Bács Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara

A jogiforum.hu hírei

Tartalom átvétel Jogi Fórum - hírek
Hírek a Jogi Fórumon
Frissítve: 1 óra 28 perc

Problémák az online piactereken - Szigorúbb uniós előírások az átláthatóság és a méltányosság érdekében

k, 05/15/2018 - 13:15
Az Európai(|null) Bizottság új szabályokat terjesztett elő az onlineplatform-gazdaság vonatkozásában, amelyek mintegy biztonsági hálóként működnek a digitális gazdaságban tevékenykedő kisvállalkozások számára.

Ténylegesen el nem végzett ügyvédi szolgálatok? - Felmentette a román legfelsőbb bíróság Victor Ponta volt kormányfőt

k, 05/15/2018 - 10:05
Felmentette a román legfelsőbb bíróság első fokon Victor Ponta volt román miniszterelnököt egy korrupciós ügyben.

A munkáltató egészségkárosodásért fennálló kártérítési felelősségéről - Kúriai vélemény egységesíti az ítélkezési gyakorlatot

h, 05/14/2018 - 18:14

A munkáltató egészségkárosodásért fennálló kártérítési felelősségével kapcsolatos perek egységes ítélkezési gyakorlata érdekében összefoglaló véleményt készített a Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiuma; ebben felsorolták azt is, mi tartozhat a munkáltató ellenőrzési körébe, ami megalapozza kártérítési felelősségét - mondta el Tallián Blanka tanácselnök, a kérdéssel foglakozó kúriai joggyakorlat-elemző csoport vezetője egy háttérbeszélgetésen.

Közölte, a kúriai joggyakorlat-elemző csoport azért vizsgálta tavaly ezeket az ügyeket, mert a munkáltató kártérítési felelősségével összefüggő ügyek az összes munkaügyi per egyharmadát teszik ki, és az ezekben az ügyekben hozott bírói döntések nemcsak a munkavállalók, hanem családjuk egzisztenciájára is kihatnak. Emellett a meghozott ítéleteknek van bizonyos "elrettentő hatása" is, nem csak a perben érintett munkáltatók szembesülnek azzal, milyen jogi következményekkel járhat a munkavédelmi szabályok betartásának elmulasztása, és a munkáltató kártérítési felelősségének megállapítása - tette hozzá.

Elmondta, a joggyakorlat-elemzés során több mint 200, az alsóbb fokú bíróságokról felterjesztett ügyet vizsgáltak meg, elemezték a korábban hozott munkaügyi kollégiumi állásfoglalásokat, a Kúria közzétett elvi határozatait, egyéb közzétett döntéseit és a jogtudományi vonatkozásokat is. Ezek alapján készítették el az összefoglaló véleményt, amely elérhető a Kúria internetes oldalán is.

Hozzátette: a joggyakorlat-elemző csoport véleménye az, hogy a kollégium az ítélkezési gyakorlat megőrzendő eredményeit is figyelembe véve, fogadjon el egy új kollégiumi véleményt a munkáltató kártérítési felelőssége jogalapjának értelmezéséről és abban tételesen sorolja fel például azt, hogy mi tartozhat a munkáltató ellenőrzési körébe.

Tallián Blanka elmondta: a munkáltató felel a munkaviszonnyal összefüggésben keletkezett károkért, ezért áttekintették a munkaviszony kérdését és arra jutottak, az akkor is fennáll, ha a munkaszerződést a felek nem foglalták írásba. Vizsgálták azt is, mi alapján lehet elhatárolni, hogy a károkozó körülmény munkaviszonyon belül vagy kívül keletkezett-e, mert a munkáltató felelőssége nem állapítható meg, ha például a munkaviszonnyal össze nem függő "magánmunka" során sérül meg a munkavállaló.

Hozzátette: a 2012. július 1-je előtt hatályos munka törvénykönyve a munkáltató működési körébe tartozó káreseményekért állapította meg a munkáltató kártérítési felelősségét. Az új Munka törvénykönyvében (2012. évi I. törvény) azonban ezt felváltotta az ellenőrzési kör, vagyis - mint mondta - a bíróságoknak azt kell vizsgálniuk a munkáltató felelősségének megállapításakor, hogy a munkáltatónak volt-e ráhatása, befolyása arra, hogy a balesethez vezető körülményeket elkerülje vagy elhárítsa, mert ha volt és a munkavállaló mégis balesetet szenvedett, akkor a kártérítési felelőssége - kizáró körülmények hiányában - fennáll.

Jelezte, vizsgálták az okozati összefüggéssel kapcsolatos ítélkezési gyakorlatot is, vagyis, azt hogy a munkavégzés körülményei és a kialakult betegség, mint kár között a vizsgált ítéletek szerint van-e összefüggés. Például ha valaki vegyszerekkel dolgozik, belélegzi azokat, orvosszakértőnek kell igazolnia, hogy a betegsége ezzel összefügg-e. A joggyakorlat-elemző csoport tapasztalata szerint egyes esetekben nem választották külön a munkaviszonnyal összefüggés és az okozati összefüggés kérdését, holott a munkáltató kártérítési felelőssége nem állhat fenn a munkaviszonnyal összefüggés hiányában, tehát ekkor az okozati összefüggés vizsgálata szükségtelen - tette hozzá Tallián Blanka.

Emellett vizsgálták azt is, a munkavállaló munkáltató számára nem ismert betegsége hogyan befolyásolja a munkáltató kártérítési felelősségét és arra jutottak, a munkáltató kártérítési felelősségébe beletartozik a baleset által aktivizált sorsszerű megbetegedés is.

Áttekintették az úgynevezett látens betegségekkel kapcsolatos kérdést is, amikor a károsult hosszabb időn át dolgozik egészséget veszélyeztető munkakörben, például csillés, vájár, de a munkakörével összefüggő betegséget csak jóval később, akár a munkaviszony megszűnése után állapítják meg.

forrás: Jogi Fórum

Kártérítés Nagy-Britanniából kitoloncolt hajléktalan EU-polgároknak - A kitoloncoltak mindegyike sok ezer fontra számíthat

h, 05/14/2018 - 18:01

Brit jogi szakértők szerint kártérítésre számíthatnak a Nagy-Britanniából hajléktalanságuk miatt kitoloncolt külföldi EU-állampolgárok.

A BBC televízió vasárnapi riportjában elhangzott, hogy brit ügyvédi irodák jelenleg 45 olyan felperes ügyét készítik elő bírósági tárgyalásra, akiket az elmúlt években - jórészt Theresa May jelenlegi miniszterelnök belügyminiszteri időszaka alatt - azért utasítottak ki Nagy-Britanniából, mert a szabad ég alatt aludtak.

A brit közszolgálati médiatársaság által megszerzett adatok szerint csak a tavaly májusig eltelt egy évben 698 hajléktalan külföldi EU-állampolgárt vettek őrizetbe és távolítottak el az országból a brit bevándorlási hatóságok.

A BBC által megkeresett jogi irodák beszámolói szerint az általuk felkarolt ügyfelek mindegyike több ezer font kártérítésre tarthat igényt.

