsönök fedezeteként gépjárművekre, ingatlanokra jegyeztetett be zálogjogot, illetve kezesek bevonását kérte. A férfi huszonkét ügylet során összesen mintegy 76 millió forint összegben nyújtott kölcsönt.

Pénzkölcsön nyújtása pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek minősül, ha ellenérték fejében, nyereség érdekében, rendszeresen történik, és ezen tevékenység kizárólag hatósági engedéllyel végezhető. A vádlott ilyen engedéllyel nem rendelkezett.

A Szegedi Járási és Nyomozó Ügyészség az elkövetőt jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűntettével vádolja. Az ügyészség a vádlottal szemben, a három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt végrehajtásában felfüggesztett börtönbüntetés és pénzbüntetés kiszabását indítványozta. A vádlott bűnösségének kérdésében a Kecskeméti Járásbíróság fog dönteni - olvasható az ügyészég közleményében.

"A Kamara fegyelmi eljárást kezdeményezett az ügyvéddel szemben. Amíg nincs vádirat vagy bírói ítélet, addig az eljárást fel kell függesztenünk. A jogerős ítélet esetén döntjük el a jogszabályoknak megfelelően, hogy felmentjük-e az ügyvédi tevékenysége alól" – nyilatkozta a Jogi Fórumnak Sulyok Miklós, a Bács Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara elnöke.

forrás: Jogi Fórum

Az Uber szolgáltatás szabályozása tagállami feladat - Az Európai Unió Bírósága ítéletet hozott

sze, 12/20/2017 - 09:20

Az Uber által nyújtott, nem hivatásos sofőrökkel összekapcsoló szolgáltatás a közlekedés terén nyújtott szolgáltatások körébe tartozik. A tagállamok következésképpen szabályozhatják e szolgáltatás nyújtásának feltételeit - áll az Európai Unió Bíróságának ítéletében.

Az Uber elektronikus platformja egy okostelefonos alkalmazás segítségével, díjazás ellenében nyújt a saját gépjárművüket használó, nem hivatásos sofőrök és a városon belüli helyváltoztatást igénylő személyek összekapcsolására irányuló szolgáltatást.

2014-ben Barcelona (Spanyolország) taxisainak szakmai szervezete keresetet terjesztett a Juzgado de lo Mercantil n°3 de Barcelona (barcelonai 3. számú kereskedelmi bíróság, Spanyolország) elé, azt kérve, hogy e bíróság állapítsa meg, hogy az Uber Systems Spain, az Uber Technologies Inc.-hez kapcsolódó társaság (a továbbiakban együtt: Uber), tevékenysége megtévesztő gyakorlatnak és tisztességtelen versenymagatartásnak minősül. Sem az Uber Systems Spain, sem az érintett gépjárművek nem hivatásos sofőrjei nem rendelkeznek a barcelonai városi taxirendelet által előírt engedélyekkel és hatósági engedélyekkel. Annak vizsgálata végett, hogy az Uber magatartása tisztességtelennek minősíthető-e, és sérti-e a spanyol versenyszabályokat, a Juzgado de lo Mercantil n°3 de Barcelona szükségesnek találta annak vizsgálatát, hogy az Ubernek kell-e vagy sem előzetes hatósági engedéllyel rendelkeznie. Ennek érdekében meg kell határozni, hogy az e társaság által nyújtott szolgáltatások közlekedési szolgáltatásoknak, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásoknak, vagy e két szolgáltatástípus keverékének tekintendőek e. Az elfogadott minősítés ugyanis annak lehetőségétől függ, hogy előírható-e az Uber számára az előzetes hatósági engedély megszerzésének kötelezettsége. Amennyiben az Uber által nyújtott szolgáltatás a belső piaci szolgáltatásokról szóló irányelv1 vagy az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv2 hatálya alá tartozik, az Uber magatartása nem tekinthető tisztességtelennek.

A mai napon kihirdetett ítéletében a Bíróság kimondja, hogy az alapügy tárgyát képezőhöz hasonló közvetítői szolgáltatást, melynek célja egy okostelefonos alkalmazás segítségével a saját gépjárművüket használó, nem hivatásos sofőrök és a városon belüli helyváltoztatást igénylő személyek díjazás ellenében történő összekapcsolása, úgy kell tekinteni, hogy az elválaszthatatlanul kapcsolódik egy közlekedési szolgáltatáshoz, és ennélfogva „a közlekedés területén nyújtott szolgáltatásnak” minősül az uniós jog értelmében. Az ilyen szolgáltatás ennélfogva ki van zárva az általános értelemben vett szolgáltatásnyújtás szabadságának, valamint a belső piaci szolgáltatásokról, illetve az elektronikus kereskedelemről szóló irányelveknek a hatálya alól.

Következésképpen az uniós jog jelenlegi állása szerint a tagállamok feladata az EU működéséről szóló szerződés általános szabályaival összhangban az ilyen szolgáltatások nyújtásának feltételeit szabályozni.

