Bács Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara

A jogiforum.hu hírei

Tartalom átvétel Jogi Fórum - hírek
Hírek a Jogi Fórumon
Frissítve: 1 perc 30 másodperc

Változnak az illetékszabályok a lakások adásvételénél - Január 1-től hatályos az illetéktörvény és az adótörvények módosítása

k, 12/12/2017 - 15:15

Változnak a lakások adásvételére vonatkozó illetékszabályok január 1-jétől. Az Országgyűlés 148 igen szavazattal és 30 tartózkodás mellett fogadta el fideszes képviselők - Balla György és Kucsák László - javaslatára az illetékekről szóló törvény és az egyes adótörvények, illetve más kapcsolódó törvények módosítását.

A döntés értelmében lakásvásárlás esetén a kedvezményes illetékalap megállapításakor, illetve az illetékmentesség alkalmazásánál figyelembe lehet venni annak a lakásnak a forgalmi értékét is, amelyet a vásárlást megelőző 3 éven belül adtak el. A korábbi szabályozás egy évet tartalmazott.

Az úgynevezett cserét pótló vétel illetékkedvezményének lényege, hogy a vevő csökkentheti a lakásvásárlással keletkező illetékalapját eladott lakásának forgalmi értékével, így csak az eladott, valamint a megvásárolt lakás értékének különbözete után kell visszterhes vagyonátruházási illetéket fizetnie.

A mostani törvénymódosítás azon nem változtatott, hogy a lakásvásárlás után eladott lakás forgalmi értékét csak akkor lehet levonni az illetékalapból, ha azt a vásárlást követő egy éven belül értékesítették.

A most megszavazott jogszabály azt is rögzíti, hogy ha a magánszemély több lakást is elad és vásárol, akkor az illetékalap megállapításakor a kedvezőbb illetékalapot eredményező egyetlen cserét, értékesítést lehet figyelembe venni.

forrás: Jogi Fórum

Darák: A Kúria számára 2017 a felkészülés éve volt - A legfőbb bírói testület évzáró sajtótájékoztatót tartott

k, 12/12/2017 - 14:56

A Kúria számára 2017 a felkészülés éve volt, mivel 2018. január elsejétől hatályba lép az új polgári és az új közigazgatási perrendtartás - mondta Darák Péter elnök, a legfelsőbb bírói testület évzáró sajtótájékoztatóján Budapesten kedden.

A Kúria joggyakorlat-elemző munkájáról Darák Péter elmondta: jövőre vizsgálják többek között a munkáltató kártérítési felelősségét, valamint a munkaviszonyhoz kapcsolódó versenytilalmi és tanulmányi szerződéssel kapcsolatos megállapodásokat. Folytatják a társasházi jogszabályok elemzését is, az eddigi vizsgálatok szerint ugyanis nincs minden kérdésre megnyugtató válasz. Ilyen például, hogy ki felel a közös költségért, ha egy lakást eladnak. Ebben a kérdésben felvetődött a jogegységi eljárás lehetősége is.

A Néprajzi Múzeum küszöbön álló kiköltözésével kapcsolatban az elnök kérdésre válaszolva elmondta: ha 2019-ben elkezdődik a Kossuth téri épület felújítása, akkor 2021-ben visszaköltözhet régi helyére a Kúria.

Kónya István, a Kúria büntető ügyszakos elnökhelyettese a közvéleményt érdeklő kérdések közül a jogos védelem problémáját kiemelve leszögezte: a Kúria eseti döntéseiből is kiolvasható helyes megközelítés, hogy a jogtalan támadással járó kockázatot a támadó viseli. A jogos védelem pedig kiterjed a javak ellen irányuló támadás elhárítására is. 

Az áldozattól nem várható el, hogy a támadó akaratának megfelelően tűrjön, a támadás elhárításának pedig nem kell "kimértnek" lennie. Nem folytatható az a bírói gyakorlat, hogy a védekezésnek arányosnak kell lennie. Ez képtelen helyzeteket eredményez, hiszen így minden előny a támadó oldalán van: ő választja ki a támadás helyét, idejét, módját és célját - fűzte hozzá.

Kónya István emlékeztetett arra, hogy a jogalkotó a 2018. július elsején hatályba lépő új büntetőeljárási törvény indoklásában is kimondja: az állam minden eddiginél jobban az áldozatok mellé áll, és kifejezésre juttatja, hogy a bűncselekmény elkövetése nem kifizetődő.

Kalas Tibor, a Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiumának, vezetője a földforgalmi ügyekről szólva azt hangsúlyozta: ezek rendkívül bonyolult, többszereplős hatósági engedélyezéseket is magukba foglaló ügyek, amelyekben a bíróságoknak esetenként olyan kérdéseket kell vizsgálniuk, hogy egy adott területen mekkora a még elfogadható birtokkoncentráció.

A választási ügyekkel kapcsolatban a kollégiumvezető leszögezte: az ügyek elosztása régóta automatikusan zajlik.

Tálné Molnár Erika, a munkajogi szakág vezetője a joggal való visszaélés és az egyenlő bánásmód megsértésének bizonyítási teherrel és jogkövetkezményekkel kapcsolatos eltéréseire hívta fel a figyelmet. A szakszervezeti perekről pedig elmondta: bizonyos kérdésekben a munkáltatónak ki kell adnia a szakszervezet által igényelt adatokat, ugyanakkor a sztrájkjog a munkavállalót illeti, nem a szakszervezetet, ezért például a szakszervezet jogának megsértése miatt nem indítható sztrájk.

Wellmann György, a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője a devizaperekről szólva azt emelte ki, hogy nincs ok újabb jogegységi eljárásra, ugyanakkor az Európai Unió Bíróságához fordultak több devizahiteles ügyben, és döntések jövőre várhatóak.

A szakember elmondta: már mintegy 100, a januártól induló perekben alkalmazandó új polgári perrendtartást érintő, a bírák képzésekor felvetődött jogértelmezési kérdésre adtak választ. Született két jogegységi döntés is, arról, hogy a korábbi perrendtartáshoz kiadott eljárásjogi iránymutatások közül 63 alkalmazható az új törvényre is, 22 viszont csupán a régire.

forrás: Jogi Fórum

Polgári perekkel kapcsolatos költségek előlegezése és viselése - Változások az új polgári perrendtartás hatályba lépésével

k, 12/12/2017 - 12:48

A perben a bizonyítással járó költségeket a bizonyító fél köteles előlegezni. Bizonyító félnek azt a személyt kell tekinteni, akinek érdekében áll, hogy a perben jelentős tényeket a bíróság valósnak fogadja el.

A kirendelt tolmács és fordító díjának előlegezésére vonatkozó szabály 2018. január 1-től úgy változik, hogy a bizonyítással összefüggő fordítási és tolmácsdíjakat a bizonyító fél köteles előlegezni. A kirendelt fordítónak a bizonyítással nem összefüggő alkalmazásával járó költségét vagy a bírósági irat bizonyítással nem összefüggő külföldi kézbesítésének a költségét a felperesnek kell előlegeznie. A kirendelt tolmácsnak a bizonyítással nem összefüggő alkalmazásával járó költségét az a fél előlegezi, akinek személye miatt a tolmács alkalmazása szükségessé vált. Fordítás szükségessége esetén – bizonyos kivételekkel – egyszerű fordítás alkalmazható.

Az ügygondnok díját előzetesen letétbe kell helyezni. Ezt a díjat annak a félnek kell előlegeznie, aki az ügygondnok kirendelését kérte, illetve akinek perbeli cselekménye folytán a kirendelés szükségessé vált. Az állam csak annak az ügygondnoknak a díját előlegezi, akit az alperes részére jogszabály rendelkezése szerint ki kell rendelni. Abban az esetben is az állam előlegezi az ügygondnoki díjat, amikor valaki ellen jogszabály rendelkezéséből eredően kell megindítani a keresetet. Az új rendelkezések szerint a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog az ügygondnoki díj előlegezésére nem terjed ki.

A végrehajtói kézbesítés díjának előlegezésére az annak teljesülésében érdekelt fél köteles. Azt a költséget is az állam előlegezi, amelynek előlegezésére az érintett fél – vagy jogszabály, vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusa, vagy nemzetközi szerződés rendelkezése, továbbá költségkedvezmény folytán – nem köteles.

A költségeket az érintett félnek kifejezetten fel kell számítania és okirattal igazolnia, mert a bíróság hivatalból nem veszi figyelembe a perköltséget. A jogi képviselővel eljáró fél kizárólag jogszabályban meghatározott költségjegyzék előterjesztésével tehet eleget a felszámításnak.