A műsorban megszólalt egy litván állampolgár, akinek volt ugyan törvényes munkája, de 2016-ban hajléktalanná vált, miután kilakoltatták bérelt londoni ingatlanából, majd a hatóságok 19 napra őrizetbe vették, és elrendelték kitoloncolását. A litván állampolgár - aki kilenc évig élt törvényesen Nagy-Britanniában - fellebbezett, és meg is nyerte a jogi eljárást, később pedig 10 ezer font (csaknem 3,6 millió forint) kártérítésben részesült.

A brit belügyminisztérium vasárnap közölte a BBC-vel, hogy időközben felhagyott a hajléktalan külföldi EU-állampolgárok őrizetbe vételének és kitoloncolásának gyakorlatával.

E gyakorlatot a londoni felsőbíróság már tavaly decemberben törvénysértőnek minősítette és megtiltotta, két, kitoloncolással fenyegetett lengyel és egy litván állampolgár panasza alapján.

A felsőbíróság decemberi végzésének indoklása szerint diszkriminációnak minősül, ha olyan külföldi EU-állampolgárokat, akik egyébként semmiféle bűncselekményt nem követtek el, a hatóságok csak azért köteleznek távozásra Nagy-Britanniából, mert nincs hol lakniuk.

A brit belügyi tárca a londoni felsőbíróság elé a decemberi határozat előtt beterjesztett érvelésében hangsúlyozta: adatai szerint az utcákon alvó hajléktalanok száma 2010 és 2015 között országszerte 55 százalékkal, Londonban 91 százalékkal nőtt.

A közép- és kelet-európai EU-állampolgárok a közterületeken éjszakázó külföldi uniós hajléktalanok tíz százalékát tették ki 2007-ben, de arányuk 2016-ra már meghaladta az egyharmadot a minisztériumi adatok szerint.

Korábban az Európai Bizottság is megkérdőjelezte a brit belügyminisztérium kitoloncolási gyakorlatát, azzal az érvvel, hogy az EU-állampolgároknak jogukban áll más EU-országokban élni, függetlenül attól, hogy hajléktalanok-e vagy sem.

forrás: Jogi Fórum

Nem kímélik a termékbemutatós cégek a nyugdíjasokat - A jogszabályok szigorodtak, de még mindig kijátszhatóak!

p, 05/11/2018 - 15:59
A jogalkotó hiába próbálja visszaszorítani a termékbemutatós cégeket a jogszabályok módosításával, szigorításával, sajnos még mindig hihetetlen vásárlásokra veszik rá az idős embereket. „Természetesen” továbbra is a közérzet/egészségjavító készülékek viszik a pálmát, melyekből egyre többféle termék létezik a piacon többszázezer forintos vételáron.

Tíz minisztériummal alakulhat meg az új kormány - A törvénymódosítási javaslat a parlament asztalán

p, 05/11/2018 - 12:19
Tíz minisztériummal alakulhat meg az új kormány - derül ki a minisztériumok felsorolásáról és az ehhez kapcsolódó törvények módosításáról szóló javaslatból, amelyet szerda délután nyújtottak be a parlamentnek a Fidesz és a KDNP vezető politikusai, Orbán Viktor, Semjén Zsolt, Rogán Antal, Gulyás Gergely és Kocsis Máté.

Megváltozott ellenjegyzés - Az új ügyvédi törvény okiratszerkesztésre vonatkozó rendelkezései

p, 05/11/2018 - 12:19
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény számos változást hozott az ügyvédség életébe. Új szabályozást kapott - többek között - az ügyvédi ellenjegyzés jogintézménye is. A jogalkotó szándéka a bizalmi hatás erősítésén túl feltehetőleg a jogalkalmazás bizonytalanságainak kiküszöbölése volt. Az új szabályok gyakorlatba átültetése azonban korántsem zökkenőmentes.

Továbbra is Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke - Megválasztását követően hivatalba lépett, majd beszédet mondott

p, 05/11/2018 - 11:17

Újra miniszterelnökké választotta Orbán Viktort csütörtökön az Országgyűlés.

A Fidesz elnökét - aki 2010 óta tölti be a kormányfői tisztséget - 134 igen szavazattal, 28 nem ellenében választották meg a képviselők.

Ezzel a miniszterelnök újból hivatalba lépett.

Orbán Viktor - akit 1998, 2010 és 2014 után negyedszer választottak kormányfővé - ezután esküt tett az Országgyűlésben.

Orbán Viktor miniszterelnököt (j) megtapsolja a Fidesz-KDNP-frakció az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. május 10-én. - Fotó: Kovács Tamás / MTI

"Mi kereszténydemokraták vagyunk és kereszténydemokráciát akarunk" - Orbán Viktor beiktatását követően beszéket mondott

"Ellenezni fogjuk a kötelező kvótát, kiállunk a keresztény kultúráért és harcolni fogunk a határok megvédéséért" - jelentette ki Orbán Viktor csütörtök délután a parlamentben. A miniszterelnök beiktatási beszédében hangsúlyozta: szükségünk van az unióra, és az EU-nak is szüksége van ránk, ki kell és ki is fogunk állni az európai politika pástjára. Kijelentette azt is: kormánya "a szabad magyarok és a szuverén magyar állam kormánya lesz". Hangsúlyozta: tudja, hogy sokan majd hihetetlennek tartják, ő azonban elérhetőnek, hogy Magyarország 2030-ra az Európai Unió első öt olyan országa közé tartozzon, ahol a legjobb élni, lakni és dolgozni.

Orbán Viktor beszéde elején hangsúlyozta: a kormány a kétharmados alkotmányos többség alapján áll, de mindig a háromharmadot szolgálja majd.

Szavai szerint a haza nem lehet ellenzékben, mert magasan a pártok felett áll, és "szolgálata nem függhet attól, hogy éppen ellenzékiek vagy kormánypártiak vagyunk". Politikai ellenfeleinek azt ígérte: a pártharcban a lovagiasság szabályai szerint fog vívni, de "ha támadnak bennünket (...), olyan lesz a fogadjisten, amilyen az adjonisten".

"Derűlátón, bizakodóan és tettre készen állok most Önök előtt" - jelentette ki, köszönetet mondva egyúttal mindenkinek, aki részt vett a választáson, különösen is azoknak, akik a Fidesz-KDNP-re szavaztak.

"Az elvégzett munka kellő önbizalmat adhat mindannyiunknak" - folytatta -, "a hibajegyzékkel együtt is azt kívánjuk Magyarországnak, soha rosszabb nyolc éve ne legyen". Szerinte ezt a választópolgárok is így gondolhatják, ez húzódhat meg a mögött a prózai és matematikai tény mögött, hogy a Fidesz-KDNP szövetségére többen szavaztak, mint a parlamentben ülő összes többi pártra együttvéve. Előrevetítette: a követező négy évben nagy dolgokra fognak vállalkozni, "igazi nagy fába, sőt fákba akarjuk vágni a fejszénket. Tudjuk azt is, hogy bizonyos nézőpontból egy veréb lehet jobb, mint egy túzok, de mi most igazi nagyvadakra akarunk menni" - fogalmazott.

Szavai szerint a magyarok már nemcsak abban hisznek, hogyha jól végzik a dolgukat, a holnap nem lesz rosszabb a mánál, hanem abban is, hogy a holnap jobb lehet.