A Bíróság először is kimondja, hogy az Uber által nyújtott szolgáltatás nem merül ki egy olyan közvetítői szolgáltatás nyújtásában, amely a saját gépjárművüket használó, nem hivatásos sofőröket és a városon belüli helyváltoztatást igénylő személyeket egy okostelefonos alkalmazás segítségével kapcsolja össze. Ebben a helyzetben ugyanis ezen közvetítői szolgáltatás nyújtója egyben létrehoz egy városi közlekedési szolgáltatáskínálatot, amelyet többek között informatikai eszközök révén tesz elérhetővé, és amely általános működését a városon belüli helyváltoztatáshoz e szolgáltatást igénybe venni szándékozó személyek javára szervezi meg. A Bíróság e tekintetben megállapítja, hogy az Uber által nyújtott alkalmazás mind a sofőrök, mind a városon belüli helyváltoztatást igénylő személyek számára nélkülözhetetlen. Kiemeli továbbá, hogy az Uber döntő befolyást gyakorol a sofőrök által nyújtott szolgáltatás feltételeire.

Következésképpen a Bíróság úgy látja, hogy ez a közvetítői szolgáltatás egy átfogó szolgáltatás szerves részének tekintendő, amely átfogó szolgáltatás fő eleme egy közlekedési szolgáltatás, és ennélfogva nem „az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásnak”, hanem „a közlekedés területén nyújtott szolgáltatásnak” minősül.

A Bíróság megállapítja, hogy ennélfogva az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv nem alkalmazható az ilyen közvetítői szolgáltatásra, amely nem tartozik a belső piaci szolgáltatásokról szóló irányelv hatálya alá sem. Ugyanezen okból a szóban forgó szolgáltatás nem az általános értelemben vett szolgáltatásnyújtás szabadságának, hanem a közös közlekedéspolitikának a körébe tartozik. A városi, nem tömegközlekedési szolgáltatások, valamint az ezekhez elválaszthatatlanul kapcsolódó szolgáltatások – mint amilyen az Uber által nyújtott közvetítői szolgáltatás is,- nem szolgáltak az e politika értelmében elfogadott közös szabályok alapjául.

__________________________________________________________________________________

1A belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2006. L 376., 36. o.)

2A belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól szóló, 2000. június 8 i 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2000. L 178., 1. o., magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 25. kötet, 399. o., „elektronikus kereskedelemről szóló irányelv”). Az „információs társadalommal összefüggő szolgáltatások” meghatározását illetően a 2000/31 irányelv az 1998. július 20-i 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL 1998. L. 217., 18. o.) módosított, a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás megállapításáról [helyesen: a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén alkalmazott információszolgáltatási eljárás megállapításáról] szóló, 1998. június 22 i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (HL 1998. L. 204., 37. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 20. kötet, 337. o.) hivatkozik.

forrás: Jogi Fórum

Új év, tavalyi szabadság - Amit az év végi "bennragadt" szabadság kiadásáról tudni érdemes

sze, 12/20/2017 - 08:36
Az év végével esedékessé válik az eddig ki nem adott szabadságok rendezése, egyúttal sok munkáltatónál ez a legmegfelelőbb időszak, hogy az ünnepi leálláskor kerüljön kiadásra a munkavállalók bennmaradt szabadsága. A kérdés azonban nem csak célszerűségi szempontok alapján merül fel. Gyakori tévhit, hogy a munkavállaló maga köteles gondoskodni a szabadsága kivételéről, a munkáltatót csak adminisztratív kötelezettség terheli ebben. De hogyan is rendelkezik a jog? - A Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda összefoglalja a legfontosabb tudnivalókat.

Hivatali ügyintézés ellenszolgáltatásért cserébe - Korrupciós bűncselekmények egy budapesti okmányirodában

sze, 12/20/2017 - 08:36
Egy budapesti okmányiroda három ügyintézője korábban honosított személyek adataival állított ki más személyek részére jogosulatlanul magyar hatósági igazolványokat. Vádat emelt a Fővárosi Főügyészség.

Közkinccsé váló műalkotások 2018 - Januártól szabadon felhasználható lesz Robin Hood és Dr. Dolittle

sze, 12/20/2017 - 08:36
Január 1-jétől szabadon felhasználhatóvá válnak a Robin Hood történetét is jegyző Evelyn Charles Vivian művei vagy a Dr. Dolittle írója, Hugh Lofting alkotásai is. A magyar szerzők közül például Czóbel Minka és Orczy Emma munkássága válik közkinccsé az újévtől.

Merre tart a lengyel igazságügyi reform? - Brüsszel vitatja, a lengyel törvényhozás megszavazta a bírósági törvényeket

sze, 12/20/2017 - 08:36
Élénk vita után megszavazta a lengyel felsőház is péntek este azt az Andrzej Duda államfő által előterjesztett két bírósági törvényt, amelyet Brüsszel az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás lehetséges beindítása kapcsán emleget.

Néma törvényhozók, aktív jogalkotók - Huszonhét képviselő egyáltalán nem szólalt fel az Országgyűlés őszi ülésszakán

sze, 12/20/2017 - 08:36
Huszonhét képviselő nem szólalt fel az Országgyűlés előző héten véget ért őszi ülésszakán, amelyen ezúttal is Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) kereszténydemokrata államtitkára volt a legaktívabb megnyilatkozó.

Új börtönt építettek maguknak a rabok - Nagyszabású büntetés-végrehajtási projekt fogvatartotti bevonással

sze, 12/20/2017 - 07:44

További 120 férőhellyel bővült a Váci Fegyház és Börtön fogvatartotti befogadóképessége köszönhetően annak a nagyszabású büntetés-végrehajtási projektnek, amely keretében szakképzett rabok újították fel a börtön egyik használaton kívüli épületszárnyát.