A perköltségviselés fő szabálya szerint a pervesztes fél téríti meg a per nyertesének perköltségét, saját költségeit pedig maga viseli. Ha a felek egyezséget kötnek, a felek megállapodásában megjelölt fél téríti meg a költségeket. Ilyen megállapodás hiányában a pernyertesség-pervesztesség szabálya szerinti kerül sor költségviselésre. 

A polgári perben a következő költségkedvezmények érvényesülhetnek: tárgyi költségmentesség, személyes költségmentesség, tárgyi költségfeljegyzési jog, személyes költségfeljegyzési jog, tárgyi és személyes illetékmentesség, tárgyi illetékfeljegyzési jog, mérsékelt illeték, valamint mentesség a pártfogó ügyvédi díj előlegezése vagy megfizetése alól.

A költségfeljegyzési jog általános, a költségmentesség kivételes költségkedvezmény. A költségfeljegyzési jog kiterjed az illeték és a költségek meghatározott részére, illetve az illetékre, valamint a tételesen meghatározott költségekre.

forrás: Jogi Fórum

Korrupciós kockázatok és korrupció elleni védelem - Javult a magyar közszféra integritása? - ÁSZ felmérés 2017

k, 12/12/2017 - 12:37
Az Állami Számvevőszék 2017-ben hetedik alkalommal végezte el a közszféra intézményeinek korrupciós kockázatait, illetve a korrupció ellen védelmet biztosító kontrollok kiépítettségét értékelő Integritás felmérését. A kutatáshoz idén minden korábbinál több 3346 szervezet szolgáltatott adatot – háromszor annyi, mint a program indulásakor. A felmérés megállapította: az öt évvel ezelőtti eredményekhez képest a hazai közintézmények integritás kockázatai trendszerűen csökkentek, rendszerszinten javult az integritás szintje a magyar közszférában. Az ÁSZ kutatásának eredményei bizonyították továbbá: a felmérésben való részvétel önmagában is erősíti az integritás tudatosságot.

Emberi test tiltott felhasználása, beteg emberek megtévesztése - A Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítéletet hirdetett az őssejt-ügyben

k, 12/12/2017 - 10:28

A Fővárosi Törvényszék 2017. december 11-én elsőfokú ítéletet hirdetett az őssejt-ügyben. A P. Imre és társai ellen indult büntetőügyben a bíróság a vádlottakat az emberi test tiltott felhasználásának és emberen végezhető kutatás szabályai megszegésének bűntette mellett többrendbeli csalás bűntettében mondta ki bűnösnek.

A bíróság P. Imre I. rendű vádlottat 10 hónap, 2 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre és 9 millió forint pénzmellékbüntetésre, B. Julij Viktorovics II. rendű vádlottat 1 év, 3 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte és 10 évre kiutasította Magyarország területéről, dr. S. István III. rendű vádlottat 1 év, 3 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre és 1 millió forint pénzmellékbüntetésre, F. Ádámot 10 hónap, 2 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre és 1.440.000 forint pénzmellékbüntetésre, K. Nataliját V. rendű vádlottat 1 év, 3 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte és 2 évre kiutasította az ország területéről.

A Budapesti II. és III. kerületi Ügyészség 2012-ben emelt vádat P. Imre és társai ellen jelentős kárt okozó, üzletszerűen és bűnszövetségben elkövetett csalás bűntette miatt, amelyet a vádirat szerint 2007 és 2009 között követtek el. Az elsőfokú bírósági eljárás során, vádbeszédében az ügyész kiterjesztette a vádat és csalás bűntette mellett emberi test tiltott felhasználásának bűntettével is vádolta P. Imrét és társait.

Az I. rendű vádlott P. Imre üzletember és a II. rendű vádlott B. Julij Viktorovics orosz származású Amerikában élő professzor, akik 2002-től Barbadoson őssejt-kezeléssel foglalkozó klinikát működtetettek, amely 2007-ben bezárt. Ekkor P. Imre úgy döntött, hogy ezt a tevékenységet Magyarországra telepíti, és dr. S. István III. rendű vádlottal 2007 augusztusában közösen egy részvénytársaságot alapították azért, hogy egészségügyi szolgáltatásként emberi őssejteket értékesítsenek. A későbbiekben a cég igazgatósági tagja lett F. Ádám IV. rendű vádlott is. A működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtésére P. Imre biztosította B. Julij Viktorovics személyes közreműködését és a professzor által ismert „know-how“-t, dr. S. István pedig több százmillió forint befektetésével egy laboratóriumot rendezett be a magánklinikáján. A kezeléseket olyan őssejtet tartalmazó szérummal végezték, amelyet abortusz során eltávolított magzatokból, a magánklinikán kialakított laboratóriumban, állított elő K. Natalija ukrán származású kriobiológus, az ügy V. rendű vádlottja. Megállapodást kötöttek néhány közeli egészségügyi intézménnyel, amelyek a szülészeti osztályaikon elvégzett terhesség-megszakításokból származó abortált magzatokat – az érintett nők írásos hozzájárulásával – kutatási célból átadták a kaposvári klinikának. Az abortált magzatokból készített őssejt szuszpenziót ampullákban lefagyasztva tárolták. A kezdetektől folyamatosan próbálták engedélyeztetni ezt a típusú őssejt kezelést az illetékes hatóságnál, arra azonban nem kaptak engedélyt, hogy a kutatómunkájuk során előállított szuszpenziót pácienseken, terápiás kezelés céljából alkalmazhassák. Ennek ellenére számos páciensnek beadták a hatóanyagot, kezeltek vele többek között rákos megbetegedést, cukorbetegséget, születési rendellenességgel élőt és balesetben megsérült beteget is, illetve volt olyan, aki fiatalító kezelésként vette igénybe a szolgáltatást. A kezelés körülményei azt erősítették a betegekben, hogy a vádlottak tevékenysége legális: egy részvénytársaság áll a kutatás mögött, a kezelések nagy része magánklinikán történt, ahol orvosokkal konzultáltak, az őssejt hatékonyságáról írásos tájékoztatót kaptak, és beleegyező nyilatkozatot is aláírtak. A kezelés ára 2.500.000 forint és 5.000.000 forint között volt.

A bíróság az ítélet szóbeli indokolásának elején kiemelte, hogy nem feladata olyan orvosi és orvosetikai szakkérdésekről dönteni, minthogy az őssejt kezelés valóban hatékony gyógymód-e, etikus-e, illetve milyen betegségek kezelésére alkalmas. Az orvostudománynak ez a területe rendkívül dinamikusan fejlődik, évről-évre derülnek ki új lehetőségek, kockázatok és kérdések. De a vádbeli időszakban és jelenleg is egész Európában csak a csontvelő átültetés esetében engedélyezett orvosi eljárás.

A bíróság felhívta a figyelmet, hogy bármely új gyógykészítmény vagy gyógyászati eljárás mögött sok évtizedes orvosi kutatómunka áll, amelynek során a kutatók hosszú időn keresztül, akár milliárdos költségek mellett tárják fel a készítmény vagy a kezelés hatásait, dokumentálják a kutatási eredményeket és a mellékhatásokat. A kutatásokra és a kezelésekre vonatkozó szigorú szabályok biztosítják, hogy a társadalom tagjai bízhassanak az orvostudományban és a gyógyszeriparban.

A vádbeli időszakban a vádlottak olyan kezelést adtak be a pácienseiknek, amiről maguk sem tudták, hogy igazából milyen hatása van. A bíróság álláspontja szerint a vádlottakat nem kizárólag az orvosi kutatás vagy a gyógyítás szándéka vezette, hanem egyúttal a gyors haszonszerzés is motiválta. A kezelt páciensek nagy része sem megelőző, sem utólagos kontroll vizsgálaton nem vett részt. A kezelések eredményeit nem követték nyomon, nem gyűjtötték össze és semmilyen publikáció sem született erre vonatkozóan. Pedig egy tudományos kutatás során a betegek tényleges állapotváltozásának a dokumentálása alapvető jelentőségű. A további kezelésekért reklamáló pácienseknek több alkalommal azt mondták, hogy ez egy üzleti vállalkozás, egy árban csak egy kezelés volt benne. A bíróság hangsúlyozta, hogy a vádlottak jogszerűen nem hozhattak volna létre olyan üzleti modellt, amelynek keretében pénzért őssejt-kezelést végeznek. Ha lett is volna engedélyük emberkísérletek végzésére, akkor is csak az engedély keretei között, ingyenesen, a kutatásra vonatkozó szabályok betartásával adhatták volna be a szuszpenziót a betegeknek, ezt kezelésként semmilyen formában sem lett volna szabad árulniuk és hirdetniük sem. Egyetlen beteg érdekében sem lehet engedély nélküli kezelést végezni. Azzal, hogy a vádlottak olyan környezetet alakítottak ki, mintha legalizált egészségügyi szolgáltatást értékesítenének, megtévesztették a sértetteket függetlenül attól, hogy gyógyíthatatlan betegség miatt keresték fel a klinikát vagy az életminőségüket szerették volna javítani.