"Azt akarják, hogy az előttünk álló jövő lehetőségeihez méltó kormányunk legyen. (...) Ez bátorít és feljogosít, hogy terveinket ne négy-, hanem tízéves kitekintéssel készítsük el. Sőt, inkább 12 éves időtávban kell most gondolkodnunk" - jelentette ki Orbán Viktor, hozzátéve, hogy a felelős kormányzás is ezt követeli meg, hiszen az EU következő költségvetése, illetve végrehajtása valójában 2030-ig tart majd. Közölte: mindig is egy egységes korszaknak látta a 2010-2030 közötti 20 évet.

Azzal folytatta, tudja, hogy sokan majd hihetetlennek tartják, ő azonban elérhetőnek, hogy Magyarország 2030-ra az EU első öt olyan országa közé tartozzon, ahol a legjobb élni, lakni és dolgozni.

A kormányfő lehetségesnek tartotta azt is, hogy az ország az új típusú versenyképességi rangsorokban - amelyek nem a mennyiséget, hanem a minőséget mérik - az öt legjobb uniós állam között legyen.

Áder János köztársasági elnök gratulál Orbán Viktornak, akit ismét miniszterelnöknek választottak az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. május 10-én. - Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

"Háromszori kétharmaddal a hátunk mögött nekünk a lehetetlenre kell vállalkoznunk, mert a lehetségest más is meg tudja csinálni" - fogalmazta meg Orbán Viktor, aki ezzel magyarázta a népesedési hanyatlás megállítására tett vállalást, illetve azt, hogy Magyarország ismét emelkedő pályára lépjen.

Ismertette: gyorsforgalmi utak fogják összekötni Budapestet a megyei jogú városokkal, az autópályák elfutnak az országhatárokig, és a gyorsforgalmi utakra 30 perc alatt az ország bármely pontjáról el lehet majd jutni. Az új napelemparkok, valamint Paks II. a tiszta és fenntartható energiatermelés élvonalába emelik majd Magyarországot.

Rámutatott: a világexport 80 százalékát jelenleg 600 multinacionális cég adja, ezért magas hozzáadott értékű és magasabb bért fizető befektetéseket kell hozni Magyarországra. Célként tűzte ki továbbá, hogy 50 százalékkal növekedjen a hazai tulajdonú vállalatok részesedése a magyar exportból.

Orbán Viktor a népbetegségek radikális visszaszorítása mellett foglalt állást, jelezve: ennek érdekében nem riad vissza az egészségügy ésszerűsítésétől és erős ösztönzők bevezetésétől sem.

Azt is mondta, felépítik az új magyar honvédséget is. Ezzel összefüggésben arra hívta fel a figyelmet, hogy a szomszédos országok folyamatosan fegyverkeznek, de általában is igaz, hogy "az a nemzet, amely nem tudja garantálni saját védelmét, az felelőtlen és történelmi távlatokban hibát követ el". Különösen számít a fiatal és tehetséges katonatisztekre - hangoztatta.

A kormányfő ígéretet tett arra, hogy gazdaságilag is megépítik a lélekben és kultúrában történelmi sorsközösséget alkotó Közép-Európát, s azok fővárosait és nagyvárosait közúton, vasúton és levegőben is összekapcsolják. "Lengyelország meghatározó szerepét pártfogoljuk, és velük összefogva megvetjük egy nagy közép-európai gazdasági térség alapjait" - közölte.

A célok között említette Budapest régi nagyságának és fényének visszaadását. Mint mondta, a nemzet fővárosára fontos szerep vár a nemzetegyesítésben, Budapest minden magyaré, bármely pontján is éljen a világnak.

Orbán Viktor azt is megfogalmazta, már 2010 előtt is azt tekintette a rá váró feladatnak, hogy megértesse, "új korszakba léptünk, és ez mindenkitől változást követel". Az akkori válságkezelésről szólva azt mondta, annak célja nem a válság előtti jobb időkhöz visszatérés volt, hanem hogy "új alapokat is vessünk, új dolgokat is bevezessünk". Új adórendszer, új monetáris politika, új alkotmány, új törvénykönyvek, új családtámogatás, új munkamorál - sorolta.

Beszélt arról, hogy ha egy nép új utakra lép, nem spórolhatja meg a szellemi természetű vitákat. "A régi világrend szellemi hívei, anyagi haszonélvezői, valamint a kényelmesek, a léhák és a restek ilyenkor egy táborba sorakozva támadják az újítókat" - mondta, hozzátéve: "minél sikeresebbek vagyunk mi, annál dühödtebbek a kritikusaink".

"Fölfogásom szerint az eddigi sikerekhez hozzájárult, hogy nyíltan kimondtuk: a liberális demokrácia korszaka véget ért", alkalmatlan lett arra, hogy megvédje az ember méltóságát, hogy megadja a szabadságot, nem tudja garantálni többé a fizikai biztonságot, és már nem tudja fenntartani a keresztény kultúrát sem - fejtette ki, megjegyezve: vannak Európában, akik még "bütykölnek rajta", mert azt hiszik, megjavíthatják. Nem értik, hogy nem a szerkezet romlott el, hanem a világ változott meg - értékelt.

A kormányfő úgy fogalmazott, a magyarok válasza a megváltozott világra az, hogy "a zátonyra futott liberális demokrácia helyett inkább felépítettük a 21. századi kereszténydemokráciát, amely garantálja az ember méltóságát, szabadságát és biztonságát, megvédi a férfi és a nő egyenjogúságát, a hagyományos családmodellt, féken tartja az antiszemitizmust, megvédi a keresztény kultúránkat, és esélyt ad nemzetünk fennmaradására és gyarapodására". Mi kereszténydemokraták vagyunk és kereszténydemokráciát akarunk - emelte ki.

Arról is beszélt, a kormánynak dolga felkészíteni az országot az új technológiai korszakra. Az új korszakban mindenkinek dolgoznia kell, és ma 800 ezerrel többen dolgoznak, mint nyolc éve - jelezte. Hozzátette azt is, hogy az államadóssági ráta 17 százalékponttal alacsonyabb, mint az euróövezet átlagáé, miközben azt a bért, "amiért 2010-ben 12 hónapot dolgoztunk, most 8 hónap alatt hazavisszük".

"Azt is szem előtt kell tartani - folytatta -, hogy a magyarok megmaradása nem automatikus, ezért abból kell kiindulni, hogy el lehet fogyni". A megmaradás életerő kérdése, ezért a magyar államnak és a mindenkori magyar kormánynak stabilnak, erősnek és akcióképesnek kell lennie, "ez minden mást megelőz, minden mást felülír" - mondta.

Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond az ünnepélyes eskütétele után az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. május 10-én. Mögötte Kövér László házelnök. - Fotó: Kovács Tamás / MTI

Úgy fogalmazott, "egy olyan ország önbizalmával és méltóságával kell élnünk, amely tudja, hogy a magyarok többet adtak a világnak, mint amit kaptak tőle".

Jelezte: szeretné meggyőzni a szomszéd országokat, hogy összefogva Európa legbiztonságosabb, leggyorsabban fejlődő, egységes gazdasági, kereskedelmi és közlekedési területévé tudnánk építeni a Kárpát-medencét. "Az elmúlt években számos bizonyságát adtuk, hogy a magyaroktól nem kell félni, s jól jár, aki együttműködik velünk" - tette hozzá.