Az új körletrész kialakítása az Európa Tanács ajánlásának megfelelően, az Európai Börtönszabályok figyelembevételével történt meg. A börtön 20 éve üresen álló háromszintes épületének - összesen 2395 négyzetméter - teljes körű felújítását a börtönben szakképesítést szerző fogvatartottak munkáltatásával bonyolította le a büntetés-végrehajtás.

A beruházás közel egy éven át, átlagosan napi átlag 45 fogvatartott munkavégzésével, összesen 45.350 fogvatartotti munkaórával valósult meg, ráadásul a részlegen található felszerelés döntő részét belső ellátás keretében, a fogvatartottakat foglalkoztató bv. gazdasági társaságok gyártották.

A projekt során fogvatartotti elhelyezési körletrészek, raktárhelyiségek, közlekedő folyosók, irodák, mosdóhelyiségek, operátor helyiség, egészségügyi részleg, sportterem, könyvtár/tanterem kiépítésére került sor. A beruházás összértéke közel 167 millió forint volt, ugyanakkor az intézetben biztosított szobafestő-mázoló és kőműves-hidegburkoló OKJ-s szakmaképzésben résztvevő fogvatartotti munkaerő bevonásával jelentős összeget takarított meg a börtön. Így a beruházás feleannyiba került, mint ha külső vállalkozót vontak volna be.

Forrás: BvOP

A társadalom jogos elvárása, hogy a fogvatartottak dolgozzanak. A büntetés-végrehajtás mindent megtesz azért, hogy a képességeihez, beállítottságához és kompetenciáihoz mérten a legmegfelelőbb munkát kapja minden fogvatartott. A rabok foglalkoztatásában elért eredményeink példaértékűek Európa-szerte. Az elmúlt években sikerült több területen önfenntartóvá tennünk a bv. intézeteinket, valamint szinte a maximálisra emelni a fogvatartotti foglalkoztatás arányát. Számokban kifejezve ez 91%-os foglalkoztatási mutatót jelent. Ez a szám magában foglalja a munkáltatást, az oktatást és a szakképzéseket is. A szakképzések főként olyan hiányszakmákban folynak, amelyekben a szabadultak később el tudnak majd helyezkedni, míg a börtönökben folyó oktatás során, a szakmák kiválasztásánál az elsődleges szempont, hogy azok illeszkedjenek az adott térség munkaerő-felvevő piacához. Így a fogvatartottak szabadulásuk után, a megszerzett tudással felkészülten és nagyobb eséllyel kapcsolódhatnak be a munka világába.

E mellett számos olyan intézkedés került bevezetésre, amely azt a célt szolgálja, hogy az európai előírásoknak megfelelő körülményeket biztosítsanak a szabadságvesztést töltő fogvatartottak számára. Több bv. intézetben különálló, egymás melletti zárkák összenyitásával növelték tovább az elhelyezési tereket, de ilyen intézkedés volt az illemhelyek leválasztása is. A fejlesztések eredményeként 2010-től már több mint 1600 új férőhellyel bővültek a magyarországi börtönök.

Képek forrása: BvOP

forrás: Jogi Fórum

Januártól szigorodik a jogosulatlan pénzügyi közvetítők büntetése - Elfogadták az MNB által kezdeményezett jogszabály-módosítást

k, 12/19/2017 - 14:57
A Magyar Nemzeti Bank kezdeményezésére elfogadott jogszabály-módosítás alapján 2018 januárjától két év szabadságvesztést kaphatnak az engedély, bejelentés nélkül működő pénzügyi közvetítők. Az új büntetőeljárási törvény révén jövőre már jogosulatlan pénzügyi tevékenység és piramisjáték szervezése esetén is alkalmazhatók a bírói engedélyhez kötött leplezett felderítési eszközök - nyilatkozta Barnóczki Péter, a jegybank igazgatója.

Gyakornoki program a Szegedi Ítélőtáblán - A hallgatók hasznosnak értékelik a bíróságon végzett munkát

k, 12/19/2017 - 14:57
A Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának hét hallgatója fejezte be ősszel megkezdett gyakornoki munkáját a Szegedi Ítélőtáblán. Ebből az alkalomból Harangozó Attila, az ítélőtábla elnöke és Hámori Attila elnökhelyettes beszélgetett el a hallgatókkal arról, hogyan érezték magukat a bírósági közegben e három hónap alatt.

Új uniós árukövető és nyomonkövetési rendszer 2019-től - Cél: A dohánytermékek feketekereskedelmének megakadályozása

k, 12/19/2017 - 13:57

Az Európai Bizottság az EU egészére kiterjedő új árukövető és nyomonkövetési rendszer felállításról döntött 2019-től, amely biztosítja, hogy minden egyes árun elhelyezett egyedi azonosító segítségével a dohánytermékeket könnyen nyomon lehessen követni az unió területén - közölte az uniós bizottság.

Vytenis Andriukaitis, az Európai Bizottság egészségügyért és élelmiszerbiztonságért felelős biztosa tájékoztatása szerint az új rendszer arról is gondoskodik majd, hogy a dohánytermékek megfeleljenek bizonyos biztonsági követelményeknek, amelyek értelmében minden egyes csomagot legalább ötféle eredetiséget igazoló elemmel kell ellátni.

A dohányzás továbbra is a korai elhalálozás legfőbb elkerülhető oka az Európai Unióban. A dohánytermékek feketekereskedelme megkönnyíti a cigarettához és egyéb dohánytermékekhez való hozzáférést többek között a gyermekek és a fiatalok számára is, az adóbevételek szintjén pedig minden évben több millió euró veszteséget is jelent - közölte az uniós biztos.