A vádlottak 20 millió forinttal alapították meg a részvénytársaságot, amelynek százmillió forintot meghaladó bevétele kizárólag a kezelésekből származott, tehát a cég működtetésébe, valójában kizárólag a kezelt betegek tettek bele tőkét. A vádlottak nem támogatták további anyagi erőforrásokkal az őssejt kutatásokat, céljuk elsősorban az volt, hogy az őssejtek értékesítésével anyagi haszonhoz jussanak.

A büntetések kiszabásakor a bíróság nyomatékos enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy az eljárás – a vádlottaknak fel nem róható módon – 10 éve tart, ami sérti a tisztességes eljáráshoz való jogukat. Ezért a strasbourgi bíróság gyakorlatát figyelembe véve a bíróság a büntetések kiszabása során ezt a körülményt nyomatékosan értékelte. A törvényszék a vádlottakat a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól előzetes menetesítésben részesítette.

Az ítélet nem jogerős.

forrás: Jogi Fórum

Jogszerű-e az autós fedélzeti kamerák használata Magyarországon? - Adatvédelmi aggályok, kockázatok és a legfontosabb tudnivalók

k, 12/12/2017 - 10:07

A hazai vezetők között egyre népszerűbbek az autóba szerelhető fedélzeti kamerák (más néven menetkövetők, angolul dashcam-ek), amelyek jó szolgálatot tehetnek egy közlekedési baleset körülményeinek tisztázása során akár a biztosító, akár a bíróság előtt. Ugyanakkor egyre többet hallani arról is, hogy konkrét és részletes jogi szabályozás híján, Magyarországon egyáltalán nem kockázatmentes az ilyen felvételek elkészítése és felhasználása. A Bán és Karika Ügyvédi Társulás ismerteti a fedélzeti kamerák használatával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat és kockázatokat.

Melyek a fedélzeti kamerák használata melletti és elleni érvek?

„A menetkövetők használatát jellemzően személy- és vagyonvédelmi okokkal indokolják: az üzembentartó így kívánja rögzíteni az esetlegesen bekövetkező közlekedési baleset körülményeit (beleértve az időjárási és közlekedési viszonyokat is), esetleg a biztosítási csalásra utaló magatartásokat, vagy éppen a gépjárművet ért rongálási, birtokháborítási cselekményeket, illetve ezek kísérleteit. Mindezekre egyre kifinomultabb specifikációkkal rendelkező (akár 170 fokos látószögű, nagy felbontású, részletgazdag, a környezeti fény- és egyéb viszonyokat automatikusan korrigáló, az autó mögötti teret és GPS-adatokat is rögzítő) kamerák állnak a vezetők rendelkezésére, amelyeknek széles körben történő alkalmazásuk akár visszatartó erőt is gyakorolhat a szabálytalanul közlekedőkre” – mondta el Kerényi Edmond, a Bán és Karika Ügyvédi Társulás jogásza.

A menetkövetőkkel szembeni érvek elsősorban adatvédelmi aggályokat fogalmaznak meg nevezetesen, hogy a felvételeken szereplő személyek a rögzítéshez nem adták meg az előzetes vagy utólagos hozzájárulásukat, a kamerák indokolatlan mértékben rögzítik mások privát szféráját és lehetőséget teremtenek a felvételekkel való visszaélésre is. Mellesleg a felszerelt kamera a vezetőt is zavarhatja a kilátásban, növelve a baleset bekövetkeztének kockázatát.

Milyen előírásokat kell betartani a menetkövetők használata során?

A fedélzeti kamerák szabályozása Európa más országaiban sem egységes. Ausztriában súlyos pénzbüntetést is kiszabhatnak a dashcam-et használók ellen, máshol pedig csak azt engedélyezik, hogy a már megtörtént balesetet rögzítsék, vagy csak kizárólag magánhasználatra szánt felvételeket készítsenek (például úti-, művészeti, vagy természetfilmeket konkrét járművek és/vagy személyek rögzítése nélkül), míg Franciaországban, Nagy-Britanniában, Olaszországban, Horvátországban vagy éppen Oroszországban egyáltalán nem létezik erre jogi szabályozás (vagy az teljes mértékben megengedő). Erre tekintettel utazás előtt minden esetben ajánlott előzetesen tájékozódni az adott országban érvényes szabályozásról.

Magyarországon konkrét jogszabályi rendelkezés nem vonatkozik a fedélzeti kamerák használatára, így mindössze néhány jogszabályhely, a bírósági gyakorlat, illetve nagyrészt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatal (NAIH) állásfoglalásai jelenthetnek némi eligazodási támpontot. Általánosságban elmondható, hogy a követendő magatartás annak függvényében alakul, hogy ki, milyen célból készíti a felvételeket, azok mit tartalmaznak és azokat milyen módon használja fel a készítője.

Magánszemélyként használhatok menetkövetőt?

Igen, minden más szóba jöhető személyi körre már kifejezett jogi előírások vonatkoznak, például a céges autóba szerelt kamerát üzemeltető munkavállalók, a közterület-felügyelet, a személyszállítási szolgáltatók (ebbe a körbe a személytaxik nem tartoznak bele), a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytatók eseteire. Magánszemélyként – a NAIH állásfoglalása szerint – azonban csak abban az esetben nem kell betartanunk az adatvédelemmel kapcsolatos jogszabályi rendelkezéseket, ha a felvételeket kizárólag saját személyes célból készítjük el és ilyen célra is használjuk fel.  

Ezt a személyes célt a NAIH megszorítóan értelmezi, azaz a fedélzeti kamerák használatának elvileg az alábbi követelményeknek kellene megfelelni:

  • a képfelvételek nem lehetnek kimagaslóan jó minőségűek (azaz: pár képkocka rögzítése másodpercenként, alacsony felbontással), és nem rögzíthetnek folytonos mozgást;
  • a felvételeket alapvetően 5 munkanapig lehet megőrizni úgy, hogy ahhoz más ne férjen hozzá;
  • a videók elkészítésén és tárolásán kívül minden más műveletet (például nyilvánosságra hozatal) már a vonatkozó adatvédelmi jogszabály rendelkezései szerint lehet teljesíteni. A nyilvánosságra hozatal kapcsán ki kell emelni, hogy ilyen esetben a felvételen látható arcképeket és rendszámokat (mint személyes adatokat) előzetesen felismerhetetlenné kell tenni (például kitakarás vagy pixelezés útján).

Mi az oka a fedélzeti kamerák használata körüli bizonytalanságnak?

A menetkövetők használatának célja, valamint a töredékes jogi szabályozás közötti összhang hiánya, és az ebből fakadó értelmezési problémák arra vezethetők vissza, hogy a kamerák szükségszerűen rögzítenek személyes adatokat, ilyen rögzítéshez pedig főszabály szerint az érintett hozzájárulása szükséges. Az utakon viszont értelemszerűen nincsen arra lehetőség, hogy ezt a hozzájárulást minden közlekedésben résztvevőtől (legyen az autós, biciklis vagy gyalogos) előzetesen beszerezzük (még akár a videókészítés tényére felhívó matricának a karosszérián való elhelyezésével sem). Ha pedig nem a fentiek szerint jártunk el a videókészítés során (és nem szórakoztató jellegű, művészeti célú videót készítettünk), akkor tulajdonképpen a felvételek már potenciálisan sértik mások személyiségi jogait.

„Jól látható, hogy a fenti követelménylista kevéssé van összhangban a fedélzeti kamerák tényleges használati céljával, hiszen az autó vezetője éppen azért készít folyamatos és jó minőségű felvételeket az autó környezetéről, hogy (a közúti baleset példájánál maradva) az esetlegesen bekövetkező, azaz előre nem látható baleseteket rögzítse. Egy közúti incidens körülményeinek a minél pontosabb, utólagos tisztázása pedig a szó szoros értelmében perdöntő lehet” – hangsúlyozta Kerényi Edmond.