Szólt továbbá arról: Magyarország elkötelezett tagja marad a nyugati szövetségi rendszernek, de ez nem változtatja meg a magyar államiság földrajzi meghatározottságát: nyugatra a germán vaskancellárok földje, keletre a szláv katonanépek világa, délre pedig muszlim embertömegek találhatók. Ezért a magyar politika nem szimpatizálhat a demokráciaexport-elméletekkel, nem társulhat a más népeket kioktatókhoz és azokhoz sem, akik a német, az orosz, a török népet és annak vezetőit sértegetik - figyelmeztetett.

Kormánya azt az iskolát követi - mondta -, amely szerint a magyarok soha nem akartak szolganép lenni. "Kik szabadon éltek-haltak, szolgaföldben nem nyughatnak. A magyarok Istenére esküszünk, esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk!" - idézett a Nemzeti dalból, megjegyezve: ezt az esküt minden magyar gyermek leteszi.

"Kormányom a szabad magyarok és a szuverén magyar állam kormánya lesz" - hangsúlyozta.

Végül az EU-ról beszélt, kiemelve: erős Európát, békét, kölcsönösen előnyös megállapodásokat szeretnének. "Szükségünk van az unióra, és az uniónak is szüksége van ránk" - tette hozzá a miniszterelnök, közölve: minden erejükkel azt fogják képviselni, hogy az uniónak a szabad nemzetek szövetségeként kell működnie, fel kell adnia az európai egyesült államokra vonatkozó "hagymázas rémálmait", s vissza kell térnie a realitások talajára.

Szavai szerint Brüsszelben ma fizetett aktivisták, bürokraták, politikusok ezrei dolgoznak azért, hogy a migrációt alapvető emberi joggá minősítsék, "ezért akarják elvenni tőlünk a jogot, hogy magunk dönthessünk, kit fogadunk be és kit nem". Úgy látja, a migráció végül a nemzetek felbomlásához vezet, s csak egyetlen nyílt társadalom marad egyetlen egységes európai kormánnyal. "Ez a sors vár azokra, akik nem védekeznek a migráció ellen" - közölte, megerősítve ugyanakkor, hogy kormánya mindennek elszánt ellenzője.

A multikulturalizmus volt az első lépcsőfok, a politikai korrektség a második, a harmadik pedig a kötelező betelepítési kvóta lenne - fejtette ki, úgy folytatva: annak érdekében, hogy "az az Európa, amelyet szeretünk, és amelyért készen állunk komoly áldozatokra is, ne lépjen fel az önfelszámolás következő lépcsőfokára, ki kell és ki is fogunk állni az európai politika pástjára". "Ellenezni fogjuk a kötelező kvótát, kiállunk a keresztény kultúráért és harcolni fogunk a határok megvédéséért" - közölte.

Orbán Viktor szavait úgy zárta: "most, hogy eskümet letettem, a nemzet minden egyes tagjának, mind a tizenötmillió magyarnak, külön-külön és együttesen is a saját lelkiismeretére hivatkozva megerősítem, hogy minden cselekvésemben nemzetünknek és országunknak, a magyar embereknek, a magyar érdekeknek és a keresztény értékeknek a szolgálata fog vezérelni".

forrás: Jogi Fórum

Lengyel bírósági reform brüsszeli ajánlásoknak megfelelően - A szejm megszavazta a legfelsőbb bíróságról szóló törvény módosításait

p, 05/11/2018 - 10:56

A lengyel alsóház megszavazta csütörtökön a bírósági reform, konkrétan a legfelsőbb bíróságról szóló törvény újabb módosításait, amelyek figyelembe veszik a 7. cikk szerinti uniós eljárás során megfogalmazott brüsszeli ajánlásokat.

A múlt szerdán előterjesztett módosításokat a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) jelenlévő 227 képviselőjén kívül hét független honatya szavazta meg, az ellenzéki képviselők nemmel voksoltak.

Az egyik változás a legfelsőbb bírósághoz benyújtható úgynevezett rendkívüli panasz intézményére vonatkozik, az ilyen kérelmek nyomán a testület akár 20 évre visszamenőleg is felülvizsgálhatja az alacsonyabb szintű törvényszékek ítéleteit.

Míg a tavaly decemberben elfogadott, az Európai Bizottság által kifogásolt megoldás szerint ezt a panaszt nyolc lengyel közjogi intézmény kezdeményezhette, az új módosítás szerint ezt csak a főügyész és az emberi jogok biztosa (ombudsman) teheti meg, mégpedig - a törvény betűje szerint - csak akkor, ha ez "a demokratikus jogállam elvei szempontjából teljesen nélkülözhetetlen lesz".

A másik módosítás a legfelsőbb bíróságnál alkalmazandó ülnökökre vonatkozik. Őket az eredeti megoldástól eltérően nem az igazságügyi miniszter, hanem az államfő nevezi ki.

A harmadik változás az, hogy a legfelsőbb bíróságnak a nyugdíjkorhatárt elért tagjai esetében a szolgálati idő meghosszabbításáról az államfő nem maga dönt, hanem az országos igazságszolgálati tanács véleményét kell kérnie. Korábbi, Brüsszel által szintén kifogásolt előírások ez ügyben előbb az igazságügyi miniszterre, majd egyedül az államfőre bízták a döntést.

A lengyel parlament április közepén már elfogadta az említett jogszabály egyes, Brüsszel ajánlásaival megegyező módosításait, enyhültek akkor többek között a bírák nyugdíjkorhatárának csökkentésére vonatkozó más előírások.

Jacek Czaputowicz lengyel külügyminiszter a minap reményének adott hangot, hogy a brüsszeli testület az újabb módosítási javaslatok nyomán visszavonja az uniós alapszerződés 7. cikke szerinti eljárást, amelyet tavaly decemberben Varsóval szemben kezdeményeztek.

Az ellenzéki képviselők a parlamenti vita során úgy vélték, a módosítások csupán látszatváltozást jelentenek.

forrás: Jogi Fórum

Tíz minisztériummal alakul meg az új kormány - Az Országgyűlés ma elfogadta a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényt

p, 05/11/2018 - 10:40

Az Országgyűlés pénteken elfogadta a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényt, amelynek értelmében a negyedik Orbán-kormányban tíz tárca működik majd.

Orbán Viktor miniszterelnök és kormánypárti képviselőtársai, Semjén Zsolt, Rogán Antal, Gulyás Gergely és Kocsis Máté előterjesztését - házszabálytól eltéréssel - 127 igen szavazattal, 35 nem ellenében fogadta el a parlament.

A jogszabály alapján a leendő kabinet tíz tárcája a következők lesznek: Agrárminisztérium, Belügyminisztérium, Emberi Erőforrások Minisztériuma, Honvédelmi Minisztérium, Igazságügyi Minisztérium, Innovációs és Technológiai Minisztérium, Külgazdasági és Külügyminisztérium, Miniszterelnöki Kabinetiroda, Miniszterelnökség és Pénzügyminisztérium.

Az előző kormányzati ciklusban ugyancsak tíz minisztérium működött, de néhány esetben más elnevezéssel és felosztásban.

A miniszterelnök részletes feladat- és hatáskörét a jövőben kormányrendelet állapítja meg.

Rögzítették továbbá, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda a miniszterelnök politikai munkaszervezeteként, a létrejövő Miniszterelnöki Kormányiroda pedig kormányzati igazgatási munkaszervezeteként működik.

A közigazgatási államtitkár által vezetett kormányiroda önálló költségvetési fejezettel rendelkező, különös hatáskörű központi államigazgatási szervnek minősül, amelyet a kormányfő közvetlenül irányít.