Az árukövető és nyomonkövetési rendszert, valamint a biztonsági előírásokat a cigaretta és a cigarettadohány esetében 2019. május 20-ig, az összes többi dohánytermék esetében pedig 2024. május 20-ig kell bevezetni.

forrás: Jogi Fórum

Módosul több kulturális jogszabály - Januártól egyszerűsödnek a kulturális ágazat hatáskörébe tartozó hatósági eljárások

k, 12/19/2017 - 13:55

Módosul az előadó-művészeti, a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló, valamint a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvény - közölte a Kultúráért Felelős Államtitkárság.

Az Országgyűlés által 2016-ban elfogadott, általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény 2018. január 1-jei hatályba lépésével egyszerűsödik több, a kulturális ágazat hatáskörébe tartozó hatósági eljárás. 

Könyvtári területen a nyilvános könyvtári jegyzék vezetésével kapcsolatos ügyek ezentúl hatósági eljárásnak minősülnek, valamint egyszerűsödik a felkerülés a jegyzékre és a törlés rendje is. Kormányrendelet rögzíti 2018. január 1-jétől a muzeális intézmények működési engedélyének kiadásával, módosításával, visszavonásával kapcsolatos kérdéseket, valamint a muzeális intézményekben őrzött kulturális javak kölcsönzési díjáról és a kijelölési eljárásról szóló szabályokat.

Kormányrendelet szabályozza január 1-jétől a kulturális szakemberek szakmai továbbképzéseinek nyilvántartásba vételét is. A folyamat egyszerűbbé vált: a korábbi rendelet szerinti akkreditálás helyett az eljárás középpontjába a nyilvántartásba vétel került. A továbbképzések megszervezésére vonatkozó szabályokat új miniszteri rendelet rögzíti.

Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) szervezetében működő Könyvtári Intézet feladatai kiegészülnek a könyvtári minőségirányítási tevékenység koordinálásával, valamint a Minősített Könyvtár cím és a Könyvtári Minőségi Díj adományozásának szakmai előkészítésével. A módosítás megerősíti a nemzeti könyvtár stratégiaalkotásban betöltött szerepét, valamint vezető szerepét a képzések terén.

Az államtitkárság közleménye kitér arra is: az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvény eddigi szabályozása szerint azokat a szervezeteket lehet nemzeti előadó-művészeti szervezetnek minősíteni, amelynek foglalkoztatott művészeinek legalább 70 százaléka szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Kiemelt minősítés esetében 60 százalékban határozza meg a törvény ugyanezt a korlátot. 

A hatályos jogszabály értelmében 2018. január 1-jétől valamennyi ilyen szervezetnek teljesítenie kell a törvényi rendelkezéseket. A feltétel teljesítése alól a bábművészeti szervezetek mentesülnek - írják.

A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvény módosítása a lakosságszám függvényében határozza meg a települési önkormányzatok számára a biztosítandó közművelődési alapszolgáltatások számát. A módosítás pontosítja a nyilvános könyvtárak alapkövetelményeit és alapfeladatait, az ötezer fő feletti települések esetén rögzíti a települési könyvtár esetén minimálisan szükséges nyitva tartási időt. A módosítás a minőségelvű működés jegyében előírja a nyilvános könyvtárak számára az éves szakmai munkaterv és beszámoló elkészítését is - áll a közleményben.

forrás: Jogi Fórum

A professzionális peres eljárások garanciái - A új polgári és közigazgatási perrendtartás legfontosabb újításai

k, 12/19/2017 - 13:38

„A perrendtartás azokat a szabályokat tartalmazza, amelyek megmutatják, hogy a konkrét perben kinek, mikor, mit és hogyan kell csinálnia” - hangzott el a Fővárosi Törvényszék (FT) 2017. december 13-án megtartott sajtókonzultációján, ahol a bevezetendő polgári és közigazgatási perrendtartás legfontosabb újításairól beszélgettek újságírók a meghívott szakértő bírákkal.

„A 2014 márciusában hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) hatásai sem voltak elhanyagolhatóak, de minőségileg más változásokat indukáltak, mint a 2018. január elsején hatályba lépő új polgári perrendtartás. A Ptk. az anyagi jogi szabályokat tartalmazza, ezért sokkal lassabban érezhető a hatása, mint a polgári perrendtartásé, hiszen ha a régi Ptk. hatálya alatt kötöttünk egy szerződést, akkor mindaddig, amíg az a szerződés él, a megállapodásra vonatkozóan főszabályként a régi Ptk. előírásait kell alkalmazni” - kezdte előadását Parlagi Mátyás, az FT Polgári Kollégiumának kollégiumvezető-helyettese. A perrendtartás változásának hatásmechanizmusát ahhoz hasonlította, mint amikor hirtelen jelentősen módosulnak a közlekedési szabályok: ahogy egy közlekedési szituációban is azonnal és helyesen kell reagálni az adott helyzetre, úgy az új Pp. szerinti professzionális pervitel alapfeltétele is az, hogy úgy a felek, mint a bíróság azonnal válaszolni tudjanak minden perbeli cselekményre, eseményre. Az előadó hangsúlyozta: az új polgári perrendtartás egyik legfőbb célja, hogy a perek elhúzódását megakadályozza, s elősegítse a perek mihamarabbi befejezését. A kollégiumvezető-helyettes példákkal szemléltetve, részletesen beszélt a polgári peres eljárások januártól bevezetendő három szakáról, azaz a perindítás, az azt követő perfelvétel, majd a per lezárását is tartalmazó érdemi tárgyalás jellemzőiről. Előadásának végén Parlagi Mátyás elmondta, hogy az új perrendtartás elfogadását követően – számos bíró részvételével – azonnal elkezdődött a jogszabályhoz kapcsolódó bírósági tananyag kifejlesztése, amelynek szakmai lektorálását a Kúria bírái végezték. A polgári ügyszakos bíráknak kéthetes, intenzív továbbképzésen kellett részt venniük, amelynek elvégzését követően kötelező vizsgát kell tenniük a megváltozott joganyagból.