Ehelyütt külön megemlítendő, hogy a NAIH egy, a Google Street View szolgáltatás kapcsán kiadott állásfoglalásában – az európai uniós Adatvédelmi Irányelvre hivatkozva – kifejtette, hogy felvételek akkor is készíthetők, ha az a felvételt készítő jogszerű érdekének érvényesítéséhez szükséges (bizonyos kivételektől eltekintve), ilyen érdek lehet tehát a Google Street View által képviselt üzleti érdek is. Ha az üzleti érdek igazolása elégséges jogalapnak tűnik, akkor felvethető, hogy a menetkövetők használatának jogszerű érdeke valójában a személyes biztonság és a testi egészség közvetett védelmében áll, amely adott esetben elemibb érdeknek bizonyulhat az üzleti érdeknél is.

A fedélzeti kamerák használatának különös jellemzője tehát, hogy a baleset bekövetkeztének ténye (utólagosan) igazolja a felvétel elkészítésének indokoltságát. Ez különösen igaz akkor, ha a felvétel nem csak az elkészítője, hanem a balesetben érintett más (adott esetben vétlen) személyek jogainak érvényesítését is elősegítheti, illetve (különösen bűncselekmények, például cserbenhagyás esetén) a rendőrség, vagy a szerencsétlenségben közre játszó úthiba esetén a közútfenntartó számára is hasznos információkkal szolgálhat, amit közérdeknek is tekinthetünk.

Mi lehet tehát a követendő, jogszerű magatartás?

Hangsúlyozandó, hogy a teljességgel jogszerű magatartást a NAIH-állásfoglalásban kifejtettek jelenthetik, azonban nem túlzás azt állítani, hogy a gyakorlatban az autóvezetők a felvételeket (az állásfoglalásban foglaltakkal szemben) jó minőségben, folyamatosan és a személyes adatok kitakarása nélkül rögzítik. Ilyen esetben a videón szereplők személyes adatainak védelme érdekében célszerű arról gondoskodni, hogy a rögzített felvételeket a kamera folyamatosan felülírja és csak (a konkrét esemény bekövetkezte előtti) néhány perces időtartamnyi adatmennyiséget rögzítse, kifejezetten azzal a céllal, hogy a bekövetkezett baleset, szabálysértés, bűncselekmény utóbb minél pontosabban rekonstruálható legyen.

Az elkészült felvételeket nem szabad nyilvánosságra hozni a személyes adatok felismerhetetlenné tétele nélkül (például az internetre feltöltéssel vagy bárki részére továbbítással), valamint azokat – további felhasználás hiányában – öt munkanap elteltével törölni kell, például ha a kisebb jelentőségű közúti balesetet követően a felvétel készítője semmilyen eljárást nem kíván indítani, vagy a megindított eljárásban a felvételek bizonyítékul felhasználását megtagadják.

Felhasználható bizonyítékként a felvétel a bíróságon, vagy a biztosító előtt?

Hangsúlyozandó, hogy a NAIH-állásfoglalás figyelmen kívül hagyásával készített felvételek önmagukban alkalmasak arra, hogy mások személyiségi jogát megsértsék, azaz fennáll a lehetősége annak, hogy erre hivatkozva a felvételen szereplő személy – miután tudomást szerzett a felvételről – eljárást kezdeményez velünk szemben. (Sőt, ha a felvételek tanúsága szerint maga az autóvezető is szabálytalanul közlekedett, akkor a terhelő bizonyítékot a vezető tálcán nyújtja át a nyomozó hatóságoknak.)

Lényegében ez a személyiségi jogi jogsérelem áll szemben a bírósági vagy szabálysértési eljárásban az igazság érvényesülésének (mint közérdeknek) a biztosításával. „A bírósági gyakorlat több esetben rögzítette, hogy a személyiségi jogokat sértő felvételek mint bizonyítékok alapvető célja ennek a közérdeknek a szolgálata, ezért a felvételek elkészítése és felhasználása nem tekinthető visszaélésnek, ha azok valóban bizonyítási céllal kerültek rögzítésre, és más módon a vezető nem tudná bizonyítani igazát (nevezetesen azt, hogy vétlen volt a közlekedési balesetben). Természetesen az az adott ügyben eljáró bíróságon múlik, hogy a konkrét tényállás és a bizonyíték ismerete alapján ezzel ellentétes következtetésre jut-e.” – magyarázta a Bán és Karika Ügyvédi Társulás jogásza.

A polgári eljárásjogot 2018. január 1-jétől új törvény szabályozza, amely főszabályként előírja, hogy nem használható fel az a bizonyíték, amely jogsértő módon keletkezett, vagy amelynek a bíróság elé terjesztése személyiségi jogot sértene. A bíróság mérlegelése alapján azonban az ilyen bizonyíték is felhasználható a perben a jogsérelem sajátosságát és mértékét, a jogsérelemmel érintett jogi érdeket, a jogsértő bizonyíték tényállás felderítésére gyakorolt hatását, a rendelkezésre álló egyéb bizonyítékok súlyát, és az eset összes körülményeit figyelembe véve.

A biztosítók körében egyelőre nem kristályosodott ki a bírósági gyakorlathoz hasonló „iránymutatás”, ugyanakkor a kárrendezés peren kívüli (olcsóbb és gyorsabb) rendezése vélhetően a felvételek mérlegelés alapján történő „befogadása” mellett szól az esetükben is.

Végezetül megemlítendő, hogy 2018. május 25. napjától hatályba lép az új európai uniós adatvédelmi rendelet, amely nyomán a magyar adatvédelmi jogszabályok is módosulni fognak. Remélhetőleg ennek nyomán a fedélzeti kamerák céljával összefüggő, jelenleg még bizonytalan adatkezelési kérdések is némiképp tisztázódni fognak a jövőben, arra tekintettel is, hogy a fentiekben vázolt problémák a (motoros, biciklis) bukósisakokra szerelhető kamerák, vagy akár az okosszemüvegek vonatkozásában is felvethetők.

forrás: Jogi Fórum

Miért hagy el a munkavállaló? - Az emberséges bánásmód a bérnél is fontosabb - Egy harmadik feles felmérés tanulságai

k, 12/12/2017 - 09:56

A régióban először hazánkban készülhet az a felmérés, mely a fizikai és szellemi dolgozók körében tapasztalt fluktuáció megértéséhez vezetne. Úgy tűnik ugyanis, hogy az ipari dolgozókat érintő vándorlást nem lehet egyértelműen csak a bérkülönbségekkel magyarázni. Az ideiglenesen megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatására kidolgozott munkáltatói program egyik szakértője, Laár Péter szerint a munkavállalók megtartása inkább emberi tényezőkön múlik, amit egy sikeres munkáltató tudatosan tud alakítani cégénél.

Nemrégiben látott napvilágot egy elemzés, miszerint a 2018-as munkabérek 16%, ezen belül a fizikai dolgozók bére már a harmadik negyedév végéig 17%-ot emelkedett. A számok azt nyilvánvalóvá tették, hogy a bérek folyamatos emelkedésének hátterében az említett munkavállalói kört érintő munkaerőhiány áll, mint ahogy az is látható, hogy a fizikai dolgozók esetében jelentkező bérnövekedés a fluktuációs helyzet természetes velejárója. Ez egy érdekes munkaerőpiaci szituáció, hiszen annak ellenére, hogy a béremelkedés üteme egyre fokozódik a fizikai munkavállalók körében a fluktuáció nemhogy csökkenne, inkább folyamatosan növekszik. Ennek oka az, hogy a hiányszakmákban tevékenykedők a munkahelyváltással akár 20-30%-os béremelkedést is ki tudnak vívni, ami kétszerese is lehet annak a béremelkedésnek, melyet munkahelyüket megtartva érhetnének el. „Ma már a munkavállalói lojalitás nem az a tényező, amit a munkavállalók fontosnak vélnek. Ennek oka főképp abban áll, hogy a fizikai munkavállalók munkakörülményei az ipari szegmenst alkotó vállalatok esetében csak minimális szintű eltérést mutatnak” – mutat rá Laár Péter, az Ofixcom Kft. kereskedelmi vezetője.