Az előterjesztés általános indoklása a kormányzati szerkezetről azt írta: a kormányzati tevékenység irányítását a miniszterelnök végzi. Ennek keretében megszűnt a kormányzati tevékenység összehangolásáért való külön miniszteri felelősség, az e körbe tartozó feladatok a továbbiakban megoszlanak az angolszász mintára létrejövő kormányzati központ szervei között. A kormányzati központ része a Miniszterelnöki Kabinetiroda, a Miniszterelnökség és a Miniszterelnöki Kormányiroda.

A benyújtók hangsúlyozták továbbá, hogy hatékony és gyors reagálású kormányra van szükség, mert a világban percek alatt olyan változások mennek végbe, amelyek "mindannyiunk életét érintik". Vannak ilyen kihívások a biztonság területén és a gazdasági életben is - folytatták -, ezért a kormányzati struktúrában kiemelt szerepet kapnak a nemzetbiztonsági kérdések, valamint az újítás és az innováció. Szétválik az állami vagyon kezeléséért és a fejlesztésekért viselt kormányzati felelősség, létrejön az Innovációs és Technológiai Minisztérium. A gazdasági életben ugyanakkor nagy jelentőséggel bír a pénzügyi stabilitás és a megbízhatóság - írták -, ezt a szempontot a kormányzati struktúrában a pénzügypolitikáért és a költségvetési tervezésért felelős Pénzügyminisztérium képviseli.

A törvény arra is kitér, hogy a tárca nélküli miniszterek - akikből több is lesz az új kormányban - részletes feladat- és hatáskörét kormányrendelet állapítja majd meg, tevékenységüket pedig minisztérium vagy a Miniszterelnöki Kormányiroda segíti.

forrás: Jogi Fórum

Többéves uniós költségvetésre tett javaslatot a Bizottság - A pénzügyi eredményességet jogállamisági mechanizmussal kívánja biztosítani

p, 05/11/2018 - 08:59
A hosszú távú uniós költségvetés (más néven többéves pénzügyi keret) több évre előre pénzügyi formába önti az Európai Unió politikai prioritásait, és éves maximális összegeket állapít meg az EU kiadásainak teljes egészére, illetve a legfontosabb kiadási kategóriákra vonatkozóan. Azáltal, hogy azokra a területekre összpontosít, ahol az uniós szint a legalkalmasabb az eredmények elérésére, ez a polgárainak védelmet, biztonságot és lehetőségeket nyújtó Európának szánt költségvetés. A május 2-diki javaslat - az Európai bizottság szerint "egy gyakorlatias, modern, hosszú távú költségvetést biztosít Európának."

Európában példanélkül! - Európai Jogi Szaktanácsadói Hálózat - Válaszok a bírák uniós jogértelmezési kérdéseire - Videó

p, 05/11/2018 - 08:59
Az Európai Jogi Szaktanácsadói Hálózat szaktanácsadó bírái, bírósági titkárai segítséget nyújtanak abban, hogy a bírák, illetve a bírósági titkárok az uniós jogból eredő jogértelmezési kérdéseket ugyanolyan biztonsággal válaszolják meg, mintha azok magyar jogi kérdések lennének. Ilyen szervezettséggel és feladatkörrel egyedül Magyarországon működik szaktanácsadói hálózat, ez a működési metódus még Európai Uniós szinten is mintaértékű és előremutató lehet.

A szolgáltatási uniós irányelvet sértő nemzeti munkajogi szabályok? - A szolgáltatásnyújtás szabadsága az Európai Bíróság asztalán

p, 05/11/2018 - 08:59
Wahl főtanácsnok annak megállapítását javasolja a Bíróságnak, hogy az uniós joggal ellentétes az a nemzeti jogszabály, amely a szolgáltatások igénybevevője számára előírja, hogy nyújtson biztosítékot azon bírság fedezete céljából, amely valamely nemzeti munkajogi jogszabályi rendelkezésnek egy másik tagállamban székhellyel rendelkező szolgáltató általi megsértése miatt szabható ki. Az ilyen rendelkezés a főtanácsnok szerint tilos a szolgáltatási irányelv értelmében, és mindenképpen meghaladja az ahhoz szükséges mértéket, hogy a nemzeti hatóságok képesek legyenek a munkavállalók védelme, valamint a tisztességtelen verseny és a szociális dömping elkerülése érdekében elfogadott nemzeti munkajogi szabályoknak való megfelelés ellenőrzésére és kikényszerítésére.

Jogi könyvek méltó környezetben - Megújult az Egri Törvényszék könyvtára - Igazi különlegességek is fellelhetőek a polcokon - Videó

cs, 05/10/2018 - 16:08

Az Egri Törvényszék épülete nemrég kívül-belül teljes körű rekonstrukción esett át. A törvényház könyvtára is megújult, tágas térrel, igazán modern környezetben várja olvasóit. Igazi különlegességek is fellelhetőek a gyűjteményben: több, mint ezer példány található az 1845 és 1945 között kiadott jogi szakkönyvekből. 

A szakkönyvtár célja elsősorban az ítélkező munka támogatása, de a nem bírósági alkalmazottak részére is támogatást nyújtanak például a jogi témájú szakdolgozatok írásához.

A videóból kiderül, hogy milyen könyvekkel találkozhatnak a gyönyörű és modern könyvtár olvasói.

forrás: Jogi Fórum

Engedélyezhető-e a családegyesítés beutazási tilalom esetén? - Az Európai Bíróság ítéletet hozott

cs, 05/10/2018 - 15:51

A családegyesítés iránt benyújtott kérelmeket akkor is meg kell vizsgálni, ha a szabad mozgását korábban soha nem gyakorló uniós polgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagjával szemben beutazási tilalmat rendeltek el. A harmadik országbeli állampolgár és az uniós polgár közötti eltartotti viszony fennállását, valamint a beutazási tilalom alapjául szolgáló közrendi okok fennállását esetről esetre kell vizsgálni - áll az Európai Unió Bíróságának ítéletében.

A C-82/16. sz. ügyben hozott ítélet K. A. és társai kontra Belgische Staat (Családegyesítés Belgiumban)

Több, Belgiumban lakóhellyel rendelkező, harmadik országbeli (Örményország, Oroszország, Uganda, Kenya, Nigéria, Albánia, Guinea) állampolgárral szemben kiutasítási határozatot hoztak, a Belgium területére való beutazás tilalmára vonatkozó határozattal együtt. Néhányukkal szemben e határozatot azzal az indokkal hozták meg, hogy veszélyt jelentenek a közrendre. Később az érintett személyek Belgiumban tartózkodási engedély iránti kérelmet nyújtottak be, néhányuk mint belga állampolgár eltartott leszármazottja, mások mint belga kiskorú gyermek szülője, és végül egyikük mint belga állampolgárral fennálló stabil kapcsolatban törvényesen együtt élő élettárs. E kérelmeket a hatáskörrel rendelkező belga hatóságok azzal az indokkal nem vizsgálták, hogy az érintett személyek még mindig érvényes beutazási tilalomra vonatkozó határozat hatálya alatt álltak. Ha az ilyen határozat jogerőssé vált, hatályát a nemzeti jog alapján főszabály szerint csak az említett határozat visszavonása vagy felfüggesztése iránti kérelem külföldön történő benyújtása szüntetheti meg vagy függesztheti fel ideiglenesen.