„A közigazgatással minden állampolgár kapcsolatba kerül” - hangsúlyozta előadásának kezdetén Barabás Gergely közigazgatási bíró, aki a közigazgatási perrendtartás kapcsán három témáról beszélt: a bírósági szervezetet érintő változásokról, a bírói útról, azaz arról, hogy a továbbiakban milyen cselekmények ellen lesz helye kereset előterjesztésének, valamint a bírói döntések végrehajtásáról. A szakértő alapvetésként rögzítette, hogy jogállami, alkotmányossági érdek fűződik ahhoz, hogy a közigazgatás úgynevezett túlhatalmát egy független fórum ellenőrizze. Egyedi ügyekben a közigazgatási bíróság dönt arról, hogy a közigazgatási szervek, hatóságok megtartották-e a jogszabályokat – a bíróság tehát kizárólag jogszerűségi szempontból vizsgálja a közigazgatás működését. A kollégiumvezető-helyettes hasonlatához kapcsolódva Barabás Gergely az új közigazgatási perrendtartást ahhoz hasonlította, mint amikor teljesen új KRESZ-táblák jelennek meg az utak mentén: új a jogszabály, „ilyen törvény még nem volt a magyar jogrendszerben”. Az előadó hangsúlyozta továbbá, hogy a hatósági döntések mellett minden, a polgárok jogait és kötelezettségeit – összességében a polgárok jogi helyzetét – érintő közigazgatási cselekményt megtámadhatóvá lesz az új jogszabály.

Újságírói kérdésre válaszolva a konzultáció végén elhangzott, hogy míg a január elején hatályba lépő közigazgatási perrendtartás jelentős szervezeti változásokat fog előidézni a Fővárosi Törvényszéken, addig a Pp. kapcsán ilyen átalakulásokra nem kell számítani.

forrás: Jogi Fórum

Jogászdíj 2017

k, 12/19/2017 - 13:02

Innováció, ügyfélközpontúság, példaértékűség – ezek voltak idén a legfontosabb szempontok a Wolters Kluwer Kft. által 2016-ban alapított Jogászdíj odaítélésekor. A megmérettetésre közel 70 pályamunka érkezett, a november 28-diki ünnepélyes díjátadó gálán kilenc kategóriában hirdettek győzteseket. A díjakat idén a jogtudomány és a gyakorlat neves képviselői adták át, nívós szinopszisaként a hazai jogásztársadalomnak.

Magyarország egyik vezető szakmai kiadója, a több kisebb-nagyobb cég, illetve kiadvány-portfólió egyesülése révén a korábbi CompLex Kiadó Kft-ből lett Wolters Kluwer Kft. 2016-ban azzal a hagyományteremtő céllal indította útjára Jogászdíj elnevezésű rendezvényét, hogy az általa képviselni kívánt értékeket leginkább megvalósító szakmai teljesítmények évről-évre méltó elismerésben részesülhessenek. November 28-án a Bálna épületében, a 2017-es Jogászdíj átadásán kilenc kategóriában hirdették ki az idei győzteseket, az ünnepélyes gálán pedig a jogászi szakma képviselői számára kiváló lehetőség nyílott a kötetlen eszme- és tapasztalatcserére, arra, hogy örvendetes hozadékaként az arra érdemes eredmények díjazásának, a rohamosan változó gazdasági, társadalmi és nem utolsó sorban jogszabályi környezet legújabb kihívásairól egy színvonalas rendezvény, kellemes vacsora és emelkedett hangulat keretei között legyen mód értekezniük.

Az ’innováció’ kifejezés mára már, a nagy növekedési potenciállal rendelkező, korai fázisú (és nem ritkán rövid élettartamú) vállalkozások, a túlkereslet következtében globális pénzügyi válságot is eredményezni képes innovatív tőkepiaci termékek, a félévente elavuló operációs rendszerek és okostelefonos alkalmazások, a sharing eonomy, a kriptovaluták és az alternatív gyógymódok világában mintha némileg kiüresedett volna: a pillanatonként kipattanó paradigmák sűrűjében egyre nehezebben tarthatóak szem előtt azok a referenciapontok, amelyekhez viszonyítva egy adott szolgáltatás jellegét valóban újítóként lehetne meghatározni. A fiatal vállalkozó-generációnak az önmegvalósítás igénye (olykor parancsa) által vezérelt tagjai, egyfajta sajátos spill-over effektusként, gyakran egy korábbi innováció által generált igény megjelenése miatt és kielégítése céljából jutnak végül el a saját, úgymond, szekunder vagy tercier innovatív megoldásukig. Innovatívnak lenni pedig manapság nem csak trendi, esetleg kifizetődő, de szinte kötelező is: a nyújtott szolgáltatás tényleges színvonalától függetlenül is komoly marketingértékkel bír, ha egy vállalkozás innovatívként aposztrofálja önmagát, ez a piacon történő láthatóvá válásnak mostanra nem is annyira a zálogává, hanem sokkal inkább a conditio sine qua nonjává is vált egyben.