A felmérésekben megjelenő számadatok szerint nyilvánvaló, hogy egy vállalat számára igenis olcsóbb megtartani egy munkavállalót, mint folyamatosan új embereket keresni, betanítani. „Jelenleg is zajlik egy kutatás arról, hogy mi motiválhat arra egy (fizikai) dolgozót, hogy megtartsa munkahelyét. Az elsődleges felmérések szerint a bérkülönbség nem lenne elegendő  ok ahhoz, hogy a munkavállaló vállalja a fluktuációval járó plusz terheket” -meséli a szakember. Világosan láthatjuk, hogy egy munkahelyváltás a dolgozó számára sokszor nehéz döntés. Ennek átérzésében elég csak olyan egyszerű dolgokra gondolnunk, mint hogy egy tapasztalt munkaerő hirtelen kezdőnek érezheti magát az új helyen; hiába magasabb a fizetése, ő lesz az új ember, akinek mindent a nulláról kell kezdeni. Emellett olyan bizonytalansági tényezők is megjelennek egy munkahelyváltásnál, mint az új munkahelyre való eljutás mikéntje, vagy a közösség okozta bizonytalanság, a beilleszkedés nehézségei.

Fizikai dolgozók körében zajló csoportos beszélgetések arra is rámutattak, hogy létezik a bérnél fontosabb tényező a munkavállalást illetően, ez pedig az emberséges bánásmód iránti vágy. „Egy munkavállaló számára fontos, hogy emberi tényezőként és ne egy malmot hajtó alkatrészként tekintsenek rá. Ebben benne van az is, hogy munkahelyen figyelembe veszik, ha egy munkavállaló életkörülményei változnak, gondoljunk itt egy válás, egy haláleset, vagy betegség megjelenésének lelki terheire, vagy arra pozitív, ám minden addigi szokást felforgatni képes változásra, mint a gyermekvállalás” - világít rá Laár Péter. „Habár a magas fluktuáció jelenleg hazánkban a kékgalléros munkavállalók körében elterjedtebb, de a jelenség ugyanúgy gondot okoz a szellemi munkát végző  munkavállalóknak is. A munkavállalók és munkaadók közti ellentétek minden embert ugyanúgy érintenek.”

Sokszor az a probléma, hogy az anyagi függés miatt a dolgozók nem mernek rámutatni a munkahelyen zajló bánásmódbeli problémákra, ami lehet akár a ki nem mondott, de elvárt kötelező túlóra vállalás, vagy a lekezelő, fenyegetésektől sem mentes vezetői magatartás. Ha a munkavállaló ilyesmit tapasztal, vérmérséklettől függően viseli egy ideig, de termelővállalatok esetében manapság inkább az a jellemző, hogy akik tehetik, egy minimális bérkülönbségért cserébe egyből továbbállnak. A probléma orvoslására pedig egyszerű a megoldás: manapság már léteznek olyan munkáltatók számára kidolgozott programok, amely során a munkavállalók véleményét egy objektív harmadik fél bevonásával mérik fel. Ezt a programot nem lehet házon belül megoldani, hiszen a munkavállalóknak bíznia kell azokban, akikkel a számára nehézséget okozó jelenségekről beszél. Ugyanakkor a munkáltatónak is fontos, hogy őszinte véleményeket tolmácsoljanak neki, hiszen csak akkor van értelme a felmérés elvégzésének, ha az a valós helyzetet tükrözi. „A magas fluktuáció olyan jelenség, ami mind anyagilag, mind pedig lelkileg megterhelő a munkáltatók és a munkavállalók számára is. Egy harmadik feles felmérés megalapozhatja azt a változást, mely segíthet a munkavállalóknak a dolgozók számára kívánatos dolgokat megadni, a munkavállaóknak pedig a közös értékek mentén valóban lojálisabbá válni. Ma már köztudott, hogy a legolcsóbb munkaerő-toborzást a megtartás jelenti. A megtartás oltárán áldozni minden résztvevőnek meg fog térülni” – teszi hozzá a szakértő.

forrás: Jogi Fórum

Új legfőbb ügyészt nevezett ki a spanyol kormány - Sánchez Melgar az egyik legtapasztaltabb ügyész Spanyolországban

k, 12/12/2017 - 09:18
Julián Sánchez Melgart nevezte ki legfőbb ügyésznek a spanyol kormány csütörtökön, miután elődje, José Manuel Maza november 18-án váratlanul elhunyt.

Brexit - Az uniós kiválás legfontosabb feltételei - Megszületett az előzetes megállapodás

k, 12/12/2017 - 09:18
Hosszú hónapok tárgyalásai után megszületett a megállapodás az Egyesült Királyság uniós kiválásának legfontosabb feltételeiről - jelentette be pénteki közös sajtóértekezletén Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Theresa May brit kormányfő, miután korán reggel ismét tárgyalóasztalhoz ültek Brüsszelben.

Szakértői bizonyítás - Fontosabb jellemzők az új polgári perrendtartás alapján

h, 12/11/2017 - 15:27
Ha a fél szakértő kirendelését indítványozza, akkor meg kell jelölnie a szakértőnek feltenni indítványozott kérdéseit. E kérdéseknek döntő jelentőségük van, mert a bíróság olyan tényekre nem kérdezhet rá a szakértőnél, amelyeket a fél kérdései nem érintenek. Bár az anyagi pervezetés szabálya értelmében a bírónak kötelessége felhívni a fél figyelmét akkor, ha egy releváns tényállási elemre nem kérdezett rá, hogy szeretné-e ezt pótolni, de a fél maga dönti el, hogy módosít-e vagy sem a kérdésein.

Tiltott tárgyak a büntetés-végrehajtási intézetekben - A leleményesség nem ismer határokat, a felderítési arány mégis javul

h, 12/11/2017 - 14:09

A büntetés-végrehajtási intézetek működésének rendjét leginkább a tiltott tárgyak bejutása, bekerülése sérti. A tiltott tárgyakat alapvetően két úton: csomagban vagy látogatófogadás során próbálják bejuttatni a kapcsolattartók a börtönbe.

A bv. munkatársainak hatékony ellenőrzési tevékenységének köszönhetően javult a felderítés: a tavalyi 1459 illegális mobiltelefonnal szemben idén már 1680 ilyen készüléket találtak a büntetés-végrehajtási intézetekben a vizsgálatot végző szakemberek.

Annak ellenére, hogy az ellenőrzések a hatályos jogszabályok és a büntetés-végrehajtási intézetek biztonságát szolgáló belső normák és szakmai protokollok maximális betartásával történik, a leleményesség nem ismer határokat.

A fogvatartottak és hozzátartozóik mindent elkövetnek, hogy az ellenőrzést kijátszva többek között élelmiszerekbe - jellemzően kolbászba töltve, kenyér, kalács belsejébe rejtve -, borotvahabos dobozba, konzervdobozba, cipőtalpba rejtve juttassanak be telefonkészülékeket. Az elítéltek kedvenc szalámija, kedvenc felvágottja, kedvenc péksüteménye is bajt jelenthet, hiszen számos alkalommal talált a felügyelet ilyen csomagolásban is illegális tárgyat. 

Mobiltelefon élelmiszerbe, borotvahabos dobozba, konzervdobozba, cipőtalpba rejtve - Forrás: BVOP 

A bv. munkatársainak tapasztalatai szerint vannak olyan bejuttatásra szánt, új kommunikációs eszközök, amelyek nem nagyobbak például egy pendrive-nál és ráadásul alacsony fémtartalommal bírnak. A találékonyságukat jól érzékelteti, hogy borotvahabos flakonban a kifújt hab helyére rejtenek tárgyakat, amiket púrhabbal rögzítenek.

A tiltott tárgyak nagy része csomagban érkezik az elítéltekhez, ezért folyamatos és alapos átvizsgálás történik a büntetés-végrehajtási intézetekben. A napi szakmai tapasztalatok azt mutatják, hogy nemcsak biztonsági szempontból, de a büntetőeljárás során az eljárás sikerességének biztosítása érdekében is fontos az előírások szigorítása, fontos megakadályozni a tiltott tárgyak börtönökbe történő bejutását. 

Képek forrása: BVOP 

forrás: Jogi Fórum

Alaptörvény górcső alatt

h, 12/11/2017 - 13:35

Január 1-jén már hatéves lesz az Alaptörvény. Az Alkotmánybíróság elnöke és a Kúria vezetője által meghirdetett pályázatra több tucat tanulmány érkezett, amelyek egyelőre nem nyilvánosak. Az Ab sajtófőnökétől megtudtuk: a pályázati anyagból 2018-ban egy vagy több tanulmánykötet készül.