Az ezen ügyekben eljáró Raad voor Vreemdelingenbetwistingen (menekültügyi és bevándorlásügyi eljárások tanácsa, Belgium) úgy határozott, hogy előzetes döntéshozatal iránti kérdéseket terjeszt a Bíróság elé. Pontosítja, hogy a nemzeti gyakorlatnak megfelelően a családegyesítési célú tartózkodás iránti kérelmeket nem vizsgálták, ekként pedig azokat érdemben nem értékelték, mivel az érintett harmadik országbeli állampolgárokkal szemben beutazási tilalmat rendeltek el. Arra is rámutat, hogy az érintett különböző uniós polgárok nem utaznak rendszeresen másik tagállamba munkavállalóként vagy szolgáltatóként, és hogy nem a Belgiumtól eltérő valamely tagállamban való tényleges tartózkodás során alakítottak ki, illetve szilárdítottak meg családi életet a harmadik országbeli állampolgárokkal. Felmerül tehát a kérdés, hogy a jogellenes tartózkodásra vonatkozó uniós irányelv vagy az EUMSZ 20. cikk (uniós polgárság) alkalmazandó-e ezekre a helyzetekre.1

Ítéletében a Bíróság emlékeztet az uniós polgárságra vonatkozó ítélkezési gyakorlatára, amelynek értelmében vannak egészen különleges helyzetek, amelyekben – noha az érintett uniós polgár nem élt a szabad mozgáshoz való jogával – meg kell adni a tartózkodási jogot az olyan harmadik országbeli állampolgár számára, aki az uniós polgár családtagja. Ez az eset áll fenn akkor, ha az ilyen jog megtagadásának következményeként e polgár valójában kénytelen lenne elhagyni az Unió egészének területét, és ezzel megfosztanák őt az e jogállás révén biztosított jogok lényegének tényleges élvezetétől.

Valamely harmadik országbeli állampolgár azon kötelezettsége tehát, hogy a vele szemben elrendelt beutazási tilalom megszüntetésének vagy felfüggesztésének kérelmezése céljából elhagyja az Unió területét, veszélyeztetheti az uniós polgárság hatékony érvényesülését. Ez a helyzet akkor, ha e kötelezettség teljesítése – a harmadik országbeli állampolgár és az uniós polgár közötti családi eltartotti viszony fennállása miatt – következményeként ezen utóbbi ténylegesen arra kényszerül, hogy őt kísérje, így pedig maga is elhagyja az Unió területét egy olyan időtartamra, amely – amint arra a nemzeti bíróság rámutat – határozatlan.

A Bíróság továbbá pontosítja azon körülményeket, amelyek között a szabad mozgását korábban soha nem gyakorló uniós polgár családtagja számára származékos tartózkodási jogot megalapozó eltartotti viszony megvalósulhat. A Bíróság hangsúlyozza, hogy a kiskorúaktól (különösen a kisgyermekektől) eltérően a felnőttek főszabály szerint képesek a családtagjaiktól független életvitelt folytatni. Egy felnőtt esetében a származékos tartózkodási jog tehát csak kivételes esetekben képzelhető el, amelyekben – figyelemmel az összes releváns körülményre – az érintett személy egyáltalán nem választható el az őt eltartó családtagjától. Ha viszont az uniós polgár kiskorú, a harmadik országbeli állampolgárral való eltartotti viszony fennállása értékelésének – a gyermek mindenek felett álló érdekében – az adott ügy körülményei összességének, többek között a gyermek életkorának, testi és érzelmi fejlettségének, a szüleivel fennálló érzelmi kapcsolata erősségének, valamint azon kockázatnak a figyelembevételén kell alapulnia, amelyet a harmadik országbeli állampolgár szülőtől való elszakítás a gyermek lelki egyensúlyára jelenthet. Az akár biológiai, akár jogi családi köteléknek az ezzel az állampolgárral való fennállása nem elegendő, az ezen utóbbival való együttélés pedig – még ha figyelembeveendő releváns tényező is – nem szükséges az ilyen eltartotti viszony megállapításához.

A Bíróság ezenkívül pontosítja, hogy közömbös, hogy a harmadik ország állampolgára által hivatkozott eltartotti viszony a beutazási tilalomra vonatkozó határozat vele szemben történő elfogadását követően keletkezett.

Hasonlóképpen közömbös, hogy a beutazási tilalomra vonatkozó határozat jogerőssé vált, amikor a harmadik országbeli állampolgár családegyesítési célú tartózkodás iránti kérelmét benyújtja.

Az is közömbös, hogy a beutazási tilalomra vonatkozó határozatot a visszatérési kötelezettség megsértése igazolja. Amennyiben közrendi okok igazolták ezt a határozatot, azok nem vezethetnek automatikusan a származékos tartózkodási jognak a harmadik ország állampolgárától való megtagadásához. A származékos tartózkodási jog közrendi okokból csak akkor tagadható meg a harmadik országbeli állampolgártól, ha az ügy valamennyi körülményének az – arányosság elve, a gyermek mindenek felett álló érdeke, valamint az alapvető jogok tükrében elvégzett – konkrét értékeléséből kitűnik, hogy a harmadik országbeli állampolgár a közrendre nézve valódi, közvetlen és kellően súlyos veszélyt jelent.

Végül, a 2008/115 irányelvvel2 ellentétes azon nemzeti gyakorlat, amelynek keretében anélkül fogadható el kiutasítási határozat harmadik ország olyan állampolgárával szemben, aki már állt még mindig hatályos beutazási tilalommal párosuló kiutasítási határozat hatálya alatt, hogy figyelembe vennék a családi életével kapcsolatos, a beutazási tilalom elrendelését követően benyújtott családegyesítési célú tartózkodás iránti kérelemben említett tényezőket (különösen kiskorú gyermekének érdekét), kivéve ha ezekre a tényezőkre az érintett korábban már hivatkozhatott volna.

_________________________________________________________________________________

1A harmadik országok illegálisan [helyesen: jogellenesen] tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról szóló, 2008. december 16-i 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2008. L 348., 98. o.).

25. cikk.

forrás: Jogi Fórum

Nyugdíjbiztosításnál nem jár automatikusan az adójóváírás - A támogatási összeget külön kell igényelni az szja-bevallásban!

cs, 05/10/2018 - 13:11

Tavaly év végére már megközelítette a negyedmilliót az államilag támogatott nyugdíjbiztosítások száma. Az összes szerződő között mintegy 70 ezren vannak olyanok, akik 2017-ben szerződtek, vagyis első alkalommal kaphatják meg a befizetéseik után járó adójóváírást. Az UNION Biztosító arra figyelmeztet, hogy a támogatási összeget csak azoknak folyósítja az adóhatóság, akik ezt külön igénylik a május 22-ig benyújtandó szja-bevallásukban. A biztosító saját adatbázisa szerint tavaly az érintettek 25 százaléka elmulasztotta ezt a lépést, az új szerződők körében ez az arány még magasabb, 34 százalék volt, vagyis háromból egy új ügyfelet érintett ez a probléma.