Ebben a korszellemben és gazdasági környezetben nem csekély vállalás volt tehát a Wolters Kluwer Kft. részéről, hogy Jogászdíjjal jutalmazza a 2017. év leginnovatívabb jogi szolgáltatóit, ám mint a díjátadó során röviden ismertetett pályázatokból kiderült, az innováció igenis bírhat valós jelentéstartalommal a jogi szolgáltatások piacán, annak éppúgy van létjogosultsága ebben az általánosságban konzervatívnak mondott szakmában is, mint akár az innováció zászlóvivőjeként számon tartott információ-technológiai szektorban, vagy a gyógyszeriparban. Azt pedig már a díjátadót megelőzően, a jelöltek szemlézésekor is érdekes és egyben örömteli volt megfigyelni, hogy originális újítást magukban hordozó megoldások nem csak az olyan, az innovációhoz hagyományosan képzettársítható jogterületeken születtek, mint a szellemi alkotások joga (amelynek az innováció és az innovátor védelme ab ovo tárgykörét képezi), a versenyjog (ahol már konkrét információ-technológiai megoldások latba vetésével segítik a jogi szolgáltatók az ügyfeleiket, legyen szó akár a versenyszabályoknak történő megfelelésről, akár online elérhető tájékoztató-továbbképző anyagokról), vagy a pénzügyi jog (ahol a pénzügyi technológiák térhódítása mellett az egyre újabb pénzügyi termékekkel kapcsolatos kérdések is komoly fejtörést okozhatnak a gyakorlatban), de a peres vitarendezés, vagy az ingatlanjog területén is kimagaslóan innovatív módszereket tudtak alkalmazni a pályázók.

Tóth Gábor köszöntője - Forrás: Wolters Kluwer

A teljesség érdekében fontos kiemelni, hogy a Wolters Kluwer Kft. – mint Tóth Gábor ügyvezető elmondta, az indokoltnál komolyabb fejtörés, illetve a bizonytalanság elkerülése érdekében – a 2016. évihez képest idén két további ponttal bővítette a Jogászdíj odaítélésénél figyelembe veendő értékek körét: idén egy-egy teljesítmény értékelésekor az innováció mellett kiemelkedő szerepet szántak a jogi szolgáltató ügyfélközpontúságának és a példaértékűségének is, amelyek az ügyvédi tevékenységnek úgyszintén kiemelkedően fontos attribútumai.

E prioritások zsinórmértékül választása pedig – üdvözlendő módon – a piaci és szakmai érdeklődés homlokterében gazdasági erejüknél, az általuk kezelt ügyek jelentőségénél, volumenénél fogva általánosságban helyet foglaló, profi marketingcsapattal rendelkező nagy ügyvédi irodák mellett a kisebb létszámmal működő, és a szélesebb közönség előtt egyelőre talán ismeretlenebb szakemberek számára is lehetőséget biztosított arra, hogy a valóban innovatív, ügyfélközpontú és példaértékű megoldásaikkal nyilvánosságot kapjanak, és teljesítményük az alapító céljaival összhangban méltó elismerésben részesüljön. A Jogászdíj elnyerése ugyanis nem csupán szakmai presztízst jelent, de PR szempontból is kiemelkedő értéket képvisel: a kategóriák nyertesei a díjazás évének megjelölésével korlátlan ideieg jogosulttá válnak az elnyert cím feltüntetésére a kommunikációjukban és a saját szakmai felületeiken, valamint megjelenik róluk egy nyomtatott kiadvány is, amelyet a Wolters Kluwer eljuttat az ezer legnagyobb hazai céghez, a magyarországon bejegyzett ügyvédekhez, az ügyvédi kamarákhoz, illetve egy vezető gazdasági napilap olvasóinak is.

A gálavacsora - Forrás: Wolters Kluwer

A budapesti Bálna épületében megrendezett gálaünnepségen a kategóriák győzteseinek a jogtudomány és a gyakorlat olyan kiváló, neves képviselői adták át a díjakat, mint például Prof. Dr. Vörös Imre akadémikus, volt alkotmánybíró, akinek a nevéhez többek között a jelenleg is hatályos versenytörvény megalkotása fűződik, dr. Luszcz Viktor, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke, vagy Prof. Dr. Csehi Zoltán, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi tanára, az Európai Törvényszék magyar bírája. Ugyan az elismerés a Jogászdíj elnevezésre hallgat, az alapító Wolters Kluwer Kft. pedig deklaráltan az ügyvédi és jogtanácsosi eredményeket kívánta jutalmazni ennek odaítélésével, az elmélet eme jeles képviselőinek megszólításával sikerült a szakmának az ügyvédi/jogtanácsosinál is szélesebb vertikumát felvonultatni.