2016. szeptember 28-án Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság (Ab) akkori elnökhelyettese és Darák Péter, a Kúria elnöke közös kutatási programot indított az Alaptörvény követelményei érvényesülésének bemutatására, amelynek keretében öt témakör tudományos elemzésére írtak ki pályázatot:

  • az Alkotmánybíróság és a legfőbb bírói szerv kapcsolata a hatásköri rendelkezések alapján (külföldi kitekintéssel);
  • a felülvizsgálati és az alkotmányjogi panaszeljárások párhuzamosságából adódó eljárási kérdések;
  • az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának, illetve a bírói kezdeményezések érdemi vizsgálatának feltételrendszere;
  • az Alaptörvény egészének érvényesülése (főbb alapjogonkénti elemzés);
  • a társadalom széles körét érintő olyan aktuális jogi kérdések elemzése, amelyekben az Alaptörvény gyökeres változást hozott (például szülőtartás kérdése, jogos védelmi helyzet megítélése stb.).

A projektterveket 2016. október 31-ig lehetett benyújtani. A pályázat nyomán országszerte több tucatnyi tanulmány készült jogtudósok, egyetemi oktatók és bírák közreműködésével, ezek legjavát a 2017. november 29-én kezdődött kétnapos konferencián mutatták be. "Eljött az idő a fél évtizede, 2012. január 1-jén életbe lépett új Alaptörvény átfogó értékelésére" – jelentette ki a tanácskozáson Sulyok Tamás, aki az Alaptörvény egyik fontos vívmányának nevezte az alkotmányjogi panasz intézményének új szabályozását, amely egyedi ügyekben lehetővé teszi a bírói döntés megsemmisítését. Ezzel összefüggésben kiemelte, hogy a bírói ítéletekben egyre gyakrabban jelennek meg közvetlen hivatkozásként az Alaptörvény rendelkezései. Az Ab elnöke szerint az alkotmányjogi panasz intézménye elősegíti a rendes, szakjogi bíráskodásban is alkotmányos jogértelmezést. "Az alkotmányjogi panasz sikerének titka a kölcsönös önkorlátozáson alapuló bírói párbeszéd. Ez az önkorlátozás az Ab részéről azt jelenti, hogy a bírói ítéleteket valóban csak alapjogi sérelem esetén semmisíti meg, a bíróságok részéről pedig, hogy ítélkezési gyakorlatukban érvényre juttatják az Ab alkotmányértelmezését. Ez a bírói párbeszéd különös hangsúlyt kap a legfőbb bírói szerv, a Kúria és az Ab kiváló szakmai kapcsolatában" – mondta Sulyok Tamás, aki úgy fogalmazott, hogy a kutatómunka az ötéves Alaptörvény érvényesülésének hatástanulmánya, az Alaptörvény érvényesülése pedig leginkább a bírók tevékenységén keresztül válik kézzelfoghatóvá.

Stumpf Istvén, Darák Péter és Sulyok Tamás az Alkotmánybíróságon rendezett konferencián - Forrá: Alkotmnybíróság

Darák Péter arról beszélt a konferencián, hogy fontos az eleven, szakmai párbeszéd a rendes bíróságok és az Alkotmánybíróság között. A régióban számos példa van arra, hogy ez a párbeszéd végzetesen elromolhat az alkotmányjogi panasz bevezetése, az egyes bírói döntések alkotmánybírósági megsemmisítésének lehetősége nyomán. A Kúria elnöke annak a reményének adott hangot, hogy a tudomány képviselői a maguk objektív megközelítésével közvetítőként fellépnek a közös szakmai problémák megoldása érdekében. "Az egyes alkotmányos intézmények saját szervezeti céljai sem teljesülhetnek, ha ellentétes a bíróságok és az Ab jogértelmezése"– állította Darák Péter, aki szerint a pályázat elérte célját, hiszen a pályaművekben számos közös problémát mutattak fel és jártak körül, s ezek alapján folytatható az értelmes párbeszéd a vitás kérdésekről.

A két napos tanácskozáson felszólalt Stumpf István alkotmánybíró is, aki a pályázatot értékelve kijelentette: folyamatosan emelkedik az alkotmányjogi panaszok száma, a bíróságok pedig az elmúlt évek során döntéseikben már több ezerszer hivatkoztak az Alaptörvényre, ami azt jelzi, hogy e téren zajlik egy tanulási, fejlődési folyamat.

A konferencián bírák és jogtudósok, budapesti és vidéki tudományegyetemek alkotmányjogi tanszékeinek tanárai, kutatói csaknem húsz szakmai előadásban mutatták be az Alaptörvény érvényesülésének vizsgálatával kapcsolatos eredményeiket.

December 1-jén a tanácskozás átköltözött a Donáti utcából, az Ab székházából a Markó utcába, a Kúria épületébe, ahol az Alkotmánybíróság, a Kúria, a Heidelbergi Tudományos Akadémia és a Heidelbergi Egyetem munkatársai – Magyarország és Németország példáján keresztül – vitatták meg a tagállami és európai bíróságok közötti párbeszéd kapcsán kialakult ítélkezési gyakorlatot. A házigazda Darák Péter köszöntőbeszédében a magyar és a német jogi és ítélkezési dialógus fontosságát hangsúlyozta, míg Sulyok Tamás arra hívta fel a figyelmet, hogy az európai bíróságok közötti párbeszéd záloga az európai fejlődésnek. A magyar Ab elnöke beszélt arról is, hogy a tudományos szakemberek bevonása új alapokra helyezi ezt a kapcsolatot. Emellett példaértékűnek nevezte, hogy az úgynevezett valódi alkotmányjogi panasz intézménye Németországban már csaknem fél évszázados múltra tekint vissza.

A konferencián felolvasták Thomas W. Holsteinnek, a Heidelbergi Tudományos Akadémia elnökének üzenetét, amelyben a fiatal jogtudósoknak a nemzetközi tudományos dialógusban betöltött szerepére hívta fel a figyelmet. Paul Kirchhof, a Heidelbergi Egyetem professzora, korábbi alkotmánybíró pedig levelében azt hangsúlyozta, hogy az alkotmányos jogrendszer területén is egységes Európára van szükség.

A nemzetközi tanácskozáson a résztvevők az előadások és pódiumbeszélgetések során többek között elemezték a rendes bíráskodás és az alkotmánybíráskodás viszonyát, az ítélkezés és a jogrendszer határait.

A pályázatra beérkezett tanulmányokról Vetter Szilvia, az Ab sajtófőnöke érdeklődésünkre elmondta, hogy a pályamunkák feldolgozás alatt vannak, ezért azok még nem nyilvánosak. A pályázati anyagból a jövő év folyamán egy vagy több tanulmánykötet készül. 

__________________________________________________________________________________

Az alkotmányozó hatalom 2011. április 18-án fogadta el Magyarország új Alaptörvényét, amely 2012. január 1-jén az 1989. évi XXXI. törvény, azaz az Alkotmány helyébe lépett. Az Alaptörvény tartalmának meghatározásakor az alkotmányozó nem hagyta figyelmen kívül az 1989-től 2011-ig eltelt időszak jogállami jogfejlődését sem. Alkotmányjogi szempontból az egyik legkarakteresebb változást az alkotmányjogi panasz intézményének új szabályozása, az ún. valódi alkotmányjogi panasz – mint az egyedi ügyben hozott bírói ítélet megsemmisítését lehetővé tevő intézmény bevezetése – jelentette, amely végső soron az Alkotmánybíróságot is az igazságszolgáltatás rendszeréhez kapcsolta, még akkor is, ha ezt a kapcsolódást a bírósági rendszer szempontjából szervezeten kívülinek kell tekinteni.

forrás: Jogi Fórum

Az állatok vallási célú levágása korlátok között - Az Európai Unió Bírósága ítéletet hozott

h, 12/11/2017 - 12:18
Wahl főtanácsnok szerint nem sérti a vallásszabadsághoz való jogot azon kötelezettség, hogy az állatok vallási célú, kábítás nélkül történő levágását engedélyezett vágóhidakon kell elvégezni. Az uniós szabályozás egyensúlyt teremt a vallásszabadsághoz való jog, valamint az emberi egészség védelme, az állatok jólléte és az élelmiszerbiztonság területén fennálló követelmények között.

Ünnep a bv-ben - A Mikulás a börtönbe is ellátogat! - Karácsonyi kifestőket készítettek a fogvatartottak gyermekeiknek

h, 12/11/2017 - 12:18
A hazai börtönökben fogva tartottak is készülnek arra, hogy gyermekeiket megajándékozzák Mikulás napján. December 6-án a Váci Fegyház és Börtön OKJ-s könyvkötő képzésén végzett nyomdászok a sajtó jelenlétében karácsonyi kifestőket készítettek gyermekeiknek. A büntetés-végrehajtási szervezet különös figyelmet fordít arra, hogy az elítéltek fogva tartásuk alatt is ápolják családi kapcsolataikat.