2014. év elején bevezetett államilag támogatott nyugdíjbiztosítás keretében az állam az ügyfelek tárgyévi befizetéseinek 20 százaléka után évi 130 ezer forintig adójóváírást fizet. Az adójóváírás azonban nem kerül automatikusan az ügyfelek szerződésére, azt a május 22-ig benyújtandó személyijövedelemadó-bevallás keretében kell igényelni. A NAV a bevallás beérkezésétől számított 30 napon belül utalja a összeget a biztosítónál vezetett számlára.

„Az ügyfelek évről évre egyre tudatosabban járnak el az adójóváírás kapcsán: saját állományunkban például 2015-ben még a szerződők fele mulasztotta el a visszaigénylést, 2016-ban 35, tavaly pedig 25 százaléknyian voltak figyelmetlenek – magyarázza Bárdos Tamás, az UNION Biztosító személybiztosítási üzletágának igazgatója – Ez persze még mindig nagyon jelentős arány, a tudatosságot különösen az első befizetési évet követően kell erősítenünk, mivel ebben a körben tavaly is 34 százalékos arányban maradt el a visszatérítés.”

A visszatérítés elmaradását ugyanakkor nem csupán az ügyfelek figyelmetlensége okozhatja. Amennyiben a szerződő ezer forintnál nagyobb adó- vagy járuléktartozást halmozott fel, az adóhatóság a tartozás rendezéséig visszatarthatja a folyósítást. Alacsonyabb fizetések mellett az is előfordulhat, hogy más adókedvezmények igénybe vétele miatt az adó összege nem elegendő a teljes körű adójóváíráshoz. Ilyenkor a jóváírás csak csökkentett mértékben kérhető.

A visszatérítések arányának növekedését az ügyfelek tudatosságának javulás mellett az is elősegíti, hogy egyre többen veszik igénybe a NAV adóbevallási tervezetét, amelyben az adóhatóság automatikusan feltünteti a kifizetőktől, többek között a nyugdíjbiztosítási szolgáltatóktól kapott adatokat is.

Az adójóváírás igénylését a biztosító által legkésőbb február közepéig megküldött igazolás alapján kell kitölteni. Az szja-bevallásokat idén a pünkösdi ünnepek miatt május 22-ig lehet benyújtani, vagyis aki valamilyen okból nem rendelkezik ezzel az igazolással, annak még maradt lehetősége arra, hogy a pótlásról intézkedjen biztosítójának ügyfélszolgálatán. Akkor sincsen veszve az összeg, ha valaki a bevallás benyújtását követően vette észre, hogy elmulasztotta az igény feltüntetését: ez a lépés az elévülési időn belül (a tavalyi befizetések után járó visszaigénylések esetében például 2023 végéig) önellenőrzés keretében utólagosan pótolható.

forrás: Jogi Fórum

A jog a demokrácia ellen? - Megjelent magyarul is Bertrand Mathieu jogász, egyetemi tanár könyve

cs, 05/10/2018 - 13:05

Magyarul is olvasható Bertrand Mathieu jogásznak, a párizsi Sorbonne Egyetem tanárának A jog a demokrácia ellen? című könyve, amelynek célja, hogy bemutassa: a jog a demokrácia ellen is fordulhat. A kiadvány a Századvég Kiadó gondozásában jelent meg.

Bertrand Mathieu szerdán, a Budapesti Francia Intézetben tartott könyvbemutatót megelőzően a közmédiának nyilatkozva azt mondta: a könyv ötlete abból a megállapításból jött, hogy egyértelműen demokratikus válságot élünk meg. Az a fajta univerzalista típusú modell, amellyel elképzeltük a demokráciákat, úgy tűnik, már sokkal kevésbé vonzó, mint volt eddig - tette hozzá.

Kifejtette, elemzése során arra jutott, hogy sokszor - nem is elhibázott módon - az embereknek az a benyomásuk, már nem számít a szavazatuk a döntéseknél.

Bertrand Mathieu francia alkotmányjogász A jog a demokrácia ellen? című, a Századvég Kiadó gondozásában megjelent könyvének bemutatóján a Budapesti Francia Intézetben 2018. május 9-én. - Fotó: Máthé Zoltán / MTI

Bertrand Mathieu szerint ma többféle identitásválságot is megélünk: egyrészt a nemzetekét, másrészt az európai identitásválságot. Összességében ez okozza a demokrácia válságát, amelyet a jog már nem képes megoldani - mondta a szerző.

A jog nem tud egy adott megoldást javasolni, de sokféle utat kijelölhet, és azt mindenféleképpen meg kell értetnünk, hogy az Európai Unióra szükségünk van, de egy olyanra, amely figyelembe veszi a különböző nemzeti sajátosságokat - jelentette ki Bertrand Mathieu.

Trócsányi László igazságügyi miniszter, egyetemi tanár, a kiadvány előszavának szerzője azt mondta, Európában óriás vita folyik arról, hogy a jog és a demokrácia között mi a viszony. Egyrészről a jog védi a demokráciát a hatalommegosztás, az állami intézmények szabályozott működése vagy a választójog biztosítása révén. Mindazonáltal vannak olyan törekvések, amelyek a demokráciát elferdítik jogi eszközök révén - emelte ki.

Ez bonyolult kérdéseket vet fel, például, hogy a nép mennyire tud befolyásolni döntéseket és a választott testületeknek milyen súlyuk van.

Demokrácia és jog kérdése úgy is felmerül, hogy az európai polgárok mennyire tudják befolyásolni az európai intézmények működését. Ma az alapkérdés az, hogy a döntéshozó technokrata elitnek milyen a viszonya a néphez - fogalmazott Trócsányi László, aki alapvető fontosságúnak nevezte a könyvet.

A kötet nagyon jól rámutat azokra a problémákra, amelyek Nyugat-Európában ma jelen vannak. Ilyen például a multikulturalizmus vagy a közösségek a közösségen belül kérdése, továbbá az, hogy ezek milyen feszültségeket képesek kiváltani. Ezek mind mai, élő kérdések, amelyekről viták zajlanak, és ezekben Magyarország is részt vesz - jelezte Trócsányi László.

Bertrand Mathieu Trócsányi László egyetemi tanár, igazságügyi miniszter és Éric Fournier, Franciaország budapesti nagykövete társaságában könyvének május 9-diki bemutatóján. - Fotó: Máthé Zoltán / MTI

Bertrand Mathieu, aki a francia Alkotmányjogi Kutatóközpont vezetője, a Nemzetközi Alkotmányjogi Egyesület elnökhelyettese, valamint a Francia Alkotmányjogi Egyesület emeritus elnöke is, a kötet bevezetőjében azt írta: a könyv alapgondolata az, hogy a jog a demokrácia ellen fordulhat, ha ellehetetleníti a demokrácia megnyilvánulását, illegitimálja alapjait és működési folyamatait.

A kiadvány második részében ennek a kortárs jelenségnek a megnyilvánulásait mutatja be. A jog túlburjánzása, a jogi normák megszaporodása és a védelmüket ellátó intézmények megerősödése nemcsak a demokrácia gyakorlati megvalósítását nehezítik meg, hanem az alapelvét is megkérdőjelezik - olvasható.

A harmadik rész vázlatosan felsorol néhány kiutat, amely lehetőséget teremt, hogy elgondolkodjunk azon, a demokrácia megújítható vagy meghaladott-e.