A tavalyi díjátadóhoz hasonlóan idén is sor került az Év fiatal tehetsége cím odaítélésére, az ezzel járó díjat pedig stílszerűen Prof. Dr. Bándi Gyula, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem prodékánja, tanszékvezető egyetemi tanára, a Jövő Nemzedékek Szószólója adta át. A Wolters Kluwer e cím alapításával a szakterületükön életkoruk mellett is kimagasló teljesítményt nyújtó, átlagon felüli képességekkel rendelkező fiatal jogászoknak kíván lehetőséget biztosítani ahhoz, hogy az általuk megkezdett, kiemelkedő színvonalú munka a jövőben is kellő figyelmet, és elismerést kapjon. A többihez képest e kategória volt talán a legsokszínűbb, a győzelemre esélyes hat fiatal tehetség között ügyvédjelöltként tevékenykedő, gyakorlati szakemberek éppúgy megtalálhatóak voltak, mint az akadémiai szférában már most sokat felmutató, ígéretes kutatók. Kétségtelen, hogy az év fiatal tehetségei újszerű, a jelenlegi szakembergárdától eltérő gondolkodásmódjuk, értékrendjük révén úttörői lesznek a jogi szolgáltatások jövőjének, a következő évek meghatározó innovációi pedig valószínűleg az ő munkájuk nyomán jelennek majd meg a piacon, e cím odaítélése tehát nagy jelentősége mellett gesztusértékkel is bír a Wolters Kluwer Kft. részéről.

A 2017-es Jogászdíj nyertesei

Az év jogásza vitarendezés kategóriában Dr. Király Edina (Király Edina Ügyvédi Iroda), “Hol húzódik a hatóságok jogértelmezési szabadságának és mérlegelési jogának határa?” című pályázatával.
A díjat átadta: Prof. Dr. Szabó Imre az Igazságügyi Szolgálatok Jogakadémiáját vezető miniszteri biztos; a Polgári Perjogi Kodifikációs Szerkesztőbizottság elnöke; az MKIK mellett szervezett állandó Választottbíróság bírája, elnökségi tag; az MTA Köztestületének tagja; a SZTE ÁJTK és a KRE ÁJK egyetemi tanára

Az év csapata pénzügyek és biztosítások kategóriában a Lengyel Allen & Overy Ügyvédi Iroda “Hitelrészesedés átruházás többlépcsős transzfer-struktúra útján” című pályázatával.
A díjat átadta: Dr. Windisch László a Magyar Nemzeti Bank alelnöke; a Monetáris Tanács tagja

Az év csapata szellemi alkotások joga kategóriában az S. Horváth Ügyvédi és Mediációs Iroda “Robotok a gyártásban” című pályázatával.
A díjat átadta: Dr. Łuszcz Viktor a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke

Az év jogásza energiajog kategóriában Dr. Lénárdt Attila (LT Legal Ügyvédi Társulás) “Komplex jogi szolgáltatás a jogalkotástól a jogalkalmazásig” című pályázatával.
A díjat átadta: Felsmann Balázs a Magyar Energiakereskedők Szövetségének elnöke

Az év csapata versenyjog kategóriában a CHSH Dezső És Társai Ügyvédi Iroda “Hajnali rajtaütések – Egy speciális versenyjogi intézmény” című pályázatával.
A díjat átadta: Prof. Dr. Vörös Imre a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az Alkotmánybíróság volt tagja, egyetemi tanár

Az év csapata ingatlanjog kategóriában a CHSH Dezső és Társai Ügyvédi Iroda “Millennium Towers – Az innováció diadala” című pályázatával.
A díjat átadta: Dr. Kurucz Mihály az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának tanszékvezető habilitált egyetemi docense

Az év jogásza az elvi jelentőségű ügyek kategóriában Dr. Dezső Róbert (Szecskay Ügyvédi Iroda) “Megnyerni a megnyerhetetlent” című pályázatával.
A díjat átadta: Prof. Dr. Csehi Zoltán az Európai Unió Törvényszékének bírája, a PPKE JÁK egyetemi tanára

Az év csapata adójog kategóriában a Deloitte Legal Erdős és Társai Ügyvédi Iroda “A próbaper” című pályázatával.
A díjat átadta: Dr. Magyar Csaba a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesületének alelnöke; a Szent István Egyetem Gazdasági Karának oktatója

Az év fiatal tehetsége 2017-ben Dr. Barta Péter “Adójogász, adóperek szerelmese” című pályázatával.
Mentora Dr. Fehér Tamás LL.M. ügyvéd, vezető adójogász (Jalsovszky Ügyvédi Iroda).
A díjat átadta: Prof. Dr. Bándi Gyula a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes, az MTA doktora, a PPKE Állam- és Jogtudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanára

A díjazottak - Forrás: Wolters Kluwer

A 2017. évi Jogászdíj győzteseinek névsorát és a pályamunkák címei ITT olvashatóak.

forrás: Jogi Fórum

Nagy adóterhekre és büntetésekre számíthat a Facebook hazánkban - A óriásvállalat már októberben felkerült a NAV feketelistájára

k, 12/19/2017 - 08:43
A Facebook december 12-én bejelentette, hogy helyi értékesítési struktúrát vezet be, bevételeit ezentúl ott könyveli, így az adókat is ott fogja megfizetni ezentúl, ahol bevételei keletkeznek. „Elképzelhető, hogy hazánk is előkelő helyen áll a Facebook megoldandó problémáinak sorában, mert már októberben felkerült a NAV feketelistájára. Bár bevételei alapján valószínűleg nem a velünk kapcsolatos ügyeit kellene először elrendeznie, de mivel eddigi mulasztásai miatt akár már a több milliárd forintot is elérheti a rá kiszabott bírság valamint az elmaradt reklámadó, Magyarországon is lépés kényszerben van a globális óriásvállalat.” – vetítette előre Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója.