A kisvállalati adó választásával 10 százaléknyi közteher spórolható meg - A NAV több mint 70 ezer céget tájékoztatott

h, 12/11/2017 - 12:18
Több mint 70 ezer vállalkozást tájékoztatott az ügyfélkapun keresztül a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön arról, hogy megérné jövőre a kisvállalati adót (kiva) választani.

Trócsányi: "Nem megnyugtató" az együttműködés az Európai Bizottsággal - Igazságügyminiszter az európai ügyek bizottsága előtt

h, 12/11/2017 - 11:40

Az igazságügyi miniszter szerint "nem teljesen megnyugtató" Magyarország együttműködése az Európai Bizottsággal. Trócsányi László erről az Országgyűlés európai ügyek bizottsága előtt beszélt hétfői, éves meghallgatásán.

A tárcavezető azt mondta, a brüsszeli testület rendkívül rövid válaszadási határidőket jelöl meg a magyar kormánynak bizonyos kérdésekben, miközben átpolitizáltság jellemző a kiemelt ügyekben. A szaktárca ennek ellenére magas színvonalú válaszokat ad - jelentette ki.         A miniszter hangsúlyozta, miközben nagy ügyek körül "hisztéria van", a többi téma zömének esetében teljesen normális ügymenet zajlik. 

Az EB-től érkező politikai nyomásgyakorlás Trócsányi László szerint felveti a jóhiszemű eljárás, a védekezéshez való jog és a kettős mérce kérdését. 

"Politikailag szeretnének minket elmeszelni" - fogalmazott a miniszter.

Kiemelt figyelmet igénylő témaként említette a szociális Európa ügyét, mondván, "el akarjuk kerülni a lopakodó jogalkotást" mivel fennáll annak a veszélye, hogy egy versenyképességi kérdés átcsúszik ezzel közösségi szintre.

Az új menekültügyi rendszerről szólva megjegyezte, hogy irányelvek helyett most már - kötelező erejű - rendeleteket próbálnak hozni, ami megszüntetné a magyar kormány mozgásterét. 

Az ukrán oktatási törvény módosítása kapcsán Trócsányi László azt hangsúlyozta, hogy fenn kell tartani a nyomásgyakorlást a jogszabály módosításának érdekében, mert különben a 150 ezres magyar közösség "ténylegesen halálra van ítélve".

Mint mondta, a törvénynek "oroszellenessége van", de szintén sérti a magyarok, románok, görögök érdekeit, majd kitért arra, hogy a Velencei Bizottság állásfoglalása szerint konzultáció nélkül fogadták el a jogszabályt, amely lényeges jogcsökkentést jelent. "Nem biztos, hogy ez a megoldás a legitim cél eléréséhez" - jegyezte meg.

Éves tevékenységéről szólva Trócsányi László elmondta, a börtönzsúfoltságot sikerült kezelniük "jogi értelemben", véget vetve az ügyvédek által szervezett, iparággá nőtt "börtönmutyinak" azzal, hogy belső jogorvoslati rendszert vezettek be, amelyben az adott intézmény parancsnokához lehet fordulni, annak döntése pedig bíróságon támadható.

Az adófizetők pénzéből sokat spóroltunk azzal, hogy ezt a szabályozást bevezettük - fogalmazott, utalva arra, hogy miközben 18 ezres a hazai börtönnépesség, a strasbourgi emberi jogi bíróságon nyolcezer ilyen per indult korábban.

forrás: Jogi Fórum

2021-től a NAV készíti a bevallásokat, és megszűnik a papír alap - Az új adózási rendszerrel az állam 700 milliárd forintot spórolhat

h, 12/11/2017 - 11:35

Mintegy 700 milliárd forintot takaríthat meg az állam, ha a tervek szerint 2021-től szinte minden adóbevallást, a vállalkozásokét és a magánszemélyekét is a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) készíti el, és megszűnik a papíralapú bevallás - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adószabályozásért és számvitelért felelős helyettes államtitkára hétfőn az M1 aktuális csatornán.

Izer Norbert elmondta: a cél az egyszerűsítés a bevallásoknál és a jogi szabályozásban.

Kifejtette, elsőként a jövedéki adó bevallását készítené el a vállalkozások számára az adóhatóság, szem előtt tartva a fokozatosság elvét. Ezután következhet az általános forgalmi adó, valamint a járulékterhek bevallásának elkészítése - mondta. A vállalkozások a becslések szerint mintegy 5 munkanapot spórolhatnak évente, ha elektronikus úton készülnek a bevallások és nem papíralapon, ehhez jön még az a megtakarítás, ha mindezt az adóhatóság végzi az adózó helyett - tette hozzá.

Közölte, a NAV az új rendszer bevezetésénél, amely főként a vállalkozásokat érintené, a személyi jövedelemadó-bevallás tapasztalatait is felhasználná. Természetesen az adózó mindig ellenőrizheti, hogy az adóhatóság által használt adatok helyesek-e, és az elkészült bevallást is neki kell jóváhagyni - mondta.

Az új bevallási rendszer a helyettes-államtitkár szerint már 2019-től elindulhatna a jövedékiadó-bevallással, amihez főként informatikai fejlesztések szükségesek.

Ezzel mindkét fél nyer, az adózó és a NAV is - jegyezte meg.

forrás: Jogi Fórum

A keresetlevél útja közigazgatási perekben - A 2018 januárjától hatályos közigazgatási perrendtartás rendelkezései

h, 12/11/2017 - 10:00

A 2018. január 1-jétől hatályos közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) a jelenleg hatályos perrendi szabályokhoz képest részben új, különösen a nem jogi képviselővel eljáró személyek tekintetében kedvezőbb módon szabályozza a keresetlevél benyújtását.

A Kp. szabályai szerint a keresetlevelet a vitatott közigazgatási cselekményt megvalósító első fokon eljárt közigazgatási szervhez – egyfokú eljárás esetén az eljárt közigazgatási szervhez – kell benyújtani a cselekmény közlésétől számított harminc napon belül, közlés hiányában pedig a cselekményről való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül, de legkésőbb a cselekmény megvalósulásától számított egy éven belül. Lényeges, hogy a jogi képviselővel (pl. ügyvéddel, jogtanácsossal) eljáró személy a keresetlevelet csak így nyújthatja be szabályszerűen, ellenkező esetben a keresetlevél visszautasításának terhével kell számolnia.

A jogi képviselő nélkül eljáró személy – így tipikusan a személyesen, ügyvéd nélkül eljáró állampolgár – határidőn belül a bírósághoz vagy a közigazgatási szerv jogorvoslati szervéhez is benyújthatja a keresetlevelét. Ebben az esetben a bíróság vagy a jogorvoslati szerv azt haladéktalanul megküldi az első fokon eljárt (egyfokú eljárás esetén az eljárt) közigazgatási szervhez.

A közigazgatási szervnek a keresetlevelet, a védiratot és az ügy iratait egyfokú eljárásban hozott közigazgatási cselekmény esetén a benyújtástól számított tizenöt napon belül, többfokú eljárásban hozott cselekmény esetén huszonegy napon belül kell a bírósághoz továbbítania, azonnali jogvédelmet tartalmazó keresetlevél esetén e határidők öt, illetve nyolc napra rövidülnek. Ha a közigazgatási szerv a keresetlevelet nem továbbítja határidőben a bírósághoz, és a felperes igazolja a keresetlevél közigazgatási szervhez történt benyújtásának idejét, a bíróság a közigazgatási szervet nyilatkozattételre és az iratok továbbításra kötelezi, valamint pénzbírsággal sújtja.

Lényeges, hogy egyes közigazgatási perekben a keresetlevelet a bíróságon kell benyújtani. Ilyenek a közigazgatási szerződéssel, a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos jogviták (kivéve, ha közszolgálati döntőbizottság határozatát támadják), az ügyészség vagy törvényességi felügyeletet gyakorló szerv által indított perek, a mulasztási perek, valamint a teljesítés kikényszerítése iránti perek. Ezekben az esetekben a bíróság a keresetlevél vizsgálatának eredményétől függően küldi meg a keresetlevelet az első fokon eljárt (egyfokú eljárás esetén az eljárt) közigazgatási szervnek az ügyiratok és a védirat továbbítása érdekében.