A szerző szerint a nyugati demokrácia rendszere, minden elhajlása ellenére a társadalmi fejlődés és az egyén kiteljesedése szempontjából az egyik legkedvezőbb kormányzási modell tudott lenni. Ezért el kell gondolkozni azon, hogy milyen kormányzati modelleket lehet kialakítani, illetve milyen eszközökkel lehet újra erőt adni a demokráciának. "Egyszerre próbálunk realisták és optimisták lenni. Mielőtt azonban megvizsgálnánk a jog demokráciára gyakorolt nyomását és azokat az eszközöket, amelyek segíthetnének ezen lazítani, az első részben emlékeztetnünk kell arra, hogy a jog maga is a demokrácia egyik alapfeltétele" - olvasható a könyvben.

forrás: Jogi Fórum

A plusz jövedelmekkel ki kell egészíteni a NAV által készített szja-bevallást - Május 21-dike a kiegészítés határideje! - Figyelemfelhívás

cs, 05/10/2018 - 12:39
Május 21-ig kell kiegészíteni a NAV által készített személyijövedelemadó-bevallást azoknak, akik olyan plusz jövedelemmel rendelkeztek tavaly, amelyet a tervezet nem tartalmaz. A magánszemélytől ajándékba kapott vagyontárgyak, szolgáltatások adómentesek, ezért azt a bevallásban sem kell szerepeltetni - hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szerdai közleménye.

Változatlan bizottsági struktúrában folytatja munkáját a parlament - Megválasztották a testületek elnökét, alelnökeit és tagjait

cs, 05/10/2018 - 12:39
Az előző ciklussal azonos bizottsági struktúrában folytatja munkáját a parlament, a keddi alakuló ülésen megválasztották a testületek elnökét, alelnökeit és tagjait is.

NVB: Törvényes a 2018-as választás - Az NVB elnöke mindemellett több területen is törvénymódosítást javasol

sze, 05/09/2018 - 10:12

A választási szervek magas színvonalú és hatékony munkájának köszönhetően az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választását eredményesen, a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően, törvényesen bonyolították le - mondta Patyi András, a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elnöke az Országgyűlés alakuló ülésén kedden.

Patyi András elmondta: a választási résztvevők számára ismert és kiszámítható jogszabályi környezetben zajlott a 2018-as választás, hiszen nem volt komoly törvényi módosítás az elmúlt években. Hozzátette: a delegálások folytán 30 fősre nőtt NVB rendkívüli mennyiségű munkát végzett el, a választás kitűzésétől, január 11-től május 4-ig 41 ülést tartott, a választási eljárással összefüggésben 942 határozatot hozott és 4 iránymutatás bocsátott ki.

Az NVB elnöke közölte: a legnagyobb munkaterhet most is az egyéni jelöltállítás tárgyában hozott döntések elleni fellebbezések elbírálása jelentette, mivel rendkívül sokan kívántak indulni a választáson. Jogerősen végül 1794 főt vettek nyilvántartásba egyéni jelöltként - tette hozzá. Ismertetése szerint 22 pártlistát és 13 nemzetiségi listát vettek nyilvántartásba, két pártlista visszautasítása kapcsán a Kúria az NVB határozatát megváltoztatta.

Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke és Patyi András, a Nemzeti Választási Bizottság elnöke az Országgyűlés alakuló ülésén az Országházban 2018. május 8-án. - Fotó: Kovács Tamás / MTI

Patyi András beszámolója szerint az NVB munkájának jelentős részét tette ki a választási kampány szabályainak megsértése miatti jogorvoslati kérelmek elbírálása, az 55 első fokú döntés mellett, 111 fellebbezést bírált el a bizottság. Mint mondta, a négy évvel ezelőtti választásokhoz hasonlóan a jogorvoslati témák között kiemelten szerepeltek a választási plakátok, valamint a kampány korai szakaszában már reflektorfénybe került az önkormányzati kiadású, többségében ingyenes, nagy példányszámú időszaki lapok szerkesztési gyakorlata is.

Az NVB elnöke közölte: a 2014-es választásokhoz képest 26-szor annyi fellebbezést nyújtottak be idén az egyéni választókerületi eredményt megállapító döntésekkel szemben. Négy éve öt ilyen érkezett, most 131 kérelmet, 129 fellebbezést és 2 kifogást bírált el a bizottság, ugyanakkor egyetlen esetben változtatta meg a döntést, de itt sem lett új győztes, 2 szavazatot kellett jó helyre írni a jegyzőkönyvben - mondta Patyi András. Elmondta: a többi fellebbezés esetében az NVB többsége úgy fogalt állást, hogy azok nem hivatkoztak olyan törvénysértésre és nem jelöltek meg olyan bizonyítékot, amely legalább a valószínűsítés szintjén alátámasztotta volna a jogsértéseket.

Közölte: április 27-én állapították meg a választás országos listás eredményét, amivel szemben 5 kérelmet terjesztettek elő, ebből egyet érdemi vizsgálat nélkül utasított el a Kúria. Hozzátette: a 10 285 szavazókörből 4-ben a listás szavazatok újraszámlálását rendelte el a bíróság, megváltoztatva az NVB országos listás szavazási eredménydöntését, ugyanakkor a jegyzőkönyveken végigvezetett változtatások a mandátumkiosztásban nem eredményeztek módosulást. A listás országos eredmény így május 3-án emelkedett jogerőre.

Az NBV elnöke összefoglalta azokat a területeteket, amelyekben törvénymódosítást tart szükségesnek. Javasolta többek között, hogy változtassanak az átjelentkezéssel szavazók fogadásának részletszabályain, hogy a választópolgárok sorban állása elkerülhető legyen, valamint ismét felvetette a többes ajánlás intézményének felülvizsgálatát. Indítványozta, hogy alkotmánybírósági és kúriai normakontroll kezdeményezési hatásköre legyen az NVB-nek, valamint, hogy a választási döntések bírósági felülvizsgálatának ellátására egyetlen speciális, nagyobb létszámú kúriai tanácsot állítsanak fel, hasonlóan az önkormányzati tanácshoz.

Javasolta, hogy a területi választási bizottságok ismételten vegyenek részt az országgyűlési képviselők választási eljárásában, valamint azt is, hogy pontosítsák a kampányban a plakátok szabályozását.

Úgy vélte: egyértelmű törvényi szabályozásra van szükség a választási bizottsági tagok delegálással kapcsolatban, és az ellentmondó kúriai gyakorlat miatt pontosabb törvényi elhatárolásra szorul a választási eljárás legsúlyosabb szankciója, az eljárás egy részének megsemmisítése és megismételtetése.

Patyi András szerint egyértelműsíteni kell a szavazást követően, de az eredmény jogerőre emelkedése előtt mandátumukról lemondott képviselők mandátumának kiadását, és javasolta a bírósági döntések meghozatala során a nyilvánosság alapelvének fokozottabb érvényesülését.

Azt is felvetette: az NVB minden adminisztratív területre kiterjedő centralizált szerepe eljárási kockázatot hordoz az elbírálási  határidők megtartásával összefüggésben.

Az NVB elnöke megköszönte valamennyi választási szerv munkatársának a munkát, külön köszönetet mondott az NVB tagjainak a nagy ügyteher ellátáshoz szükséges helytállásukért.

forrás: Jogi Fórum

A Kamara

Bács-Kiskun Megyei
Ügyvédi Kamara

postacím:
6000 Kecskemét,
Bercsényi utca 15.

telefon/fax:
+36 76 484 909