Advent a bv-ben - Rabok ajándékoztak meg hátrányos helyzetű gyermekeket

k, 12/19/2017 - 08:43
Hátrányos helyzetű gyermekek látogattak a Váci Fegyház és Börtönbe, ahol a fogvatartottak adakozásának köszönhetően átvehették a „Mikulástól” az ajándékokat. A gyermekek feltétel nélküli szeretete rendkívüli hatással van a fogvatartottakra.

Pozitív változások a 2018-as cafeteriában - A munkáltató adómentesen támogathatja dolgozója diákhitel-törlesztését

h, 12/18/2017 - 13:02

Az adómentes juttatások idén is meglévő elemei közé jövőre bekerül a diákhitel-törlesztés támogatása is. Jelentősen kedvezőbbé válnak a lakhatási támogatás feltételei, és az egészségügyi hozzájárulás 2,5 százalékos csökkentése miatt jövőre egy sor népszerű cafeteria-elem esetében nagyobb összegű támogatást kaphatnak majd a munkavállalók. A végleges feltételek ismeretében a munkáltatóknak még decemberben célszerű összeállítaniuk jövő évi cafeteria-rendszerüket, amelynek ismeretében az alkalmazottak január közepéig nyilatkozhatnak, milyen juttatásokban kívánnak részesülni 2018 folyamán.

Az új elemként megjelenő diákhitel-törlesztési támogatás a törlesztőrészlet erejéig, de legfeljebb havi 27 600 forintig adható adómentesen, és a munkavállalónak igazolnia kell mind a hitel fennállását, mind a havi törlesztések végrehajtását.

„A mobilitási célú lakhatási támogatást, ismertebb nevén az albérlet-támogatást idén alig vették igénybe, így szükségessé vált a feltételek enyhítése - mondta Makár Andrea, a BDO Magyarország vezető cafeteria tanácsadója. - A jövőben a támogatás immár határozott idejű munkaszerződés mellett is igénybe vehető lesz, emellett a kedvezményességet biztosító összeghatárok is emelkednek: például a foglalkoztatás első két évében az eddigi 40 helyett a minimálbér 60 százalékáig – vagyis 51 helyett közel 83 ezer forintig) lesz adómentes ez a juttatás.”

Eddig az is feltétel volt, hogy a munkavállalónak semmilyen lakástulajdona, illetve haszonélvezeti joga ne legyen a munkahely 60 kilométeres körzetében, illetve olyan helyen, ami onnan tömegközlekedési eszközzel 3 óra alatt megközelíthető. Jövőre már csak a többségi tulajdon lesz a kizáró ok.

Egyes meghatározott juttatások esetében (ide tartozik az Erzsébet-utalvány, a munkahelyi étkeztetés, a helyi bérlet, az iskolakezdési támogatás, az ajándékutalvány, valamint az egészség-és nyugdíjpénztári hozzájárulás) a munkáltatói terhek 43,66-ról 40,71 százalékra csökkennek. „Ez azt jelenti, hogy adott munkáltatói keretösszegből jövőre nagyobb összegben részesülhetnek a dolgozók.

A cafeteriában történő készpénz-kifizetés, illetve a Széchenyi Kártya különböző alszámláin (vendéglátás, szállás, szabadidő) adható juttatások közterhei jövőre is változatlanul 34,22 százalékos mértékűek, amennyiben együttes értékük nem haladja meg a 450 ezer forintot. E feletti kifizetés esetén 40,71 százalékos adó- és közteherrel kell számolni.

A cafeteria-juttatásokhoz kapcsolódó tudnivalók - egy tábllázatban összefoglalva:

 

Cafeteria elem

Várható közteher 2018-ban

Egyes meghatározott juttatások

Munkahelyi étkeztetés

Korlátozás nélkül 40,71%

Erzsébet-utalvány

Korlátozás nélkül 40,71%

Helyi bérlet

Bérlet értékéig 40,71%

Iskolakezdési támogatás

Korlátozás nélkül 40,71%

Önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás

Korlátozás nélkül 40,71%

Egészségpénztár, önsegélyező pénztár - hozzájárulás

Korlátozás nélkül 40,71%

Ajándékutalvány

Korlátozás nélkül 40,71%

Béren kívüli juttatások

Készpénz kifizetés cafeteriában (*)

Évente 100.000 Ft-ig 34,22%

Széchenyi Pihenőkártya vendéglátás alszámla (*)

Évente 150.000 Ft-ig 34,22%

Széchenyi Pihenőkártya szállás alszámla (*)

Évente 225.000 Ft-ig 34,22%

Széchenyi Pihenőkártya szabadidő alszámla (*)

Évente 75.000 Ft-ig 34,22%

Adómentes juttatások

Sportrendezvényre szóló belépő

Korlátozás nélkül adómentes

Kulturális belépő

Évente 50.000 Ft-ig adómentes

Óvoda, bölcsőde

A költségek mértékéig adómentes

Mobilitás célú lakhatási támogatás

A feltételek teljesülése esetén havonta a minimálbér 60-40-20 százalékáig adómentes

Lakáscélú támogatás

30% max. 5 millió Ft 5 évben - adómentes

Kockázati biztosítás (pl. egészség)

Havonta a minimálbér 30%-ig - adómentes

Diákhitel törlesztés támogatása

Havonta a kötelező törlesztő részlet mértékéig, de legfeljebb a minimálbér 20%-ig adómentes

forrás: Jogi Fórum

A Kamara

Bács-Kiskun Megyei
Ügyvédi Kamara

postacím:
6000 Kecskemét,
Bercsényi utca 15.

telefon/fax:
+36 76 484 909