A nem jogi képviselővel eljáró személy a keresetlevelet határidőn belül következmény nélkül nyújthatja be a jogvitával érintett szervnél akkor is, ha a keresetlevelet egyébként a bíróságon kell benyújtani. E kedvezmény a jogi képviselővel eljáró személyre nem vonatkozik. 

forrás: Jogi Fórum

Az offshore nem halt meg, csak átalakult - Továbbra is van igény a külföldi cégalapításra - De miért, hol és hogyan?

h, 12/11/2017 - 09:50

Miközben az offshore-cégek elleni hajtóvadászat láthatóan meghozza az eredményét, a külföldi cégalapítások iránti igény továbbra sem lankad. Az adóelkerülés és adókijátszás, mint elsődleges motiváció kezd azonban eltűnni és helyüket más, elsősorban üzleti és biztonsági célok veszik át – véli a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

Automatikus információcsere, banktitok korlátozása, szigorú pénzmosási és ügyfél-azonosítási szabályok… Mindez csak néhány azon intézkedések közül, amelyekkel a fejlett országok világszerte elejét vették forró pénzek adóparadicsomokba való menekítésének. Mindeközben mindenütt csökkent a jövedelemadók mértéke, Magyarországon például egyszámjegyű társasági adó és csupán 15%-os személyi jövedelemadó mellett lehet jövedelmeket vállalkozásokból kivenni. Megszűnt ezáltal az igény arra, hogy vállalkozások jövedelmeiket és tevékenységeiket külföldi cégekbe csoportosítsák át? Korántsem.

Miért?

Csővári István, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda vezető adójogásza szerint a külföldi cégalapítások mögött jelenleg inkább üzleti és biztonsági, mintsem elsődlegesen adózási megfontolások állnak. Egyrészt magyar vállalkozók az általuk érzékelt „országkockázat” miatt sokszor nagyobb biztonságban, külföldön szeretnék tudni személyes vagy cégvagyonuk könnyen mobilizálható részét. Másrészt gyakran merül fel külföldi társaság választása az üzleti világban befektetésösztönzési célzattal is. Külföldi (például amerikai) befektetők szívesebben fektetnek be ugyanis egy olyan cégen keresztül, amelynek jogrendszerét ismerik és amely által komfortosabban érezhetik magukat. De elképzelhető a külföldi cégalapítás mögött más üzleti szempont is: sok szolgáltatás vevője preferálja például, ha nem egy magyar céggel, hanem egy helyi vagy általa ismert jogi kultúrájú országban alapított társasággal kerül szerződéses viszonyba.

A külföldi cégalapítások mögül ilyen esetekben sem hiányzik az adózási megfontolás, csak a cél módosult. A kifejezett adóelőny elérése helyett jelenleg sok esetben pusztán az a cél, hogy a vállalkozás a magyarországinál „nem rosszabb” adózási körülmények közé kerüljön, vagy az adófizetési kötelezettségét elhalaszthassa. Nem lényegtelen adózási szempont a külföldi működéssel kapcsolatos belföldi adókockázatok elkerülése sem.

Hol?

Az adózás mellett a jogbiztonság és a pénzügyi stabilitás a legfőbb szempont, hogy mely országban érdemes létrehozni egy ilyen társaságot. Az adózást illetően a társasági adó általános mértékének, a nyereségkivonás forrásadó-mentességének, illetve holdingcégek esetén a kapott osztalék és a cégeladással realizált nyereség adómentességének van kiemelt jelentősége. Különösen fontos szempont, hogy a külföldi ország és Magyarország között legyen hatályban kettős adóztatási egyezmény: ennek hiányában ugyanis egy külföldi ország alacsonyabb adókulcsából eredő adóelőnyök esetleg nem vagy korlátoltan használhatók ki. A főbb célországok jelenleg a következők:

Egyesült Arab Emirátusok

Az Emirátusok helyzete különleges. Bár az ott létrehozott cégek teljes adómentességet élveznek, Magyarország mégis kötött velük adóegyezményt és ezáltal az Emirátusokban elért jövedelmeket nem terheli Magyarországon többlet-adóteher.

Klasszikus európai holdingországok (például Hollandia, Luxemburg, Anglia, Svédország)

Az osztalék és árfolyamnyereség adómentessége miatt az ezen országokban létrehozott cégek különösen alkalmasak holdingfunkcióra (azaz más cégek részesedésének birtoklására). Abban az esetben azonban, ha a holdingcégben bankbetétbe vagy értékpapírba fektetendő szabad pénzeszköz halmozódik fel, úgy az ezen realizált hozamot sokszor magasabb – 20-25% körüli – társasági adó terheli.

Málta

Míg Máltát elkerülték a ciprusi adó- és pénzügyi rendszerrel kapcsolatos problémák, addig az ország továbbra is kellemes adózási feltételrendszert biztosít. Az osztalék és cégeladás nyeresége adómentes, az egyéb tevékenységek nyereségét terhelő 35%-os adó pedig egy speciális adó-visszatérítési szabályrendszer igénybe vételével 5%-os tényleges mértékre vihető le.

Lichtenstein

A törpeállam a közeljövőben újra népszerűvé válhat. Míg az alpesi országban a pénzügyi biztonság és stabilitás biztosított, addig Lichtenstein már évekkel ezelőtt leiratkozott az offshore-helyszínek feketelistájáról azzal, hogy 12,5%-os társasági adót vezetett be és kettős adóztatási egyezményt is kötött hazánkkal.

Hongkong, Szingapúr

Ezen országok territoriális adórendszereket működtetnek, ami leegyszerűsítve azt jelenti, hogy csak a külföldön végzett tevékenységeket adóztatják. A használatukkal és a tevékenységgel kapcsolatosan azonban fokozott óvatosság ajánlott – különösen az alábbiakban részletezett átminősítési kockázatok miatt.

Hogyan?

Külföldi cégalapítások és –működtetések tekintetében gondosságot különösen az igényel, hogy a formálisan külföldön alapított, de ténylegesen itthonról irányított cégeket az adóhatóság magyar illetőségűvé minősítheti. Lényegében erről szólt az elmúlt évek legnagyobb visszhangot kapott adóügye is, a Gattyán György cégcsoportjának adóvizsgálata kapcsán elhíresült Docler–ügy. Ha az adóhivatalnak egy külföldi céget sikerül magyar illetőségűvé minősítenie, akkor a cégre kiszabható mindazon adó, amelyet tevékenysége után Magyarországon meg kellett volna fizetnie.

Sokáig tartotta magát az a gyakorlat, hogy az átminősítés elkerüléséhez elegendő, ha a külföldi cég igazgatói többségükben külföldiek. Ennek teljesülése esetén az egyik (általában harmadik) igazgatói pozíciót gyakran a végső cégtulajdonos töltötte be. Erre a körülményre alapozni azonban a nemzetközi adógyakorlat közelmúltbeli fejlődésének fényében már kockázatos, különösen abban az esetben, ha a külföldi igazgatók több száz másik cégben töltenek be hasonló tisztséget, ami nyilvánvalóvá teszi, hogy tényleges szerepük a külföldi cég irányításában nincsen. Biztonságosabb ezért, ha a külföldi cég igazgatóságába a hazai cégtulajdonos egyáltalán nem kerül be, a külföldi igazgatók pedig lehetőség szerint ténylegesen és bizonyíthatóan részt vesznek a cég irányításában. Ha pedig a tulajdonos a külföldi cégének vezetését semmi esetre sem tudja vagy akarja kiadni a kezei közül és igazgatóvá kíván válni, akkor érdemes évente néhány alkalommal felkeresnie a cégének székhelyét és a céggel kapcsolatos aláírnivalóit, egyéb teendőit ezeknek a kiutazásoknak az idejére halasztania.

Jelentősége van továbbá annak is, hogy milyen tevékenység ellátására hozunk létre külföldi céget. Ha ugyanis a vállalkozás nagyobb számú szerződés megkötését és előkészítését, letárgyalását vagy más folyamatos, rendszeresen ellátandó feladatokat kíván meg – mint pl. ügynöki vagy kereskedelmi tevékenység – úgy az átminősítési kockázatok elkerülése érdekében mindenképpen szükséges, hogy a külföldi cég megfelelő tárgyi és személyi infrastruktúrával legyen ellátva.

forrás: Jogi Fórum

A Kamara

Bács-Kiskun Megyei
Ügyvédi Kamara

postacím:
6000 Kecskemét,
Bercsényi utca 15.

telefon/fax:
+36 76 484 909